Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 11., csütörtök A minőség — boraink vízuma Társulások — boriroda — együttműködés Egy év alatt, mintegy 8 százalékkal növelte a borértékesítést külföldön a Monimpex és ugyanilyen mértékben sikerült az árakat is emelni, mintegy elismertetve a külföldi vásárlókkal a magyar italok jó minőségét. Továbbá azt, hogy a külkereskedelmi szállítások — a minőségben és a mennyiségben egyaránt — pontosabban igazodnak a piaci igényekhez1. Az előnyösebb értékesítést résziben a három évvel ezelőtt megalakult külkereskedelmi társaság, a boriroda egyre eredményesebb munkája tette lehetővé. Ebben a gazdasági szervezetben a Monimpex mellett 36 pairt- nergazdaság és vállalat működik együtt a korábbinál szorosabb anyagi érdekeltségi rendszerben. A boriroda a külföldi piacokat a külkereskedelmi szakemberek közreműködésével figyelemmel kíséri. 40—50 országban ellenőrzik rendszeresen az árak alakulását, rövidebb időszakra kiterjedően is, és ezeket az információkat átadják a szőlészeti-borászati termelőknek, akik ennek alapján tervezhetik és alakíthatják a termelést, a raktárkészleteket, gondoskodhatnak a tárolásról, tartalékolásról. A bor-külkereskedelem elszámolási rendszere a korábbinál lényegesen rugalmasabb lett. Az iroda tagjai között vannak a forgalomszervező vállalatok, például a TSZKER, az ÁGKER stlb., és ezek a külkereskedelmi értékesítés többletbevételeiből megfelelő arányban részesítik a termelőket. Az időszakos ráfizetések ellen- súlyozására tartalékalapot képeztek, ebből fizetik az átmenetileg nehezebb helyzetbe került partnereket addig, amíg a következetes külpiaci szervezőmunka meghozza a várt eredményt. A Monimpex számos nagy külföldi ügynökséggel, vállalattal alakított ki szoros üzleti kapcsolatot; egyebek között az Egyesült Államokban, Japánban, több nyugat-európai országban, illetve a KGST- országokbam tevékenykedő kereskedelmi vállalatokkal. A Monimpex a gazdasági együttműködés újabb formáinak kialakításán is dolgozik. Külföldi vállalatokat tesznek érdekeltté a magyar feldolgozó és termélő üzemekkel, valamint a Mcmdm- pex-szel kialakítandó társulásban. Üj nagy palackozó üzem építését tervezik a hazai partnerek és külföldi vállalat részvételével. ★ Heves megye két történelmi borvidékéről: Eger környékéről és a Mátraaljá- ról évről évre jelentős exportot bonyolítanak le a gazdaságok. Nemzetközileg is elismert az Egri bikavér, az Egri leányka, az Egerszóláti olaszrizling, a Debröi hárslevelű, p Domoszlói muskotály. Az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinát például 62 országba exportál boraiból. Különösen a bikavér iránt nagy az érdeklődés a külpiacokon. A vásárlók között van a Szovjetunió, ahová az idén- például ötmillió palack fehér bort szállítanak. Rajtuk kívül a Német Szövetségi Köztársaságba, Angliába, sőt az Egyesült Államokba is visznek Egri bikavért. A Mátraalján a legjelentősebb exportáló a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság, amely a Német Szövetségi Köztársaságba, Ausztriába, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba küldi minőségi fehér borait. Ismertek a külpiacokon a nagyrédei, az abasári, valamint a gyöngyös-patai nedűk is, melyeket szívesen vásárolnak a megrendelő partnerek. Uj forgalomirányítás a fővárosban A budapesti forgalomirányító központ 30 kamerával kezdte meg adását három híd _r- a Szabadság-, az Erzsébet- és a Lánohid — forgalmáról, természetesen a hidakhoz vezető útvonalakon is rajta tartva szemét. A központ körzetében- — nagyjából a Duna és a Kiskörút közötti szakaszon — 62 detektor figyeli a forgalmat. Nyilvántartják a megállási időket, a forgalom nagyságát, sebességét és negyedóránként halk zümmögéssel vetítik papírra megfigyelésük eredményeit. Ezek alapján változtatja meg az ügyeletes a forgalomirányítólámpák programját. Mezőgazdaságunk a világ élvonalában (2.) Nagyobb tudással - magasabb szintre... Agrárpolitikánk immár negyedszázada eredményesen szolgálja társadalmunk építését. Ez idő alatt