Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 24., szombat HA AZT CSINÁLHATJA ... Üzemi népművelők Tárgy: beszámoló a munkahelyi művelődés helyzetéről, a tanácsi felügyelet tapasztalatairól. Gyöngyös város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1982. április 22-i ülésére. Az előterjesztés helye: a MEZŐGÉP gyöngyösi gyára. A jelentést aláírta Koncz László osztályvezető, lát.ta Berecz Andrásné tanácselnök-helyettes. Mindannyiunk ügye A pedagógusok és közoktatási dolgozók ifjúsági parlamentje ma megkezdi munkáját Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. E találkozó jelentőségét és fontosságát az adja meg, hogy a résztvevők mindennapi munkája döntően befolyásolja, meghatározza a felnövekvő nemzedék, az ország eljövendő aktív lakosságának kulturális színvonalát, felkészültségét, fogékonyságát, alkotóképességét, az előttünk álló gazdasági és társadalompolitikai célok megvalósításában vállalt felelősségérzetét. Alkotó vitát, őszinte beszédet, a megoldások irányába mutató kérdések megfogalmazását és megválaszolását várják e tanácskozástól a közös dolgaink iránt érdeklődők. Jó munkát kívánunk az eszmecseréhez! Sz. A. Két hangverseny a Gárdonyi Géza Színházban Kocsis Zoltán Egerben Neve: Béres Deák Ferenc- né. Beosztása: üzemi művelődési előadó, az üzemi művelődési bizottság titkára az Izzóban. — Soha nem készültem erre a munkára. Műszerész voltam, beiratkoztam a2 üzemmérnöki szakra is. Az első félévet sikeresen teljesítettem. Ezalatt gyesen voltam. Aztán szóltak, hogy elvállalnám-e ezt a mostani állásom? Nem ment könnyen a döntés. Otthon is vitatkoztunk. Végül elvállaltam ... ★ Az Izzó személyzeti osztályának vezetője Szántai Gyula. — Több személy közül választottunk. Nálunk is érvényes mindaz, ami a káderfejlesztési feladatokra vonatkozik. A jelöltek közül végül a rátermettség döntött Az előterjesztéssel az üzemi sokszög egyetértett. Mindenki helyeselte. ★ A vb-jelentésből: A szak- igazgatási szervünk évente két-három alkalommal végez üzemi ellenőrzést, összegező jelleggel a munkahelyi mű- ' velődési bizottságok zömmel 1977-ben alakultak meg Ezzel létrejött a különböző kulturális területek összehangolásának, az egységes irányítás megteremtésének a lehetőségee. ★ — Nagyon sok segítséget kapok a munkámhoz. Bárkinek szólok, szívesen vállalkozik akár még ki- és bepa- kolásra is. A dekoratőrünk ugyanúgy készséges, mint a szállítási csoport. Teherautóink sokfelé megfordulnak, ha kell, elhozzák a kiállítási anyagot. Az érdeklődésre sem panaszkodhatom. A rendezvényeinken a különböző vezetők is részt vesznek. Legutóbb a gyár igazgatója nyitotta meg az egyik kiállítást. •k Kalocsai Miklós, a városi tanács művelődési felügyelője: — A művelődési bizottságok tagjai folyamatosan tevékenykednek egy-egy üzemrészben vagy műhelyben. Például a kitérőgyárban. Az is igaz, a legkülönbözőbb szinteken tapasztalhatjuk a munkásművelődés általános politikai célkitűzéseinek hangoztatását a konkrét feladatok kimunkálása helyett. Gyakran összemosódik a kép, ami csökkenti a műszaki értelmiség felelősségét, hatékonyabb közreműködését a tennivalókban. ★ — Nálunk az úgynevezett kiscsoportok működtetése a nehéz. Elmenni egy rendezvényre, az könnyebb. Gondunk az is, hogy a környező községekben nem tudunk úgy „ott lenni”, ahogy szeretnénk. Igaz, az Izzó jól hangzó név. Egy kicsit köny- nyebb is nálunk a munkásműveltségért tenni, mint máshol. Anyagilag ugyan nem dúskálunk, de amire kell pénz, azt megkapjuk. A köz- gondolkodás is olyan, ami természetesnek veszi a képzést, az önmagunk fejlesztését.