Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. március 13., szombat I^SBÜSS Michel Rocard, a Francia Köztársaság államminiszte­re, tervezési- és területren­dezési miniszter, és Faluvégi Lajos, miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke március 11—12- én, Budapesten tárgyaláso­kat folytatott. Michel Rocard-t fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának, tag­ja. A vendég megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Tárgyalt továbbá dr. Hetényi István pénzügyminiszterrel, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel és Fekete János­nál, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével. A francia küldöttség pén­teken elutazott. ★ Saly Vongkhamsao, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese a Magyar—Laoszi gazdasági és Műszaki Tudomány Együtté működési Bizottság társel­nöke, aki a bizottság V. ülésszakán vett részt és tár­gyalásokat folytatott Bor­bánéi János miniszterelnök­helyettessel, a bizottság ma­gyar társelnökével, pénteken elutazott Budapestről. ★ Pénteken elutazott Buda­pestről, az Olasz Köztársa­sági Párt küldöttsége, amely a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívásá­ra tett látogatást Magyar- országon, élén dr. Adolfo Battagliával, a párt parla­menti csoportjának elnöké­vel. A delegáció, megbeszé­léseket folytatott a HNF OT — Kovács Béla, az országos tanács titkára vezette — tárgyalócsoportjával a két­oldalú együttműködés kér­déseiről és időszerű nemzet­közi problémákról. „IDEJE DÖNTENI!" Apartheid-ellenes értekezlet Aczél Endre, az MTI tu­dósítója jelenti: Csütörtökön este a brit szakszervezeti főtanács kongresszusi termében há­romnapos nemzetközi kon­ferencia nyílt az apartheid elleni harc jegyében. Az „Ideje dönteni!” mottó- jú tanácskozást a brit apart­heid-ellenes mozgalom, va­lamint az ENSZ apartheid­ellenes különleges bizottsá­ga. szervezte. Tárgya: az Afrika déli részén kialakult helyzet. A konferencián képvisel­tetik magukat a brit poli­tikai pártok — a megnyitón jelen volt, Michael Foot, a munkáspárt és David Steel, a liberális párt vezére — afrikai kormányok és felsza­badító mozgalmak, a nem­zetközösség, valamint húsz más ország. A Magyar Szo­lidaritási Bizottság küldötte Réti Ervin. A megnyitón Tom Jack­son, a brit szakszervezeti szövetség külügyi bizottsá­gának elnöke követelte a Dél-Afrikával folyó brit ke­reskedelem állami finanszí­rozásának és ösztönzésének azonnali beszüntetését. Mi­chael Főtt pedig bejelentet­te, hogy pártja az afrikai Egységszervezettel karöltve nyújt erkölcsi és anyagi se­gítséget az apartheid ellen küzdőknek. Az ENSZ részéről elhang­zott, hogy az apartheid rend­szert nem reformálni, hanem likvidálni kell. MÉG NYITOTT A KÉRDÉS Nyílt vita a szakszervezetekről A szakszervezetek jövőjé­ről folyó vitában garanciá­kat kell találni rá, hogy a szakszervezetek jövőbeni modellje összhangba hozza a munkásosztály és a szocia­lizmus érdekeit — jelenítet­te ki Stanislaw Ciosek. A lengyel kormány szaks-zerve- zetügyii miniszter^ a LEMP pozjnani vajdasági bizottsága mellett működő pártfőisko­lán elhangzott beszédében hangsúlyozta* hogy a szak- szervezetek jövőbeni formá­ja, szervezeti felépítése nyi­tott kérdés, amelyről a mun­kásosztálynak kell döntenie. A vita alaphangját a párt­tagoknak kell megoldamiök, a pártnak harcot kell foly­tatnia a szakszervezetek poli­tikai jövőjéért — hangoz­tatta' a miniszter. Szólt arról* hogy az orszá­gos