Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 7(. szán; ARA: 1982. március 25., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Parlamenti csengőszó A T. Ház hagyományaihoz híven, az országgyűlés elnöke egy kis rézcsengővel jelzi az egyes ülésszakok megnyitását. Ma délelőtt tíz órakor is erre a csengőszóra kezdenek felelősségteljes munkához a képviselők, akik várhatóan két expozé vitájában kérhetnek szót. Bizonyára élénk eszmecserére kerül sor ezúttal, hiszen mindkét miniszteri beszámoló napi „beszédtéma” hazánkban. A közművelődés a modem kor követein énye lett, mi több: életfeltételeink egyikévé vált. A másik téma a jogalkotás, a jogalkalmazás, valamint a törvényesség helyzetével függ össze. Megyénk tizenkét képviselője — a parlamenti tudósító korábbi tapasztalatai is bizonyítják — ezúttal sem megy a T. Házba „üres kézzel”. A téli ülésszak óta számos fogadónapon, tanácsülésen, szakmai megbeszélésen gyűjtötték azokat az ismereteket, amelyek lehetővé tették az alapos felkészülést. A legutóbbi csoportülésükön pedig már konkrétan foglalkoztak a törvényesség helyzetével annál is inkább, mert a választópolgárok számos ügyes-baj os dologgal fordulnak hozzájuk a hétköznapokon. A megye törvényességi helyzetével kapcsolatban megállapították hogy napjaink legfontosabb feladata: feltárni a bűnözést és a jogsértéseket kiváltó okokat, s gondos társadalmi összefogással elejéi venni a megyénkben sem éppen hízelgő képet mutató bűnözési statisztika emelkedésének. E társadalmi összefogás egyik alapil- lére a jogismeret, meri ahogy mondani szokás: £ paragrafusok nem ismerés« nem mentesít senkit a számonkérés és a büntetés alól. Az állampolgárok jogi ismereteinek bővítése elmélyítése egyben a törvénytisztelet, a becsületes élet alapelve is. És el ősegítő je a jogok és a kötelességek közötti összhang megteremtésének. Ez a: összhang ad aztán lehetőséget arra, hogy a törvényesség felett őrködő igazságügyi szervek bátrab ban, nyíltabban kezdemé nyezzenek, lépjenek fel — személyire való tekintet nélkül — a bűncselekményt vagy más jogsértést elkö vető, a szocialista együtt élés szabályait be nem tartó állampolgárokkal, illetvi az úgynevezett „jogi sze mélyekkel” szemben. A szocialista ^örvényes ségről, a jogalkotás hely zetéről tanácskozni fele lősségteljes dolog az Or szágházban, hiszen mindéi képviselő egyben jogai kotó is. És ha a képvise lök — a jogalkotók és ; jogalkalmazók eddigi te vékenységét teszik górcsi alá, akkor azt az őket meg bízó állampolgárokért te szik, a tőlük megszokot alapossággal. Jó munkát hozzá! Szilvás István Az országgyűlés tavaszi ülésszakán A jogalkotás helyzete - a közművelődési törvény Császár Tibor, az MTI munkatársa írja. Ma délelőtt összeül az országgyűlés. A Minisztertanács a tavaszi ülésszak napirendjére két témát ajánlott: várhatóan a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolót, valamint az 1976-ban alkotott közművelődési törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait vitatja meg legfelsőbb államhatalmi testületünk. Társadalmunk fejlődésének két nagy jelentőségű kérdésköre lesz tehát a tavaszi ülésszak témája. Az iránta megnyilvánuló közérdeklődést, figyelmet tükrözte az ülésszak előkészítő munkája is. A „T. Ház” tagjai fontosságának megfelelően, sokirá. nyúan, behatóan elemezték a jogalkotás, illetve a közművelődés helyzetét. A parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén nyolc, a kulturális bizottságán ugyanennyi képviselő, s több felelős állami vezető fejtette ki véleményét, a megyei képviselőcsoportok — e témákban összehívott — tanácskozásain pedig több mint százan kértek és kaptak szót az előkészítő eszmecseréken. A jogalkotási tevékenység, re vonatkozó vélemények sommázata szerint az utóbbi évtizedekben végzett . munkára a továbbiakban is bizton lehet építeni, hiszen az elmúlt negyedszázadban a szocialista törvényesség meg: szilárdításának és fejlesztésének egyik legfontosabb módszere korszerű jogrendszerünk megteremtése volt. Kivált az utóbbi tíz évben élénkült meg a törvényhozó, jogszabályalkotó tevékenység, lépést tartván így a társadalomépítés — sok tekintetben minőségileg új — követelményeivel, betöltve te. hát alapvető feladatát; a fejlett szocialista társadalom építésének szolgálatát. A képviselők egyetértettek abban is, hogy mindehhez nagyban hozzájárult a jogalkotás