Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. április 1., csütörtök

Prágai tanácskozás

Prágában tanácskoznak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárai. Képünkön: az eszmecserén részt vevő magyar küldöttséget Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára vezette

(Népújság telefotó — CTK—MTI—KSj

Az Egyesült Államok mégis tárgyal?

Ronald Reagan amerikai elnök a közép-európai idő szerint szerdán éjjel megtartott sajtóértekezletén az előzetes sajtóértesülések szerint bejelentette, hogy az Egyesült Államok most már készen áll a hadászati fegyverzet csökkentésével foglalkozó tárgyalásokra a Szovjetunióval. Ezek a tárgyalások 1979-ben szakadtak meg, és a republikánus kormány első tizenöt hónapjában nem volt hajlandó újrakezdeni őket.

A The New York Times értesülése szerint a Fehér Ház a nyár elején lenne hajlandó újrakezdeni a SALT, vagy — ahogyan újabban nevezi — a start-tárgyalásokat, persze minden további kötelezettség nélkül. Washingtoni megfigyelők azonban nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek is, hiszen a hivatalos amerikai szóvivők még néhány nappal ezelőtt is azt ismételgették, hogy a kormány „a szovjet—amerikai kapcsolatok megfelelő légkörére vár.”

Sáron nem utazik

/7T\^SS

s::; telex

DELHI

Az MSZMP küldöttsége, amely Várkonyi Péternek, a Központi Bizottság tagjának vezetésével részt vett az Indiai Komunista Párt XII. kongresszusán, Delhiből tovább utazott a Sri Lanka-d Demokratikus Szocialista Köztársaságba, ahol a Sri Lanka-i Kommunista Párt meghívásának tesz eleget.

' CARACAS

Luis Herrera Campins venezuelai elnök négy új minisztert nevezett tó. A döntés érdekessége, hogy mind a négy új miniszter nő. Eddig csak a nők ügyeivel foglalkozó államminiszter képviselte a „gyengébb nem”-et a kormányban. Az új kinevezések nyomán Venezuela kormányának — a földrészen egyedülálló módon — immár öt hölgytagja van.

STOCKHOLM

750 ezer svéd állampolgár írta alá azt a felhívást, amely atomfegyvermentes övezet létesítését követeli Észak-Európában. A petíciót kedden adták át Óla Ullsten- nek, az ország külügyminiszterének. Az aláírások gyűjtését múlt év májusában kezdeményezte „az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásénak svéd bizottsága”, amely több békeharcos szervezetet egyesít. *

BRÜSSZEL

Mintegy 8 millió dollárra becsülik annak a három és fél tonnás hasis-szállítmánynak az értékét, amelyet a belga rendőrség fedezett fel az antwerpeni kikötőben egy teherszállító hajón. A kábítószert egy fagyasztott halat tartalmazó konténerben találták meg. A belga rendőrségen elmondták, hogy néhány napja fagyasztott tengeri rákok közé rejtve 3 tonna hasist találtak egy Pakisztánból érkező hajó rakományában.

KVVAIT

A jelenlegi offenzíva során az iráni csapatok nem lépik át az iraki -határt — jelentette ki szerdán Ali Khamenei iráni elnök, aki hangoztatta: Irán testvérének tekinti és támogatja az iraki mohamedánokat és az iráni alakulatok nem fognak behatolni Irak területére.

Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter elhárította az egyiptomi külügyiminiszter meghívását — jelentette szerdán az izraeli rádió.

Kamal Hasszán Ali előző nap adta át Izrael kairói nagykövetének a Saronnak szóló meghívást. Akkor jelentette be, hogy vendége valószínűleg vasárnap vagy hétfőn érkezeik az egyiptomi fővárosba, hogy a két ország között kijelölendő határ egyelőre problematikus szakaszairól tárgyaljanak.

Maga a hadügyminiszter „egyéb irányú elfoglaltságaival” indokolta a meghívás elhárítását.

