Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. március 3., szerda BEJRUT Mitterrand francia elnök szerdán kezdődő izraeli látogatása nem szolgálja sem a közel-keleti válság, sem a palesztin kérdés rendezését — jelentette ki Ahmad Szidki Dadzsani, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB tagja egy bejrúti lapnak nyilatkozva. Rámutatott: kiegyensúlyozott francia politikáról csak akkor lehetne beszélni, ha Mitterrand izraeli látogatását hivatalos francia—palesztin találkozó előzte volna meg. A szocialista kormány adós még azzal az egyértelmű, elvi politikával, amely az 1967-es agresszió után jellemezte Párizs magatartását. GENF Genfben kedden teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó tárgyalásokon. SZÓFIA Szervezeti kérdésekről döntött kedden a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése. A kb plénuma a BKP KB Politikai Bizottságának tagjává választotta meg Milko Balevet, a BKP KB titkárát. Pe- ko Takovot, saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel felmentették pb- tagsága alól. A plénum Grisa Filipovot, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökévé történt megválasztása miatt felmentette kb-titkári tisztsége alól. Kiril Zarevet, a Bolgár Minisztertanács elnökhelyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét megválasztották a BKP KB titkárává. A plénum kizárta a BKP KB tagjai sorából Mircso Szpaszo- vot. Zsivko Popovot bűncselekmény elkövetése miatt a teljes ülés kizárta a BKP KB póttagjai sorából és a pártból is. Hazautazott Moszkvából a lengyel párt- és állami küldöttség Továbbfejleszti mindenoldalú együttműködését a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság Magas szintű szovjet—lengyel tárgyalások voltak Moszkvában. A képen: jobbról a negyedik Leonyid Brezsnyev, balról az ötödik Wojciech Jaruzelski (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KSj Hivatalos látogatása befejeztével kedden délután elutazott Moszkvából a lengyel párt- és állami küldöttség, amely Wojciech Jaru- zelskinek, a LEMP KB első titkárának, a Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnökének vezetésével két napig tartózkodott a szovjet fővárosban és megbeszéléseket folytatott az SZKP és a szovjet állam vezetőivel. Jaruzelskit és a küldöttség többi tagját a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyiko- laj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet kormányfő és más szovjet vezetők búcsúztatták. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a Moszkvában megtartott tárgyalásokon kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy továbbfejleszti mindenoldalú együttműködését. A két ország küldöttségei kijelentették : kudarcra van ítélve minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy aláássa Lengyelországban a szocializmust. A Wojciech Jaruzelski által vezetett lengyel párt- és állami külldöttség tárgyalásainak befejezéséről kiadott rövid közlemény aláhúzza: a megbeszéléseken a szovjet fél kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben megérti a szükségállapot bevezetését Lengyelországban. Szovjet részről sikereket kívántak a lengyel népnek a válság leküzdéséhez. A Szovjetunió eddig is segítséget és támogatást nyújtott Lengyelországnak, és így támogatást nyújtott a szocialista Lengyelországnak, barátainak és szövetségesének és így jár el a jövőben is. A Szovjetunió és Lengyel- ország határozottan elítéli és elutasítja az Egyesült Államok és más tőkés országok beavatkozását a Lengyel Népköztársaság belügyeibe. A felek áttekintették a Szovjetunióval és a Lengyel Nép- köztársasággal szemben az Egyesült