tennivalóinak hosszú távú tervezése. A valóság változásait követő jogszabályi módosításokra az élet számos területén lesz szükség a következő esztendőkben is — hangzott el az üléseken. Indokolt, hogy e fontos kérdéseket ne részletekben, szinte áttekinthetetlen rendelkezésekkel, hanem átfogó törvényekkel szabályozzák, ugyanakkor mind sürgetőbb az alacsonyabb szintű jogszabályok dzsungelében rendet teremteni, a feleslegeseket — sőt néha egymásnak ellentmondóakat — kiszűrni. A tanácskozásokon hangsúlyozták a törvények széles körű társadalmi előkészítését szolgáló viták fontosságát, rámutatva: az eddig is jó tapasztalatokat hozó kollektív véleményezések „rendszeresítése” ahhoz is hozzájárul, hogy a végül megszülető paragrafusok végrehajtását, betartását az állampolgárok magukénak érezzék. Ezzel összefügg egy másik általánosítható követelmény is: az írott normák ellen vétőket viszont — legyenek személyek vagy intézmények — az eddiginél következetesebben, s ha kell szigorúbban sújtsa a társadalom felelősségre vonása. A várható második napirend, a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló szinte követlenül kötődik valamennyiünk min. dennapjaihoz. Nemcsak az országgyűlés mostani testületi ülésein, hanem korábban is, a legkülönbözőbb fórumokon foglalkoztak — elsősorban értelmiségiek, a kultúra munkásai — műveltségünk állapotával, feladatainkkal. Hangot kaptak olyan vélemények is, mely szerint felülvizsgálatra szorulnának a közművelődési törvényben megfogalmazott célok, alapelvek. Ennek indokául a gazdasági feltétel- rendszerünkben időközben végbement jelentős változásokat, a megnehezedett körülményeket említették. A kormányzat azonban cáfolja e nézeteket, s ehhez a cáfolathoz tapasztalataik alapján csatlakoztak az elmúlt napokban e tárgyban felszólalt képviselők is. Hiszen a törvény megalkotásának céljai napjainkban is érvényesek: a személyiség formálásával, a műveltség gyarapításával társadalmi méretekben kell hozzájárulni a korszerűbb termelés tudati tényezőinek megteremtéséhez, a szocialista demokrácia további fejlesztéséhez. S változatlanul a törvény végrehajtása, nem pedig újraértelmezése a feladat azért is, mert a szigorúbb gazdasági feltételek közepette is jutott és jut pénz — arányaiban több is, mint korábban — a közművelődé, si intézményhálózat bővítésére, korszerű művelődési otthonok ^ létrehozására, a klubmozgalom, az amatőr művészeti közösségek támogatására. Inkább arra van szükség, hogy a rendelkezés, re álló erőforrásokat ésszerűbben használják fel, nem félve a kultúrában sokak számára rosszul csengő „gazdaságossági szempont” érvényesítésétől. A képviselők többsége felhívta a figyelmet, hogy az eddigieknél nagyobb szám. ban kívánatos megnyerni a fiatalokat, elsősorban az értelmiségieket a közművelődésben való részvételre, a kultúraközvetítő szerep vállalására. Sokan rámutattak egy másik sürgető tennivalóra is: a művelődési intézményhálózat bővüléséből bizonyos településformák lakói jórészt kimaradtak, az új vá. rosi lakónegyedekben, illetve a kisebb falvakban a kul- turálódás hiányos feltételei sok ezrek közérzetét, teljes emberéletük esélyeit rontják. Az előkészítő tanácskozások tapasztalatai alapján a parlamenti ülésszakon a közművelődést tárgyalva várhatóan gyakran szóba kerül majd az iskola is, hiszen: a kul- turálódás, az önművelés igényének felkeltésében, a sokoldalú érdeklődés kibontakoztatásában meghatozó sze. repe van az oktatásnak, s e feladatának ma még nem mindenben felel meg. Az eszmecserék tanulságai így sommázhatók: az eddigi eredmények csupán a folyamat kezdeti sikereit jelzik, a jövőben lényegesen szélesebb rétegeket kell megnyerni a kulturális szolgáltatások rendszeres élvezőinek, a szellemi értékek befogadóinak és teremtőinek. (MTI) Lázár György látogatása Tolnában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán — Tolna megyei látogatásának második napján — a térség országosan is jelentős ipari létesítményeivel ismerkedett. Kíséretében volt K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke. lElsőként a magyar húsfeldolgozó ipar egyik legújabb, legnagyobb bázisát, a há- rommilliárd forint költséggel épült Szekszárdi Húsipari Kombinátot kereste fel. A vendéglátók köszöntője és a beszámoló után a Minisztertanács elnöke üzemlátogatásra indult. Behatóan érdeklődőt a nagyüzem munkaszervezési