Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

2. 1FC* ImI NÉPÚJSÁG, 1982. április 16., péntek Husák a csehszlovák szakszervezetek feladatairól KAIRÓ A vasárnapi jeruzsálemi merénylet körülményeinek tisztázását célzó hivatalos vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy Alan Goodman izraeli katona nem egyedül követte el a két ember halá­lát és mintegy negyven sebe­sült áldozatot követelő bűn­tényt. Rendőrségi forrásokat idé­ző csütörtöki híradásában az Izrael Hangja rádióadó arról közölt értesülést, hogy az ed­dig napvilágra került tények alapján csak az egyik halá­los áldozat vesztette életét a hivatalos szervek által ,«őrült­nek” minősített Goodman fegyverétől, sőt a több tucat sebesült közül is csupán négy vagy öt személyt sebesítet- tek meg a katona lövései. Az események rekonstruálása so­rán a többi között megállapí­tást nyert, hogy a másik ál­dozatot, egy húszéves arab, fiút, a terrortámadás közvet­len helyszínétől távolabb, már a merénylő lefegyverzé­se .után érte a gyilkos lövés. Az esemény több szemtanú­jának közlése szerint Good- mannal együtt izraeli polgá­ri személyek is tüzeltek a tömegre, még mielőtt a ro- hamrendŐTÖk a helyszínre ér­keztek volna. Szaadeddin Alami, a jeru­zsálemi legfelsőbb iszlám ta­nács elnöke a templomdomb körül foganatosított „bizton­sági rendszabályokat” átlát­szó ürügynek minősítette. A főmufti az izraeli kormány súlyos erkölcsi felelősségére utalva megállapította, hogy a vasárnapi véres merénylet csupán következménye annak a Begin kormánya által kép­viselt hivatalos politikai kon­cepciónak, amely arab Jeru­zsálem és a Szíriái Golan- fennsík bekebelezésében ölt testet. A csehszlovák szakszerve­zeti kongresszus csütörtök délutáni ülésén elkezdődött vitájában felszólalt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, államfő is. Elmondta: a CSKP nagyra értékeli, hogy a csehszlovák szakszervezetek következete­sen elismerik a párt vezető szerepét, támogatják a párt programját, és tevékenyen részt vesznek annak megva­lósításában. A szakszerveze­tek jó munkája a szocialista építés jelentős erőforrása, s az egységes, erős szakszerve­zetek létezése a nép nagy forradalmi vívmánya. A csehszlovák vezető vá­zolta az ország gazdasági ne­hézségeit, amelyeket a ked­vezőtlen világpiaci változá­sok és az imperializmus po­litikai indítékú megkülönböz­tető intézkedései okoznak. Ezek miatt a CSKP XVI. kongresszusának a fejlődés Elűzött szigetlakok Argentínából érkező hírek szerint egy százezres lét­számú katonai kontingens és több száz harci gép áll ké­szen, hogy visszaverje a brit agressziót — jelentette csü­törtökön a TASZSZ szovjet hírügynökség. A szovjet hírügynökség beszámol arról, hogy Argen­tína állandó légihidat tart fenn a Falkland (Malvin) - szigetekkel. Az ott levő pol­gári repülőteret alkalmassá tették az argentin légierő gerincét képező Mirage tí­pusú vadászbombázók foga­dására. A szigeteken talál­ható katonai alegységek ki­építik a védelmi vonalak láncolatát. A katonák in­tenzív harci előkészületeket folytatnak, az argentin repü­lőgépek pedig ultrahangos észlelő készülékekkel igye­keznek felderíteni a sziget­soron lévő céljait is úgy kellett meghatároznia, hogy azok figyelembe vegyék a rosszabbodott külgazdasági feltételeket is, s a tényleges adottságokon és lehetősége­ken alapuljanak. Ilyen körül­mények között az elért élet- színvonal megőrzése is nehéz és nagy erőmozgósítást igény­lő feladat. Mint mondotta, szükség van egyes, úgyneve­zett népszerűtlen intézkedé­sekre is, amelyek elkerülhe­tetlenek a társadalmi érdekek egésze és a népgazdaság to­vábbi fejlődésének kiegyen­súlyozottsága szempontjából. Gustáv Husák a továbbiak­ban kijelentette, hogy a gaz­daságosabb, termelékenyebb és jobb minőségű munkát most minden eddiginél in­kább valamennyi dolgozó ügyévé kell tenni, s a szak­szervezetek sokat tehetnek ezért. csoport körüli 200 tengeri mérföldes „katonai övezet­ben” a brit tengeralattjárók hadmozdulatait. Argentína partvidékén argentin hadi­hajók járőröznek. Japán nem ért egyet a Kö­zös Piac tagállamaival az Ar­gentína ellen hozott gazda-, sági szankciók ügyében — jelentette ki csütörtökön a japán • külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő szerint „meglehetősen nehéz Japán számára, hogy jelenleg kor­látozza az argentin áruk be­hozatalát”. Csütörtökön Londonba ér­kezett a Falkland (Malvin) - szigetek mintegy harminc lakosa, köztük Dick Baker, a szigetcsoport volt alkor­mányzója, akit a brit ható­ságok szerint az argentinok „elűztek” a szigetekről. A jeruzsálemi merénylet különös körülményei Sortűz a tömegre? Irán is csatlakozott Szaúd-Arábia felhívására, hogy a moha­medán világ tüntessen a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetben elkövetett gyilkosság miatt, ezúttal Irán is részt vesz a tilta­kozásban. Képünkön: iráni fiatalok az USA teheráni követ­sége előtt tüntetnek (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Argentína harci előkészületei a Falkland (Malvin)-szigeteken —( Külpolitikai kommentárunk )— A tajvani üzlet LÉNYEGÉBEN APRÓ KIS ÜZLET AZ, amely úgy felháborította a kínai hatóságokat, hogy szigorú han­gú jegyzéket intéztek az Egyesült Államokhoz. Hat­vanmillió dollár az egész, amiért — hivatalos washing­toni ' közlés szerint — tartalék alkatrészeket szállíta­nak az amerikai cégek a tajvani haderőnek. A szi­get fegyveres erőit az utóbbi harmincegynéhány év­ben az Egyesült Államok látta el fegyverekkel, s a kuomintangista rezsim katonái amerikai kiképzést kaptak. A pekingi érvelés szerint az Egyesült Államok meg­sérti Kína szuverenitását azzal, hogy a szigetre fegy­vert szállít, semmibe veszi Nixon és Csou En-laj 1972-es közös nyilatkozatát, amely szerint csak egy Kína van, s annak Tajvan integráns része. Pedig a nyilatkozatot magú az USA is megerősítette három évvel ezelőtt, amikor megszakította diplomáciai kap­csolatait a szigettel. Ezzel egyidőben azonban olyan törvényt hoztak Washingtonban, amely biztosítékot adott Tajvannak arra, hogy a fegyverszállítás folya­matos lesz. A mostani döntésnél erre hivatkozva Reagan elnök, aki annak idején választási kampá­nyában jelentős segítséget kapott az ún. „Tajvan- lobbytól”. Ez a szélsőjobboldali amerikai érdekcso­port azzal vádolta a Carter-kormányzatot, hogy „el­árulta régi szövetségesét”, s követelte a kapcsolatok teljes visszaállítását Tajvannal. Reagan maga is tett hasonló ígéreteket választási hadjárata során. Elnök­ként azonban már óvatosabb. Vigyáz nehogy olyan lépéseket tegyen, amely elidegenítheti a kínai veze­tést, s esetleg megakadályozza az együttműködést Pekinggel. A mostani lépés arra utal, hogy Reagan már nem volt képes ellenállni a Tajvan-lobby nyo­másának. Az amerikai fegyverszállítás ügye Kínát nyilvánvalóan a legérzékenyebb ponton érinti. A KÍNA-SZAKÉRTÖK RÁMUTATNAK: Peking- ben mind erősebben hallattja hangját az a csoport, amely nem ért egyet az egyoldalú amerikai elkötele­zettséggel, s józanabb politikát követel. A tajvani fegyverügylet kapcsán Peringben alighanem komp­romisszum született. Hogy tartós-e, azt a jövő ese­ményei döntik el. MIKLÓS GÁBOR Két hír Lengyelországból Glemp érsek, lengyel ka­tolikus egyházfő titkárságá­nak közlése szerint II. Já­nos Pál pápa két új lengyel püspököt nevezett ki. Egyi­kük, Jan Obiak, az olsztyni káptalan káplánja, a Len­gyelország északkeleti ré­szében levő warmiai egyház- kerület megyéspüspöke lett. A másik új püspök Zdzislaw Fortuniak, aki új minőségében segédpüspök­ként fog működni a poznani érsek mellett. A lengyel belügyminiszter döntése értelmében április 17-ről 18-ra virradó éjjel Varsóban és kilenc vajda­ság egyes helységeiben fel­oldják a kijárási tilalmat. HATVAN ÉV UTÁN Rapallo tanulsága máig tart Szovjetoroszország küldöttsége Genovában. Az első sorban balról a második L. B. Kra- szin, mellette jobbról M. M. Litvinov és G. V. Csicserin (Archív fotó — KSj Kivégezték Szádot gyilkosait n dr Csütörtök hajnalban Kai­róban kivégezték a Szadat egyiptomi elnök elleni gyil- 71 kos merénylet ügyében el- • ítélt öt személyt — jelezték j. hitelt érdemlő források az egyiptomi fővárosban. Hiva­talos helyről a déli órákig nem erősítették meg az íté­letek végrehajtásának hirét. A tavaly október 6-i me­rényletet végrehajtó kom­mandó vezetőjét, Khaled Isztambuli hadnagyot és egy katonatársát az említett források szerint egy Kairó melletti katonai táborban fejbe lőtték, a kommandó másik két — civil — tagját, valamint a merénylet mö­gött álló fanatikus vallási szervezet szellemi irányító­jaként számon tartott Ab- desszalam Fa rag-ot börtö­nükben felakasztották. Az ügyüket tárgyaló ka­tonai bíróság március 6-án mondta ki az ítéleteket, me­lyeket Hoszni Mubarak ál­lamfő változtatás nélkül jó­váhagyott. (Az összesen hu­szonnégy vádlott közül ötöt ítéltek halálra, kettőt — vallási méltóságokat — fel­mentettek, a többiek öt év és huszonöt év közötti kény- I szermunkára ítéltettek.) 