Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 13., szombat-VO b(T 3CP 3) >ÍB: ,Í£ 3. Bizakodó hangulatban Zárszámadás után... Noha már Heves megye mezőgazdasági üzemeiben is a tavaszi indításra készülnek, mégis érdemes röviden visszatekinteni a közelmúltban befejeződött zárszámadásokra. Kétségtelen, ezek az értékelő és feladatokat meghatározó közgyűlések, ma is ünnepet jelentenek a falvak életében, hiszen a helyben gazdálkodó nagyüzem eredményei, netán eredménytelensége kihatással van a községek lakóira, azok közérzetére. Bár 1981-ben a vártnál sokkal több nehézséggel kellett megküzdeniük az üzemeknek, mégis eredményes esztendőt zártak! Igaz, kever sebb gabona és szőlő termett, amely meghatározó megyénk mezőgazdaságában, viszont annál jobb eredmények születtek napraforgóból, kukoricából, tejtermelésből és az állattenyésztés is növelte bevételét. A közgyűlések jó politikai légkörben, fegyelmezett hangulatban és nagy érdeklődés kíséretében zajlottak le. Az idős, nyugdíjas tagok is szép számmal eljöttek, hogy elmondják véleményüket a gazdálkodásról és gazdag termelési tapasztalataikból is átadjanak a fiatalabbaknak. Kritikusak és önkritikusak voltak a beszámolók a múlt évi munkát összegező számvetések. Nem hallgatták el a gondokat, hanem megjelölték azokat a teendőket, hol kell javítani az idén, mi a teendő a költséggazdálkodásban, a talajerő-utánpótlásban, a technológiai és általában a munkafegyelem javításában. Szóba kerültek azok az intézkedések, melyeket a múlt esztendőben tettek az üzemek az árbevételi kiesések mérséklésére. Azok a szervezési módszerek, melyekkel könnyítették és eredményesebbé tették a munkát. A tervszerűbb, átgondoltabb gazdálkodás bizonyítja, hogy 1981-ben tovább javult Heves megye szövetkezeteinek és szövetkezeti társulásainak pénzügyi helyzete. így kevesebb volt a veszteség is. Mindez a jobb vezetői munkát, a körültekintőbb tervezést, a helyi adottságokhoz igazított termelési szerkezet előnyeit bizonyítja. Az üzemekben jobban igazodtak a szigorúbb közgazdasági feltételekhez, a szabályozók közvetítésével. Az árbevétel növelését segítette az is, hogy a gazdaságok a növénytermelés és az állattenyésztés mellett jobban felkarolták a melléküzemági tevékenységet. A közgyűlésekről nem maradtak el az idei tervfeladatokat megvilágító előterjesztések és az erre vonatkozó viták sem. Annál is inkább, mert közös gazdaságainkban még inkább a tenni akarás, a munka javítása, az elöbbrelépés lehetőségeinek keresése csendült ki a hozzászólásokból. Sok szó esett a gabonatermelésről, agrárpolitikánk egyik központi kérdéséről, melyet az idén januárban életbe lépett közgazdasági szabályozók is kedvezően ösztönöznek. Ennek eredményei már a múlt év őszén is megmutatkoztak, hiszen az üzemek időben megismerték a szabályozókat és a tettek sem maradtak el! Korábban gondot okozott, hogy olykor értelmetlen takarékosságból csökkentették a műtrágya felhasználását. 1981 őszén viszont örvendetes fordulat következeit be, hiszen 50 ezer 638 tonna nitrogén, foszfor és káli hatóanyagot használtak fel az üzemek, amely 22,8 százalékkal több volt, mint 1980-ban. Ezzel az idei jobb terméseredményeket alapozták meg. Nem beszélve a talajmunkákról, melyet a kedvező őszi időjárás nyomán mindenütt megfelelő minőségben elvégeztek. így egyetlen hektár szántása sem húzódott át 1982-re. Az üzemek csaknem tíz százalékkal nagyobb területen vetettek őszi kalászosokat, melyek az idén javíthatják a gazdálkodást és növelhetik az árbevételt. Fontos, hogy a gabonaprogram megvalósítására az idén is megmaradjon a nagyüzemek kukoricatermelési kedve. Ez az állatállomány takarmányellátása miatt elengedhetet len. A hozamok növeléséhez nagy segítséget nyújthatnak a megyénkben dolgozó termelési rendszerek. Az üzemek közötti különbség csökkentésére a jól működők alakítsanak ki szorosabb kapcsolatot a gyengébbekkel. Ez terjedjen ki az üzem- és munkaszervezésben, a termelési technológiákra, a gépek üzemeltetésére és gazdasági társulások alapítására. A közös gazdaságok idei tervei összességében