Államok és néhány szövetségese részéről foganatosított diszkriminációs intézkedéseket és megállapították: ezek nyílt zsarolást, nyomást jelentenek, kísérletet jelentenek arra, hogy felborítsák az államközi kapcsolatok békés rendjét. Ezek a kísérletek egyúttal fenyegetik Európa békéjét és biz-n tonságát is. A felek egyetértettek a nemzetközi helyzet megítélésében. Elítélték az Egyesült Államokat azért, mert növeli a fegyverkezési hajszát. Állást foglaltak az ellen, hogy Európában új amerikai nukleáris rakétákat helyezzenek el. Az európai országoknak — állapítja meg a közlemény — más megoldásra van szükségük: a katonai szembenállás csökkentésére, arra, hogy földrészünket megszabadítsák a nukleáris fegyverektől és az egyéb tömegpusztító fegyverektől. A Szovjetunió és Lengyel- ország állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul újítsák fel a hadászati fegyverek korlátozásáról korábban megindított szovjet—amerikai tárgyalásokat. Elítélték azt a washingtoni döntést, hogy új tömegpusztító fegyverek, vegyi fegyverek gyártását kezdik meg. A lengyel sajtó, a rádió és a televízió kiemelt helyen, nagy terjedelemben foglalkozik a szovjet—lengyel csúcstalálkozóval. Mint a varsói televízió kommentátora rámutatott, a lengyel párt- és állami küldöttség moszkvai látogatása a kétoldalú kapcsolatok ápolásának és fejlesztésének a keretébe illik, ugyanakkor kétségkívül nemzetközi jelentőségű eseménynek tekinthető. —( Külpolitikai kommentárunk )— Tizenkilencen Afrikából AZ A TIZENKILENC ORSZÁG, amely a minap kivonult az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának az etióp fővárosban megtartott üléséről, drámainak szánt nyilatkozatban nyilvánítja semmisnek az ülésen hozott határozatokat. Mivel e határozatok egy része a hagyományoknak és a földrész kegyetlen logikájának megfelelően a dél-afrikai apartheidrezsim ellen irányulj érthető az a* nem titkolt elégedettség, sőt káröröm, amivel Pretoriában kommentálták a szervezet „szétrobbanását”. A „szétrobbanás” kifejezés természetesen túlzás és a halálos ellenség érthető vágyálmainak terméke. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a fekete kontinens politikailag igen fontos regionális szervezete komoly válságot él át. Hadd tegyük hozzá nyomban, hogy a dolog természeténél fogva nem az elsőt és nyilvánvalóan nem is az utolsót. AZ INCIDENST KÖZVETLENÜL KIVÁLTÓ TÉNY az volt, hogy a titkárság felvette az AESZ-tagok sorába a Polisario Front által vezetett és képviselt Szaharái Arab Demokratikus Köztársaságot. A kivonulók szerint a togói főtitkár „jogtalanul járt el”. Nos, a jogi háttér, mint annyi más esetben, ezúttal is vitatható. Kodjo, a főtitkár ugyanis nem alaptalanul hivatkozott a következőre: a szervezet chartája általában lehetővé teszi az egyszerű többségen alapuló döntést, ez pedig eleve biztosítottnak tűnt, hiszen az ötven tagállam közül huszonhat már korábban elismerte a Polisariót. Ahogy ilyen esetekben lenni szokott, az ügy lényege nem jogi, hanem politikai természetű. A szaharai dilemma miatt mind nagyobb belső gondokkal küzdő Marokkónak rendkívül fontos volt a határozat megtorpedózása, Rabat ezért nyilván áldozatokat is hozott a kivonulás megszervezéséért. Washington nem titkolja, hogy — támaszpontokért cserébe — segíti Marokkót, Franciaország, a korábbi gyarmattartó viszont nemrég engedte meg a Polisariónak, hogy irodát nyisson Párizsban ... MIVEL AZ AESZ, mint minden regionális szervezet, a térség nemcsak közös, hanem ellentétes érdekeinek ütközőpontja is, semmi meglepő nincs abban, ha egy-egy aktuális probléma körül — vagy annak ürügyén — összecsapnak ezek az