Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. március 25., csütörtök PRÁGA A szocialista országok test­véri kommunista és mun­káspártjai propaganda- és tájékoztatási osztályainak vezetői szerdán tanácskozást kezdtek Prágában. Ezen 11 párt központi bizottságának küldöttsége vesz részt. A nemzetközi tanácskozáson megtárgyalják a testvérpár­tok ideológiai területen való együttműködésének idősze­rű kérdéseit. HAVANNA New Yorkba utazott Da­niel Ortega Saavedra, a ni- caraguai kormányzótanács koordinátora, hogy részt ve­gyen és felszólaljon az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülé­sén. A testület sürgős össze­hívását Nicaragua kérte, ar­ra hivatkozva, hogy az Egye­sült Államok fegyveres tá­madásra készül Nicaragua ellen. VARANASI Az Indiai Komunista Párt Varanasiban folyó XII. kongresszusa szerdán hatá­rozatot fogadott el, amely felhívja az ország kommunis­táit és békeszerető erőit, hogy fokozzák a nukleáris háború veszélye elleni har­cot. KAIRO Megint agyonlőttek egy palesztin fiatalt szerdán Ciszjordániában, a harmadi­kat azóta, hogy öt napja he­ves összecsapásokban mérik össze erejüket az izraeli fegy­veres erők és a megszállt palesztin területek lakosai. A Jordán-folyó nyugati partján múlt péntek óta tartó általános sztrájkhoz szerdán csatlakozott a má­sik palesztin körzet, a Ga- za-övezet lakossága is. VARSÓ A katonai főügyészség szerdán közzétett jelentése szerint a szükségállapot ki­hirdetése, azaz tavaly de­cember közepe óta az elkö­vetett bűncselekmények 44 százaléka államellenes jelle­gű volt, s ezen belül 76 százalékban „képviseltették magukat” a működésében fel­függesztett „Szolidaritás” tagjai. Leonyid Brezsnyev: Folytatni kell a harcot a tartós béke biztosításáért A Szovjetunió ázsiai poli­tikájáról, ezen belül az In­diával, Japánnal és Kínával kialakított viszonyról szólt részletesen szerdai taskenti beszédében Leonyid Brezs­nyev, Az SZKP KB főtitkára azon az ünnepségen mondott beszédet, amelyen Üzbegisz- tánnak a mezőgazdaság fej­lesztésében, ezen belül a gyapottermesztés növelésé­ben elért eredményeiért át­nyújtotta a Lenin-rendet. Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió sikeresen fej­leszti együttműködését Mon­góliával, Vietnammal és a földrész többi testvéri szo­cialista országával, valamint a népi Afganisztánnal. Egyéb nemzetközi kérdé­sekről szólva Leonyid Brezs­nyev beszédében rámuta­tott: a nemzetközi helyzet jelenleg rendkívül kiélező­dött. Az imperializmus ag­resszív erői le akarják fé­kezni a világtörténelem menetét, meg akarják aka­dályozni a szocializmus fej­lődését, el akarják fojtani a népek felszabadító mozgal­mát. Az elmúlt időszakban már nemegyszer beszéltem meg­lehetős részletességgel arról a harcról, amelyet orszá­gunk, földünk minden béke­szerető erejévél szövetségben vív a világméretű nukleáris háború fenyegetésének meg­akadályozásáért, a fegyver­kezési hajsza, ezen belül az európai rakéta-nukleáris fegyverkezés megszünteté­séért. Egyetlen napra sem pihenhetünk meg ebben a harcban, s mindaddig foly­tatjuk, amíg el nem hárít­juk a veszélyt, nem biztosít­juk a tartós békét. Erre irányul az a nemrég elfogadott határozatunk is, hogy egyoldalúan megszün­tetjük a Szovjetunió euró­pai területén a közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verzet telepítését és készek vagyunk meghatározott