jól igazodnak a népgazdasági igényekhez és a változó közgazdasági környezethez. Optimistán és bizakodva tekintenek 1982-re, hiszen a dolgozók megújuló akarattal készülnek a tavaszi munkákra, abban a reményben, hogy a siker sem marad el... Mentusz Károly n gabonafélék jó talajban várják a meleget Rövidesen megyeszerte megkezdődnek a tavaszi határszemlék, amikor is a mezőgazdászok a helyszínen értékelik, hogyan állta a kemény telet az őszi vetésű növényállomány. Az agrometeorológiai szolgálat gyors- jelentést készített a téli évad időjárásáról, a talajvízkészlet alakulásáról, még inkább megalapozva ezzel az agronómusok helyszíni következtetéseit. A legutolsó országos határszemlét még az elmúlt év őszén tartották. A növényállomány 60—70 százaléka akkoriban jó minősítést kapott, gyengén kikelt növényeket a termőterületnek alig több mint 10 százalékán találtak. Ám a későbbiekben ezek is erőre kaptak és így általában a szakemberek bizakodva várták a téli időszakot. Az agrometeorológiai összesítések szerint az elmúlt év decemberében ele- ^ndő csapadékot kapott a talaj és előnyös volt az is, hogy többnyire hó fedte és védte a vetéseket. A hótakaró alatt fagyos volt a talaj mindvégig. Januárban sem sokat változott a helyzet, ám időnként igen kemény hidegek tették próbára a gabonát. Februárban a földek az ilyenkor szokásos átlagos csapadéknak csak mintegy 30—50 százalékát kapták meg, és ez ez a kiesés alapjában véve már kedvezőtlenül érinthette volna a későbbi tavaszi kilátásokat, viszont a mérések bebizonyították: a nagy hidegekben alig volt párolgás és az időjárás melegebb periódusaiban a hóié egy része ismételten fel töltötte a talajt. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL JELENTJÜK Feladat: a lakosság életkörülményeinek további javítása J Dr. Hóka József a hatvaniaknak kér segítséget Szűkebb hazánkban, Heves megyében az elmúlt időszakban is emelkedett a magasabb összegű, a rendszeres segélyben részesülők száma, illetve a támogatások átlagos értéke. A teljes összegű segély minden rászorulónál eléri már az adható legmagasabb határt. Viszont gond, hogy tanácsaink költségvetésében évről évre jelentős, fel nem használt pénzmennyiségek maradnak — ahelyett, hogy szétosztanák azok között, akik szükségét látják. Számottevő eredmény a szociális étkeztetés bevezetése, örvendetes, hogy az öregek napközi otthonaiból ma már háromszor annyi van, mint tíz esztendeje, s ellátási színvonaluk is egyenletesen javul. Ugyanekkor sajnálatos, hogy meglehetősen változó irántuk az igény; amíg sok helyütt új létesítményeket sürgetnek, másutt csökken a meglevő férőhelyek kihasználása. Javul a házi szociális gon. dozás, minden elismerést megérdemelnek azok a tiszteletdíjasok és társadalmi aktívák, akiket gyakran az sem riaszt vissza áldozatos munkájuktól, hogy „mások cselédjének” tartják őket. Problémát jelent, hogy szociális otthonaink csak jelentősebb fejlesztések árán felelhetnek meg a követelményeknek s szerény bennük az alkalmazottak létszáma. Nincs mód az ápoláshoz, gondozáshoz, a rehabilitációhoz valójában szükséges szakemberek foglalkoztatására A megyében egyetlen — egri — „nyugdíjasok házában” pedig többnyire fiatalabbak laknak. Feltétlenül arra kell törekedni, hogy a szociális gondoskodás minden területén megközelítsük vagy elérjük az országos átlagot, s ez ne csak az egészségügyi ágazat — hanem az egész társadalom közös ügye, feladata legyen. A téma vitájában Sohaj- da Jánosné a gyöngyösi járás legégetőbb gondjait részletezte, a csányi szociális otthon felújításához, valamint a gyöngyöspatai öregek napközijének létesítéséhez kért segítséget. Dr. Hóka József a hatvani szociális foglalkoztató rehabilitációs szerepének növekvő jelentőségéről szólva folyamodott a hasznos kis üzem hathatósabb támogatásáért. Dr. Bállá József a megyében fel nem használt szociális kereteket kifogásolta joggal, megnyugtatóbb megoldást sürgetvén. A következőkben Szalay István általános elnökhelyettes a megyei tanács művelődési bizottságának munkájáról adott számot, majd Molnár Miklósné, a