Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-18 / 90. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 18., vasárnap 5. Intézkedésre, segítségre várva... A közelmúltban „Család — otthon — iskola” című rovatunkban azzal foglalkoztunk, mi mindenre fordítható megnövekedett szabad időnk. Sok levelet kaptunk, íróik többsége a hobbikertekkel kapcsolatos gondját közölte. Ezek közül az egyik legnagyobb a kertek megközelítése, mert nincs mindenkinek gépkocsija, s ha van is, a benzin ára kissé borsos. Egész sor javaslat és kérés szerepel megállóhelyek létesítésére, mások áthelyezésére, vagy éppen hobbijáratok indítására. S a levél végén általában ez áll: intézkedjék a Volán. A gond az valós, tényleg sok a város környéki hobbikért, s az is igaz, hogy egyike-másika meglehetősen hosszú gyalogtúrával közelíthető meg. S bár a gyaloglás egészséges, ha arra gondolunk, hogy a kiskertek tulajdonosai között sok az idősebb ember, s a kisgyermekes család, nem mindegy, mennyi az a gyaloglás. Egy tény, a cím, ahová a javaslatot és a panaszt küldik, nem jó. A Volán nem létesíthet új megállókat! Mint ahogy a KPM-nek sem ez a feladata. De az is igaz, valakinek azért kézbe kellene vennie az ügyet. Például egyik olvasónk azt írta, Egerszalók felé csak a táblát kellene arrébb helyezni, hogy mindenkinek jó legyen, fgy igaz-e? — nem szándékunk megfellebbezhetetlenül eldönteni, de az tény, meg kellene vizsgálni a lehetőségét. Az is kérdés, ki vegye kézbe ezeknek az ügyeknek az intézését? Tanácsként, javaslatként mondanánk el egy kertszövetkezet kezdeményezését. ' Szarvaskő felé jókora területet osztottak ki. A busz is, a vonat is csak Szarvaskőben állt meg, 2—3 kilométert kellett gyalogolni. A kertszövetkezetiek kérték, létesítsenek ideiglenes megállóhelyet. De nemcsak kérték. Belenyúltak a zsebükbe is, s hozzájárultak a megálló kiépítéséhez. Erre minden bizonnyal más kertszövetkezetben is lenne lehetőség. Pénzzel hozzájárulva, társadalmi munkával megtoldva, a kívánságot, — s nem csupán felülről várva a megoldást, sokszor orvosolható lenne a panasz. De az is jó lenne, ha az illetékesek közül ki-ki a maga lehetősége szerint közreadná, mit tehetünk ez ügyben. — d. — Rehabilitáció — javuló körülmények között A Hatvani Szociális Foglalkoztató jelentős változások előtt áll: a Bajcsy-Zsi- linszky úton jövőre egy nagy üzemcsarnok építése kezdődik el, önerőből. A centralizálás gondolata — hat részleg működik Hatvanban, egy meg Heréden — már évekkel ezelőtt felvetődött, de csak most nyílik lehetőség a szétszórt részlegek összevonására és bővítésére. A városi tanács végrehajtó bizottsága még 1981-ben jóváhagyta a bővítési tervet. Tavaly év végén sikerült megállapodni a Mátraalji Szénbányák petőfibányai vegyesüzemével : a tervezést és a kivitelezést is vállalták. A fejlesztés eredményeként javulnak a munkakörülmények, növekedhet a bedolgozói létszám. A ma már korszerűtlennek mondott Iskola utcai részleget megszüntetik, és kitelepítik Űj-Hatvanba. A leendő csarnoképületben százan dolgozhatnak majd két műszakban. Segítség ez a rehabilitációra szoruló emberek foglalkoztatási gondjainak megoldásához. Most háromszáz embert látnak el munkával, mintegy 40 százalékuk dolgozik otthon. A létesítmények bővítésével párosuló bedolgozói létszámfejlesztés eredményeként várhatóan további 50—100 rászoruló embernek kínálnak majd fel kedvező munkaalkalmat. Termék- bővítésre is lehet számítani, hiszen a féltucatnyi partnervállalat lépten-nyomon korszerűsít. Hegedűs László Köszönet a villany- szerelőknek Mezőtárkányban, a temető felé vezető út közvilágítása évek óta rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban volt. Az utca lakói és a temető felé igyekvők sötétben bukdácsolva tudtak itt közlekedni. Mindannyiunk nagy örömére ez a probléma a kő. zelmúltban megoldódott. Az EMÁSZ Füzesabonyi Kirendeltségének dolgozói alapos és jó munkát végeztek a világítás korszerűsítésében. Kicserélték a régi lámpatesteket, korszerű megvilá. gítást biztosítottak az utca több pontján. Az utca lakói nevében ezúttal is köszöne- tünket fejezzük ki. Barta József, Mezőtárkány T avaszi Községünkben már hagyománynak számít, hogy minden év tavaszán egy „tisztasági nap” keretében nagytakarítást, parkrendezést végez a lakosság. Az idén a tisztasági nap rendezése előtt már egy héttel megmozdult a község apra- ja-nagyja. összegereblyézték a házak előtti füves területeket, az út menti árkok szélét, rendbe hozták a járdákat, utakat. A néphadsePesti siker — programon kívül A mátraderecskei pávakör, a varrótanfolyam résztvevői a tsz-vezetők és -tagok egy csoportja kiránduláson vett részt a Tavaszi Fesztivál ’82 hagyományőrző kirakodóvásárán, a Budapesti Sportcsarnokban. Miután a népes csoport tagjai megtekintették a kirakodóvásárt, a művészeti csoportok műsorát, megvásárolták a nekik tetsző tárgyakat, a pávakör tagjai lepihentek a nagy csarnok nézőterén. Pihenés közben elkezdték dúdolgatni az általuk ismert mátrai, palóc, summás és egyéb népdalokat. A sportcsarnokba áramló tömeg egy része is felfigyelt rájuk, magnós népdalgyűjtők szalagra is vették a népdalokat. Cseh Jánosné tanárnő, a pávakör vezetője, látva az érdeklődést, felkereste a sportcsarnok egyik rendezőjét és kérte, tegyék lehetővé a derecskéi pávakör fellépését az egyik színpadon. Kis idő múlva teljesült a kérés. Felléphettek a pávakörösök, méghozzá nagy sikerrel, mert ezután már a rendező kérte őket, hogy az egyik meghívott, de meg nem jelent erdélyi csoport helyett lépjenek fel egy 15 perces műsorban. Szívesen beleegyeztek, benevezés, jelentkezés nélkül hívták fel magukra a figyelmet. A pávakör 60—50 és 40 éves tagjai kitettek magukért, újabb jó hírnevet szerezve Mátra- derecskének. Maruzs János, Mátraderecske takarítás Boldogon reg katonái a művelődési ház környékén végeztek de- rékas munkát. Az úttörőcsapat tagjai és a KISZ-esek a község nagyobb parkjait, a sportpályát és a néprajzi ház területét hozták rendbe.' Az összegyűlt szemetet a község területén működő gazdasági egységek járművei szállították el a kijelölt szeméttelepre. Jóleső érzés volt végigmenni a községen, látva a szép, takaros házakat és a rendezett, tiszta utcákat, tereket. Természetesen ezzel az egy nappal nem zárult le a község szépítése, csinosítása. A község lakossága — remélhetően az elmúlt évekhez hasonlóan — egész évben tovább munkálkodik lakóhelyünk tisztaságának megőrzésében. Bólint Sándor Boldog VISSZHANG Gazdátlan a park?! A Család—otthon—Iskola rovatban olvastuk: „Minden harmadik napunk szabad”, nagy vitát rendeztünk a szomszédokkal. Itt lakunk a kanadai városrészen. Azon vitatkoztunk, de nem jutottunk dűlőre: ki a gazdája Egerben a szabadidő-parknak? Itt van a közelünkben és őszintén szólva, az az érzésünk, hogy gazdátlan... Itt a sok szabad szombat, itt a hatalmas szabadidő-park, de valami nincsen rendjén. A türista, aki Egerbe jön, ott gazt, dudvát, elhanyagolt dzsungelt Iát, így néz ki messziről. Ami szembetűnő még, hogy a sok szabad szombaton Is nagyon kihalt. Nagy lehetőség ez a szabadidő-park, ha van gazdája. Talán a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, esetleg a KISZ-bizottság, vagy együtt valamennyien mozgósíthatnának a rendbe hozásra. Diákok, munkások, KISZ-fiatalok összefogásával tenni kellene. A