vitában jelenleg igen eltérő, gyakran szélsőséges véleményék hangzanak el, de a dolgozók a szakszerve­zetek problémájának megol­dását a normalizációs folya­mat kiinduló pontjának te­kintik. Az országos vitában több­nyire az az elv jut kifeje­zésre, hogy nem lehet visz- szatérés, sem az 1980. augusztusa előtti, sem a szükségállapot kihirdetését megelőző helyzetihez. Arról azonban már nagyon eltérő­ek a vélemények, hogyan lehet kialakítani a szakszer­vezetek vagy több egységét, egy vagy több szakszervezet legyen-e, fenntartsák-e a sztrájkjogot. Az egyik kato- wicei kohóműben tartott gyűlésen például a résztve­vők úgy foglaltak állást, hogy egyetlen ágazati szak- szervezet tömörítse a kohá­szokat, de a vállalatveze­tés tagjai a vezető beosztá- súakait tömörítő különálló szakmai szervezethez tartoz­zanak. Másutt viszont a szakszervezeti mozgalom pluralizmusa mellett foglal­nak állást, a szakszerveze­tek közötti egészséges vetél­kedés fontosságára hivatkoz­va. Varsóba érkező jelenté­sek szerint elhangzanak olyan vélemények is, hogy üzemi szinten a „Szolidaritás” nem politizált, az ilyen irányú hibákat a szervezet orszá­gos vezetősége követte el. Suriname A puccs kudarca Tegnap hajnalban tűzharc folyt a dél-amerikai Suri­name fővárosának központjá­ban. Az éjszaka a lázadó egységek elfoglalták a város legnagyobb laktanyáját és Paramaribo üzleti negyedét, de Suriname hágai nagykö­vetsége pénteken hivatalosan bejelentette, hogy a csütör­tökön végrehajtott puccskí­sérlet kudarcot vallott. A holland sajtónak adott köz­leményében a nagykövetség bejelentette, hogy a Hawker őrmester és Rambocus had­nagy által vezetett jobbolda­li államcsínykisérlet ku­darcot vallott. A közlemény szerint Desi Bouterse, az országot irányító nemzeti katonai tanács vezetője tel­jes mértékben ura a hely­zetnek. Az AFP hírügynökség pén­teken arról adott hírt, hogy a nemzeti katonai tanácshoz hű fegyveresek letartóztat­ták a jobboldali akció egyik fő szervezőjét, Wilfried Haw­ker őrmestert. HZ Külpolitikai kommentárunk J—i Retúr a Concorde-ra HÁROM ÖRA, SZÁZNYOLCVAN PERC aligha ele­gendő arra, hogy az amerikai—francia csúcstalálko­zón minden témát alaposan megvitassanak. Ám Mit­terrand elnök és házigazdája, Ronald Reagan számára mindössze ennyi idő állt rendelkezésre. A Concorde péntek reggeli járatára retúrjeggyel a zsebében föl­szállt a francia államfő, washingtoni villámlátogatása ennek ellenére rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. Érthető: amikor az USA meglehetős fenntartásokkal fogadta a szocialista párti politikus beköltözését a Ely- sée-palotába, s a francia államosítások nem titkolt rosz- szallásra találtak az óceánon túl. Az pedig egyenesen fölbőszítette Reagant, hogy Párizsban négy kommu­nista is helyet kapott a kabinetben. Szemrehányásokra azonban aligha maradt ideje a Fehér Ház lakójának. Vendégével ugyanis — aki alig­hanem washingtoni sürgetésre tett eleget a meghí­vásnak — roppant fontos ügyeket kellett áttekinte­nie. Reagan feltehetően elsősorban arról szeretett vol­na tájékozódni — amire egyébként a világ más ré­szén is választ várnak —, hogy Párizs miként véle­kedik a szovjet- és lengyelellenes szankciókról. Szóba került ezzel összefüggésben minden bizonnyal a szov­jet—nyugatnémet—európai gázvezeték is, amelynek megépülését az amerikai „héják” minden áron sze­rették volna megakadályozni. AZ ESZMECSERE KÖZÉPPONTJÁBAN ugyan kétségkívül a kétoldalú kapcsolatok