Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 2., kedd 3 Mire számíthat a turista...? Megyénkben is készülődnek az új idegenforgalmi szezonra KERESKEDNI KELLENE Fillérekből lesznek a milliók A Mátrakapu ABC Jelentős szerepet tölt be Roskadozó pultok, egyedülálló választék a Mérges utcai új lakótelep ellátásában (Fotó; Kőhidi Imre) Jóllehet, az élénkebb vendégjárás kicsit még odább van — a Heves megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalában is már jó ideje az új szezonra készülődnek. Van okuk rá az ittenieknek, hiszen az ötnapos munkahét általánossabbá válásával az idén a tavalyinál minden bizonnyal mozgalmasabb napokra számíthatnak. Pedig — mint dr. Komáry Endre igazgató mondja — már az elmúlt évben annyi volt a turista, hogy csupán az egri kempingbe olykor másfél ezer jutott belőlük egy-egv éjszakára. S a témánál maradva, iménti szavaihoz mindjárt hozzáteszi azt is, hogy: természetesen iparkodnak igazodni a növekvő érdeklődéshez. A megyeszékhely északi részének immáron 10 hektáros területén levő autóspihenőt 26 új, két- és háromágyas, összesen 66 személyes kis nyaralóházzal teszik lakályosabbá májusra. Mindezekkel annyira bővítvén a kényelmes szálláshelyeket, mint amennyien manapság egy jó közepes nagyságú hotelben elférnek. Ugyanekkor — egy múlt esztendei elhatározás alapján — 350 vendég számára sátrakban is biztosítottak ágyat. Ugyanekkor — némi belső átalakítással — további két szobával bővül a Mekcsey utcai motel, s szinte minden terv megvalósul a szomszédos, volt Szarvas-laktanyából 200 diáknak teremtett szállóban. A rendbe tett, s szép homlokzatával az ismert térnek újból díszévé vált épületben a nagyterem — az egykori szála — zárófalára kerül a nagyrédei születésű, valamikor Egerben is tanult Molnár József monumentális mozaikja, az idegenforgalmi klubnak, számos nívós kulturális rendezvény színhelyének szánt helyiség mai ékességeként. Ami — mi mást is idézhetne? — az ismert egri tornyok előterében a szűkebb hazánkra olyany- nyira jellemző szőlőművelés, bortermelés különböző fázisait mutatja a látogatóknak. — Jellemző a felújításra — magyarázza a „házigazda” —, hogy csupán a „Szarvas" szálló udvarának rendezésére, csinosítására mintegy 800 ezer forintot költünk. Virágágyakat alakítunk ki, gyepesítjük még a gépkocsiparkolót is, hogy a vendég otthonosan, az olcsó szálláshelyen is jól érezze magát! S Eger mellett, persze gondolunk a Mátrára is. A sástói kemping 10 kétágyas kis házzal gyarapszik, egyidejűleg pedig renováljuk a tágasabbá tett kisvendéglőt. — Mi mással kívánják még javítani az ellátást? — Az egri kempingben, a tavaly magánvállakozók által létrehozott „vendéglátó soron”, valószínűleg hasonló megoldással szeretnénk megnyitni végre hangulatos pincéinket is, márkás, kifogástalan borok kótolását lehetővé téve. S a város nagy kincsének védelmére, jó hírnevének öregbítésére arra gondoltunk, hogy a megye- székhely más részein, a külső pincesorokon vagy éppenséggel a belterületen levő legnívósabb borméréseken a minőséget emblémás tábláinkkal is garantáljuk. Mert annak örülnénk, ha ki-ki csak elismeréssel forogna legendás hordóink világában is! — A megszokott városnézésen, pincelátogatáson