mér­tékben csökkenteni a már meglevő, ebbe az osztályba sorolt rakéták számát, s ugyanerre irányulnak a Szovjetunió új javaslatai ar­ra vonatkozóan, hogy kor­látozzák az államok katonai tevékenységét. Elhangzottak szavaink, a józan ész és a békeszeretet szavai, amelyeket az egész világon helyesléssel fogad­tak. Most a Nyugaton a vá­lasztás sora — mondotta be­szédében Leonyid Brezsnyev. A gazdasági élet elemzé­sét követően leszögezte: a Szovjetunió nem kis ered­ményeket ért el, de termé­szetesen vannak még meg­oldatlan problémák is. Ezek többsége — mondotta — a növekedés problémája, olyan feladat, amelyet szocialista társadalmunk folyamatos és aktív növekedése hozott lét­re. Ha hűek maradunk a lenini munkastílushoz, ha nem száll fejünkbe a di­csőség, ha önkritikusok le­szünk, ha felülről lefelé va­lamennyi pártszervezet fi­gyelmét a megoldatlan prob­lémákra összpontosítjuk, ha a dolgozók legszélesebb tö­megeinek aktivitását és kez­deményező erejét mozgósít­juk, akkor feltétlenül meg­oldjuk ezeket a kérdéseket is — hangoztatta beszédé­ben az SZKP KB főtitkára. Púja Frigyes Malaysiában Patthelyzet a kneszentben Begin „beadta a derekát“ Az izraeli parlament kedd esti eldöntetlen (58—58 ará­nyú) eredménnyel végződött bizalmi szavazása után Begin jobboldali kormánykoalíció­ja — az ellenzéki erők szét- forgácsoltságával érvelve — mégis „meggyőzte” a minisz­terelnököt, hogy maradjon hivatalában. Begin az érvek hatására „beadta a derekát”, s ellenállt korábbi lemondá­si szándékától. Az alkotmányos előírások értelmében a kormányfő egyedül dönt a kabinet le­mondásáról, s Begin a sza­vazás előtt azzal fenyegető­zött, hogy ha nem kap több­séget, visszaadja megbízatá­sát Navon államfőnek. Begin azonban a parla­menti erőpróba kedve­zőtlen végkifejletét köve­tően összehívta kormányát, amely 12—6 arányban indo­kolatlannak ítélte a kapitu­lációt, felmentve egyúttal a kormányfőt korábbi ígéreté­nek felelőssége alóL Púja Frigyes külügymi­niszter szerdán megérkezett délkelet-ázsiai útjának első állomására, a Malaysiái Ál­lamszövetség fővárosába, Kuala Lumpurba. Púja Fri­gyest a repülőtéren Moham­mad Ghazali Bin Safie ma- laysiai külügyminiszter fo­gadta. A nap fölyamán a két külügyminiszter megkezdte a hivatalos tárgyalásokat. Az eszmecserén jelen volt Deb­receni István, a Magyar Nép- köztársaság Kuala Lumpur-i nagykövete. rC Külpolitikai kommentárunk~")—i Újra katonazene GUATEMALÁBAN ÁLLAMCSÍNYT HAJTOTT VÉGRE a főtisztek egy csoportja. Tipikus — és egy­ben tragikomikus — volt, amint a (legalábbis pilla­natnyilag) győztes puccsisták azonnal összehívták az országban akkreditált amerikai (!) újságírókat, és kö­zölték: az államcsínyt „szigorúan a katonai hagyomá­nyok jegyében” hajtották végre. Az epizód mindkét része egyformán fontos. Az is, hogy az államcsíny végrehajtói mindenekelőtt az amerikaiak számára szeretnék megmagyarázni a bi­zonyítványukat, és az is, hogy „a szigorúan katonai hagyományokra” hivatkozva érzékeltetik Washing­tonnal: ne aggódjék, minden marad a régiben. Guatemala Washington számára mindig is fontos volt. Ezt stratégiai és gazdasági okok magyarázzák. Ami a gazdasági tényezőt illeti, az ország a világ egyik legnagyobb monopóliumának, a főleg agrár­termékekkel foglalkozó United Fruit-nek egyik va­dászterülete volt — és maradt. Hogy ez a cég, mögötte pedig a Wall Street és a