Népújság a növekvő szabad időről, annak hasznosításáról ír. Mozgósítson a szabadidő-park megfelelő színvonalú rend- behozatalára is... Tóth Miklós, Eger Ki kaphat özvegyi nyugdíjat? Több olvasónk tette már fel a kérdést levélben és személyesen arról, milyen feltételek között és milyen időszakra jogosult a házastárs özvegyi nyugdíjra. özvegyi nyugdíjat a férfi halála esetén a feleség, a különélő és az elvált feleség, valamint az élettárs, a nő halála esetén a munka- képtelen férj kaphat, ha az elhunytnál az általános feltételek megvoltak a halál időpontjában. Az özvegyi nyugdíj kétféle lehet: ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak a férfi halála esetén jár, mégpedig az elhalálozás hónapjának első napjától számított egy éven át, az állandó özvegyi nyugdíj az elhalálozást követő egy éven túl is. Mikor jogosult a feleség az özvegyi nyugdíjra? Ideiglenes özvegyi nyugdíj a férjével haláláig együtt élő, valamint az egy évnél nem hosszabb ideje különélő feleséget, ha férje a hozzátartozói nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt megszerezte, egyéb feltétel nélkül megilleti. Annak az özvegynek azonban, aki az igényét a férje halála hónapját követő hat hónap eltelte után jelenti be, az özvegyi nyugdíj annyi hónapra nem jár, ahány hónapot késett az igény előterjesztésével. Így pl. az özvegyet, akinek a férje 1982 júniusban hal meg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj 1982. június 1-től 1983. május 31-ig megilleti, ha az özvegy az igényét legkésőbb 1982. december végéig bejelenti. Ha azonban az özvegy az igényt — mondjuk — csak 1983 februárban jelenti be, az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak 1982. augusztus 1-től 1983. május 31-ig jár. Állandó özvegyi nyugdíj annak az özvegy nőnek jár, aki férjének halálakor az özvegyi nyugdíjra jogosító életkort (55. életév) elérte, vagy rokkant, vagy a férje jogán árvaellátásra jogosult két vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Ha az özvegynél férje halálakor e feltételek egyike sem áll fenn, állandó özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha férjének halálától számított 15 éven belül megrokkan, vagy az özvegyi nyugdíjra jogosító életkort eléri, vagy a férje jogán árvaellátásra jogosult két vagy több gyermekről gondoskodik. Az özvegyi nyugdíjra jogosultság szempontjából az özvegy nő abban az esetben minősül rokkantnak, ha munkaképessége — a munkaképesség-csökkenést véleményező orvosszakértői bizottság véleménye szerint — egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad részben csökkent. Jár-e özvegyi nyugdíj a túlélő hitvesnek, ha 60 évesnél idősebb férfival kötött házasságot? Az a feleség, akinek a férje a házasság megkötésekor a 60. életévét már betöltötte: ideiglenes vagy állandó özvegyi nyugdíjra — az előbbiekben ismertetett általános feltételek fennállása esetén is — csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (együttélésből) gyermek született, vagy a házastársak a házasság megkötése után legalább 5 évig együtt éltek. Az előírt 5 évi házastársi együttélés hiányában is jár az özvegyi nyugdíj annak az özvegynek, aki férjével a házasságuk megkötése előtt, mint élettárs együtt élt és élettársi, valamint házastársi együttélésük a férj haláláig megszakítás nélkül, legalább 10 éven át fennállott. Nincs szükség a jogosultsághoz meghatározott tartamú együttélésre, ha a férje hatvanadik életévének a betöltése előtt kötött házasságot felbontották, és a volt házastársak a férj hatvanadik életévének a betöltése után ismét házasságot kötöttek. Tisztább levegőt az egri északi sportpályának VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Rendbe tesszük a lépcsőt A Népújság 1982. március 28-i számában közölt „Barbárok?” című fotó és képaláírás üzemünk dolgozóit is megbotránkoztatta. Tájékoztatom a T. Szerkesztőséget, hogy a városi tanács műszaki osztálya intézkedésére üzemünk megkezdte a várlépcső helyreállítási munkáit. Nemcsak a vandálok által okozott pusztítás nyomait tűntetjük el, hanem az erősebben megkopott köveket is kicseréljük. A kőlapok előkészítése megkezdődött, a lépcső helyreállítása áprilisban megtörténik. Kovács Mihály Mélyépítő üzem Egyszer már becsaptak bennünket A Népújság 1982. április 11-i számában megjefent „Akkor meg minek csinál-* juk” c. — szyA — aláírású cikknek az egri Domus áruházra vonatkozó részére kívánok reagálni. Közületi vásárlásnál a meghatalmazás igénylését nem az áruház dolgozói találták ki, hanem a „nem létező akadályt” a Szolnok megyei Bíróság 2. G. 40. 020(1982)5. számú jogerős ítélete tette nagyon is valóságos akadállyá. Vállalatunk 1981. szeptember 3-án 25 430,— Ft értékű árut adott ki egy közület „hibátlan és teljesen szabályos pecsétjére”. A közület számlánk kifizetését azzal tagadta meg, hogy ő a vásárlót nem bízta meg a vásárlással. A Megyei Bíróság nemcsak a bélyegző tulajdonosának adott igazat, hanem vállalatunkat el is marasztalta. Az ítéletből néhány mondat: „A meghatalmazás írásbeliségét jogszabály írja elő. A bélyegző birtoklása az írásbeli meghatalmazást nem pótolja”. „A meghatalmazás igénylésének elmulasztásával a felperes súlyos mulasztást követett el.” Így vesztettünk el 25 000 forintot a ránk bízott társadalmi tulajdonból és lettünk súlyosan hibásak, mert eddig mi is „nem létező akadálynak” tekintettük a meghatalmazás hiányát Az —szyA— aláírású szerző igen gorombán minősítette is meghatalmazás iránti igényünket a „marhaság” szóval. Ennek ellenére nekünk a jogszabályokhoz kell tartani magunkat. Báry József igazgató ★ Azért, mert egyszer valaki visszaélt a hivatalos pecséttel, nem feltétlenül szükséges azt gondolni, hogy minden hivatalos pecséttel érkező vásárló csaló. Ha figyelmesen olvasták volna el a cikket, akkor rájöttek volna, hogy nem cikk szerzője minősített, hanem az áruház dolgozója, méghozzá igen találóan. (A szerző) Akik arra járnak, évről évre nagyobb örömmel látják az egri északi (csebok- szári) sporttelep fejlődését. A jól karbantartott, salako- zott, hengerelt pálya gondozott, előtte egy kisebb területet vízzel szoktak elárasztani tél idején, hogy megteremtsék a környék fiatalsága számára a korcsolyázás szerény lehetőségét. Bizonyára megvannak a további fejlesztés tervei is, de egyelőre egy káros jelenség sürgős megszüntetésére kell felhívni a figyelmet. A futballpálya keleti oldalánál egy régi árok húzódik észak —déli irányban. Ennek az ároknak nagy részét beszántották a pálya felező vonalának irányában, tovább azonban szennyes és bűzös mocsárként maradt meg a víz, amelynek dél felé nincs lejtése. Az árok iszapjából különböző rendeltetésű háztartási edények merednek ki nagy választékban. Ez az árok mindenképpen fertőző gócot jelent, fel is hívjuk rá a KÖJÁL figyelmét. Arra meg egyenesen rossz gondolni, hogy edzés közben a labda belecsapódik ebbe a tömény pocsolyába. Ezt az árkot sürgősen be kell temetni. Marad még úgy is egy másik, mélyebb árok, amely az almagyari dombokról hozza le a vizet a Cifrakapu utca házain, kertjein keresztül. Ezt nyilván nagy méretű csövekkel fogják csatornázni a jövőben, remélhetőleg nem a távoli jövőben. Ez a kelet—nyugati árok komoly költséget jelent, az előbb említett észak —déli árok eltüntetése azonban nem okozhat nagyobb gondot. Kapor Elemér Eger
