Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 67. szám ÁRA: 1982. március 20., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Általában es összességében... Türelmesen hallgatom a beszámolót, — természetesen az igazgató mondja — és pontosan strigulálom' az „általában” és az ösz- szességében” szavakat. Az általából egyebek között megtudtam, hogy általában az üzem az elmúlt évben is eredményesen dolgozott, az összességgel pedig arról igyekeznek meggyőzni, hogy a gondok, a problémák ellenére is sikerült az üzemi kollektívának az év eleji terveket megvalósítani. Aztán a szónok módszert és stílust változtatott. Tucatnyi számmal, százalékokkal, majd a tavalyi és a tavalyelőtti bázis rideg adataival próbálta bizonygatni, hogy a gyár miként is dolgozott a múlt évben, miből termelt többet, mennyi energiát, létszámot takarítottak meg, milyen arányban emelkedtek a bérek & a jövedelmek, mennyivel érte kevesebb kifogás munkájuk, termékeik minőségét. Mint utólag kiderült: a vitaindító referátumot csak a forgatókönyv szerint követte vita. Az esemény száztíz résztvevője közül ugyanis egyetlen olyan illetékes sem akadt, aki szót kért volna, aki így, vagy úgy részese volt az „általában” és az „összességében” végzett munkának. Így aztán a másfél órára tervezett termelési tanácskozás mindössze huszonhét percig tartott, majd a „fejenként” kijáró egy pár virsli és a két üveg sör elfogyasztása után ki-ki elindult a legközelebbi vendéglátóipari egység felé. A világért sem ünneprontásnak szánjuk, de mivel az általában és összességében felsorakoztatott tények és számok a mai világunkban ma már semmit sem mondanak, ezért magunk is keserű szájízzel távoztunk az ünnepségről. Mert az esemély résztvevőivel együtt mi is szívesebben hallgattuk volna a konkrét tényeket, vagyis hogy kik is az eremdényes munka részesei és kik nem érdemelnek egyetlen dicsérő szót sem. Szóvá meg csak azért tesszük a történteket, — nem először — hogy az általánosság és az összesség mögé korántsem csak a példát adó megyei üzemünkben illik és szokás még ma is elbújni és hallgatni a névre, címre szóló dicséretekről, és a szintén névre és címre szóló bírálatokról. Ez persze sokkal tisztességesebb és felelősségteljesebb munkát igényel azoktól is, akik összeállítják az ünnepi beszédeket és természetesen azoktól is, akik a feldíszített dísztribünről még ma is lelkesen dicsekednek és bírálnak vele, hogy: „általában”, és „összességében”. Pedig tulajdonképpen semmit sem mondanak. Vagy azért mert nem tudnak, vagy azért, mert nem mernek. Koős József A tervezettnél nagyobb jövedelem, nőttek az érdekeltségi alapok A vállalatok és szövetkezetek 1981. évi gazdálkodásáról A pénzügyi szervek összesítették a vállalatok és szövetkezetek 1981. évi mérleg- beszámolóit, amelyekben kifejezésre jutnak a gazdálkodás eredményei és hiányosságai. A vállalatok és szövetkezetek értékesítési árbevétele — a termelés mérsékelt élénkülése mellett — 9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A kedvezőtlen külpiaci értékesítési feltételek ellenére a nem rubel elszámolású export 9,3 százalékkal, a behozatalnál gyorsabb ütemben bővült és ennek hatására a külkereskedelmi egyensúly az elmúlt évekhez hasonlóan tovább javult. A gazdálkodók megfontoltabb beruházásai és a fejlesztési forrásokat mérséklő intézkedések nyomán a befejezetlen beruházások állománya az előző évinél kisebb ütemben emelkedett, a beruházási piac feszültsége tovább enyhült. A felhalmozást befolyásoló másik döntő tényező, a készletek alakulása is lényegében tervszerű volt, bár a termeléshez viszonyítva egyes területeken a szükségesnél továbbra is magasabb. A vállalatok nyeresége, érdekeltségi alapjai, bérfejlesztései az eredetileg számítottnál nagyobbak voltak. A vártnál nagyobb mértékű vállalati jövedelem a költséggazdálkodás egyes területein elért megtakarításokból, a belföldi és külföldi árak emelkedéséből és az 1980. évi ár- és szabályozóváltozások nyomán képződött vállalati nyereségtartalékokból származik. Ez utóbbi — lényegében átmenetileg ható nyereségnövelő tényező — egyúttal azt is jelzi, hogy a jövőben a vállalatok döntően a költséggazdálkodás, a munka hatékonyságának további javításával tehetik sikeresebbé gazdálkodásukat. Az 1981-ben elért eredmény mintegy 17 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, de számottevő különbségek alakultak ki egyes népgazdasági ágak, ágazatok között. A szállításhírközlésben, a mező- és erdőgazdálkodásban és az iparban a vállalatok az átlagosnál nagyobb mértékben növelték nyereségüket, ugyanakkor a belkereskedelemben csak igen mérsékelten bővült az eredmény. Az évet kevesebb vállalat és