Merénylet okozta a vonatrobbanást

A szakértői vizsgálat szerint merénylet okozta tegnap a Párizs—Toulouse között közlekedő „Capitol” expresszen történt robbanást. Mint jelentettük, a robbanás öt embert megölt, 27 utast pedig megsebesített. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy nagy erejű plasztikbombát helyeztek el a szerelvény második kocsijában. A szakértők kizárják annak lehetőségét,* hogy véletlen baleset lett volna a robbanás. Az egyik előzetes fel- tételezés ugyanis arra alapult, hogy ismeretlen személyek titokban robbanóanyagot szállítottak volna a vonaton. „A terroristák meglehetősen tapasztaltak az ilyen kérdésekben. Ha robbanószerkezetet szállítanak, mindig gondosan külön csomagolják a robbanóanyagot és a detonátort” — mondják a szakértők.

Halálos

ejtőernyős

hadgyakorlat

Négy halálos és több mint száz sebesült áldozatot követelt az amerikai gyorshadtest ejtőernyős tömeggyakorlata, amelyet a maga nemében a világháború óta a legnagyobb szabásúnak neveznek a hírügynökségek. A jelentések szerint egyszerre 3000 ejtőernyős hajtott végre ugrást 90 repülőgépből a -„Gallant Eagle ’82” kódnevű gyakorlatok keretében a dél-kaliforniai síkság fölött. Ketten azért haltak meg, mert az ejtőernyő nem nyílt ki, a harmadik, mert egy nehéz felszerelési tárggyal ugrott le, a negyediket pedig elsodorta a szél. A sebesültek közül mintegy húsz súlyos sérülést, például gerincsérülést kapott. Egyes feltevések szerint a szél is közrejátszott a szerencsétlenségben, ugyanakkor a hadgyakorlat szóvivője azt állította, hogy egy ideig a szél ereje miatt a gyakorlat elhalasztására gondoltak, de aztán a szél „elfogadhatóvá gyengült”.

KI Külpolitikai kommentárunk )—i

Elterelő színjáték

NÉHA ÉRDEMES ODAFIGYELNI a világpolitika perifériáján történő eseményekre is; megesik ugyanis, hogy önmagukban jelentéktelennek tűnő történések lényeges tartalmi információkat hordoznak. Az a furcsa konfliktus, amely most két, egymástól igencsak távoli ország, Anglia és Argentína között zajlik, mintha megtestesítője, modellje volna ennek az igazságnak.

Nemcsak iskolai tanulmányainkból, hanem Verne Gyula regényeiből is tudjuk, hogy a dél-amerikai kontinens legdélibb része, például az Argentínához tartozó Patagónia (Tűzföld) a földkerekség egyik leg- sivárabb, tartós emberi megtelepedésre szinte alkalmatlan vidéke. Már csak azért is, mert a térség viszonylag közel van az örök tél birodalmához, az An- tarktiszhoz.

Nos, Patagónia partjaitól nem egészen ezer kilométerre terülnek el a hasonló éghajlati adottságú Falk- land-szigetek. E stratégiailag talán fontos, de gazdaságilag jelentéktelen szigetcsoportot mintegy másfél évszázada szállták meg a brit csapatok és azóta ez az isten háta mögötti földdarab „a brit korona része”.

ARGENTÍNA SOSEM NYUGODOTT BELE abba, hogy ez a területéhez közeli — és az angol partoktól annyira távoli — szigetcsoport ne az övé legyen. Az ügyet azonban mindig jelentőségéhez — pontosabban: jelentéktelenségéhez — méltó módon kezeték. Ez azt jelenti, hogy bár voltak kisebb kalandos akciók, és bár az ENSZ égisze alatt vagy tizenöt éve tárgyal- gatnak a témáról, a dolog maradt a periférián. Vagyis ott, ahová való.