-k — A művelődési bizottságnak két társelnöke van. A másik a szakszervezeti bizottság titkára. Nálunk ez a munka nem a személyzeti osztály kizárólagos feladata. A pénzt a szakszervezettől kapjuk, de a felhasználásról közösen döntünk a bizottságban, amelynek minden érdekelt szervezet tagja a küldöttje révén. ★ Lukács Benedek, a MEZŐGÉP gyöngyösi gyárának igazgatója. — A közművelődési tevékenység anyagi fedezetét a jóléti alap szolgálja. Most hárman végeznek egyetemet vagy főiskolai tanulmányokat, tizenegyen járnak középiskolába. Marxista esti egyetemre egy, középiskolába két dolgozónk iratkozott be Évek óta járunk színházi előadásokra. A városi művelődési központ sajnos nem tudja az igényelt jegyeket teljes mennyiségben adni. Budapestre saját buszunkkal megyünk. A sporttevékenységnek a gyárunkban hagyománya van. Alapműveltséggel nem rendelkezik harminc dolgozónk, ök már idősebbek. ★ — Valóban minden lehetőség adott mindenki előtt a gyárunkban ahhoz, hogy olyan tudást szerezzen magának, amilyet akar. Én most végzem a főiskolát, népművelő szakos vagyok. A műszaki főiskolát otthagytam, pedig ... meg akartam mutatni, hogy én is képes vagyok azt elvégezni. Bevallom, voltak már nehéz perceim a művelődési munkámban. Olyan is megfordult a fejemben, hogy ... no, ezt hagyjuk! Gondolom, más munkakörben is előadódnak hasonló helyzetek. ★ A városi pártbizottságon Katona Istvánná foglalkozik a közművelődéssel. — Nagyon jó tapasztalataim vannak. Például a szocialista brigádokkal sokkal többet törődnek az üzemekben, mint ahogy gondolná az ember. A hármas jelszó „tanulni” részével is. De az is tény, hogy manapság a különböző vezetői testületek mindenekelőtt a gazdasági kérdésekkel vannak elfoglalva. Emellé kellene felhozni a közművelődés feladatát is. ★ — Igaz, vannak a gyárunkban elég sokan, akik csak az operettig jutottak el. Vannak szép számmal olyanok is, akik a komoly műfajokat igénylik. Hogy az emberek szórakozni akarnak, ezen nem szabad megbotránkoz- ni. Az ellenkező pólus: valamiféle kulturális arisztok(Fotó: Szabó Sándor) ratizmus nem érzékelhető az Izzóban. A közművelődési munkámat ezek a körülmények is meghatározzák. ★ — A párt- és állami irányítás szintjén kell foglalkoznunk a közművelődési feladatokkal, a munkásművelődéssel is. A pártbizottság erre törekszik. Ma már nem kell senkinek sem bizonygatnunk, hogy a mi társadalmunkban a gazdasági feladatok hatékony végrehajtása- mennyire feltételezi a magas szinten képzett embert, munkást vagy műszaki értelmiségit. ★ — Elvárhatjuk, hogy a szellemi fejlődés a köznapi magatartás emberségének fokozódásában is megnyilvánuljon. Igen, könnyebb a szocializmusról mondani a „leckét”, mint tenni azt, amit kell. Tudom, aki az emberrel bánik, fel kell készülnie arra is, hogy a munkájába befektetett energia nem egyenes arányban térül meg a gyakorlatban. Akadnak nehezebb szakaszok, de... ezek nem szegik a kedvem. Azt a munkát végezhetem, amit nagyon szépnek tartok és amiben örömöm lelem. Az Országos Filharmónia idei egri bérlethangversenysorozatának következő produkciójára, április 26-án kerül sor, a Gárdonyi Géza Színházban. A Budapesti MÁV Szimfonikusok koncertjén az előzetesektől eltérően Cseh Attila romániai gordonkaművész helyett Kocsis Zotán, Kossuth-díjas zongoraművész szerepel. Vezényel: Oberfrank Géza. A hétfőn este 7 órakor kezdődő eseményen Brahms: Variációk egy Haydn-témá- ra, Rachmaninov: I. zongoraverseny, valamint Wagner: Trisztán és Izolda — előjáték és Izolda szerelmi halála c. művek hangzanak Holler László festőművész alkotásairól így ír műveinek értője, jó ismerője, a Tornyai János Múzeum igazgatója, dr. Dömötör János: Holler természetélménye és művészete nem átmeneti benyomásaiból táplálkozik, hanem a természettel gyakran, szervesen együtt élő ember részletekre kiterjedő megfigyeléseinek, szépség- feltárásának és közlésvágyának eredménye. Fontos dologról szól festői eszközökmajd el. A műsort Pándy Marianne vezeti. A koncertre a jegyek a kezdési időpont előtt egy órával a helyszínen korlátozott számban kaphatók. ★ Hétfőn délután, a Gárdonyi Géza Színházban rendezik meg az Országos Filharmónia ez évi ifjúsági koncertprogramjának záróhangsenyét A fél négykor kezdődő műsorban a KISZ Központi Művészegyüttesének Egyetem énekkara Kodály-műveket ad elő. Közreműködik Németi Attila zongoraművész, vezényel Holle- rung Gábor. kel: Helyre kell állítanunk kapcsolatunkat legősibb közegünkkel, a természettel. E vallomás a Mátraalján, hazánk egyik legszebb táján, — bízom benne, méginkább rokonszenvre talál, mint másutt.. i Holler László olajfestményeit az érdeklődők a Gyöngyösi Galériában láthatják majd egy hónapon át. A tárlat ma délután három órakor nyílik. A vb-anyagból: A nagyobb üzemeink közművelődési előadóinak száma nem változott, de munkájuk kiegyensúlyozottabbá vált, javult a szakképzettségük. A jóléti és kulturális alap egy személyre jutó hányada az utóbbi öt évben nyolcszáz forintról ezer forintra emelkedett. Egy-két üzemben ennek jelentős részét fordítják étkeztetésre, illetve sportcélokra. A munkahelyi művelődés tartalmi vonásai egyre inkább szolgálják az életmódban, a szokásokban, az ízlésben, a szocialista viszonyokban való további gyarapodást. G. Molnár Ferenc Mától a Gyöngyösi Galériában: Holler László kiállítása Győrffy László: , •• / Fen i ytores ii. Don Juan az asszonyra nézett, kereste a tekintetét, de az úgy tett, mintha nem venné észre. — A dzsessz nekem, kérlek szépen, a függetlenség zenéje — mondta a férfi, és feltette az egyik lemezt. — Szereted? — kérdezte Don Juan. — Mit? — Trmészetesen a dzsesszt. — Az asszony most elértette Don Juan burkolt célzásait. Magában mosolygott. — Szeretem a függetlenséget — folytatta a férfi, és lehúzta a cipőjét. — Megbocsátasz, kicsit fáj a lábam ebben a cipőben. Persze a függetlenséget úgy értem, hogy a házasságon belül mindenki megőrizhesse az egyéniségét — mondta, miközben átment a másik szobába. — Hol laksz? — 'kérdezte az asszony. — A s zínészházban. Mint mindannyian, akik nem telepedtek le egy városban. — & nem tudtál, vagy nem is tudsz felkerülni Pestre? — Nem. Nincs és nem is lesz protekcióm. Valamelyik vidéki városban fogom befejezni. Pedig egy-két filmben is láttalak, meg a rádióban is hallani nemegyszer. — Néha én is 'kapok egykét h úscsaifatot az országos koncból. — Elég keserű lettél. — Sosem volt túl vidám az alaptermészetem. — Velem .azért vidám is voltál. — Tizenöt évvel ezelőtt... Látom, szépen éltek. — Ez csak, a látszat. Tudnék neked mesélni. Most például a papucsát keresi teljes gőzzel, mert sosem tudja, hova dobta. — Te mit csinálsz? Tanítasz? — Igen. Egy általános iskolában. Oroszt. Áldandó délelőttös vagyok. Megházasodtál? Látom