kormányzat maradéktalan támogatása mit jelent a kis Guatemala számára, azt feledhetetlenül bebizonyítot­ták — egyebek között — az 1954-es események. Eb­ben az esztendőben Guatemala ugyanolyan jenkielle­nes forradalmi erjedés színhelye volt, amilyenné ké­sőbb Kuba, majd Nicaragua vált, csak éppen a nem­zetközi erőviszonyok nem voltak még olyanok, mint e két utóbbi ország mozgalma idején. Így amikor a választásokon elsöprő győzelmet aratott Jacopo Ar- benz haladó elnökjelölt, a United Fruit „magánhad­serege” (persze Pentagon-támogatással) egyszerűen megdöntötte az új elnök hatalmát és helyébe egy amerikai zsoldban álló ismeretlen ezredest (bizonyos Castillo Armast) ültetett. AMI AZ ORSZÁG STRATÉGIAI FONTOSSÁGÁT ILLETI, mindenkit meggyőzhet egy pillantás a tér­képre: Guatemala a közép-amerikai térségben fek­szik, igencsak közel mind Kubához, mind Nicaraguá­hoz. Mi történt most? Két hete a jobboldali riválisok szerint is csalásokkal tarkított választásokon Anibal Guevara tábornok győzött. Az alkotmány szerint nyáron venné át hivatalát a mostani elnöktől, Lucas Gardától. Ez az elnök szintén puccsal vette át a ha­talmat egy olyan választáson, amelynek egyik elnök­jelöltje a mostani puccsisták vezére, Rios Montt tá­bornok volt... MINDEZ A SZOKÁSOS KÉPET MUTATJA: ma­rakodó tábornokok, akik közül mindegyik kész enge­delmeskedni Washingtonnak, és akik közül egyik sem akar semmilyen igazi változást. Harmat Endre Kompromisszum Brüsszelben A közös piaci külügymi­nisztereknek sikerült komp­romisszumos megállapodásra jutniuk a brit kormány kö­vetelte költségvetési Vissza­térítések egy éve húzódó problémájában, s így meg­menteni ‘ a nyugat-európai közösség egységét néhány nappal az EGK 25 éves év­fordulója és a március 29-i csúcsértekezlet előtt. Egész napos terméketlen vita után kedden este az el­nöklő Leo Tindemans belga külügyminiszter és Gaston Thorn, a főbizottság elnöke új javaslatot tett a minisz­teri tanácsülés asztalára: három éven át 1984-ig Nagy- Britannia ne annyit fizes­sen be a közös piaci kasz- szába — javasolták —, amennyit adó- és vámbevé­telei alapján a szabályok szerint kellene, hanem csak annyit, amennyi arányos a brit gazdaság súlyával a kö­zösségen belül. (Anglia je­lenleg a közös piaci összter­méknek mintegy 15 száza­lékát állítja elő, a befizeté­sek 20 százaléka származik onnét, de a kiadásokból csak mintegy 10 százalékban részesedik.) A rákövetkező két évben pedig — szólt to­vább a javaslat —, egyösz- szegű visszatérítést állapí­tanak meg a tízek, egyhangú egyetértéssel, annak fényé­ben, hogyan alakulnak ad­digra a befizetések és visz- szatérülések a kiadások szer­kezeti átalakítása után. A javaslat tehát összeegyezteti a brit követelést (állandó visszatérítési mechanizmus) és a többiek hajlandóságát (esetről esetre egyösszegű visszatérítések az előző év tényleges helyzete alapján). A kompromisszummal el­hárulhatnak az akadályok a Közös Piac átfogó költ­ségvetési reformja elől, és nem fenyegeti tovább brit vétó a közösségi döntéseket. Amerikai—nicaraguai tárgyalások? A The New York Times szerdai értesülése szerint amerikai—nicaraguai tár­gyalások kezdődnek a jövő héten a mexikói fővárosban. Az erről szóló megállapodás Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter keddi ma- naguai' villámlátogatása ide­jén jött létre, az amerikai újság tudomása szerint. Castaneda mindazonáltal to­vábbra is fenyegetőnek tart­ja az amerikai fegyveres be­avatkozás veszélyét. A mexikói külügyminiszter mindössze négy órát töltött a nicaraguai fővárosban, de állítólag amerikai javaslatot vitt magával a tárgyalások felújítására, s — a lapérte­sülés szerint — azt a nica­raguai kormány azonnal el­fogadta. Tüntetés Rakowski a szakszervezetekről A jövendőbeli lengyel szakszervezeteknek függet­lennek kell lenniök az álla­mi és gazdasági irányító­szervektől, s rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy vé­leményezzék az állam min­den olyan lépését, amely a dolgozók alapvető érdekeit érinti. Ugyanakkor nem tölt­hetik be politikai párt sze­repét, nem diktálhatnak az államnak a különféle poli­tikai döntések meghozatala­kor. Ezt hangsúlyozta Mie­czyslaw Rakowski minisz­terelnök-helyettes, aki lódzi nagyüzemek munkásaktívá­jával találkozott kedden. A közelmúlt eseményeivel foglalkozva Rakowski kifej­tette, hogy 1980 augusztusát követően sok pozitív válto­zás is végbement Lengyel- országban, s ezek tartós jel­legűek. Emlékeztetett ugyan­akkor a „Szolidaritás” szá­mos vezetőjének arra a tö­rekvésére, amely a gazdaság és a szocialista állam szét­zilálására irányult. Ha a szükségállapot bevezetésével nem sikerült volna idejében megfékezni ezeket az em­bereket, akkor vérontásra került volna sor. Rakowski kijelentette, hogy a lakosság többsége, amely annak ide­jén szükséges rosszként fo­gadta el a szükségállapot kihirdetését, most már egy­re inkább megérti, hogy egyszerűen nem volt más kiút abból a helyzetből, amely a tavalyi esztendő végére alakult ki Lengyel- országban. Legalább 15 ezer New York-i vett részt azon a tüntetésen, amely Reagan hivatalba lépése óta legna­gyobb megmozdulás volt az elnök ellen. A felvonulók el­torlaszolták az utat a szál­loda előtt, ahol az elnök gazdasági programját igye­kezett védelmezni. Beszédé­ben az elnök kénytelen volt foglalkozni a nagyszabású tüntetéssel is: „igen, vannak idők, amikor nem értenek egyet a politikával, az úttal, amelyre rá kell lépnünk. De nem lehetne erről türe­lemmel és megértéssel pár­beszédet folytatni, félretéve a gyűlölködés felhangjait?” BUDAPESTI MUNKAHELYEINKRE FELVESZÜNK: villanyszerelőket, víz- és gázvezeték­szerelőket, központifűtés-szerelőket, szerkezeti lakatosokat, kőműveseket, hőszigetelőket, mázolókat, valamint a felsorolt szakmákhoz betanított és segédmunkásokat, teljes munkaidősöket és nyugdíjasokat. Modern munkásszállásunkon, háromágyas szobákban kényelmes elhelyezést, napi kétszeri meleg étkezés, illetve térítés. Napi 30 Ft különélési pótlékot és utazási menetjegy, térítést fizetünk. Szakmai képzésre és továbbképzésre lehetőséget nyújtunk! FŐSZER Fővárosi Szerelőipari Vállalat, Budapest IX., Koppány u. 5—11. 1097. Telefon: 336-560, 83-as mellék. ludapesti munkahelyeinkre kiemelt bérezéssel bármely építőipari szakmával rendelkező szakmunkásokat, betanított munkásokat és segédmunkásokat keresünk felvételre. A szakmunkások 5-8000,— Ft, a betanított és segédmunkások 4—7000,— Ft átlagkeresetet érnek el. Komplett brigádok jelentkezését is elfogadjuk. Érdeklődőknek tájékoztatást adunk a következő címeken: Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, Budapest XX., Széchenyi u. 16. Munkaügyi csoport. Kecskemét, Klapka u. 34. || Munkaerő-gazdálkodás. W

Next

/
Thumbnails
Contents