tervosztály megbízott vezetője a településfejlesztési verseny VI. ötéves tervi célkitűzéseire tett javaslatot. Ez utóbbi emlékeztetett arra, hogy a hasonló igyekezet, az előző időszakban is eredményes volt, majd további buzgalomra, erőfeszítésekre szólította a tanácso- . kát a lakosság életkörülményeinek lehetséges további javításáért, az alapellátás fejlesztéséért, a települések között még található túlzott egyenlőtlenségek mérsékléséért. S ahogyan kiderült: érdemes csatlakozni a felhíváshoz, mivel például az első helyezett várost 1,2 millió, a legjobb nagyközséget és közös tanácsú községet 500—500, a győztes községet pedig 400 ezer forinttal jutalmazzák a megyei tanács, illetve népfrontelnökség elismerő oklevelei mellett. A téma kapcsán dr. Jenes Pál is szót kapott. Ezután a megyei tanács és az SZMT további együttműködésének kérdései kerültek napirendre — majd a megyei NEB tevékenységéről tájékozódtak, s egyebek következtek. Személyi kérdésekről szólva Markovics Ferenc a testület tudomására hozta, hogy dr. Sebestény László tanácstag súlyos egészségi állapotára való tekintettel tisztségéből való felmentését kérte, s dr. Magyar Elemér más elfoglaltsága miatt nem tudja tovább végezni az ifjúsági bizottságban vállalt munkáját. A tanács tudomásul vette az előterjesztéseket, s hozzá, járult a ■ gazdasági hivatal élén történt személyi változásokhoz is. Érdemei elismerése mellett — nyugdíjba vonulása alkalmából — felmentette tisztsége alól Kovács Bertalant, az egri járási hivatal eddigi elnökét, utódjául pedig kinevezte a csütörtöki egri városi tanácsülésen saját kérésére — elnöki tisztéből szintén érdemei elismerése mellett felTanácskozik a testület Sohajda Jánosné szociális gondokról szól (Szántó György felv.j mentett — dr. Varga Jánost. Továbbá kinevezte a tanács a becsülettel végzett több, mint harminc esztendős szervezeti munka után nyugalomba vonult Hartman István, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság volt elnökhelyettese tisztére Tarjányi Gézát, a megyei párt- bizottság eddigi politikai munkatársát. Tóth Tibor pe. dig a Füzesabonyi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság társadalmi elnökhelyettesi tisztére kapott megbízást. A két új tisztségviselő ezt követően a megyei tanács előtt letette a hivatali esküt. Végül — korábbi interpellációk kapcsán — dr. Kádár János sürgette ismét a tisza- nánai közvilágítás gondjainak megoldását, majd Tanka Imre pedig az Aranyos-patak félben maradt munkáinak folytatását szorgalmazta a tanácshoz intézett kérésében. Ki fizesse a tartásdíjat? — Egy ügyben két lefoglalt autó — Ha kitaszítanak valakit. . . Hivatal a bíróságon Ha azt halljuk, bíróság — emlékeink közül a következő kép sorjázik elő: hosszú asztal mögött a pulpituson az eljárást folytató tanács, előtte két oldalt az ügyész, illetve a védő, középen kis korlát a vallomást tevőnek. Azt azonban már kevesen tudják, hogy az igazságszolgáltatás e fellegvárának működésében jelentős szerepe van a bíróság gazdasági hivatalának is. — Mi is tulajdonképpen a dolguk? — tettük fel a kérdést Bitay Lehelnének, a hivatal vezetőjének. A tekintélyt megőrizni — Nem látványos, de hasznos munka a miénk — felelte. — Mi látjuk el a megye valamennyi bíróságának gazdasági-pénzügyi tevékenységét, gazdasági elvi irányítását. A hivatalosan megfogalmazásba beletartozik a tárgyalásokhoz szükséges különböző technikai eszközök beszerzése, javíttatása, a bíróságokon dolgozók bérének számfejtése, kifizetése. — Ezeken túl — folytatta Simon Tiborné, a hivatal helyettes vezetője — persze, az épületek kezelése is a mi feladatunk. Gondolják csak el, évi költségvetésünk eléri a 15 millió forintot! öt törvényházunk és egy minisztériumi üdülőnk van, az utóbbi Galyatetőn. Régi épületek, felújításra, korszerűsítésre szorulnak. Ezt azonban úgy kell elvégezni, hogy továbbra is megmaradjon a tekintélyük, jól illeszkedjenek bele az adott helység összképébe. Az idén például az egri Felszabadulás téri épület tetőszerkezetének felújítását tervezzük, 2,7 millióért. Korszerűsíteni