Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-17 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 89. szám ÁRA: 1982. április 17., szombat 1,80 FORNIT Kiállítás és börze az egri Technika Házában Újításokról — nemcsak újítóknak Ünnepek A nadrágszárak és szok­nyák közül felpillantva még magasabbnak és tisz­tábbnak tűnt az ég. Kétely nélkül csodálkozott rá a világra a gyermek. Bele­kapaszkodott a biztonságot jelentő apai és anyai kéz­be, úgy figyelte a felvo­nulást, a szélben csapkodó zászlókat, s az ijedten sza­badulni igyekvő léggömbö­ket. Délután aztán együtt mentek a sátrak közé, ahol birkapörköltet és la- cipecsenyét mértek ... Talán azért, mert felnőtt azóta, talán másért: sehol nem találja a régi ízeket. Inkább csak az ünnep előtti tülekedést látja á boltokban, az egész napos tv-műsorokat, amelyek nem idézik fel emlékeit. Mert egyre több étel-ital kerül ilyenkor elénk, de elfogy a szó és a dal. Per­sze, mert teli szájjal nem illik beszélni, meg a rádió, a magnó, a televízió szebb nótákat tud. Több jut min­denből, mint azon a vala­mikori ünnepen. Talán csak kedvből, örömből nem. Mert nagyon gyakran elfelejtjük, hogy értelmet­len a mérték nélküli evés- ivás, csak gyomorfájás lesz belőle, meg fejfájás a te­levízió előtt töltött napból. Ügy tűnik, eszközhasznála­tot kell tanulnunk, mint valamikori, barlanglakó őseinknek, akik rájöttek, hogyan éljenek a környe­zetükben levő tárgyakkal, megtanulták, melyik a mérges bogyó, melyik ál­lattól kell tartani, melyik­től nem. Mert nem mi ál­lunk eszközeink szolgála­tában. Hogy nem túlságo­san sarkított ez a megálla­pítás, ezt azonnal példával is tudom bizonyítani. Egy ismerős családban éppen az ünnepek alatt romlott el a televízió. Na­gyon fájlalták az esetet. Nemsokára azonban — legnagyobb meglepetésem­re — azt javasolták kissé humorosan, hogy hozzanak létre egy olyan szerelő­brigádot, amely azzal fog­lalkozna, hogy egy-két hétre elrontaná mindenhol ezt a bűvös dobozt. Ezzel a családi életet hoznák helyre. Ugyanis ők a gye­rekekkel és egymással fog­lalkoztak a nyert idő alatt. S mivel fiatal házasok, erre igen-igen szükségük volt. Remélhetően ebből azt is megtudták, hogy a készülék kapcsológombja nemcsak arra szolgál, hogy esténként automatikusan benyomják... Ekkor éreztem meg, hogy a valamikori ünnep­nek is ez volt a titka. Nemcsak egy lakásban, egymással voltunk, de együtt is: annak a gyer­meknek így vált minden csodaszéppé. Persze senki nem kívánja vissza a szük­séget, amely összehozta az embereket, de azt meg kell tanulnunk, hogy úgy él­jünk a többel is, hogy örö­münk teljék benne. Gábor László Április 21-én, szerdán nyí­lik és egy hétig fogadja az érdeklődőket Egerben, a Technika Házában az újí­tások kiállítása és börzéje. Heves megye több mini negyven vállalata, szövetke­zete jelentkezett e bizonyára nagy érdeklődést kiváltó be­mutatkozásra: összesen 266 újítást tesznek közzé, olya­nokat, amelyek nemcsak születésük helyén, hanem más cégeknél is sikerrel al­kalmazhatók lennének. Ha csak ennyit határoz­tak volna el a kiállítás cél­jául a rendezők, már akkor is hasznosnak nevezhetnénk e vállalkozást. Az egy hétig tartó programsorozat azon­ban ennél jóval többet ígér. Az egyes szakmacsoportok képviselői ankétokon is ki­cserélik tapasztalataikat, megvitatják, hogyan lehet­ne tovább szélesíteni az újí­tók