érdekek. A „robbanás” pillanatában Ugandában ismét fellángoltak a harcok, Zimbabwében bejelentették, hogy bíróság elé állítják Nkomót, Tanzániában belpolitikai vihar jele az eltérített repülőgép és így tovább. A belső és regionális gondok óhatatlanul tükröződnek a szervezet „lombikjában” is. Mindez mégsem jelenti azt, hogy az AESZ mostani válságából a szervezet végleges megszűnésére lehetne következtetni. Pretoria alighanem korán örül. HARMAT ENDRE Mubarak nehéz helyzetben A koreai párbeszéd kilátásai Hoszni Mubarak igen nehéz helyzetbe került azután, hogy Begin kikötötte: csak akkor hajlandó fogadni az egyiptomi elnököt, ha Jeruzsálembe is ellátogat — jelentette ki Ghorbal Egyiptom washingtoni nagykövete, aki Mubarak elnök Reagan- nek szóló személyes üzenetével érkezett az amerikai fővárosba, s hétfőn egyórás tanácskozást folytatott az amerikai külügyminiszterrel. Dean Fischer, a Fehér Ház szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni arról, vajon Egyiptom kérte-e a washingtoni kormány közvetlen Szomália Szomáliában feloldották az 1980. október 21-én bevezetett szükségállapotot — jelentették be hivatalosan Mo- gadishuban. A döntést a Washingtonbarát Szomáliái rendszer egyeduralkodó pártjának "vezetősége hozta keddi rendkívüli ülésén. Az ülésen döntöttek a kor- mánymányban és a pártvezetésben -végrehajtandó változásokról is. Ezekről konkrét tényeket nem közöltek, de megfigyelők feltételezik, hogy kizárólag belpolitikai jellegű változásokról lehet szó, és a kelet-afrikai ország területi terjeszkedésre törekvő külpolitikai irányvonala nem módosul, támogatását az izraeli kéréssel szemben. Az egyiptomi diplomata mindazonáltal hangoztatta, hogy Egyiptom és Izrael továbbra is folytatja a tárgyalásokat Mubarak elnök izraeli látogatásáról. Nem tudni, vajon a Reagannek küldött üzenet csak Mubarak elnöknek a jeruzsálemi utazással kapcsolatos aggodalmait tükrözi avagy tágabb összefüggésben szó esik benne a Sinai-félsziget április 25-re tervezett visszaadását illető egyiptomi aggályokról is. Szomália válságos helyzetéről úgy próbál meg kilábalni — mutat rá a Pravda cikke —, hogy tovább erősíti kapcsolatait a vezető tőkés országokkal és a reakciós arab államokkal. Ennek a politikának a részeként Mogadishu lehetővé tette az amerikai gyorshadtest számára Szomália területének használatát. A közeledés Washingtonhoz ugyanakkor nem hozta meg a várt eredményeket Mogadishu számára: az Egyesült Államoktól kapott pénzügyi segély jóval szerényebb a vártnál, Világszerte feltűnést keltett, hogy 1982 első heteiben Dél-Korea minden korábbinál átfogóbb újraegyesülési javaslatot tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak. Nem kevesebbet, mint egy, az Észak és Dél számára egyaránt elfogadható alkotmány kidolgozását, s az ország egészére kiterjedő általános választások megtartását indítványozta a szöuli rezsim feje, Csőn Tu Hvan tábornok. Nem sokkal .később a dél-koreai diplomáciai gépezet megtoldotta javaslatait egy 20 pontos csomagtervezettel, amelyben a két főváros közötti autóút megnyitását, a megosztott családok egyesítését, közös turistaövezetek létrehozását és sok más ésszerűnek tetsző kezdeményezést tett. Phenjam érvei A KNDK vezetői, köztük Kim ír, a köztársaság alel nőké gyorsan és egyértelműen reagált. Az alelnök kifejtette, hogy az ország egyesítésének egyedüli járható útja a KMP VI. kongresszusán vázolt konföderatív köztársaság. Ennek ellenére — hangoztatta Kim ír — Phen. jan kész megvizsgálni továbbra is minden hasznos javaslatot. A népi Korea vezetői egyúttal arra is utaltak, hogy az újraegyesülés bonyolult problémájának