Most viszont hirtelen látványos színjáték bontakozik ki. Ügy kezdődött, hogy .„hajóroncs-kutatás” (?) címén argentin csoport szállt partra a szigetcsoport Georgia nevű részén — anélkül, hogy erre engedélyt kért volna a brit hatóságoktól. Bár ezen a földdarabon kizárólag fókák tanyáznak, London tiltakozott, és a legújabb jelentések szerint állítólag atom-tengeralattjárót küldött a térségbe. Mintha csak erre vártak volna Buenos Airesben: „az állampolgárok védelmére” argentin csatahajó indult a Falkland-szigetek felé. Frugoli hadügyminiszter demonstratív készültséget rendelt el egy közeli argentin flottabázison. Carrington angol külügyminiszter szerint az argentin csoport jelenléte a szigeteken „elfogadhatatlan”.

A színjáték folyik, mégpedig nagy sajtóvisszhanggal. Jogos a kérdés: vajon miért?

A válasznak természetesen semmi köze a távoli szigetekhez. Annál több köze van a két érdekelt ország gazdasági-társadalmi feszültségeihez, belpolitikai gondjaihoz.

A KÉP ÖSSZEÁLLT, a modell meglehetősen régi: a belpolitikai bajokról nacionalista jelszavakkal próbálják elterelni a figyelmet. Argentína és Anglia „viszálya” során most ismét ez történik.

Harmat Endre

Művészeti kitüntetések, irodalmi és művészeti díjak átadása

,Magyar Népköztársaság kiváló művésze’ kitüntető címet kapták:

Bálint Endre, festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze;

Csenki Imre, nyugalmazott Kossuth-díjas karnagy;

Foky Ottó, a Pannónia Filmstúdió Munkácsy Mihály-dí- jas és Balázs Béla*díjas báb- filmrendezője, a Magyar

Népköztársaság érdemes művésze;

Görgeí György, Liszt-díjas karmester, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének vezetője, a Magyar

Népköztársaság érdemes művésze;

Kiss Nagy András, Kossuth- díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze;

Kovács János, a Szegedi

Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze;

Makk Károly, a Magyar

Filmgyártó Vállalat Kossuth-díjas filmrendezője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze;

Petrovics Emil, Kossuth-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Psota Irén, a Népszínház Kossuth-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze;

Rvzsicskay György, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Szőllősy András, Erkel Fe- renc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze;

Ungvári László, nyugalmazott Kossuth-díjas színművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Varga Mátyás, nyugalmazott Kossuth-díjas díszlettervező, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze;

A „Magyar Népköz- társaság érdemes művésze” kitüntető címet kapták:

Békés Itala, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze;

Bíró Miklós, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas operatőre;

Esztergályos Cecília, a Thá- lia Színház Jászai Mari-díjas színművészé;

Fekete Tibor, a kecskeméti Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Gelley Kornél, a Nemzeti Színház színművésze; Gyimesi Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt Fe- renc-díjas magánénekese; Hajdúfy Miklós, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas rendezője;

Hemző Károly, Balázs Béla- díjas fotóművész;

Kemény Éva, Munkácsy-dí- jas és SZOT-díjas alkalmazott grafikusművész;

Koltai Lajos, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre; Komlóssy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekese; Koncz Gábor, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze;

Koós Iván, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas báb- és díszlettervezője;

Dr. Márkus Éva, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas szinkron-filmrendezője; Melocco Miklós, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész;

Metzger Márta, a Magyar Állami Operaház Liszt Fe- renc-díjas magántáncosa; Mialkovszky Erzsébet, a Madách Színház Jászai Maridíjas jelmeztervezője;

Mikes Lilla', Jászai Mari-díjas előadóművész, a Korona Pódium művészeti vezetője; Oberfrank Géza karmester, a Fővárosi Operettszínház Liszt Ferenc-díjas művészeti vezetője;

