Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1982. március 13., szombat A Távol-Kelet kapuja A világ minden nagyváro­sának vannak egyedi, utánoz­hatatlan jellegzetességei, hangulati sajátosságai. Így a Délkelet-Ázsia szívében fek­vő Szingapúrnak is. A szi­geten elterülő, alig 580 négyzetkilométeren két és fél milliós miniállam ultramo­dern felhőkarcolói San Franciscót vagy New Yorkot idézik fel. Üzleteinek csillo­gása, makulátlan tisztasága Zürichre vagy Genfre emlé­keztet, de az utóbbiakból hi­ányzik a szabadtéri kínai és indiai vendéglők messzeható fűszerillata. A városállam legeredetibb jellemvonása azonban a kőtömbök és a természet csodálatos egybe- fonódása. A parkok, pálmali­getek, a fasorok és a féltő gonddal ápolt gyepszőnyegek néha elfeledtetik az ember­rel, hogy a földkerekség egyik leggyorsabban fejlődő városában jár. ütemű, mint bárhol a fejlett tőkés világban. Szingapúr a fejlődő világ első olyan államai közé tar­tozik, amely — sok szeren­csés földrajzi, történelmi és geopolitikai tényező együtte­sének köszönhetően — tény­leg felzárkózóban van a ve­zető tőkés országokhoz. Egy főre jutó bruttó nemzeti ter­méke már meghaladja az 5 ezer dollárt, így Írország és Spanyolország elé került. Tervei, ha lehet, még nagy- ratörőbbek: 1990-re a város­állam el akarja érni Japán mai technikai-technológiai színvonalát, magasan fejlett ipara mellett számítógépes hálózaton nyugvó bank- és telekommunikációs rendszert akar teremteni. Őslakók és bevándorlók Raffles ténykedése Szingapúri utcakép: a közigazgatási negyed (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Múltja, történelmi hagyo­mányai a Kelethez kötik, je­lene, méginkább jövője az iparosodott Nyugathoz lán­colja ezt a várost. Neve, Szingapura szanszkritül oroszlánvárost jelent és a történelemkönyvek tanúsá­ga szerint egy, a XIII. szá­zadban partra szálló szumát- rai hercegtől származik. Megfordultak itt a portugá­lok és a hollandok, versen­gett érte a jávai Majapahit birodalom és a terjeszkedő thai királyság. Modern tör­ténelme 1819-re vezethető vissza, amikor a szomszédos Szumátra brit kormányzója megkötötte az első megálla­podást a sziget maláj ural­kodójával. Raffles, aki a Brit Kelet-indiai Társaság nevé­ben érkezett ide, naplója szerint legfeljebb száz házat talált a szigeten. A Malakka-szoros központ­jában levő Szingapúr né­hány év leforgása alatt a délkelet-ázsiai brit gyarmat- birodalom legfontosabb kikö­tője lett. A város történeté­nek fordulópontja 1869. a Szuezi-csatoma megnyitása. Addig Szingapúr a Calcut­tából a Dél-kínai-tengerre igyekvő hajók kikötőállomá­sa volt, ettől kezdve azonban az Európa és a Csendes­óceán közti tengeri útvonal egyik központjává lépett elő. Második ipari forradalom 1965. óta független, előtte két éven át a britektől ön­állóságot kapott Malaysia ré­sze volt. A fejlődő világ azon kevés állama közé tartozik, amely valóban fejlődik, is — mégpedig kiugró gyorsa­sággal. 