kívánjuk a reprezentatív tárgyalásokra, tanácskozásokra szolgáló dísztermet is. — A szakértői díjak, tanúköltségek ugye ugyancsak a hivatal feladatait szaporítják? — Ebben teljesen mechanikus a mi munkánk — vette át újra a szót Bitay Lehelné. — A bíróság ugyanis megállapítja az összeget, a hivatal pedig kifizeti az érintetteknek. Tavaly a szakértőknek 236, az ülnököknek 266 ezer forintot számláztunk. A tanúknak és a védőknek. jóval kevesebbet, 45, illetve 46 ezer forintot. Egészen más a helyzet az úgynevezett állam által előlegezett gyermektartásdíjjal... Hiába jár a végrehajtó A terület szakelőadója, Túrái Albertné dossziét lapozgatva mondta: — Havonta átlagosan 74 ilyen ügyünk van. A lényege: ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő valamilyen oknál fogva — mert börtönben van, csavarog, vagy nincs munkahelye — nem tudja teljesíteni, az állam segít a gyermekét nevelő szülőnek. Utána végrehajtó segítségével mi hajtjuk be az előlegezett összeget. Pontosabban: sok esetben csak szeretnénk. Az akták tanúsága szerint például egy sarudi apa, aki három gyerekre kell, hogy fizessen, 1974 óta több mint 77 ezer forinttal tartozik az államnak. Egy hevesi férfi hat év alatt 62 ezer forint adósságot gyűjtött össze. Beszédesek az összesítő számadatok is: hét esztendő alatt a megyében csaknem 2,5 millió forintot előlegeztek tartásdíjra, s ebből csupán 293 ezret sikerült behajtani az adósoktól. — Persze, előfordul — állította Túrái Albertné —, hogy az apa elhelyezkedik valahol, így egy-két hónapig tiltják a fizetéséből a tartásdíjat. Az anya — mert kötelessége — ezt jelenti nekünk, mi pedig megszüntetjük az állami előleg folyósítását. Erre az apa otthagyja a munkahelyet! Ilyenkor azután kezdődik elölről a herce-hurca. Van olyan esetünk is, hogy az apa külföldre távozott, s a gyermeket a nagyszülők nevelik. Az anya viszont a tartásdíjat nem hajlandó nekik elküldeni, hanem ide, a hivatalnak fizeti be. Az ajtókulcstól a fél tégláig — Ezzel el is jutottunk egy újabb munkaterülethez, a letétek kezeléséhez — fordultunk ismét a hivatal vezetőjéhez. — Ha a felek — válaszolt — például egy ügyletnél nem tudnak megegyezni, gyakori, hogy egyikük a felajánlott ^összeget letétbe kívánja helyezni. Ilyenkor' kérelemmel fordul a bírósághoz. Legutóbb január 3-án érkezett nagy összegre, majdnem 11 millió forintra szóló letéti kérelem a Közúti Beruházó Vállalattól az M3-as út építéséhez szükséges kisajátításokkal kapcsolatban. Peres vagy peren kívüli eljárásokban egyaránt alkalmazott mód a bírói letét. — Mi történik, ha a címzett nem jön a pénzért? — öt évet várunk, ha addig nem viszi el a pénzét, az azontúl állami bevételnek minősül. Igazságügyi bevételnek számítanak egyébként a különféle pénz fő- és mellékbüntetések, a bűnügyi költségek, na és az az ösz- szeg, amelyet a letétbe helyezett és el nem vitt, vagy az elkobzott vagyontárgyak értékesítése révén kapunk. A legérdekesebb példa rá az emlékezetes Kolompár—Né- meth-ügy, akik két személyautóval jártak rabolni az országban. A bíróság egy ügyben két gépkocsit kobzott el. Különben 1981-ben az ilyen bevételünk 4 millió 200 ezer forint volt. — Nyilvánvalóan sok értékes tárgyat, holmit is letétbe helyezhetnek... — Bizony előfordul itt minden: elhelyeztek már nálunk takarékbetétkönyvet, készpénzt; tárgyi bizonyítékként büntető ügyben kvarcórákat, arany- és ezüsttárgyakat, sőt egy peres ügy kapcsán még ajtókulcsot is. Egy esetben a disszidált férj munkabérét tette letétbe a munkáltatója, az összeget később a feleségnek fizettük ki. Vagy egy másik eset: néhány éve a bátori körzeti orvost kiutasították az országból különböző okok miatt. Ingóságát, hátramaradt pénzét lefoglalták, a tárgyak ellenértékével együtt a teljes összeget részletekben fizettük ki a családjának. Letéti termünkben — amelyet három vaspánttal zárunk — vannak bűnjelek is, például véres ruházat, tőrkés, ellopott holland rádió, külföldi divatlapok, egy emberöléshez fűződő akácfa karó, fél tégla, horpadt vödör. kalapács. Mintegy elrettentő bizonyí■ tékul... Szalay Zoltán