mozgalmát, elhárítani az akadályokat az alkotó ötle­tek megvalósulásának útjá- ból. Az újítók országos tanács­kozása előtt a megyei ta­pasztalatok összegzésének is tekinthető ez a rendezvény- sorozat. A szervezők, a szak- szervezetek megyei tanácsa, a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság megyei szervezete, az Országos Ta­lálmányi Hivatal az ered­A tröszti szervezetben dolgozó állatforgalmi és hús­ipari vállalatok rugalmas üzletpolitikával alkalmaz­kodnak a változó külpiaci viszonyokhoz, miközben za­vartalan és kiegyensúlyozott belföldi ellátást biztosítanak. Erről tájékoztatta az MTI munkatársát Stiller Ottó, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt gazdasági igazgatója. — Két-három éves elő­készítő munka után terem­tettük meg vállalataink úgy­nevezett belső önállóságát, ami lényegében azon ala­pul: az élvezze a nyereség hasznát, aki azt létrehozta. A belső piaci munkában a vállalatok közvetlen kapcso­latba kerültek a megrende­lőkkel, és maguk szervezik meg a mezőgazdasági ter­meltetést. A termeltetés egyik jellemzője, hogy az anyagi térítéseknél is mind­inkább lemérhető a mező- gazdasági termelők árujának magasabb értéke. Esetenként a mennyiségi termelés nö­velését is többletjuttatások­kal befolyásolják a vállala­tok. — Azok a gazdaságok, amelyek elkötelezték magu­kat a jobb minőségű, hús­ipari feldolgozásra alkalma­sabb sertések előállítására, a felkészülés időszakában kilónként 40 fillér felárat kaptak, az idén pedig — mények propagálásával újabb ötletekre akarnak ösztönözni, felszínre hozva a hiányosságokat is. Az el­múlt hetekben minden vál­lalatnál, üzemben megren­dezték az újítók tanácsko­zását, közösen értékelték a mozgalom helyzetét, mond­ták el véleményüket, javas­lataikat. Ezek továbbítására küldötteket választottak, ők képviselik majd dolgozó­társaikat az országos ta­nácskozáson. Az újítót természetesen az ötlete értéke után fizet­hető pénz ösztönzi igazán, ám amit a munkahelyi ta­nácskozásokon leggyakrab­ban szóba hoztak, az még­sem a díj volt. Szinte min­denütt bírálták viszont az elhúzódó értékeléseket, az újítások kivitelezése körüli huzavonákat. Sorolhatnánk tovább a vi­tára ingerlő véleményeket. Ügy tűnik, bőven lesz mit megvitatni majd az országos tanácskozásnak, s remélhe­tőleg színvonalas tapaszta­latcserékre ad lehetőséget a jövő héten megnyíló megyei kiállítás is. A résztvevők a kiállított anyagról nyomtatásban meg­jelent tájékoztatót is kap­nak; mód nyílik tehát az alaposabb tanulmányozás­ra, értékelésre. most már a tényleges ered­mények alapján — akár 70 —80 filléres kilónkénti több­letbevételhez is juthatnak, amennyiben megfelelnek a követelményeknek. A ter­melésnek ebbe a körébe a nagyüzemi sertésállomány egynegyede tartozik. A vál­lalatok lehetőségeit gazda­gítja, hogy a húshasznú szarvasmarhákat tartó üze­meknek — összesen 130 ezer tehén után — felárat fizet­nek, ha bővítik a termelést. Vállalatainknak lehetősége van a forgóeszközök átenge­désére, ezzel élnek is: 20 ezer kocát és 2000 üszőt ad­tak át a szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező me­zőgazdasági nagyüzemeknek. A vállalatok ezeket a ked­vezményeket önálló tárgya­lások után, pályázati rend­szerben ítélik oda partne­reiknek, még hangsúlyosabb anyagi érdekeltséget teremt­ve számukra. Az erre a célra rendelkezésre álló ösz- szeg az idén