1979-ben a világ má­sodik legnagyobb kikötővá­rosa lett Rotterdam mögött. Changi nevű új repülőterén havonta háromnegyed millió utas fordul meg. 1970. és 1980 között Szingapúr gaz­dasága évi átlag 9,5 százalék­kal növekedett. A felvirág­zás sarkpontja az olajkeres­kedelem: Szingapúr finomí­tó kapacitását mindössze két városé múlja felül a világon, az amerikai Houstoné és a már említett Rotterdamé. A városállam vezetői „második ipari forradalomnak” hívják azt az 1979'ben elkezdődött gazdasági irányváltozást, amely a hangsúlyt a munka- igényes ágakról fokozatosan áttette a tőke- és technoló­gia-igényes szektorokra. A termelékenység növekedése az elmúlt egy évtizedben évi 5,7 százalék volt, magasabb Náci legenda Az amerikai ABC televí- ziőtársaság megbízásából Marvin J. Chomsky rendező szigorú titoktartás mellett ötórás televíziós sorozatot készített Münchenben Albert Speer építésznek, Hitler egy­kori bizalmasának és fegy­verkezési miniszterének a memoárja alapján. A rende­ző korábban világsikert ara­tott Holocaust című tv-soro- zatával. Valószínűleg ez késztette arra, hogy a Har­madik Birodalom kulisszái mögött címmel új tv-soroza- tot készítsen, melyről úgy nyilatkozott, hogy „ugyan­olyan hatásos lesz, mint a Holocaust”. .. , ... » Az ABC a sorozat elkészí­tésére nyolcmillió dollárt adott. A müncheni filmvá­rosban alakította ki az Os- car-díjas Rolf Zehetbauer és Herbert Strabel a kínosan pontos náci kulisszákat, egye­bek között Hitler dolgozószo­báját, a birodalmi kancellá­ria más részeit, egy kórházi komplexumot, valamint a Führer bunkerét. Mintha „titkos birodalmi ügyről” lett volna szó, úgy rejtegette az ABC a produkció készítésé­nek minden mozzanatát — írja a nyugatnémet Spiegel. A sztárok számára szinte beszédtilalmat rendeltek el. a szenzációt szimatoló tévé­sek elrettentették, az előké­születekről beszámolni aka* ró riportereket erőszakos el­távolítással fenyegették. Speert a holland Rutger Hauer játssza, Magdát, Goebbels feleségét Elke Sommer. A sorozatban sze­repet kapott még többek között Robert Vaughn, Ma­ria Schell, Sir John Gielgud, az amerikai Mort Sahl. Adolf Hitlert Derek Jacobi alakítja. A háborús főbűnösök pe­rében húsz évre elítélt, és büntetését az utolsó napig le­töltött Albert Speert a for­gatókönyv írója, és a film producere, E. Jack Neuman 1977-től újra meg újra „ke­resztkérdéses kihallgatá­sok” alá vetette. A tervbe­vett utolsó beszélgetés elma­radt: három nappal Speer tavaly szeptemberben Lon­donban bekövetkezett halála előtt a rossz idő megakadá­lyozta a találkozást. A televíziós sorozatban a náci élet bemutatása ürü­gyén egymásra halmozódik a giccs, a sablon és a drámai cselekmény. A történelmi „tévedések” ugyanolyan ter­mészetesek a Harmadik Bi­rodalomról szóló játékfil­mekben és televízió-soroza­tokban, mint a hamis egyen­A tervek Achilles-sarka a munkaerőhiány. Már az el­múlt években is nagy szám­ban hoztak be vendégmun­kásokat a szomszédos orszá­gokból. Másutt a vendég- munkások beáramlása sú­lyos konfliktusokat vált ki a jövevények és az őslakos­ság között, Szingapúr még e téren is szerencsésnek mond­hatja magát. Igaz, a városál­lam maga is soknemzetiségű, a 75 százaléknyi kínai mel­lett nagy számban élnek itt malájok és indiaiak is. A hi­vatalos nyelv a kínai, a ta­mil és a maláj, valamint az angol, amely mindmáig a legfőbb összekötő kapocs a kulturális, etnikai értelem­ben olyannyira különböző népcsoportok között. Szingapúr „sikersztorija” erősen kapcsolódik első mi­niszterelnöke, Li