mező. gazdaságunkban két nagy átalakulás: társadalmi és technológiai forradalom zajlott le, melyek eredményeként a nagyüzemekben is osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az élelmiszer, termelés fejlesztésében az utóbbi 25 év alatt néhány területen a világ élvonalába kerültünk. így az egy főre jutó 1300 kilós gabonatermeléssel és a 146 kilós hústermeléssel nemzetközileg a harmadik helyet foglaljuk el. Iparosodó mezőgazdaságunk nagyban segíti a kiegyensúlyozott hazai élelmiszerellátást és hozzájárul a növekvő exporthoz is. A termelés fejlesztésében az állami gazdaságok, jelentős szerepet vállaltak. Műszaki felkészültségük, tapasztalataik és kezdeményezéseik nyomán ma is élenjárnak. Prjevara Jánost, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság igazgatóját erről kérdeztük: — A hatvanas években, a termelőszövetkezetek megalakulásával egyidőben gazdaságunk az újszerű megoldásokat, módszereket kereste a termelésfejlesztésben. Az Az ország második legnagyobb borvidékén, a Mátraalján ebben fontos szerepet vállaltunk. Az utóbbi két évtizedben 645 hektár új telepítésű szőlő jelzi munkánkat. Nagy lépést tettünk a korszerű, minőségi fehér bort adó szőlőfajták meghonosításában. így a rizling, a hárslevelű, a muskotály mellé felzárkózott a francia eredetű Sovignon, a Char- donay, vagy a Dunántúlon honos Szürkebarát. Űj termelési módokat, technikát vezettünk be, amely kedvezően hatott a Mátraalján tevékenykedő termelőszövetkezetekre is. Ennek kisugárzó hatása a gyöngyös— domoszlói termelési rendszer megalakulása után fokozódott, hiszen az új fajták, a gépesítés megvalósítása mellett fejlesztettük a borászatot is. A hetvenes években például 70 millió forintot költöttünk feldolgozó, tároló és új palackozó létesítésére. Az évtized második felében jelentkezett szigorúbb köz- gazdasági és piaci követelményekhez is igyekeztünk rugalmasan igazodni. Termékeink minőségük alapján javarészt versenyképesek a világpiacon! A nyolcvanat években fő törekvésünk a termékskála bővítése lesz, főleg a természetes bor alapanyagú áruk növelésével, melyek jól értékesíthetők a külpiacokon. Mezőgazdaságunk fejlődésében és sikereiben nagy szerepük volt az elmúlt években is és lesz a jövőben is a jól képzett szakembereknek. Képzésükből eddig is kivette részét a Gödöllői Prjevara János Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai kara. — A hatvanas évektől az akkor alakult mezőgazdasági nagyüzemek mind több képzett szakembert igényeltek — mondja dr. Gull- ner Vilmos igazgatóhelyettes. — Elsők között az országban alakult felsőfokú technikum Gyöngyösön, amely mai főiskolánk elődje volt. Feladatát sikerrel teljesítette a szakemberképzésben, amely a gyorsan fejlődő nagyüzemek munkájában is megmutatkozó .. \ tömeges képzést követe n a hetvenes évtizedben már az utánpótlásról ' gondoskodtunk. Ezt először a Kertészeti Egyetem, 1976 óta pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai karaként tesszük. A biológia, a kémia és a műszaki tudományok forradalmasították az agrártermelést és korszerűsödött az üzem- és munkaszervezés is. Ám nagyon sok még a tartalék, hiszen az új fajták, a technika újdonságai, a_ vegyészet vívmányai és a szervezési formák megannyi lehetőséget kínálnak a hatékonyabb, a gazdaságosabb termelésre. Mezőgazdaságunk a nyolcvanas évek elejére magas színvonalat ért el, melyről továbblépni nem könnyű feladat. Ehhez nyújt segítséget főiskolánk, amely üzemszervező üzemmérnököket képez. Igyekszünk az új módszerek elterjesztésére felkészíteni a fiatalokat, akik az üzemekbe kerülve főleg az energiatakarékos eljárások alkalmazásában, a gépek, berendezések kihasz- nálában, az üzemek közötti együttműködés erősítésében, a korszerű termelési technológiák meghonosításában kamatoztathatják tudásukat. Mezőgazdaságunk eredményeihez hozzájárult az irányítás rendszerének korszerűsítése is. Dr. Sándor Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője erről így vélekedik: — Minisztertanácsi határozat nyomán, a hetvenes évek