1922 március elején szen­zációs hír járta be az euró­pai sajtót. „A bolsevikek Genovába jönnek nemzet­közi gazdasági konferenci­ára” — Írták a lapok. A polgárháború óta ez volt az első eset, hogy Szovjet- oroszországot nemzetközi ta­nácskozásra hívták meg. Elismerés: de facto Vajon mi késztette a győztes antanthatalmakat a szovjet-ország meghívására? Rá kellett jönniük, hogy a kereskedelmi kapcsolatok hiánya ezzel a hatalmas or­szággal károsan hat az eu­rópai és a világkereskede­lemre. A hiányt mindenek­előtt Nagy-Britannia érezte. Lloyd George brit minisz­terelnök már 1920-ban java­solta az Oroszország elleni blokád feloldását. Egy szov­jet küldöttséget meg is hív­tak kereskedelmi tárgya­lásra Londonba. A tárgya­lás alapján, 1921 márciusá­ban kereskedelmi megálla­podást kötöttek. Ezt köve­tően Németország, majd más európai országok kö­töttek hasonló szerződést. Szovjetoroszországot ezzel 'de facto elismerték. Ilyen előzmények után került sor a genovai meghívásra. A szovjet küldöttség, út­ban Itáliába, négy napra megszakította útját Berlin­ben, hogy a két ország kö­zötti kapcsolat felvételéről tárgyaljon. Rathenau német külügyminiszter azonban félt a nyugati hatalmak ellen­zésétől, s nem volt hajlandó megkötni a szerződést. A berlini tárgyalás eredmény­telen maradt. Nyugati elutasítás Genovában, a Szent György-palotában, április 10-én nyitották meg a kon­ferenciát. Lloyd George brit, Louis Barthou francia, és Joseph Wirth német mi­niszterelnök után szólalt fel Csicserin külügyminiszter, a szovjet delegáció vezetője. Csicserin beszédét tökéletes francia nyelven mondta el, majd ugyanazt hasonló hi­bátlan angolsággal megis­mételte. Hét napig tartott a tárgyalás. A nyugati or­szágok képviselői azt köve­telték, hogy Szovjetoroszor­szág -fizesse meg a cári re­zsim adósságait. Csicserin válaszában azt mondotta, hogy ez csak akkor lehetsé­ges, ha az adósságok össze­gét hitel formájában — a szovjet népgazdaság helyre- állítása céljára — rendelke­zésre bocsátják. Követelte továbbá a szovjet határok és a szovjet kormány de jure elismerését. Ezen túl­menően programot nyújtott be a fegyverzet csökkenté­sére. ' A brit delegáció kezdemé­nyezésére Csicserint, Litvi- novval és Kraszinnal külön- tárgyalásra hívták meg Anglia, Franciaország, Olasz­ország és Belgium vezető képviselői. A tárgyaláson a nyugatiak kereken elutasí­tották a szovjet fél kártérí­tési igényét. Berlin igent mond Az eredménytelen genovai tárgyalást követően a szov­jet delegáció a Genova melletti Rapallóban 1922. április 16-án szerződést írt alá Németországgal. Ebben a két fél kölcsönösen le­mondott az egymással szem­beni háborús igényekről és elhatározta a normális dip­lomáciai kapcsolat helyre- állítását. Érdekessége a meg­állapodásnak, hogy az ke­reken tíz nappal az után a berlini találkozó után jött létre, amelyen Rathenau még elutasította a szerző­déskötést. A kapitalista sajtót telje­sen megzavarta a rapallói szerződés. Aláírását bomba­robbanásként jellemezték. Német részről hangoztatták, hogy az orosz—német szer­ződés nemcsak mindkét fél számára előnyös, de bizo­nyos mértékben a genovai konferencia munkáját is megkönnyítheti. Rapalló így vált az egységes kapitalista front szétbomlásának és a szovjet-ország elleni blokád áttörésének jelképévé, meg­teremtvén a lehetőséget ar­ra, hogy Szovjetoroszország megjelenhessen a világszín­padon. A rapallói szerződésnek máig időszerű jelentősége van. Ez volt az első meg­állapodás, amely — az el­lentmondásokat félretéve — a kölcsönös előnyök alapján teremtett normális kapcsola­tokat különböző társadalmi rendszerű országok között.

Next

/
Thumbnails
Contents