kívül milyen programokkal várják az idegent? — Megint csak az egri kempinggel kezdem: a sport- szeretők érdekében úgy iparkodunk, hogy az idén már használhassák itt az új tenisztelepet, amelyet egyébként alácsövezünk s egy későbbi műjégpálya kialakítására is alkalmassá tészünk. Aztán különféle kölcsönzések bevezetésével szeretnénk ha a turisták akár kerékpárokat is bérelhetnének belvárosi nézelődéseikhez, vagy egy közeli kiruccanáshoz. A már említett idegenforgalmi klubban megpróbálunk pódiumműsorokat, kiállításokat rendezni. A más szervezésben Egerbe irányuló kirándulásokat is vármozis filmbemutatóval, bazilikái orgonahangversennyel, ráctemplomi kamarahangversennyel színesítjük a zenerajongók örömére. Az ínyenceket különleges régi ételekkel várjuk a Kazamata étteremben, borkorcsolyaként „paraszt batyut”, bics- kás falatokat ajánlunk számukra vagy sajátos vacsoraesteket a Szépasszony-völgy- ben. A Fehér Szarvasban és a grillben pedig éjszakai mulatást. Saját autóbuszunk jobb kihasználására bemutatjuk átutazó vendégeinknek az új „Kis-Balatont” — Kiskörét — míg a kimondottan Heves megyére kíváncsiakat egyéb kirándulásokra is visszük. Rövid túrákat indítunk számukra Egerből a Mátrába és a Bükkbe a hét végi 2—2,5 napos víkende- ken, vagy az Egerben, Bükkszéken, Felsőtárkányban, Mátrafüreden fizetővendégszobákban, illetve kempingben történő családos nyaralás egy hete alatt. — Egynapos programunk a „Falusi ünnep, ökörsütéssel” az Eger-völgyi szüret, a „Palóc lakodalmas” és a hajdani korok szokásait fölelevenítő vidéki disznótor — ami napjainkban talán már nem csak a pestieknek, hanem sok Heves megyeinek is eredeti élményt ígér ... Könnyű séták és tábortűz teszik változatosabbá a „Szállj ki és gyalogolj!” elnevezésű péntek—vasárnapi autóstúráinkat hegyvidékeink legszebb tájain. A „Barangolás echós szekérrel a Bükk-fenn- síkon” c. ajánlatunk vasárnaptól vasárnapig tart, s résztvevői Szilvásváradon ülnek kocsira. Bejárják a romantikus vidéket, miközben élik „erdei életüket”: sütnek- főznek a rendelkezésükre bocsátott felszereléssel, főétkezésnél pedig hamisítatlan erdészházban ülnek asztalhoz. Végül, de nem utolsósorban, persze rendezünk rövidebb-hosszabb külföldi utazásokat is. — A fölsoroltak hirdetésén kívül foglalkoznak-e megyénk nem mindennapi értékeinek egyéb propagálásával is? — Hogyne! Rövidesen megjelentetjük Zakupszky Lászlónak, a Felső-Mátra kitűnő ismerőjének kis útikönyvét a tájról, kiadványnyal szeretnénk emlékeztetni a 750 éves bélapátfalvi romokra, illetve Heves megye más értékeire, s tervezzük például a szintén szűkebb hazánkbeli dr. Kovács Jenőnek a szalajka-völgyi erdei múzeumot bemutató könyve bővített, átdolgozott kiadását. A készülődés — tagadhatatlanul friss buzgalmat jelez. Ügy tűnik, hogy — ha kellett is várni erre —, azért csak előjöttek végre az ötletek, amelyekkel minden bizonnyal sikerül még nagyobb kedvet teremteni megyénk iránt, s emlékezetesebbé tenni a tájjal, városainkkal, fal- vainkkal való találkozást. Csak „el ne kiabáljuk ...” Gyóni Gyula Az elmúlt évben, kerekítve, egymilliárd-két_ százmillió forint forgalmat ért el a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Még