második felében új, átfogó irányítási rendszer valósult meg a mezőgazdaságban. A korábbi állami irányítás ugyanis elavult már. Ezért az üzemek központosításával párhuzamosan a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya kapta a feladatot a közös gazdaságok állami felügyeletére. Ez a rendszer rövid idő alatt nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. így osztályunk közreműködik az állami támogatás elosztásában, segítséget nyújt a gazdaságpolitikai célok — a gabona-, a hús-, a tej-, a zöldségtermelési program megvalósításához. Évente rendszeresen konzultálunk az üzemi vezetőkkel a középtávú és az éves tervekről. A közgazdasági szabályozók nyújtotta lehetőségek alapján pedig közreműködünk a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek vizsgálatában és támogaDr. Gullner Vilmos Dr. Sándor Gábor (Fotó: Perl Márton) tásában, gazdálkodásuk megszilárdításában. Jó szakmai és irányítási kapcsolatot tartunk fenn áz Állami Gazdaságok Borsod—Heves megyei Területi Kirendeltségével is. Rendszeresen kérik véleményünket, javaslatainkat megyénk állami gazdaságainak termelésfejlesztéséhez, a vezetés javításához. A hetvenes évtizedben különösen dinamikusan fejlődött az élelmiszer-termelés Heves megyében. Az ágazat hozzájárult a kiegyensúlyozott ellátáshoz és néhány termékből: borból, búzából, vetőmagvakból, napraforgóból növelte exportját. Az ingadozások ellenére fejlődött a zöldségtermelés és országosan is kiemelkedő volt a szőlőtermelés, illetve -telepítés. Ebben az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát elismerésre méltó szerepet vállalt. Jó eredmények születtek a sertéstenyésztésben, a tejtermelésben, amely a fajtaváltás, a javuló takarmányozás eredménye volt. Sikerek születtek a napraforgó-, a kukorica- és a búzatermelésben is, amely a javuló üzemi vezetés, a jó technika és a szervezés eredménye. A megye adottságait és lehetőségeit figyelembe véve, a nyolcvanas évek célkitűzései nagyobb erőkifejtést követelnek, melyek megvalósításához sokat segíthetnek a termelési rendszerek és az üzemek rendszeres együttműködései. Mentusz Károly VÉGE Agrárpolitikánk helyesen ismerte fel az élelmiszer, termelés gazdasági, társadalmi jelentőségét és sikerrel alkalmazkodott a változó feltételekhez. Mezőgazdaságunk egyes ágazataiban: a búza, a kukorica, a sertés, a baromfihús és a tojás termelésében ma már megközelítjük a világszínvonalat. Ugyanakkor a takarmány, a zöldség és a tejtermelésben a fejlődés ellenére jelentős még az elmaradásunk a nemzetközi élvonaltól. A nyolcvanas évek feladata lesz, hogy további tervszerű munkával ezekben is felzárkózzunk a világszínvonalhoz ... Nyitott „zsilipek” ellenére A tulajdonosok nem sietnek Nem árasztották el kérelmekkel a tanácsok műszaki, építési osztályait az elmúlt hónapokban a szabálytalanul, illetve engedély nélkül épült hétvégi házak, horgásztanyák, szerszámkamrák tulajdonosai. Pedig a „zsilipeket” megnyitották a szakigazgatási szervek és — mint arról múlt év decemberében lapunkban is hírt adtunk — 1983. június 1-ig lehetőséget kínáltak a szabálytalan ügyek rendezésére'. Nem titok az sem, hogy a határidőt követően nagyobb szigorral lépnek fel a késlekedőkkel, illetve a rendeleteket újólag megsértőkkel szemben. Mindezek ellenére nem kapkodnak a szabály- talnaságok elkövetői, nem segítik, nem gyorsítják a lezáratlan, feltárt, vagy feltárandó ügyek intézését. Az elmúlt hetek tapasztalatairól, a jelenlegi helyzetképről érdeklődtünk Bak Lászlótól, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának főelőadójától. Ki a tulajdonos? — Az elmúlt évben két felmérésünk készült, külön a jelentősebb vízparti, — Márkáz, Szűcsi, Lőrinci — és egy általánosabb jellegű is engedély nélküli építkezésekről. összesen 928 ilyen, vagy engedélytől eltérő épü. letet tártunk fel. Meg kell azonban mondanom, hog5 korántsem teljes kép ez a megyében tapasztalható helyzetről, mert a munka nagyon sok gonddal jár. Napjainkban is előfordul, hogy engedély nélkül építkeznek, mert például tudják, hogy a birtokolt terület kisebb, mint amire építési engedély adható. — Minek a következménye a bizonytalanság, mi okozza a nehézségeket? — Körülményes és gyakran bonyolult annak kiderítése, hogy ki a tulajdonos. Bár rendelkezés írja elő, a tulajdonosok még sem tüntetik fel ingatlanaikon nevüket és lakcímüket. A- hatóságok felmérést végző szakembereinek a helyszíni szemlék és vázlatok alapján kell a telekkönyvi adatokból bogarászni a szükséges adatokat. Nem egyszer előfordul, hogy a felderített tulajdonostól a felszólításra az a válasz érkezik, hogy ő nem építkezett. Az ügyintézésnek ez a menete az erőfeszítések ellenére hosszadalmas. Egerben, a Csebokszári- lakótelep mögötti területen fél év alatt alig jutottak valamire a felméréssel. A határidő bennünket is sürget. Ezért ne vegyék zaklatásnak az üdülőtelkek, kertek tulajdonosai, ha mostanában hét végeken kérik és ellenőrzik engedélyüket. — A vonzó természeti adottságok alapján arra lehet következtetni, hogy nemcsak megyei lakosok rendelkeznek itt ingatlannal. Szarvaskőn szolnokiak — Valóban jó néhány megyén kívüli tulajdonossal kell számolni. így például Bükkszék környékén nógrádiak, Síkfőkúf, Szarvaskő körzetében Szolnok megyeiek vásároltak telket és építettek házakat. Sajnos eddig kevés az önként jelentkező, aki ügyét rendezni igyekszik. Különösen azoktól várjuk és kérjük, hogy jelentkezzenek, akik korábban már kaptak időleges fennmaradási engedélyt építményükre, mert ezek véglegesítésére most kedvezőbbek a lehetőségek. — Tudjuk, a tanácsoknál felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők, ön mit ajánl az ügyintézés egyszerűsítése, gyorsítása érdekében? — Helyszínrajzot kell készíteni, s amennyiben a telek önálló helyrajzi számmal nyilvántartott, mellékelni a hivatalos térképmásolatot is. Szükséges az épület alaprajza, homlokzatainak és metszetének rajza, valamint műszaki leírása, ami tartalmazza az alkalmazott anyagokat, szerkezeteket. A fennmaradási kérelem illetéke ötszáz forint. Nagyon fontos, hogy a dokumentumokat tervezésre jogosult magántervezővel, megfelelő képzettségű szakemberrel készíttessék el, mert csak ezt fogadhatja el a hatóság'. Viszont nem kell utólag igazolni az építési jogosultságot, nem kell csatolni telekkönyvi szemlét. Nincs típusengedély — Hogyan bírálják el a kérelmeket, előnyösebb-e azoknak a helyzete, akik műszaki leírással, tervrajzokkal együtt forgalmazott típus faházakat vásároltak és építettek? — Döntő az elbírálásnál hogy a helyi hatóságok tudtak-e már korábban is az engedély nélküli épületről. Tisztázni kell az építkezés időpontját, mert ettől is függ az ügy elbírálása, az esetleges bírság kiszabása. A típusépületként forgalmazott fahézak többségének — és ez a forgalmazó hibája — nincs típusengedélye, pedig ha ez lenne akkor változtatás nélkül építhették volna meg. Mert például üdülőterületen, semmilyen mellék- épület nem helyezhető el a telken, csak kút, közműakna, házi szennyvízoldó és szikkasztó, zárt szennyvíztároló, vagy hinta, kerti pad, tűz- rakóhely. Más előírás vonatkozik a mezőgazdasági művelésű külterületre, ahol a legújabb rendelet lehetővé teszi még állattartó építmény elhelyezését is, de csak hatósági engedéllyel. Ugyancsak más a horgásztanyákra vonatkozó előírás, melyek alapterülete nem haladhatja meg a 12 négyzetmétert és állhat víz fölött cölöpökön, vagy vízparton. Az épületek értékének megállapításakor egyébként a forgalmazott házaknál a vásárlási árat, a létesítési munka és a szállítás költségeit veszik figyelembe. — Végezetül arra kérnénk, választ, mennyi időt vési igénybe egy-egy kérelem ügyintézése? A határidő: 30 nap — A harmincnapos határidőt a hatóságok igyekeznek betartani. Előfordulhat, hogy egy-egy helyen nagyobb számban érkeznek be kérelmek egy időben, s ennek következtében hosszabb az ügyintézés. Az elmondottakból azonban kitűnhet, hogy nem könnyű a szakemberek feladata, s azt is tudni kell, hogy ez plusz munka szakigazgatási szerveinknek egyéb teendőik ellátása mellett. Virágh Tibor