mintegy 60 millió forintot tesz ki. — Az önállóság további eleme, hogy a vállalatok a világpiaci hatásokat már közvetlenül érzik. Előbb ne­gyedévenként, az idén már ennél is gyakrabban közzé- tesszük a külpiaci árakat, és ezek alapján történik az értékesítés. Ennek hatására az üzemek rugalmas belső Kádár János nemzetközi gazda­sági és pénzügyi szakemberekkel találkozntt A Magyar Nemzeti Bank szervezésében április 15—17. között Budapesten ülésezik a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozó konzultatív csoport. A harminctagú csoport 1978- ban azzal a céllal alakult, hogy választ adjon a nem­zetközi gazdasági-pénzügyi életben mutatkozó problé­mákra. Tagjai különböző nemzetiségű neves közgaz­dászok, politikusok, banká­rok és üzletemberek. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Parla­mentben találkozott a bu­dapesti ülés részvevőivel. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettese, a csoport tagja tájékoztatta Kádár Jánost a budapesti ülésszak munká­járól, amelynek során a nemzetközi pénzügyi rend­szer és a kelet—nyugati gaz­dasági kapcsolatok fejlesz­tésének időszerű kérdéseit vitatják meg. Ezt követően Kádár János eszmecserét folytatott a csoport tagjai­val időszerű nemzetközi po­litikai és gazdasági kérdé­sekről. átállásokkal változtathat­ják a termelés szerkezetét, ami az anyagi elszámolás­nál számukra közvetlen elő­nyöket hoz. — Az állatforgalmi és húsipari vállalatok már ta­valy önállóan képeztek ré­szesedési alapot — szemben a korábbi gyakorlattal, ami­kor is a központi elhatáro­zás érvényesült —, az idén pedig a fejlesztési alapok­kal való gazdálkodás is kor­szerűbb lett. Az új rend­szerben kilenc vállalat tel­jesen önállóan valósítja meg a fejlesztéseit. (Már nem kerül a központi alap­ba a fejlesztésnél számítás­ba jövő helyi anyagi erő, ám ezek az üzemek köz­ponti támogatást sem élvez­nek.) — A szervezeten belüli önállóság az ipari kínálat alakulásánál is lemérhető. A gyárak az idén 12—15 új terméket hoztak ki. Több üzemünkben folyik építke­zés, rekonstrukció, aminek következtében az ipar még közelebb kerülhet a fogyasz­tókhoz és a külpiachoz egy­aránt. A nagyobb vállalati önállóságtól várjuk azt is, hogy a termelési tartalékok a korábbinál jobban hasz­nosulnak — mondotta a tröszt gazdasági igazgatója. (MTI) Belső önállóság — nagyvállalati keretben Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt gazdasági igazgatójának nyilatkozata Egri ADONISZ Az egri AGRIA Bútorgyárban az idén ötven százalékkal több ADONISZ ülőgarnitúrát készítenek, mint az elmúlt év­ben. A négy darabból álló kényelmes, elegáns bútoregyüttes­ből idén 1500 kerül forgalomba. A képen: minőségi ellenőr­zés (MTI fotó: Tóth Bálint felv. — KS) A jövő héten gyorsítják a kukoricavetést A gabonaprogram sikeréért Egerben ülésezett a Heves megyei Mezőgazdasági Szervezési Bizottság Heves megye élelmiszer- gazdasága a múlt eszten­dőben a nehezebb közgaz­dasági feltételek között is jelentősen fejlődött. Az üzemek erőfeszítéseket tet­tek, hogy jobban alkalmaz­kodjanak a szigorúbb kö­vetelményekhez. Ezt álla­pította meg pénteken dél­utáni ülésén a Heves me­gyei Mezőgazdasági Szer­vezési Bizottság, melyen Koós Viktor, a megyei ta­nács osztályvezetője elnö­költ. A testület meghallgatta Kocsis Gyula osztályvezető­helyettes előterjesztését a tavaszi mezőgazdasági mun­kák