álltak, de feltehe­tően nem tévednek a párizsi megfigyelők, akik Mit­terrand közvetítő szerepét latolgatták. Az elmérgese­dett USA—Nyugat-Európa viszonyban ugyanis a fran­cia politikus bizonyos egyensúlyozó szerepet próbál magára vállalni, növelve ezzel Párizs tekintélyét a több fontos katonapolitikai és gazdasági ügyben Wa­shingtonnal vitatkozó Bonn rovására. Nem túloznak azok a washingtoni források, ame­lyek szerint a villámcsúcs egyik legvitatottabb témája alighanem a Nicaraguával és Salvadorral kapcsolatos francia álláspont volt. FÉLŐ, HOGY SEM A FEHÉR HÁZ DOLGOZÓSZO- BAJABAN, sem a munkaebéd elfogyasztása közben I nem jutott elegendő idő bizonyos alapvető kérdések tisztázására. Ezt az aggodalmat már a csúcstalálkozó előtt napvilágot látott kommentárok érzékeltették. Várhatóan a Concorde magas rangú utasának haza­térte után sem csökken a bizalmatlanság Washington és szövetségese között. Tegyük nyomban hozzá: nem az utóbbiak hibájából. Gyapay Dénes Pokolgép a gyóntatófülkében Házi készítésű időzített pokolgép robbant pénteken a görögkeleti egyház athéni katedrálisában. A robbanás következtében jelentős anyagi kár keletkezett, megrongálódtak a templon ikonjai, freskói és berendezési tárgyai. A merénylet után ismeretlen telefonáló fel­hívta az egyik helyi újság szerkesztőségét és közölte, hogy a rob­bantást a „képromboló-nihilisták” csoportja követte el. A 120 éves katedrálisban zavaros jelszavakat tartalmazó röplapo­kat talált a rendőség. Megállapította, hogy a pokolgépet egy gyón­tatófülkében helyezték el a merénylők. A hatóságok megkezdték az ügy kivizsgálását. Először az Athén különböző részén közösségek­ben élő anarchistákat hallgatják Hl- A rendőrség arra gyanakszik, hogy a robbantást egy anarchista szervezet tagjai követték el. A UPI amerikai hírügynökség megemlíti, hogy első alkalommal kö­vettek el Görögországban pokolgépes merényletet templomban. Ami a csoport nevét illeti, a „képrombolók" elnevezés a III. Leó bizánci császár vezette középkori vallási mozgalomra utal, amely annak idején véget akart vetni a szentképek tiszteletének a templo­mokban. Express Utazási Iroda Heves megyei Kirendeltségének UTAZÁSI AJÁNLATAI : MOSZKVA-LENINGRAD Júl. 5—12. repülővel telj. ellátás 6320,— F Aug. 6—15. rep.-vonat telj. ellátás 5980,— Ft NÉMET NYELVTANFOLYAM JÉNÁBAN Aug. 3—19., vonat telj. ellátás 4760.— Ft BERLIN-KÖNIGSTEIN Máj. 27—jún. 3. Repülő-vonat, teljes ellátás 2900,— Fi ISZTAMBUL Aug. 21—27., autóbusz, félppnzió 6950,— Ft + zsebpénz TENGERPARTI ÜDÜLÉS BULGÁRIÁBAN LOZENEC 2 ágyas fürdőszobás elhelyezés, júl. 9—16., júl. 16—23., aug. 13—20. teljes ellátás, egyéni utazás, turnusok ára: 3450,— Ft; gyerekár: 2890,— Ft VÁRNA diákotthon: aug. 9—16., teljes ellátás egyéni utazás 2250,— Ft A diákok részére kedvezményt biztosítunk. Legyen útitársunk! Várjuk jelentkezését! __________________________________________________________ ­S zázharminc millió dolgozó képviseletében A szovjet szakszervezetek tanácskozása Március 16-án, a Kreml Kongresszusi Palotájában kezdi meg munkáját a szov­jet szakszervezetek XVII. kongresszusa. A tanácskozá­son százharminc millió szer­vezett munkás, kolhozpa­raszt, alkalmazott, értelmi­ség képviselői elemzik majd az elmúlt öt év munkáját és megjelölik a jövő feladatait A kongresszus előtt az alap­szervezetek beszámoló és vezetőségválasztó gyűlése­ket tartottak, a területekben és köztársaságokban össze­vont konferenciák, valamint ágazati szakszervezeti kong­resszusok zajlottak le. A szakszervezeti küldöttek felszólalásait összegezve megállapítható, hogy azok* ban első helyen a termelés kérdései szerepeltek. A 80-* as évek — amint az SZKP XXVI. kongresszusa is meg­állapította — a szovjet gaz­daság intenzívebbé tételének évei lesznek. 