Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 95. szám ÁRA: 1982. április 24., szombat 1,80 FORINT IDEGENFORGALMI NEVEZETESSÉG IS LESZ: r Átalakul az egri Árnyékszala arculata Kétszázmilliós fejlesztéssel — új vörösborközpont Bontják a régi épületeket, melyek helyén lesz az új vörösbor kombinát Új utak Oj utaikat keres napja­inkban a muinkavenseny - mozgalom. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a moz­galom eddig nem teljesí­tette volna feladatát. Nem­csak a többletteljesítményt sokszorozó kommunista műszakokról, vagy ameny- nyiségi normák versenysze­rű túlteljesítéséről van szó. A munkahelyi és lakóhelyi környezetünket megváltoz­tató megmozdulásokra is gondolnunk kell, azokra a kezdeményezéseikre, ame­lyekhez kapcsolódva szo­cialista brigádok százai dolgoztak óvodák, iskolák felépítésén, felújításán, se­gítették az öregeket, az ár­vízkárosultakat, a mozgás- sérülteket. Ezek a célok tulajdon­iképpen mit sem változtak, legfeljebb a gazdasági kö­rülmények és feltételek gyors átalakulását nem kö­vette nyomom a termelést segítő versenyfelajánlások rendszere. Ennek egyiikoka, hogy a munkáskollektívák többsége még ma is magá­val cipeli az évtizedek gya- ; korlata alatt bennük rög­ződött mennyiségi szemlé­letet, és sokszor ma sem ] tudnak kézzelfoghatóbb 1 célt maguk elé tűzni, mint ) a könnyen mérhető terv- \ túlteljesítést. De gondban vannak a verseny szervezéséért, > irányításáért felelős ve- i zetők, aktívák is, akiknek feladatuk lenne az új cé­lokat megfogalmazni. Kö­vetkezménye ez annak, nem elegendő a „mennyi­ség” bűvös jelszavát a „mi­nőség” 'követelményével fölcserélni, hisz önmagá­ban a minőség . nr.ég nem jelent piaci versenyképes­séget. (Mindezt a szocialista bri­gádok is jól tudják, s ezért keresik a mozgalomnak új lendületet adó módszere­ket. Más kérdés, hogy a legtöbb szocialista brigád csak tételesen, elsősorban a minőségi munka révén be­folyásolhatja az üzletkötést. De már vannak jelei an­nak is, hogy egy-egy üzleti lehetőség „mozgósítja” a brigádokat. A verseny lényege tehát ezután sem változik, ezért sem lehet perdöntő a vitá­ban például az, hogy cico- mázzák-e a naplóikat a brigádok. A baráti közössé­gek formálásával, a ver­senyszellem felébresztésé­vel kell értéket alkotnia gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. Eh­hez kell időről időre meg­újítania magát. (K. P.) Háttérben a történelmi pin­cesor, amely felújítva ide­genforgalmi érdekesség lesz (Fotó: Perl Márton) Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát az Y. ötéves tervben indította úgynevezett bikavér-prog­ramját. Így a jelenleg éven­te 40 ezer mázsa . kék sző­lővel szemben Eger környé­kéről 150 ezer, Gyöngyös környékéről további 50 ezer mázsa termés feldolgozására számítanak. A kombinát a VI. ötéves tervben nagy­arányú műszaki és technoló­giai fejlesztéssel megvalósít­ja a növekvő kékszőlő­mennyiség feldolgozását, érlelését, tárolását és pa­lackozását. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium miniszteri értekezletének á szőlő- és bortermelés fejlesz­tését segítő állásfoglalása alapján, valamint a Heves megyei párt- és tanácsi veze­tők támogatásával, a világ, piacon jól értékesíthető egri bikavér mennyiségének Joko. zására Egerben, az Ámyék- szala utcában új vörösbor­üzemet létesítenek. Mint Váradi János, a bor­kombinát műszaki igazgató­ja és Sóki Mihály műszaki főosztályvezető elmondta: több mint 200 millió forin­tos költséggel olyan üzemet alakítanak ki, amely város­képiig is jól beilleszkedik majd a mögötte elhelyezke­dő műemlék pincék sorához. Ennek megvalósítására az Ámyékszalában a kombinát jelenlegi központi pincésze­tének közelében 12 volt la­kóépületet szanáltak, melyek helyén épitik fel az új üze­met. Ennek fehérre meszelt borházai és sátortetői jól kapcsolódnak majd a régi környezethez. A kékszőlő-feldolgozó köz­pont terveit a Budapesti Városépítési Tervező Intézet munkatársai készítették el. A beruházáshoz és a mű­szaki fejlesztéshez