ezzel sem tudták teljesíteni a tervüket. Az már az ügyességükön múlott, hogy a várt nyereségükből hiányzó milliók háromnegyedét mégis meg tudták menteni. Azt vallják, hogy most már egyre inkább kereskedniük kellene, ha a lehetőségeik, a szabályozók, a... Ügy tetszik, nem elég ma már csak odaállni a pult mögé. Nem kapkodnak érte — A vállalat nem állna ott, ahol áll, az utóbbi egymásfél év nehézségeit nem tudtuk volna úgy leküzdeni, ha nem lennének igazi kereskedők nálunk, akik szeretik a szakmájukat és ragaszkodnak hozzá. Ezt a figyelemre méltó megállapítást Haász Tamásné igazgatóhelyettestől hallottuk. Mindjárt elkezdtünk ta- máskodni. Említettük, hogy az eladók egy részének arcán nemigen tükröződik ez a lelkesedés az üzletekben. Egy sor boltot nem tudnak szerződésbe adni, pedig itt volna a lehetőség, hogy a szakma iránt rajongók megmutassák...! Nem akarják megmutatni. Folyton panaszkodnak a fizetésre, a nehéz munkakörülményekre, mégis... maradnak ott, ahol vannak. — A vállalat pedig a lehetséges mindenféle eszközzel támogatja azokat, akik szerződésben átvesznek üzletet. De az is igaz, ha valóban „meg akarja mutatni”, akkor idejének nagy részét az árú utáni rohangálással töltheti. — Miért szaladgál, miért nem rendeli meg az árut? — Megrendeli és... egy részét meg is kapja. Nem az alapvető dolgokról van szó. De hogy jövedelme legyen, ahhoz nem elég csak a só, cukor, tej és a kenyér. Bizonyos cikkekből pedig olyan kis tételekre volna szüksége, amilyet a nagyker. nem is szállít ki. Ha csak arra várna, hogy jön a „túra” és leraknak neki mindent...? Ezt még a vállalat sem teheti meg. Amiből az is kiviláglik, hogy manapság még mindig az irányított elosztás dívik javarészt, és nem a megrendelő kívánsága a meghatározó. — Pedig ha elmegyünk, mondjuk a debreceni FÜ- SZÉRT-hez, ott mindent megkapunk, amit csak akarunk. Sőt! Árkedvezménnyel. Akkor mégsem csak az elosztás? Vagy éppen ez is az elosztást bizonyítja? Egy tétel kilencven fillér Óriási összeg az a több mint egymilliárd forint. De mindjárt említeni kell mellette egy másikat is. Ki gondolná, hogy a vevő, amikor megtörni a kosarát ezzel-az- zal, minden fizetni való tétel után általában kilencven fillér hasznot nyújt a vállalatnak. — Ez az átlag. De ha csak a kenyeret, tejet és más alapvető élelmiszert árusítanánk, abból nem tudna a vállalat megélni. A tejbolt az nem „üzlet”. Például. De az úgynevezett tiszta profilú bolt sem az. Az ABC-ékbe be kell vinni már a napi iparcikkeket is. De büfé-sarkokat is ki kell keríteni, ahol még akár palacsintát is ehet, akinek kedve van. — A vevőkkel zsúfolt üzletek tehát nem a bőségesen guruló forintokat jelzik? — Erre a zsúfoltságra a forgalom tervszámai miatt elengedhetetlenül szükségünk van. Furcsán hangzik? De hogy nyereségünk legyen, mindig új cikket kell kínálnunk. A vevők általában „kíváncsiak”. És ha csak egy esetben vásárolják meg az új cikket, már nekünk jó. — Nem spórolnak manapság az emberek? — Dehogynem. Vártuk, hogy eltolódik majd az érdeklődés az olcsóbb áruk iránt, de magunk sem gondoltuk volna, hogy ennyire. Ma már mindenki nagyon megszámolja a forintjait. Nagy tömegben az olcsó cikkek fogynak. — Nincs itt