Kuan Ju személyéhez, aki a Népi Cse­lekvés Pártjának képvisele­tében gyakorlatilag a füg­getlenség óta áll a szigetköz­társaság élén. Kulturált, sok­oldalú politikusnak, felké­szült gazdasági szakember­nek tartják, ugyanakkor éle­sen antikommunista, konzer­vatív. Szingapúr az ASEAN, a Délkelet-ázsiai Országok Szervezetének tagállama, s a megfigyelők szerint Li Kuan Ju a megfigyelők szerint azon munkálkodik, hogy a miniállam a távol-keleti in­tegrációból származó előnyö­ket is messzemenően kihasz­nálja. Győri Sándor ruhák. A forgatókönyv szer­zője, Neuman írt egy olyan jelenetet, mely hétköznapi módon mutatja be, hogyan alázták meg a zsákmányra éhes, vele szemben ellensé­ges Hi tler-lo vágok — Goeb­bels, Göring, Hess és Bormann — közösen Hitler kedvencét, Speert. Egy alkalommal Goebbels közölte vele: „A Führer körül van egy külső és egy belső kör. Magának nincs helye a belső körben.” Ami a legveszélyesebbé teszi a monstre-sorozatot, az, hogy Speer halála után eléri azt, amit hűvösen és állhatato­san célbavett azóta, amióta 1966-ban elbocsátották a Spandau-i börtönből: belopa­kodni a világtörténelembe, mint „finom lelkű bűnös- bűntelen”. Végérvényesen kialakult Speer saját legendája, me­lyet Joachim C. Fest törté­nész ügyesen megformált, amikor segített Speernek memoárja megírásában: ő Ahogy a karikaturisták látják Amerikai gazdasági bajok (Fotó: Chicago SurrTimes — K.S> Amerikai munkaközvetítő hivatal „Attól tartok, uram, hogy a következő három évben nem tudok jó hírrel szolgálni...” (Fotó: International Herald Tribune — KS) Reagan: Ismét fölfelé haladunk, fejlődik a gazdaság... (Fotó: Die Welwoche — KS) csak technokrata, aki gran­diózus épületeket emelt, de nem gondolt a rezsim karak­terére. A forgatókönyvíró, E. Jack Neuman átvette ezt a látás­módot a memoárból, de ugyanakkor a filmben fe­szültséget akart vinni Speer életébe. Ehhez a feleséget, Margaretet „vette kölcsön”. Neuman őt stilizálta élő lel­kiismeretté, annak a megtes­tesítőjévé, ami Speerből tel­jesen hiányzott. Speer a karrierista poli­tikus azonban soha nem volt egy hivatásnak élő, naív épí­tész. A berlini történész, Matthias Schmidt új doku­mentumok alapján rámutat arra, hogy eddig a Speer-ku- tatás erősen megszépített ké­pet festett Hitler egyik fő- emberéről, a közeljövőben könyv alakban megjelenő munkájában leszögezi: Speer nem csupán az építőművé­szetben volt gigantomániás, elvakultan becsvágyó, hanem elsősorban hatalmi politikát folytatott, gátlástalanul int­rikált. Ami a „gátlástalan, opportunista fezőrt” karri­erjéhez segítette, Speernek az a képessége volt, hogy minden pillanatban ponto­san érezte, mit akar hallani tőle a másik, és azután azt mondta. így a nürnbergi per­ben a bűneit beismerő és megbánó figurát alakított. Talán ez mentette meg az akasztófától... Mindebből nyilvánvaló: Neuman végül is olyan művet készített, amely bizonyára elnyerte volna a rafinált effektusok nagymesterének, Speernek a tetszését. Ám az egyáltalán nem biztos, hogy a náci Németország történe­tét ismerő, a fasiszta rémtet­teket átélt közönség is haj­landó lesz díjazni e történe­lemhamisító produkciót. Gyertyános Zoltán összeállította: Huppán Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents