Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-10 / 58. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 10., szerda 3. Forradalmi ifjúsági napok 1982 (Folytatás az 1. oldalról) több emlékkiállítást, tanácskozást is rendeznek, bemutatva, az ifjúsági szövetség múltját, életét, tevékenységét. Az idei forradalmi ifjúsági napok újdonságaként március 19-től 21-ig, Budapesten a belvárosban — a VIT-utcához és a tavalyi nagy . sikerű barátság-utcához hasonlóan — megszervezik a huszonötödik utcát. Április 4-én, hazánk fel- szabadulásának ünnepén egész napos, színes, szórakoztató műsort rendeznek a Gellérthegyen, a jubileumi parkban. Délután Kecskeméten ifjúsági nagygyűléssel és gálaműsorral zárul a rendezvénysorozat. Március 14-én, Füzesabonyban és Kápolnán úgynevezett komplex ifjúsági nappal kezdődik a forradalmi ifjúsági napok gazdag megyei eseménysorozata. Késő délután a kápolnai csata emlékművénél rendeznek megemlékező ünnepséget és koszorúzást. Március 21-én, Egerben tartják meg a megyei Hi. áknapok központi rendezvényét. Ugyanezen a nap összegzik az Oktatási Igazgatóságon az ifjúsági szövetség negyedszázados jubileuma alkalmából szervezett, s január 15-e óta tartó vitasorozat tapasztalatait. Hazánk felszabadulásának 37. évfordulóján újabb egész napos ifjúsági program várja a fiatalokat Gyöngyösön, illetve Kékestetőn. Ennek keretében lesz hálastaféta, kulturális műsor a béke jegyében, különböző játékos sportvetélkedők, valamint kiállítások. Még ezen a napon, vagyis április 4- én Az Ifjú Gárda a hazafias honvédelmi nevelésért címmel rendeznek tanácskozást az alegységparancsnokok, és a tanintézeti MHSZ-klubvezetők részvételével a mátraalji városban. A három tavasz ünnepén az említettek mellett megrendezik a Heves megyei Moziüzemi Vállalattal közösen az Ifjúsági Filmnapokat. Ennek során a megye filmszínházaiban és mozijaiban az elmúlt 25 esztendő legjobb magyar filmalkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Ezeken túl a járásokban, községekben számos kulturális és sportesemény színesíti a forradalmi ifjúsági napok idei rendezvénysorozatát. HTÉV—Fémmunkás Vállalat Százmilliós szerződés Peile József: Egyre érkéz nek további megrendelések Jó kapcsolatok alakultak ki már korábban is a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a Fémmunkás Vállalat között, a HTÉV immár közismert, a gyakorlatban jól bevált PEVA termékeinek gyártása és forgalmazása kapcsán. Mint ismeretes, a PEVA-módszer rövid időn belül tért hódított mind a hazai, mind a külföldi piacon, utóbbin értve elsősorban a fejlődő országokat. Jellemző, hogy az így készült elemekből évenként 5—6 ezer négyzetméterre volt igény, s ez már napjainkig megduplázódott. Külö. nősen nagy érdeklődést mutatnak a fejlődő országok, így Algír és Irak, s partnerként mindinkább számításba jöhet Tunézia és Marokkó. A kivitelezésben, a gyártásban eddig is oly nagy súllyal részt ve.tt Fémmunkás Vállalat szerepe a PEVA iránti igények fokozódásával természetesen tovább növekszik. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy kapcsolataikat elmélyíteni kívánják. Ennek eredményeként a napokban hasznosítási szerződést és együttműködési megállapodást írtak alá a két vállalat vezető szakemberei, élükön a Tanácsi Építőipari Vállalat részéről Ott László igazgatóval, a Fémmunkás Vállalat részéről pedig Tóth Imre vezérigazgatóval. Eszerint az idén százmillió forint értékben kötöttek megállapodást, s ebből 65 millió forintot dollárban számolnak el. Mivel á zsalu iránti igény növekszik — mint Pel le József, a PEVA egyik „szülőatyja” elmondotta — a Fémmunkás Vállalat is még inkább érdekeltté vált a fejlesztésben. A most megkötött szerződés nyolc évre, a szabadalmi védettség lejártának idejére szól és szabályozza az együttműködést a két vállalat között. Talán hangsúlyozni sem kell, ez mind a HTÉV, mind a Fémmunkás Vállalat számára igen előnyös. Hogy mennyire, azf jelzi például, hogy a Bács- Kinkun megyeiek által legújabban benyújtott tíz PEVA- készlet (8500 m2) iránti igény. További öt készletet rendelt az algériai Annaba és Souk. Ahras —, 2800 lakás építéséhez. A HTÉV és a Fémmunkás Vállalat a szerződéskötés aláírásakor. Mezőgazdaságunk a világ élvonalában (1.) • • Ösztönző politika — ... Kiss József Történelmi fordulatot jelentett a mezőgazdaság szocialista átszervezése, majd a nagyüzemek gazdasági megszilárdítása, a korszerű eljárások és a termelési módszerek fejlesztése. Kiss József, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnök- helyettese erről beszél: — Nálunk Hevesen a hatvanas évek közepén alakítottuk ki a megfelelő nagyüzemi keretet és a gazdálkodáshoz szükséges vezetés szervezetét. Legfőbb törekvésünk az volt, hogy a tagságot megnyerjük a közös gazdálkodáshoz. Akkor még nem voltak ilyen korszerű gépeink, mint ma, de annál nagyobb volt a tenniakarás, a bizalom az újért! Nagy lépést jelentett a termelés korszerűsítésében a gazdaságirányítási reform bevezetése 1968-ban. A közgazdasági szabályozók közvetítése ugyanis új feltételeket teremtett. Lényegében ekkor kezdődött szövetkezetünk második fejlődési szakasza, amikor megteremtettük az anyagi-műszaki feltételeket a korszerűbb, az igényesebb termeléshez. Rengeteget változott a szemlélet is, miután mi Hevesen eltekintettünk az akkor mondhatni divatos állóeszköz-fejlesztéstől. Helyette inkább a gyorsan megtérülő gépesítést, a műtrágyázást, az új növényvédő szerek és vetőmagvak beszerzését, használatát tekintettük célunknak. Széles körű kapcsolatot alakítottunk ki kutatóintézetekkel, és azok tudományos eredményeit hasznosítottuk. Ezek többnyire beruházás nélkül, gyorsan meg is térültek, különösen a dinnye, a paradicsom, a paprika és a kalászosok termelésében. Leszűkítettük a termelés szerkezetét és a gazdaságosságra Agrárpolitikánk immár negyedszázada eredményesen szolgálja társadalmunk építését. Ez idő alatt mezőgazdaságunkban két nagy átalakulás: társadalmi és technológiai forradalom zajlott le, melyek eredményeként a nagyüzemekben is osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az élelmiszertermelés fejlesztésében az utóbbi 25 év alatt néhány területen a világ élvonalába kerültünk. így az egy főre jutó 1300 kilós gabonatermeléssel és a 146 kilós hústermeléssel nemzetközileg a harmadik helyet foglaljuk el. Iparosodó mezőgazdaságunk nagyban segíti a kiegyensúlyozott hazai élelmiszerellátást és hozzájárul a növekvő exporthoz is. törekedtünk, melyben segítettek azok a, szakemberek, akik akkoriban fiatalon kerültek a vezetésbe. 1978-tól számítjuk a harmadik fejlődési szakaszt, amikor minden hitelünket visszafizettünk, és azóta saját erőből fejlesztünk. Az iparszerű termelésre alkalmas nagy teljesítményű gépeket: kombájnokat, traktorokat, munkagépeket szereztünk be. A zöldségtermelésben például világszínvonalú fotocellás válogatónk működik, önálló vetőmagüzemet és műtrágya- tárolót hoztunk létre, melyek segítséget nyújtanak továbbfejlődésünkhöz is. Tavaly például országosan is kiemelkedő, öt tonnát meghaladó búza-, 6,8 tonnás kukorica- és 5? tonnás paradicsomtermést értünk el, a magas színvonalú technika és technológia alkalmazásával, valamint a jó szervezettséggel. Ezt szeretnénk állandósítani a nyolcvanas években is. Mezőgazdaságunk fejlődését ösztönözte a tudományos eredmények gyors alkalmazása. Ebben nem kis része volt 1 Gödöllői Agrár- tudomány, Egyetem kompolti kutatóintézelenek sem, melynek igazgatója, dr. Szálát György így összegezi tapasztalatait. — A nagyüzemi méretek kialakítása után különös tekintettel a hetvenes évtizedben a biológia, a kémia és az üzemszervezés tudományának korszerű módszerei terjedtek el. Míg búzából például a hatvanas években főleg az intenzív szovjet fajtákkal értek el sikereket a gazdaságok, addig a hetvenes években a magyar nemesítők újdonságai kerültek előtérbe. Különösen a Szegedi Gabonatermelési Kutató Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia mar- tonvásári intézetében nemesített fajták. A Martonvásá- ri—8-as például az Alföld legbővebben termő kenyérgabona-fajtája lett. Itt nálunk Észak-Magyarországon a Martonvásári—4 és a szovjet Ljubilejnaja adja a legnagyobb hozamot. A kukoricafajták sikerét bizonyítja, hogy ma az országban húsz gazdaság hektáranként 10 tonnás átlagot tudhat magáénak. Heves megyében is jelentős a fejlődés! A fajták mellé az agrotechniku- sok új módszereket dolgoztak ki, például a műtrágya- kiszórás helyes arányának kialakítására, vagy a vegyszerezés legésszerűbb módjainak meghatározására. Az elmúlt öt esztendőben egy, Dr. Szalai György (Fotó: Perl Márton) az intézetünkben nemesített korai őszi árpát és három lucernafajtát államilag is elismertek! A hibrid lucernánk például Európában egyedülálló! Jelentős eredményeket értünk el Észak- Magyarországon a lejtős területek talajvédelmében is. Intézetünk a nyolcvanas évtizedben továbbra is segíti a nagyüzemek termelését. Ennek érdekében már az idén új, értékes takarmánynak való tavaszi árpajelöltet és finomabb szálú kender- fajta-jelöltet jelentettünk be állami elismerésre. Ezeken kívül kinemesítettük a maGáspár Jenő gas morfiumtartalmú mákot, és foglalkozunk külföldi búzafajták honosításával Észak- Magyarországon. A hetvenes évek nagy vívmánya volt mezőgazdaságunkban a termelési rendszerek elterjedése, amelyek iparosították a termelést és ezzel együtt néhány ágazatban az anyagi, műszaki, szellemi és szervezési feltételek magas színvonalra kerültek. Heves megyében jelentős szerepet vállalt ebben a KITE — a Nádudvari Kukorica- és Ipari Növénytermelési Együttműködés. Gáspár Jenő, a Heves, Pest és Nógrád megyei alközpontvezető érdekes adattal kezdte a beszélgetést: — 1960-ban a nagyüzemek átszervezésekor, egy mázsa kukoricát vetéstől a betakarításig 3,7 óra alatt termeltek. 1970-ben már 36,8 perc alatt és 1980-ban pedig három perc alatt. Ez szemléletesen bizonyítja azt a nagyarányú fejlődést, melyet az ipari eredetű anyagok alkalmazásával, a gépesítésben, a műtrágya és növényvédő szer felhasználásában,, az új fajták elterjesztésében és a szervezés tökéletesítésében elértünk. Kialakult például a pontos vetési sorrend és még inkább a növények igényeit vesszük figyelembe a termelés során. Mindez forradalmasította a gazdálkodást. Rendszerünk eddig is sokat tett, s a jövőben még inkább tenni kíván a takarékos, de jövedelmező gazdálkodás megvalósítására. Kilencéves múltunk van Heves megyében és ma húsz partnergazdaságunk 34 400 hektáron termel élenjáró fajtákkal, technikával és technológiával kukoricát és ipari növényeket. (Folytatjuk) Mentusz Károly Tudósítás egy tanácskozásról Áthallások Folyékonyan hazudik. Ezt gondoltam magamban, amikor egyszer évekkel ezelőtt Almássy Pál repülőgép-szerelővel készítettem riportot, és megkérdeztem, hogy körülbelül hányfajta hangot tud megkülönböztetni a földön álló, teljes fordulattal üvöltő gépen. Azt mondta, körülbelül nyolcvanat, mivel a repülőgép-szerelőnek legfontosabb műszere a füle. Jól hangzott, nem hittem el. Két hónap múlva megkeresett a pilóta. Almássy megmentette az életét. A motorpróbánál különös zajt hallott, nem engedte felszállni. Ez volt a szerencséje. Az alapos átvizsgálásnál kiderült, hogy a levegőben következett volna be a tragédia. Akkor döbbentem rá igazán, hogy tulajdonképpen milyen fantasztikus dolog a hallás. A meghívó szövegében így olvasható. „Kedves tag(sors)- társak." Valóban. A nagyothallók és a siketek szervezetében, hivatalosan hallássérülteknek nevezik őket, nem csupán tagtársak, hanem és elsősorban sorstársak szövetkeztek. Sorsközösségben vannak. Kiesett életükből a zene, a ritmus, a zörejek, egy kedves hang, egy nevetés, a szél zúgása, a vízcsobogás. A legszebb hivatalos beszéd, amit hallottam, igen rövid volt. A Hallássérültek Országos Szövetsége Eger városi és járási szervezetének választási taggyűlésén hangzott el. Kiss ' Jánosné, aki kézmozdulataival is elmondta hozzászólását, a következőkre figyelmeztette tagsársait • Fizessék rendesen a tagdíjat, vegyenek részt a szervezet munkájában, „mert ha nem lesz szövetségünk, akkor mi lesz velünk?” Nekünk össze kell tartanunk — mondta —, mert ebben van az egyetlen erőnk. Hallgattam a hozzászólásokat, ahogy tudtam. A hallás- sérültek jól beszélnek. A gyermekkoruk óta süketeket alig értem. Bata Lászióné, a városi szervezet titkára tolmácsol a magyar állampolgárok között és köztem. Milyen furcsa, pedig egy anyanyelvűek vagyunk. Az egyik idős férfi felpanaszolja, hogy miért csupán évente egy utazási jegy jár nekik. Pedig legalább látni szeretnének többet a világból, az országból, ha már meg nem hallhatnak semmit. Valóban, miért egy jegy jár nekik? Nem érdemelnek többet, vagy nem bírunk ki többet? Egyszerűen nem hiszem el. A csodálatosan égő szemű szépséget Csonka Rozáliának hívják. Vaßakarattal küzdötte magát végig az iskolákon. Elvégezte a szakmunkásképzőt, varrólányként kezdte, most szabász Füzesabonyban. Jól keres, elégedett vele. A fizetése háromezer-hét - száztól négyezer-ötig változik, munkától függően. Volt úgy, hogy ötezret is megkeresett már. ö megérti, amit beszélek. Egerben, a Siketek Általános Iskolájában, kitűnő pedagógiai munkával tökéletesen elsajátította, hogy a szájmozgásról leolvassa a szavak jelentését. Kérdésemre válaszol is, nehezen, furcsán képzett hangon. — A könyv az egyetlen szórakozásom az életben. Mindig olvasok. A könyv csodálatos dolog. Baráth Istvánná is az egri iskolában végzett. Jókedvű, vidám asszony. A férje is ugyanabba az iskoláiba járt, az asszony most ott dolgozik. Vigyáz sorstársaira, saját lányára is. A 'kislány is eljött a városi-járási taggyűlésre. A szünetben vígan, önfeledten játszadozott tag (sors) társaival. Okos tekintetében nyoma sincs kisebbrendűségi érzésnek, kiszolgáltatottságnak. Csodálattal adózom szüleinek, pedagógusainak. — A legfontosabb az, hogy ne érezzék másodrendű állampolgárnak magukat — mondja Bata Lászlóné, és sorolja azt a rengeteg mindent, amivel a városi szövetség igazgatja útjukat, munkahelyi körülményeiket és még magánéletüket is. A hallássérültek és siketek érdekében azonban nem akadt a városban egyetlen intézmény sem, amely rendelkezésükre bocsátott volna egy olyan helyiséget, ahol este farsangi -bált tudtak volna tartani. S miközben kifelé jövök a taggyűlésről, egy fájdalmas lassúsággal formált mondat még beleéget a szívembe, Az egész világon sárga mezőben három pont jelzi a siketek autóját. Azért, hogy jobban vigyázzunk rájuk. Magyarországon nem tudnak ilyen jelet felragasztani a jogosítványt szerzett siketek autójára. Nincs ugyanis egyetlen cég sem, amely elvállalta volna a gyártását. Szigethy András