szépen éltek. — Igen. — Gyerek? — Egy fiú. Nyolcéves. Az anyja neveli. — Hogyhogy? — Mit gondolsz, ha egy héten a szünnapomon hazamegyek, mit nevelhetek azon. a gyereken? — Nem irigyellek. De így legalább te aztán tényleg független vagy. Don Juan az asszony keresztbe vetett lábai alól kivillanó combjára nézett. Aztán az arcára. — Az arca ugyan egy kicsit megtört — gondolta —, de a teste... És eszébe jutottak a tizenöt évvel ezelőtti éjszakáik, a a mostani nyomorult (kilőne négyzetméteres színészházd szobája, s (miközben néhány másodpercig a közöttük lebegő Ray Charlies-lemez üvöltését hallgatta, hirtelen mozdulattal kiitta a borospohai- rát, majd felugrott, és elzárta a lemezjátszót. , — Mit csinálsz? — az asz- szony egy fehér műszőrmével borított fotelból teljesen értetlenül meredt rá. — Ne haragudj, késő van, fáradt vagyok. — Egyszer azért felhívhatnál az iskolában. A Malom utcai általános. A gyerekek napközisek, délutánonként olykor szabaddá tudom tenni magam. Ekkor jött vissza a férj. Don Juan hirtelen, menekü- lésszerűen búcsúzott tőlük Odakint tétova pelyhekben, a lakótelep lámpáinak fényében, feketének tűnő pelyhekben havazott. Félórái gyaloglás után, egyszer eL is tévedt, hazaért. Végigment a színészház kőpadlós folyosóján, a cellaszerű magányba zárt emberek szobái előtt. Az övé dermesztőén hideg volt. Fel- töltötte az olajkályhát, begyújtott, megágyazott, lefeküdt. Szokásos el- alvás előtti olvasás közben arra gondolt, hogy másnap mosnia kell. Már igencsak összegyűlt néhány apróság — alsónadrág, ing, zokni —, amit nem szokott hazavinni a feleségének. Alig szende- redett el, amikor a folyosó felől hangos röhögés és beszédfoszlányok riasztották. Aztán ajtók riasztották Aztán ajtók csapkodása, futó lábak zaja, ismét röhögcsélés, majd ketten iszonyú orddbálássai vitatkozni kezdtek. — A jó úristenit ezeknek! — gondolta. Tudta, a színház klubjából jöttek haza néhányan, több-Jkevesebb alkohollal kábítva magúikat. Átfordult a másik oldalára, fejére húzta a paplant. Percek múlva az egyik szomszédos szobából, a vékony rabicfálon áit, hangosra állított rádióból dzsessz-zene harsogott, háttérben, félig érthető beszélgetésfoszlányok. Felugrott, a szekrényben, egy kis műanyag tasakban tartott orvosságai közül kivett egy altatót, lenyelte. Még jó ideig hallgatta a szomszédból a dzsessz-zenét, a hangos beszélgetést, és úgy érezte, mint akit lékötöznek, és az orra előtt hadonásznak egy bicskával. Nehezen aludt el, sókáig forgolódott. (Vége) Győri meglepetés Világi témájú barokk freskódíszre bukkantak a szakembere^ Győrött. A Liszt F. u. 22. számú ház homlokzatát ékítő színes falfestmény 1744-ből való, ekkor alakult ki az egy emeletes épület mai arculata. A homlokzatból kiugró zárt erkély oldalfalain levő — a vakolat alól előkerült — két kép közül az egyik plasztikus vakolatkeretben piros ruhás, kék köpenyes, táncos léptű nőalakot, a másik feketébe öltözött férfialakot ábrázol. A műemlék lakóház belső helyiségei is sok érdekességgel lepték meg a kutatókat. Az emeleti szobák-egyikében XVIII. századi rokokó falfestést találtak, ez virágokat és kagylódíszes motívumokat ábrázol. Egy másik szoba ajtaja fölötti falsíkot görög vázás színes virágcsendélettel díszítették. Az épületet a műemléki feltárás befejezése után felújítják, az évszázádos értékeket, a belső terek festményeit láthatóvá teszik. A homlokzati freskókat ugyancsak restaurálják.