ellentmondás? — Igaz ez is, ahogy igaz az érdeklődés az új cikkek iránt és ahogy van vevője az ajándékozásra alkalmas drága árunak is. De a többség... Ki ne tudná maga is: a köznapi fogyasztásra a párizsi is megteszi, de ha névnapot megyünk köszönteni, akkor a díszes ajándékkosár és a márkás külföldi ital sem elég drága Minden lehetséges forrást Boltvezetője válogatja, mit talál a polcokon a kedves vevő. De a vállalat is részes benne. — Mindenhová megyünk, ahol csak megvásárolhatunk valamit. Járjuk a tsz-eket, az állami gazdaságokat, az áfészeket. A melléküzemek terményeit is megvesszük, nemcsak a zöldség- és a gyümölcsfélét. — Csak az ellátási felelős~ ség miatt? f — Nem csupán azért. Nekünk meg kell élnünk a munkánkból. Nyereségre is szükségünk van. Ha a közvetítő láncot ki tudjuk kapcsolni, akkor a nagykereskedelmi árrést elosztjuk a termelővel egymás között. — És a szállítási költség? — Ilyenkor az is megéri, ha mi megyünk az áruért, de gyakori, amikor a termelő maga szállítja hozzánk. Mert ez még neki is megéri. Például. Tessék figyelni! Egerbe, az új ABC-be Me- zőnyárádról szállítja a kenyeret az ottani tsz. Igen. Méghozzá naponta. Hogy hány kilométerről? Ez még semmi. Literes bort Kisköréről, hidegkonyhai készítményeket Jászberényből. Ezek csak úgynevezett kiragadott példák. Hogy miért van mindez? A bűvös fogalom az „irányított elosztás”, és hogy a szabályozók nem szabályoznak eléggé. A boltosnak is érdeke Annyit törik a fejüket, hogyan tégyék érdekeltté a dolgozóikat a forgalom fokozásában és a költségek csökkentésében, hogy szinte ki sem látszanak az újabb és újabb ötletekből. Az természetes, hogy az átlagjövedelem ötven százalékát a mozgóbér adja. Ez pedig nem kis összeg. Havonta közel jár a kétezer forinthoz. Ezért már érdemes „törnie magát” mindenkinek. De nem mindenki töri. Mert ott van mögöttük a „másodlagos gazdaság” — a háztáji, a szőlő, az állattartás, a fusi, a más egyéb. Itt a munkakönyvét őrzik és nyugdíjjogosultságot szerez. Ne áltassuk magunkat, ilyen is van. És nem csupán" a kereskedelemben. — Bevezettük 1980-tól a költségfigyelő rendszert a vállalatunknál. Országosan is felfigyeltek erre. Gyakorlatban: az üzlet dolgozóinak jó része valamilyen feladatot kap. Arra ügyel, hogy ne pazaroljanak. A boltok működési költsége harmincmillió forint. Ha csak a fogyóeszközök ésszerű felhasználását érjük el, akkor is milliókat .takaríthatunk meg. A költségfigyelő az így megspórolt összeg után megfelelő százalékban részesül. Szó szerint . igaz tehát: minden fillért meg kell fogni. Hiába az 1,2 milliárd forint forgalom, hiába a tülekedés a boltokban, ez még kevés lenne az üdvösséghez. A látszat ellenére: törni kell a fejüket minden forintért. De hát ezért — kereskedők. G. Molnár Ferenc továbbá folyik a kiviteli tervek készítése. Ez a vállalkozás, a lakáshelyzet javulássá mellett kereskedelmi szempontból is kifizető. A Tanácsköztársaság térre tervezett lakóépületek földszintjén kap helyet az OFO- TÉRT, egy népművészeti-háziipari szakbolt, egy virágüzlet, az áfész autóalkatrészüzlete, és hogy az egészségügy se maradjon ki: itt létesítenek két orvosi rendelőt. — De hadd szóljak még egy kiruccanásomról — jegyezte meg végül Kontra Gyula. — Nem messzire, csak a mindinkább hozzánk épülő külterületi településre, Pusztacsászra készülök, Törő. esik József tanácstagunkhoz. Több tanácsülésen elpanaszolta, hogy az építési tilalom feloldása óta gomba módra szaporodnak itt a házak, de megoldátlán a vízellátás. Megvizsgálom kö zelebbről a helyzetet, és igyekszünk orvosolni a bajt. Annyit már most mondhatok, hogy a hálózatépítés terve ez évben elkészül. Ha társadalmi segítséget kapunk a pusztacsásziaktól, a veze- zetékcsövék is. mihamar a földbe kerülhetnek ... (moldvay) fl hét öröme-gondja Hevesen Folytatják a csatornázást — Új üzemházat avat a BUDAGANT — Tornacsarnok tsz-támogatással — Pusztacsász vizet kér Éppen két hete foglalta el a fölmentett Grúz János nagyközségi tanácselnök hivatalát Hevesen Kontra Gyula. Fiatal energikus férfi, aki határozottsága mellett igen körültekintő. Mielőtt szólna mindennek utána néz. Oka van rá. Mert bár nem új ember a tájon, a közigazgatási munka mégis más irányultságokat követel tőle. — Való igaz, hogy pár hét kevés egy csaknem 12 ezer lakosú nagyközség gondjainak megismeréséhez. Vagy inkább megfeszített, reggeltől- késő estig tartó tájékozódást, munkát követel. Itt van például a mai hétfői vezetői megbeszélés, amelyen régi, rázós ügy útját kell tovább egyengetnünk mondja hét eleji találkozókon Kontra Gyula. — A csatornamű-társulat feladatairól van szó. 1981-dg megközelítően 12 kir lométernyi szennyvízhálózat már megépült Hevesen, az új tervciklus azonban továbblépést, illetve 7—8 millió forint lakossági támogatást, továbbá intézményi segítséget követel. Elmondotta a tanácselnök azt is, hogy változatlanul gond Hevesen a foglalkoztatottság, illetve a nagymérvű ingázás. Ennek csökkentésében reményt keltő az a szerdára tervezett megbeszélés, amely végett Tanyik János, a BUDAGANT Kesztyűs Szövetkezet elnöke látogat a nagyközségbe. — Az egykori zsidótemplom átépítésével új, korszerű üzemházat alakított ki a pesiti cég. Műszaki átadása megtörtént, jelenleg a hiánypótló munkák folynak. Ez annyit jelent, hogy pár héten belül már dolgozni lehet az épületben. Szerdai találkozónk legfőbb célja egyébként, hogy tisztázzuk a létszámfejtéssel összefüggő kérdéseket. Csütörtökön a megyei tanácstól várom Zámbori Ferenc ÉKV-osz- tályvezetőt! Ez sem akármilyen téma. Buszpályaudvarunk elavult, gátolja a forgalmat, a központ fejlesztését, tehát ki kell telepíteni a Rákóczi Tsz székháza mögé. A feladat megint csak ösz- szefogást kíván. Ha már a támogatásnál tartunk, nem mehetünk el szó nélkül a helyi tsz nemes gesztusa mellett. Folyamatban van egy négy tantermes iskola előkészítése az Arany János utcában, lesz is rá az idén másfél millió forint. Ennél azonban „nagyobb hal” a közös gazdaság áldozatvállalása. A tsz a hevesi gyermekek egészséges nevelését szolgálandó, felépített egy tornatermet az Alkotmány utca sarkán lévő iskolához. Mi kell a kivitelezéshez? Gulyás Sándor, a Rákóczi elnöke már többször kijelentette: területet kérünk, és indul a munka! Hát most a többi között — ez ügyben is fő a tanácsvezetők feje. Öröm viszont, hogy a VI. ötéves tervben szereplő 75 cél- csoportos lakás építéséhez megtörtént a területrendezés