ipari szövetkezet, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezet zárta veszteséggel és alaphiánnyal, mint az előző esztendőben. A veszteséges húsz vállalat, szövetkezet többségénél a veszteség a rendelkezésükre álló sajátos forrásokból fedezhető, míg néhány vállalatnál a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez további vizsgálatokra és intézkedésekre van szükség. A 135 mezőgazda- sági termelőszövetkezet pénzügyi hiányának egy része elemi károkból keletkezett, de számos téesznél vezetési és gazdálkodási hiányosságok okozták a veszteséget. Az 1981-ben megtermelt nyereségből képzett — megkötöttség nélkül elkölthető — érdekeltségi alapok összege emelkedett az előző évhez képest. Ezen belül a részesedési alap összege 8,3 milliárd forint, 8 százalékkal több, mint 1980-ban. A bér- fejlesztés meghaladta a tervezettet: az egy főre jutó munkabér 6,7 százalékkal emelkedett, 0,7 százalékkal nagyobb mértékben, mint az előző esztendőben. Az évközi jelentős bérnövekedés, prémium- és jutalomkifizetés mellett a vállalatok év végi részesedésre — az előző évinek megfelelő — 4,4 milliárd forintot különítettek el. A nyereség alakulásának szempontjából az egyes ágazatok és vállalatok között számottevő különbségek alakultak ki. Ennek megfelelően például a könnyűiparban 7 százalékkal nőtt az év végi részesedés, ugyanakkor a kohászati vállalatoknál 40 százalékkal kevesebbet fizethetnek ki, mint az előző évben. A vállalatok jóléti és kulturális kiadásaikat növelve 1981-ben 8,2 milliárd forintot fordítottak a dolgozók szociális körülményeinek javítására, csaknem 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A jelentős mértékű nyereségbővülés ellenére a fejlesztési forrásokat szűkítő intézkedések hatásaként a gazdálkodók 2 százalékkal kisebb fejlesztési alapot képeztek, mint 1980-ban. A kisebb fejlesztési forrás azonban nem okozott különösebb zavarokat a vállalatok gazdálkodásában. Jellemző, hogy kevesebb volt az alaphiányos vállalat, mint 1980-ban, ugyanakkor a pénzügyi hiányok összege emelkedett, vagyis a gazdálkodás hiányosságai egyes vállalatoknál — a szigorúbb feltételek között — a korábbiaknál élesebben jelennek meg. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalatoknak, szövetkezeteknek a korábbiaknál megalapozottabb, körültekintőbb beruházási politikát kell kialakítaniuk ahhoz, hogy hosszabb távra biztosíthassák pénzügyi egyensúlyukat. Kádár János fogadta Pierre Joxe-ot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pierre Joxe- ot, a Francia Szocialista Párt parlamenti frakciójának elnökét, a nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnökét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón méltatták a két parlament közötti kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét a magyar—francia gazdasági, kulturális és más területeken folyó együttműkö. dés kiszélesítésében. A találkozón jelen volt dr. Pesta László, az országgyűlés magyar—francia baráti tagozatának elnöke. Tanácsköztársaság 63. évfordulója tiszteletére Koszorúzások Egerben A Tanácsköztársaság megalakulásának 63. évfordulója alkalmából az ünnepi eseménysorozat már tegnap, pénteken délután megkezdő, dött. Ezen a napon koszorú- zási ünnepséget tartottak többi között Kolacskovszky Lajos sírhelyénél, ahol az egri 2-es számú Általános Iskola úttörőcsapatának képviselői helyezték el a kegyelet virágait. Ugyancsak koszorúzásra került sor Vályi Istvánnak, a Frank Tivadar utcai emléktáblájánál, ahol az egri 10-es számú Általános Iskola úttörői emlékeztek. Az egri 4-es számú Általános Iskola tanulói Né- mecz József és Nagy József emléktáblájánál helyeztek el koszorút tegnap. Ma, szombaton folytatódik az ünnepi megemlékezések sora. Koszorút helyeznek el Kolacskovszky Lajos egykori egri házának falán. Fel-, avatják a Tanácsköztársaság helyi munkásszázadának parancsnoka, a munkásmozgalom több évtizedig hű harcosa, a kilencven esztendeje született s a fasiszták áldozatául esett Ankli József emléktábláját a róla elnevezett egri utcában. A KISZ 25. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL KISZ-kitiintetések megyénkben A KISZ KB vörös vándorzászlaját elnyert honvédségi alakú, lat katonái a kitüntetéssel (Fotó: Szabó Sándor) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi KISZ-ak- tívaülést tartottak pénteken délután a Finomszerelvény- gyár kultúrházában. Az ünnepélyes tanácskozáson először az egri 9-es számú Általános Iskola énekkara és irodalmi színpada adott műsort. Ezt megemlékezés követte a KISZ zászlóbontásának negyedszázados jubileumáról, amelyet Farkas József, a Finomszerelvény- gyár KISZ-bizottságának tit kára tartott. Beszédében szólt az ifjúsági szövetség negyedszázados történetének fontosabb állomásairól, a vállalat KISZ-eseinek tevékenységéről, s köszöntötte az ünnepi ülésen megjelent alapító KISZ-tagokat. Ezt követően a kitüntetések átadására került sor. Miinkó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára olvasta fel a Finomszerelvénygyár KISZ- bizottságának elmúlt évi tevékenységéről szóló minősítést. Eszerint igen eredményesnek ítélte meg a bizottság KISZ-vezetőségeket, alapszervezeteket irányító, segítő, ellenőrző munkáját. Szólt arról is, hogy az ifjúsági szervezet tagjai védnökséget vállaltak a pneumatikus automatikaelemek széles körű alkalmazása és a pótlólagos automatizálás felett. Ennek keretében tavaly háromnapos országos konferenciát rendeztek a „Fiatalok a műszaki fejlesztésért” jelszóval, s rendezvényen 63 vállalat mintegy 250 képviselője vett részt Az ifjúmunkásnapok keretében városi szintű esztergályos szakmai-politikai vetélkedőt is szerveztek. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az ifjúsági brigádok munkájának eredményeként első alkalommal adták ki a vállalat kiváló ifjúsági brigádja címet. Igen jó munkát végeztek az ifjúsági politikai vitakörök, s a KISZ társadalmi munka- bizottsága jelentős részt vállalt a munka- és baleset- védelmi feladatok megoldásában is. Mindezek alapján javasolták a Finomszerelvénygyár KlSZ-bizott- ságát, a KISZ KB vörös vándorzászlajának elnyerésére. A kitüntető címet, s annak jelképét Mlinkó László nyújtotta át Farkas Józsefnek. Az ünnepi aktívaülésen jelentették be, hogy Kunná Vas Mária, a városi pártbizottság tagja, KISZ Érdemérem kitüntetésben részesült: a KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta meg Csank Anikó, a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság tagja, alapszervezeti titkár és Kiss László KISZ-aktivista. Egyúttal bejelentették, hogy az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette a vállalat dolgozói közül Barna Zoltánt és Gönczi Gézát. Négyen a Társadalmi munkáért oklevelet vehették át, hatan pedig pénzjutalomban részesültek. Az aktívaülés befejezéseként Szabó István műszaki igazgató értékelte az Alkotó ifjúság elmúlt évi pályázatára érkezett műszaki és szabad idős jellegű munkákat. Több éves mozgalmi munkájuk eredményeként ugyancsak a KISZ KB által adományozott vörös vándorzászlót érdemelték ki a Hatvan környéki honvédalakulat fiataljai A laktanyában megtartott ünnepségen Majár János, az alakulat KISZ- bizottságánakk tagja mondott beszédet, majd Szántó Márton, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára adta át az elismerést jelképező lobogót Zeher Zoltánnak. Ezután megjutalmazták a KISZ-munkában kitűnt fiatal katonákat, az üzemek, iskolák küldöttei szalagot fűztek a vörös lobogóra, majd az Ecsédi Népi Együttes adott hangulatos műsort az ifjúsági nagygyűlés résztvevőinek. A KISZ KB vörös vándorzászlaját nyerte el 1981. évi ifjúságmozgalmi munkája elismeréseként a hatvani Damjanich Szakmunkás- képző Intézet KlSZ-bizott- sága is. ★ Tegnap, délután mintegy négyszázan tettek ünnepélyes KISZ-fogadalmat Gyöngyösön. A megjelent fiatalokat Patócs László, az MSZMP Gyöngyös városi Bizottságának titkára köszöntötte, majd megemlékezett a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulójáról. Ezután a fogadalmat tett fiatalok részére a Berze Nagy János Gimnázium, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpadai adtak műsort a Mátra Művelődési Központban. A késő délutáni órákban a gyöngyösi városi KISZ-bizottság rendezésében nemzedéki találkozóra került sor, amelyen munkásmozgalmi veteránok találkoztak a KISZ mai aktivistáival. Tanácselnökök értekezlete A környezet- és természetvédelem időszerű kérdéseiről, a kereskedelemben bevezetett új üzemeltetési formák, illetve az új vállalkozási szervezetek tapasztalatairól tájékozódtak pénteki parlamenti ülésükön a fővárosi, megyei, megyei városi tanácselnökök. A környezetvédelem a tanácsok munkájának szerves részévé vált — mondotta Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke. Elemezte a hulladék- gazdálkodással, a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával, a háztartási szennyvizek elvezetésével kapcsolatos feladatokat. Elismeréssel szólt a megyei környezetvédelmi bizottságok munkájáról. Selmeczi Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta a tanácselnököket arról, hogy az új üzemeltetési formák bevezetésének első évében 2212 üzletet adtak szerződésbe, illetve bérletbe a vállalatok és a szövetkezetek. A megváltozott formában dolgozó boltok, vendéglátó helyek jól működnek, forgalomnövekedésük üteme meghaladja az országos átlagot.