Pongor Ildikó, a Magyar Állami Operaház Lis2t Ferenc-díjas magán táncosa; Romvári József, a Magyar Filmgyártó Vállalat osztály- vezetője, Balázs Béla-díjas díszlettervező;

Sapszon Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara Liszt Ferenc-díjas karigazgatója;

Sebestyén János, Erkel Ferenc-díjas és Liszt Ferenc- díjas orgona- és csembalóművész,, a Magyar Rádió főmunkatársa;

Sinkó László, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze;

Sós László, Munkácsy Mihály-díjas és SZOT-díjas alkalmazott grafikusművész;

Szabó István, a Magyar Filmgyártó Vállalat Kossuth-díjas filmrendezője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi docense; Szentpál Mónika, a Radnóti Miklós Színpad előadóművésze;

Szilágyi Tibor, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze;

Szuppán Irén, Munkácsy Mihály-díjas textiltervező; Temesi Hédi, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművésze;

Tímár Éva, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze;

Uhrik Teodóra, a Pécsi Nemzeti Színház Liszt Ferenc-díjas magán táncosa; Vadas Kiss László, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese; Vajda Dezső, a Népszínház magánénekese.

Irodalmi, művészeti díjak

József Attila-díjat kapott: Berták László költő, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója; Czine Mihály irodalomtörténész, az ELTE egyetemi tanára; Gyurkovics Tibor költő, drámaíró; Iszlay Zoltán költő, kritikus; Kiss Tamás költő; Simonffy András író; Spiró György prózaíró, drámaíró, műfordító; Sükösd Mihály író;

A Jászai Mari-díj kitüntetettjei: Balázs Péter, a Vígszínház színművésze; Csá- kányi Eszter, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze; Csiszár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője; Falvay Klára, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze; Farkas Bálint, a Fővárosi Operettszínház színművésze; Fóthy Edit, az Állami Bábszínház színművésze; Gáli László, a debreceni Csokonai Színház igazgató-főrendezője; Hetényi Pál, a Népszínház színművésze; Káldy Nóra, a Madách Színház színművésze; Kapás Dezső, a Vígszínház rendezője; ifj. Richter József, a Magyar Cirkusz és Varieté artistája;

Liszt Ferenc-díjban részesült: Gulyás Dénes, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Margitai Zsuzsa, a Budapest Táncegyüttes magántáncosa; Nagy Ferenc, a Magyar Állami Operaház karigazgatója, karmester; Polgár László, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Sztevanovity Zorán előadóművész, zeneszerző; Tillai Aurél karnagy, a Pécsi Tanárképző Főiskola főiskolai tanára; Tóth Ferenc* kó vezető, a Komlói Kogfiíy,

f/S’

Zoltán Ének-zene tagozatos Általános Iskola énektanára;

Erkel Ferenc-dijat kapott: Jeney Zoltán zeneszerző; Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézete tudományos munkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa;

Balázs Béla-díjban részesült: Balázsovits ' Lajos, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművésze; Bíró Zsuzsa, a Magyar Filmgyártó Vállalat dramaturgja; Cserhalmi György, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművésze; Dévényi László, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője; Kovács Tamás fotóművész; Márk Iván, a Magyar Televízió operatőre; Rófusz Ferenc, a Pannónia Filmstúdió animátora; Tímár István, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője; Vajda Béla, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője; Wessely Ferenc, a Pannónia Filmstúdió szinkronrendezője;

A Munkácsy Mihály-díj kitüntetettjei: Banga Ferenc grafikusművész; Bőd Éva keramikusművész; Bors István szobrászművész; Bujdosó Ernő festőművész; Do- manovszky György művészettörténész, művészeti író;-Finta József alkalmazott grafikusművész; Horváth Márton üvegtervező iparművész; Király László belső- építész, a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat tervezője; dr. Miklós Pál művészettörténész, művészeti írói a Magyar .Iparművészeti . Múzeum főí rfgázgátújá;-, Tóth Sándo:

1

EGEI-