megoldásairól, s megtekintette a kombinát hetvenféle termékét bemutató rögtönzött kiállítást. Ezt követően Lázár György és kísérete a tolnai Gép_ és Műszeripari Szövetkezethez látogatott, majd Szekszárd nevezetességeivel ismerkedett, végül Tolna megyei látogatásának utolsó állomására, Paksra utazott. Először az építők, illetve ' a leendő üzemeltetők gyors ütemben épülő lakóhelyét, az atomvárost tekintette meg, utána a hazai beruházási gyakorlatban mindeddig példátlan arányú építési-szerelési munkák színhelyét, az atomerőmű építkezését kereste fel. A nagyszabású munkákról Szabó Benjámin kormány- biztos tartott beszámolót, ami után Lázár György, vendéglátói kíséretében részleteiben a helyszínen is tájékozódott a monumentális beruházás helyzetéről. Végül a Minisztertanács elnöke részt vett és beszédet mondott az atomerőmű területén, a 22-es Állami Építőipari Vállalat üzemcsarnokában tartott munkásgyűlésen. A labdarúgás • •• #/ • / r _ jövőjéért Nemzetközi sajtótájékoztató Budapesten Joao Havelange, a kérdésekre válaszol (Fotó: Szántó György) A 125. Magyarország- Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzés alkalmából Budapesten tartózkodó külföldi vendégek közül Joao Havelange, a FIFA elnöke, Josef Blatter főtitkár, valamint Hans Bangerter, az UEFA főtitkára szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartottak a Duna Interkontinentálban. A terem zsúfolásig megtelt hazai, osztrák és máá külföldi országok újságíróival és jelen voltak a különböző hírügynökségek budapesti tudósítói is. A sajtótájékoztatót Barcs Sándor, az UEFA tiszteletbeli alelnöke vezette, mutatta be a vendégeket és értékelte röviden a világ fut- ballsportjában betöltött szerepüket. Majd Joao Have- lange-é volt a szó. Részletesen beszélt ez évi tevékenységéről, szinte szünet nélküli utazásairól, amelynek keretében a futballsport fejlődése volt a téma valamennyi kontinensen. A budapesti meghívás elfogadására is ki kellett ragadnia az időt a mindennapi szorgos tevékenységéből, de mint mondotta, szívesen tette, hiszen az ilyesfajta jubileumi mérkőzések jelentik a futballsport igazi ünnepét. Ezt követően á kérdésekre — így a Népújság női labdarúgással kapcsolatos kérdésére — adott válaszok keltették fel az érdeklődést, s ezek pontokba foglalva a következők: — Ha Spanyolországban ismét megválasztják négy évre elnöknek, elsőrendű tervei között szerepel a Iáié éves korúak világbajnokságának létrehozása,' a terem. és a női labdarúgó VB megvalósítása. — Azoknak a kezdeményezéseknek, hogy kis országok „összefogódzva” rendezzenek világbajnokságot — például Magyarország, Jugoszlávia és Ausztria a következők az akadályai: a rendező országnak hivatalosan a VB-döntő résztvevőjének kellene lennie, a hármas rendezés esetében ez nehezen volna eldönthető. Probléma, hogy melyik országban lenne a megnyitó, hol a döntő, no meg az is, hogy ha a jelentkezettek közül valamelyik elbukna a selejtezőkön, abban az országban már érdektelenné válna a VB rendezése. — A labdarúgó-olimpiának szervesen kell illeszkednie a világ fejlődő futballéletébe. Ha létrejön a 14—16 évesek világbajnoksága, utána az ifjúságiak VB-je, már megvalósult, a következő szakaszt jelentené az olimpiai részvétel, 23 évig bezárólag, tehát minden korosztályának meg lenne a maga világméretű felmérése. — Az 1986-os kolumbiai világbajnoksággal, a spanyol- országi VB befejeztével kezd majd foglalkozni a FIFA illetékes bizottsága. A kolumbiai szövetség elnöke kardos, kodik a megrendezés mellett, az ország elnöke viszont olyan kijelentést tett már, hogy nincsenek meg a feltételei az országban egy ilyen nagyméretű világverseny lebonyolításának. Ezt azonban majd csak akkor lehet elfogadni, ha az „elnöki kinyilatkoztatást” hivatalosan írásban is közlik a FIFA-val. — Ha nem Kolumbia lenne a XIII. VB házigazdája, a rendezés joga mindenképpen a szabályoknak megfelelően az amerikai kontinensé maradna és innen Kanada, az Egyesült Államok, Mexikó is élénken érdeklődik a lebonyolításért, na és természetesen Brazília is. — A spanyolországi világ- bajnokságon európai, . délamerikai vetélkedő várható az aranyéremért és a helyezésekért, hiszen a 24 résztvevőből az öreg kontinens 14, Dél-Amerikát pedig 4 csapat képviseli. — Ha a magyar válogatott Spanyolországban el tudná érni 1954-es formáját, akkor az aranyérem egyik esélyesévé is előléphetne.