a bor­kombinát a Magyar Nem­zeti Banktól tőkésexport­növelő hitelt vett fel, me­lyet a múlt év decemberében írtak alá 142 millió forint­ról. Ehhez további 64 milliót a kombinát saját erőforrá­saiból tett hozzá. Az építkezésre, a gépek vásárlására és új korszerű technológia kialakítására 164 millió forintot költenek. A bank szigorú, 11 százalékos kamatra adta a hitelt, és 1983-iban már 14 ezer hek­tóval kell növelniük a bi­kavér tőkés exportját. A VI. ötéves tervidőszak végére p>edig további 20 ezer hek­toliterrel, tehát összesen 34 ezer hektóval többet expor­tálnak majd a tőkés orszá­gokba. A hitelt öt év alatt törlesztik és a szerződés sze­rint 1989-ig fizetik vissza. Ezalatt 9 millió 520 ezer dollár többletbevételt kell elérnie a kombinátnak. A devizahozamból az új létesítmény a népgazdaság­nak két év alatt, a borkom. bmátnak pedig öt esztendő alatt megtérül akkor, ha évente 30 milliós nyereséget érnek el. Amennyiben ha­táridőre átadják rendelteté­sének az új beruházást, úgy a bank a kamatból 33 szá­zalékot visszatérít. Az ár. nyékszalai üzem kialakítását 1981. végén megkezdték az új bortárolók építésével. Az acéltartályokat a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet munkásai állították fel és szerelték össze. Az építési munkákat a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, az importgépek beszerzését pedig a Komplex Külkeres­kedelmi Vállalat végzi. Az üzemet 1983. december 31~re adják át. Az idei szüretre már elkészül az új kékszőlő­feldolgozó. Az üzem fontos része lesz az új palackozó is, ahol óránként 4—5 ezer üveget töltenek majd meg az ex­portra kerülő bikavérrel. Ez­zel két műszakban évente 80 ezer hektó vörös bort palackozhatnak Egerben. Az említett üzemrész a banki hitelszerződés szerint több mint két esztendő alatt meg­térül a népgazdaságnak és 1984-től évente 920 ezer dollár többletbevételt kell elérni vele! Az új létesítmény tehát sokat jelent majd nemcsak a borbombinátnak és a vele kapcsolatban levő partner- gazdaságoknak, hanem Eger városnak is, hiszen gazdasá­gi haszna mellett új idegen- forgalmi érdekességgel is gyarapszik a megyeszékhely. Mentusz Károly Május elsejére készülődik megyénk is Világszerte és országosan készülődnek már május el­sejének, a munka ünnepé­nek, a nemzetközi proleta­riátus nagy seregszemléjének köszöntésére. Rövidesen zászlódíszbe öltöznek Heves megye városai és falvai is, tribünöket ácsolnak az ilyen­kor már hagyományos fel­vonulások útvonalán vagy végcéljánál, gondoskodnak a hamisítatlan majálisi han­gulat minden szükséges „kellékéről”.. Számos helyen az ünne­pet megelőző napokban ve­szik át a legjobbakat meg­illető kollektív és egyéni ki­tüntetéseket, új élüzemeket, kiváló gyárakat és vállala­tokat avatnak. Eger város dolgozóit — mint előzetesen értesültünk megyénk programjáról — nagygyűlésre várják ezen a napon a helyi stadionban. A Szálloda és Raktár utcákban gyülekezők többnyire cso­portosan, munkahelyek sze­rint indulnak majd az ese­mény színhelyére, ahol egyébként reggeltől sport-1, illetve kultúrműsorral szó­rakoztatják az érkezőket. A délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepségen Jakab Sándor, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkár- helyettese mond beszédet A megemlékezés után délig folytatódnak a különböző bemutatók. Ugyanekkor — a nap folya­mán — családias összejöve­teleknek ad otthont a me­gyeszékhely és környékének számos kedvelt helye, a Szépasszony-völgy, s Almár. A gyöngyösiek munkahelyi találkozásokkal, mátrai ki­rándulásokkal szeretnék em­lékezetessé tenni május 1-et. A legnagyobb szabásúnak az idén is az Izzó majálisa ígérkezik, Füreden reggel nyolc órától, délután 4-ig. A rendezők külön műsort állítottak össze a gyerekek­nek és megint mást a fel­nőtteknek. Ugyanakkor a városiban, a Mátra Művelő­dési Központban a Vidrócz- ki Néptáncegyüttes KISZ- szervezete tart zenés dél­utánt, estet. A hatvani üzemek, válla­latok egyrészt házi ünnep­ségeket rendeznek — ahol sor kerül a legjobb szocia­lista brigádok, dolgozók ki­tüntetéseire, jutalmazásaira — másrészt a Népkertben szórakoznak, ha az időjárás engedi. Heves nagyközség lakossá­gát a tűzoltózenekar ébresz­tője köszönti május elsején, majd az ünneplő közönség előtt 10 órától Báder Miklós­áé, a helyi párt-vb tagja, a népművészeti és háziipari szövetkezet elnöke nagygyű. lésen mond beszédet. Ezután pedig itt is szórakoztató műsor színesíti a napot A füzesabonyiaknak az út­törők zenekara fúj ébresz­tőt. A felvonulás délelőtt 9.30-kor kezdődik, amikor is a mintegy 25 üzem, vállalat dolgozói a gimnázium előtti térre indulnak, s az ott tar­tandó nagygyűlést — Barócsi Istvánné tolmácsolásában — Várnai Zseni verse vezeti be, majd Nagy István, a nagyközségi pártbizottság titkára emlékezik az ünnep­re. A műsorban pedig az Erkel Ferenc munkás vegyes­kórus lép pódiumra. Petőfibányán hagyomá­nyosan — a hires bányász­zenekar játékára ébred a település, s több más mel­lett autós ügyességi verseny kapott helyet az ünnep» programiban. Adácson és Ka. rácsondon fiatalok sportnap­jára, majálisra kerül' sor, hogy községeink rendezvé­nyeiből csupán néhányra utaljunk. A munka ünnepeltjei Jubileum és vezérigazgatói dicséret Az öntödei Vállalat eg­ri öntödéje elmúlt évi mun­kája alapján vezérigazgatói dicséretet érdemelt ki. A ko­rábban már többször kitün­tetett gyár az elmúlt eszten­dőben megbízható minőségű termékkel, pontos szállítá­sokkal került a legjobbak közé, olyan időszakban, ami­kor bonyolultabb, a koráb­biaknál magasabb minőségi igényű öntvényeket rendel­tek a partnerek. Pénteken rendezett ünnep­ségükön a dolgozók megem­lékeztek arról is, hogy het­ven esztendeje alapítottak öntödét Egerben. Sós Ist­ván igazgató beszámolója után átadták a jutalmakat, kitüntetéseket. Kiváló mun­káért kitüntetést kapott Nagy József főkönyvelő, a vállalat Kiváló brigádja cí­met a Törekvés ifjúsági szo­cialista brigád nyerte el. A Kiváló dolgozó jelvényt li­en vehették át, a Szakma ifjú mestere cím birtokosa Hablik Antal lakatos lett. Kiváló az egri téglagyár A „nagy” gyárak verse­nyében az Észak-magyaror­szági Tégla- és Cserépipari Vállalatnál az egri Homok úti téglagyár lett az első, és elnyerte a Kiváló gyár címet. A karbantartók mun­káját dicséri, hogy felére csökkent az állásidő, meg­nőtt a termelékenység, s ez azt jeleníti, hogy 12 millió forinttal többet produkáltak a tervezett nyereségnél. A pénteki ünnepségen mindezekről számolt be a kollektíva előtt Sándor Ist­ván a gyár vezetője, majd Jáborcsik István, a vállalat igazgatója adta át a kitünte­tő zászlót. A villanyszerelők szocialista brigádja másod­szor nyerte el a vállalat Ki­váló brigádja címet, négyen kapitak Kiváló dolgozó kitün­tetést. Az idei első negyedévben egyébként újra rekordot ért el a gyár: a kiváló minősé­gű blokkiból 1 millió 600 ezer téglaegységged többet gyár­tottak a tervezettnél. Várha­tóan az idén túlhaladják a fordulatnak tekinthető 30 milliós határt. Kiváló a Miskolci Postaigazgatóság Péntek délelőtt Miskolcon, az Avas Szállóban ünnepsé­get tartottak abból az alka­lomból, hogy a Miskolci Pos­taigazgatóság — melyhez He­ves megye is tartózik — el­nyerte a Kiváló címet. Az ünnepségen részt vett Bar- tha Alajos, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának tit­kára. Dudás Elemér igazga­tóhelyettes mondott beszédet és hangsúlyozta, hogy szol­gáltatásaik az elmúlt évben lényegesen javultak. Kiemelt feladatként kezelték a nyil­vános távbeszélő-állomások fejlesztését. Ennek eredmé­nyeként 62-vel több fülkét helyeztek üzembe, mint a korábbi években. A távhí­vásra is alkalmas készülékek számát — mtot azt a me­gyében is több helyen ta­pasztalhattuk — 137-re emel­ték. Ezt követően megkö­szönte a dolgozók múlt évi helytállását és ismertette azokat a feladatokat, melye­ket a VI. ötéves terv hátra­levő részében a postaigaz­gatóság kíván megvalósíta­ni. Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek!

Next

/
Thumbnails
Contents