helyzetéről és a nagy­üzemek felkészüléséről. Meg­állapították, hogy a múlt évi kedvező őszi időjárás hatására a gazdaságok 54 200 hektáron vetettek kenyér- gabonát, amely tízezer hek­tárral több volt, mint egy évvel korábban. Mindez ar­ra utal, hogy a nagyüzemek időben felkészültek és az idén január 1-től életbe lé­pett ösztönző közgazdasági szabályozók nyújtotta kedve­ző lehetőségeket igyekeznek kihasználni. A búza jól telelt! A már­cius 31-ig megtartott szem­lék eredményei szerint mind­össze 880 hektáron pusztult ki az állomány, amely a ve­tésterületnek mindössze másfél százaléka. A közös gazdaságokban a búza fej­lettségét a termőterület öt­ven százalékán jónak, 33 szá­zalékán közepesnek és 17 százalékán gyengének minő­sítették. őszi árpát a tava­lyival azonos területen: 7650 hektáron vetettek me­gyénkben, melyet a hótaka­ró nélküli februári hideg jobban legyengített, mint a kenyérgabonát. A tavaszi vetéseket a gaz­daságok időben, március kö­zepén megkezdték a borsó, az árpa és a lucernamag­vak földbe juttatásával. A kisüzemekkel együtt 1500 hektáron ültettek burgonyát. Jelenleg a cukorrépa- és a napraforgóvetés befejezésé­nél tartanak. A hűvös idő­járás miatt valamelyest ké­sik a kukorica vetése, csak a héten kezdték meg a me­gye déli, alföldi részén. Az üzemek a nagyobb felmele­gedésre várnak, hogy ezzel a talaj is felmelegedjen. Abban bíznak, hogy a kö­vetkező napokban már gyor­síthatják a kukoricamagvak földbe helyezését is. Zöldségfélékből a tavalyi 6250 hektár helyett idén 5450 hektáron ültetik ki a növényeket. Miután csökken a terület, ezért a közös gaz­daságok még nagyobb fi­gyelmet fordítsanak és segít­sék elő a háztáji gazdasá­gokban a kézi igényes zöld­ségfélék termelését! A szőlő Heves megye borvidékein jól átvészelte a telet. Mindössze két-három gazdaságból je­leztek a múlt évihez hason­ló tőke- és termőka rrepe- déseket. A következő hetekben a szálas takarmányok betaka­rítására, a teljes növényvéde­lem szervezésére készülnek fel az üzemek. Miután ked­vező terméskilátásokra szá­mítanak gabonafélékből, így az üzemekben a tavaszi gép­szemlék utón. már hozzálát­tak a kombájnok javításá­hoz is, hogy ezeket ugyan­csak időben biztosítsák majd a gabonaaratáshoz. Ezután Ficsor Béla, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője beszélt az élelmiszeripari vállalatok idei szerződéskötéseiről. Hangsúlyozta, hogy a mező- gazdasági nagyüzemekkel kötött termékértékesítési szerződéseket eddig túltelje­sítették, így megfelelő nyers- anyagmennyiséget bizto- tottak az élelmiszeripari fel­dolgozáshoz. Több gabonát, sertést, szarvasmarhát, bur­gonyát, zöldséget és gyümöl­csöt, cukorrépát, dohányt, tejet és baromfit vásárolnak fel a lakosság zavartalan ellátásához, valamint az ex­port növeléséhez. Végezetül vitára került sor. Felszólalt dr. Szép Já­nos, az Állami Gazdaságok Borsod—Heves—Nógrád me­gyei Területi Kirendeltségé­nek igazgatója. Patkó József, a ZÖLDÉRT igazgatója, Bánfi Sándor, az egri AG- ROTEK igazgatóhelyette­se, Fodor Sándor, a gabona­forgalmi és malomipari vál­lalat igazgatója, Gáspár Je­nő, a nádudvari KITE és Juhász Imre a szolnoki GITR termelési rendszer al­központ-vezetője, Sramkó László, a TESZÖV titkára és Kiss István, az AGROP- LAN igazgatója is. Éljen a szocializmust építő magyar nép!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents