Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-03 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam,, 52. szám ARA: 1982. március 3., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINKRÓL: Nehezebb feltételek között, de nem esélytelenül Kezdemény ezoen Alig van hét az utóbbi időben, hogy valamilyen formában ne kerülne elő, hogy mennyire szegényes a megyeszékhely kulturális kínálata. Nem mintha az elmúlt esztendőikben túl sok dicsekednivalónk lett volna ezen a téren, de hát amióta az ötnapos munkahetet bevezették, jobban szemet szúr. Ugyanis nem mindenki otthon, a televízió előtt szeretné tölteni idejét, különösen, ha az embernek vendégei érkeznek máshonnan, s szeretné őket elvinni valahová, valami érdekeset mutatni, hírneves városunk mai szellemi arculatának jellemzőjét. Előkerülnék ilyenkor a különböző programfüzetek, amelyek ugyan tekintélyes vastagságuknál fogva sokat ígérnek, ám annál kevesebbet adnak. Marad tehát a séta a belvárosban, az elhanyagolt vár, és egy korty bor -valahol: egyszer jó, egyszer érdekes ez a túra, de annak, aki visszatérő vendég, vagy itt él és szeretne kimozdulni, édes-kevés. Felelősséggel tartozunk ilyen értelemben az egész ország előtt, hiszen mindenhol igyekeznek a sajátos ízeket, mai életük tartalmát felmutatni különböző tájegységek lakói, s ebben az egészséges „versenyben” — hiába a hagyomány, a történelmi múlt adta előny — igencsak lemaradtunk. Az okok túlontúl is ismertek: nincsenek megfelelő intézmények, a meglévők is gondokkal küszködnek, hiszen felújításra szorul a csak fele részben egri színház, rozoga a két mozi, szűkös és rossz állapotú a művelődési központ Luca székeként készül az ifjúsági ház. Az ember hajlamos is lenne ezekbe belenyugodni, ha nem tudná, hogy máshol az akadályok dacára is van alkotó lendület, idegenforgalmi, közművelődési, múzeumi, és más szakemberek egyesített erővel keresik az újabb és újabb ötleteket. A megye- székhelyen viszont már közmondásossá vált az egyik intézményvezetőnek a mondása: „Ne vállaljunk túl sokat, azt a keveset viszont jól megcsinálhatjuk ''és nem lesz baj!" A mon-' dat értelmével nem lenne gond inkább veszélyes a mögötte húzódó óvatoskodás: húzódjunk a magunk kig csigaházába!, érjük be nincseinkkel. Nem lehet mindent a rossz adottságokra fogni. A legszebb, a legmodernebb, a legtágasabb közművelődési intézmény is konghat az ürességtől fantázia híján, s az emberi alkotókészség mostoha körülmények között is teremthet csodáikat. Ezer- . nyi példa van erre. Sokszor csak a keretet kellene megadni, ha jó, sokakat meg lehet nyerni egy-egy ügynek. Receptéket most nem lehetne — s nem is kell adni. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a felelősség közös, s a szakembereknek nemcsak saját „házukat,” de az egész várost, sőt az országot kell működési te- terüknek tekinteniük. így léphetnének egymás felé — s egyben előre. Gábor László A miniszter megosztotta gondjait az újságírókkal. Az elmúlt esztendőkben és az idén is érvényes volt ez a módszer a hagyományos tájékoztatón, ahol a tárca vezetője külgazdasági kapcsolatainkról készített értékelését adta közre. Volt mit megosztania: úgy hisszük, ez nem újdonság az újságolvasóknak, hiszen az országok közötti kereskedelem mind bonyolultabb feltételek mellett valósul meg, s a fejlődést sok előre ki nem számítható esemény zavarta meg tavaly is. A külkereskedelemben elért sikereink mértékét ez csak növeli és arra enged következtetni, hogy az éleződő versenyben a magyar gazdaság az idén sem számít esélytelennek. Az elmúlt évben a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult — ezekkel a szavakkal kezdte kedden a Parlamentben tartott sajtó- tájékoztatóján Veres Péter külkereskedelmi miniszter. Néhány adat, amely igazolja ezt a véleményt: a teljes kivitel változatlan áron számítva három százalékkal, a behozatal 0,3 százalékkal nőtt, ezen belül rubelforga— Ez már a tavasz? — Sajnos, még nem, csak az ígérete. De annyi bizonyos, hogy már itt tart valahol a küszöb körül, és mi ugrásra készen várjuk igazi megérkezését. így kezdődött, s ennek jegyében folytatódott Kaszab Balázzsal, a pétervásári ter- melőszövetezet elnökével március első napján a telefonbeszélgetés. — Mint sok más gazdaság — folytatta — mi is jól kihasználtuk a kedvező őszi időjárást, mind a betakarítással, mind a mélyszántással sikerült időben végezni. Elkészültünk a gépjavítással is, így kedvező helyzetben várhattuk a tavaszi munkák kezdetét. — „Várhattuk"... — Igen, így, múlt időben fogalmazhatunk, és erre azonnal vissza is térek, 'csak az előzményekhez még hadd mondjam el: a búza fejtrágyázását 360 hektáron teljesen, a rét-legelő műtrágyázását 800 hektáron zömében elvégeztük. A lucernatelepítés alá 70 hektáron szintén időben került ki a műtrágya és befejeződött gyümölcsösünk, a szintén 70 hektáros alma metszése is. Ami a vetőmagokat illeti, ezekről most folytatunk tárgyalásokat, és Erdőtelekről 150 mázsa tavaszi árpa már meg is érkezett. Ez a száz hektár tervezett vetéshez, valamint az itt-ott kifagyott, illetve gyengén sikerült őszi vetés felülvetéséhez szükséges. lomban az export értéke csaknem 9 százalékkal több, a behozatal pedig 5,3 százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet. A Szovjet-' unióval bonyolítottuk le a teljes külkereskedelmi forgalmunknak csaknem egy- harmadát. A nem rubel elszámolású árucsere mérlege gyakorlatilag kiegyenlített. Az egyensúly szempontjából 1970 óta — kivéve 1973-at — a tavalyi volt a legsikeresebb esztendő. A nem rubel elszámolású forgalom egyensúlyának megteremtésében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiemelkedő teljesítményei alapvető jelentőségűek voltak. Mint a miniszter külön hangsúlyozta: a szocialista országok együttműködése kiállta a nehezebb viszonyok próbáját. A világgazdaság, a nemzetközi politika számunkra kedvezőtlen jelenségeit nagyobb gondok mellett is így tudta elviselni megrázkódtatások nélkül a magyar gazdaság. Az ágazatok munkáját részletezve Veres Péter elmondta, hogy a régóta várt javulás jelei mutatkoznak — Ami pedig a konkrét tavaszi munkát illeti... ? — Jól halad a simítás, tárcsázás, a tavaszi vetések előtti talajelőkészítés. Szerencsére csapadékból is elegendő mennyiséget kaptunk, ezt a föld az olvadással szépen be is itta, ami szintén nagyon jó. Ugrásra készen várjuk tehát a tavaszt, de nem állva várakozva — hanem munkában. * ★ — Halló, Kömlő, Május 1. Tsz? — Igen, itt dr. Gál Lajos, főagronómus. Éppen jókor jön ez a telefon, jó híreink vannak. A végre ragyogóan „bejött” őszi időjárást kihasználva sikerült elvégezni minden mélyszántást, majd 1800 hektár szántón az alaptrágyázást. Rendben mentek a gépjavítási munkálatok is, már csak a nagy erőgépeken akad némi simí- tanivaló. Elvégeztük a fejtrágyázást 1150 hektár szántón és időben trágyát kapott 400 hektár lucerna, valamint 200 hektár legelő. — Vetőmag téren mi a helyzet? — Ügy néz ki, nem lesz gondunk, egymás után érkeznek a rendelések. Kukoricából például 750 hektárt vetünk, ehhez a vetőmag zöme már megérkezett. Ha pedig engedi az idő, nekiláthatunk a 150 hektár lucerna és az ugyanennyi borsó, a 200 hektár tavaszi árpa, valamint 340 hektár napraforgó vetésének, a gépiparban. Különösen az port, egyúttal kiderült, sok még a tartalékunk is ezen a téren. Nemcsak a gépiparra érvényes: a kis- és közép- vállalatokban rejlő lehetőségeket korántsem használták még ki a külkereskedelem szervezői, s ez utal az elkövetkező hónapok, évek feladataira is. Munkatársunk, Hekeli Sándor kérdésére a miniszter elmondta, fejlesztési alapjaikkal a külkereskedelmi vállalatok igyekeznek több exportfejlesztő beruházásban is részt venni. Ma azonban még csak lehetőség az, hogy a külkereskedő cégdk is valóban vállalkozók legyenek. Különösen a szövetkezetek, kisebb vállalatok körében lehet nagy jövőjük a közös befektetéseknek — mondta válaszában Veres Péter? A sajtótájékoztatón a jövő legfontosabb feladataként fogalmazódott meg, hogy az eddigieknél jóval fegyelmezettebb gazdálkodással mindenképpen meg kell teremteni itthon a behozatalunk ellenértékét. Sok egyéb mellett életszínvonal-politikánk megvalósulása is ettől függ. — Csupán a talajelőkészítési munkákat kell még elvégezni ... — Igen, és éppen ez az, ami most gondot okoz. Átmeneti tétlenségre kárhoztat bennünket, hogy egyelőre nem mehetünk rá a földekre. Szerettük volna március 10- ig elkezdeni, de úgy tűnik, három Hétig is eltarthat a várakozási idő. Akkor viszont már naptár szerint is tavasz lesz, tehát bizakodunk ... ★ A detki Magyar—Bolgár Barátság Mgtsz-ben Szabó Imre vette fel a telefont. — Jó hírt mondunk, elnök elvtárs, közeledik a tavasz! — Köszönjük, de itt is. Félre téve a tréfát, mindenesetre mi a magunk részéről nem bánnánk, ha már teljesen meg is érkezne. Befejeztük ugyanis a 450 hektár szőlőnk metszését, jelenleg pedig a kertészetben nagy a nyüzsgés. Hatvan hektárhoz kell előkészíteni a fólia alatti palántanevelést. Ez történik most éppen. — Lesz tehát retek, saláta...? — Lesz bizony, mi legalábbis nagyon szeretnénk... Ami pedig a tavaszi munkákhoz elengedhetetlen téli gépjavításokat illeti, ezekről elmondhatom, hogy , az új műhelyünkben a 80 lóerősöktől a nagy 250-esekig mindet megjavítottuk, 90 százalékuk már most munkába állhatna, de persze várni kell, hogy felengedjen a fagy. A vetőmagokkal sincs gondunk, az aprómagoktól a tavaszi sörárpáig úgyszólván már minden a raktárban van. Utóbbiból 400 hektáron vetünk, kukoricánk 600, napraforgónk 500 hektáron lesz. Újdonságként fénymaggal kísérleteztünk, 300 hektáron. — Reméljük, sikerül. És most már: várjuk együtt a tavaszt! — Hegyek közt hamarabb? — ez Pétervására — Kömlő: szeretnék mielőbb kezdeni — Fólia friss salátának, gyenge reteknek Detken Startra kész termelőszövetkezetek Nagyjavítás, rekonstrukció Selypen A mosóház födémelemeit helyezi a magasba a daru kezelője, Bognár Ferenc A Mátravidéki Cukorgyárak selypi gyára a cukorkampány ideje alatt 331 ezer tonna répát dolgozott fel, amelyből 40 ezer tonnányi cukrot nyertek. Az év első munkanapján leálltak a gépek, kezdetét vette a szokásos nagyjavítás, melyre az idén a jobb munkaszervezés, a belső tartalékok jobb ki. használása folytán 13 millió forinttal kevesebbet költenek. Ezzel egyidőben tervszerűen folyik az a rekonstrukció, melyet 1981-ben kezdtek el. A mintegy 180 millió forintos beruházás a VI. ötéves tervidőszak végére fejeződik be. A korszerűsítési munkálatokból az augusztus 20-1 műsza. ki átadásra 90 millió forint értékben készülnek el a műszaki létesítmények. A Mátraalji Szénbányák petőfibányai vegyes üzemének dolgozói — Györki János és munkatársai — a betonalapozást készítik elő Az alvállalkozóként részt vevő vállalatok képviselőinek tart egyeztető megbeszélést a helyszínen Szlavek Ernő főművezető (Szabó Sándor képriportja)