felszámolása során csakis az ország tényleges helyzetéből lehet kiindulni. S ennek megfelelően első, mindennél fontosabb lépésként ki kell vonni azokat az amerikai csapatokat Dél-Koreából, amelyek ezekben a napokban is látványos hadgyakorlatokat tartanak szárazon és vizein a világpolitika számára mindenkor veszélyforrást jelentő Koreai-félszigeten'. Phen- janban világossá tették azt is, hogy mindaddig, amíg az amerikai jelenlétben nem történik változás, nyílt választások szóba sem jöhetnek, mert Délt megszállt országnak tekintik. Ha ez a legfontosabb akadály elhárul, s a szöuli rezsim felhagy an tikom munista, konfrontációra törekvő politikájával, megnyílik az út az érdemi párbeszéd előtt. Szöuli háttér Nehéz lenne bármiféle jóslásba bocsátkozni arról, hogy az újraegyesüléssel kapcsolatos lépések ezúttal több eredményre vezethetnek-e, mint az elmúlt évtizedek hasonló próbálkozásai. Érdemes azonban megvizsgálni ; milyen indítékok késztették a szöuli rendszert hirtelennek látszó javaslat- dömpingjére? Nem sokkal Pák Csöng Hi diktátor 1979 októberi halála után a párbeszéd újrakezdődött a két főváros között, s már a miniszterelnökök esetleges találkozójáról tárgyaltak, amikor az emlékezetes véTbefojtott kvangzsui felkelés véget vetett az eszmecserének. Az eltelt másfél esztendőt az utód, Csőn Tu Hvan személyi hatalmának megerősítésére, diktatúrájának szalonképessé tételére, egyszersmind a gazdaság stabilizálására igyekezett felhasználni. Ami saját pozícióját illeti, megfigyelők szerint pillanatnyilag nincs ve- télytársa a sok szempontból kiszámíthatatlan szöuli felső tiszti vezetésen belül. A gazdaság a jelek szerint kimozdult a holtpontról: 1981-ben Dél-Korea bruttó nemzeti termelése, ha egyelőre szerényen is, de ismét növekedett. Az Egyesült Államok, maga Ronald Reagan, minden erőfeszítést megtett, hogy rendezze a távol-keleti stratégiájában oly fontos állam vezetésének sorait, normali- zálja az állapotokat. Érdemes emlékeztetni rá, hogy a Fehér Ház gazdája első külföldi államfő-vendégként Csőn Tu Hvan tábornokot fogadta. Csupán gesztusok A dél-koreai rezsim az elmúlt hónapokban széles körű segélygyűjtő kampányba kezdett legfőbb szövetségeseinél, mindenekelőtt Japánnál s az Egyesült Államokban. Tavaly ősszel, a tokiói vezetés nem kis meghökkenésére, a tábornok váratlanul hatmillió dolláros kormányhiteit kért Japántól az új ötéves terv célkitűzéseinek finanszírozására. Ezt megtoldotta négymilliúrd dolláros magánhitelre vonatkozó kérelmével. Szöuli optikán át mindez teljes mértékig indokolt, hisz Dél-Korea gazdaságát továbbra is súlyos bajok gyötrik, így az export drasztikus csökkenése, a növekvő és kiszámíthatatlan politikai következményekkel fenyegető munka- nélküliség, a 30 milliárd dollár fölé emelkedett adósság- állomány. Már gazdasági megfontolások miatt is a dél-koreai rendszernek nyilvánvaló politikai gesztusokat kell tennie a szövetségesek felé, ha mohó hitelétvágyát csillapítani akarja. A közelmúltban a tábornok-elnök átalakította kormányát, öt gazdasági tárca élén következett be változás, s új kormányfőt nevezett ki, Ju Qsang Szun személyében. A dél-koreai rendszer létezése óta első ízben Szöulban eltörölték a kijárási tilalmat. Ettől pér- sze a diktatúra még diktatúra marad, de az apró finomítások esetleg elengendők lehetnek mind a japán, mind az amerikai kormány számára, hogy a dél-koreai katonai rezsim stabilizálásának hazad ellenzékét legalább egy időre leszerelje, kiiktassa. Nyilván ezt a célt szolgálta a KNDK-hoz intézett és tárgyalásokat célzó javaslat is. Győri Sándor Szükségállapot nélkül, de feszültségekkel terhelten