1981. alapján ítélve ez az átszervezési sza­kasz a népgazdaságban nem halad a kívánt gyorsasággal. Az intenzifikálási folyamat magába foglalja nemcsak a termelés irányításában és szervezésében végbemenő változásokat, az új techni­ka és technológia bevezeté­sét, a tartalékok kihasználá­sát, hanem ■ a munkások szakképzettségének növelé­sét. Nem túlzás az az állítás, hogy az átállás sikere nagy­mértékben függ a szakszer­vezetek munkájától. A szak- szervezetek, amint a beszá­moló és vezetőségválasztó gyűlések, konferenciák tanú­sították, aktívan részt is vesznek a gazdaság átszer­vezésében. A nehézgépipari munkások szakszervezeté­nek kongresszusán például megvitatták a korszerű technika létrehozásának és bevezetésének kérdéseit, az erdészeti, papíripari és fa­feldolgozóipari munkások szakszervezetének kongresz- szusán a faanyag komplex felhasználását, a bányászok szénbányászati lemaradá­sának okait, a vegyipari dol­gozók pedig a nyersanyag­feldolgozás új módszereit. Jellemző módon minden javaslat és kritikai megjegy­zés mögött érződött nemcsak az érdekeltség, de a józan számítás, a szakmai tapaszta­lat, a pontos gazdasági elem­zés is. Ez is bizonyítja, hogy a szakszervezetek képesek az állami szervek és kormány­zat egyenlő partnereiként fellépni a bonyolult gazda­sági kérdések megoldásában. A vezetésben való részese­dés széles körű jogai reali­zálódnak minden szinten — a szakszervezetek össz-szö- vetségi központi tanácsától az üzemi bizottságokig. A tervek összeállításában, á vállalat műszaki politikájá­nak megvalósításában, az anyagi ösztönzők szétosztá­sában, a megválasztott szak- szervezeti aktivisták vesz­nek részt, de gyakorlatilag az egész szakszervezeti tag­ság, hiszen a fenti kérdése­ket gyűléseken vitatják és erősítik meg. Miért érdekeltek a szov­jet szakszervezetek — a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiségiek — kol­lektívájuk sikereiben? Mert tudják és átérzik, hogy mind a saját, mind a társadalom boldogulása teljességgel mun­kájuktól — mint a gazdaság egyedüli forrásától függ. Ezt a kölcsönös kapcsolatot nyo- monkövethetjük például az 1981-es év eredményein. Az ország nemzeti jövedelme 3,2 százalékkal növekedett. A lakosság reáljövedelme pedig 3,3 százalékkal nőtt (a munkások és alkalmazottak munkabére 2,1 százalékkal, a kolhozparasztoké 4,4 szá­zalékai, a fogyasztási társa­dalmi alapok 4,3 százalék­kal). Növekedett a kiskeres­kedelmi forgalom és a szol­gáltatás, és 2 millió új, ké­nyelmes lakás, iskolák, kór­házak, óvodák épültek. Azt lehet mondani, hogy -a szakszervezetek és az ál­lam kapcsolatai a Szovjet­unióban egy átfogó kollektív szerződésre épülnek. Az ál­lam a szakszervezetek leg­szélesebb részvételével ál­lítja össze a szociális prog­ramokat. Közösen tervezik meg az ország gazdasági fej­lesztését is. A szakszerveze­tek e kettős funkció ellátá­sával látják biztosítva leg­fontosabb kötelezettségük el­látását, tagjaik érdekvédel­mét. Vlagyimir Mitarec (APN — KS) — A Kreml Kongresszusi Palotája — itt tartották a szovjet szakszervezetek legutóbbi tanácskozását is (Fotó: APN — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents