Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. március 19., péntek Lengyel felszólalás a szovjet szakszervezetek kongresszusán Gyárlátogatáson volt a magyar küldöttség A szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusának csütörtök délelőtti ülésén felszólalt Eugenius Mielnickij, a lengyel (ágazati) szakszervezetek országos együttműködési bizottságának elnöke, a tanácskozáson részt vevő lengyel küldöttség vezetője is. Beszédében egyebek között rámutatott: — A társadalmi elégedetlenségeket kihasználva, a belső ellenforradalmi erők, az imperialista körök támogatásával, nyílt harcot kezdtek a szocialista rendszer ellen. A „Szolidaritás”-ban megbújt ellenségeinknek demagóg jelszavakkal sikerült politikai céljaik szolgálatába állítaniuk a dolgozók egy részét, különösen a fiatal, tapasztalatlan embereket. Ez a szakszervezeteink egységének megbomlásához vezetett. — A lengyelországi események meggyőzően bizonyítják, milyen nagy veszély származik a szakszervezeti egységnek, a munkásosztály egységének megbomlásából és abból, ha gyengül a belső és külső reakciós erőkkel szembeni osztályéberség. — Országunkban komoly, a nehézségek legyőzésére képes erők vannak. A szocializmusért küzdő, a szak- szervezeti mozgalom egységének osztályalapokon történő helyreállítására törekvő ágazati szakszervezeteknek sok millió tagja van. Országunkat senkinek sem sikerül kiszakítania a szocialista közösségből. Harcunkat nem egyedül vívjuk. A jelenlegi nehézségek legyőzéséért küzdve a Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista segítségére támaszkodunk — hangoztatta felszólalásában a lengyel ágazati szakszervezetek képviselője. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezetésével a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán részt vevő magyar küldöttség csütörtökön ellátogatott a moszkvai Manométer Gyárba. A gyár egyes üzemrészeinek meglátogatása után az ebédszünetben a magyar küldöttség barátsági gyűlésen találkozott a gyáriakkal. A gyűlés első szónokaként a Magyarországhoz, a Csepel Művekhez fűződő kapcsolatról beszélt Jevgenyij Ivanov, akinek nevét az tette ismertté, hogy ő hirdette meg az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére rendezett szocialista munkaversenyt. Utána Konsztantyin Andrejev műhelyfőnök mondott rövid beszédet. A vendéglátók után Gáspár Sándor szólt a gyár dolgozóihoz. Szólt a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusának jelentőségéről, majd röviden beszámolt a magyar szakszervezetek munkájáról. A magyar küldöttség csütörtökön látogatást tett a Vas- és Gépipari Dolgozók Szakszervezetének Nemzetközi Szövetsége moszkvai székházában és tagjai beszélgetést folytattak a szövetség vezetőivel. Kreisky bírálta Reagant Az osztrák kormány külpolitikája állt csütörtökön az érdeklődés előterében Bécsben. „A világhelyzet rendkívül veszélyes, az államférfiak kivétel nélkül hatalmas felelősséget hordoznak a vállukon. Ez alól az sem jelenthet kivételt, ha országuk netán kisebb mértékben képes hozzájárulni a válság megoldásához” — mondotta Bruno Kreisky kancellár egy nagyszabású nemzetközi bankrendezvény megnyitóján mondott beszédében. Az osztrák kormányfő, aki ismételten hitet tett az enyhülési politika mellett, szenvedélyesen óvott attól, hogy egyes nyugati hatalmak megpróbáljanak politikai tőkét kovácsolni némely keleteurópai ország gazdasági nehézségeiből. Ez a bírálata is félreérthetetlenül a Rea- gan-kormányzatnak szólt. Bútorbemutató és vásár Abasáron a Művelődési Házban, 1982, március 17-27-ig, a füzesabonyi ÁFÉSZ bútoráruházának rendezésében! KAPHATÓK: szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák, lakószobák, egyedi, szóló darabok NAGY VÁLASZTÉKBAN. NYITVA: 9-17 óráig. A megvásárolt árukat díjtalanul házhoz szállítjuk! OTP-, takarékszövetkezeti ügyintézés, lakberendezési tanácsadás a helyszínen. Jó vásárlást kívánunk! FÜZESABONY ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ Mathias: Tárgyalni kell! WASHINGTON — Charles Mathis amerikai republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja, felszólította Reagan elnököt arra, hogy kormányzata azonnal kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval a hadászati fegyverzet korlátozásáról. Az indítvány előterjesztésekor a szenátor rámutatott: a Reagan-kormány ellentétbe került „az amerikai néppel és az emberiség túlnyomó többségével” és „a legsúlyosabb hibát követi el”, amikor megtagadja a tárgyalások felvételét. A.z amerikai kormányzat vezetői a napokban többször utaltak arra, hogy az amerikai tárgyalási pozíciók kidolgozása „már csak hetek kérdése”, a külügyminisztérium hivatalos szóvivője szerdán ehhez hozzáfűzte: az álláspont kidolgozása nem jelenti azt, hogy Washington kész a tárgyaló- asztalhoz ülni. A hadászati fegyverzetek csökkentését, célzó, úgynevezett „START”-tárgyalások körüli elszánt küzdelem kiéleződésének jeleként, ugyancsak szerdán, „a fennálló veszéllyel foglalkozó bizottság” elnevezésű politikai csoportosulás nyilatkozatban hívta fel a kormányt, hogy „legalább százmilliárd dollárral növelje a következő öt évben a katonai kiadásokat a jelenlegi tervekhez képest is. Amikor a bizottság 1976- ban megalakult, tágjai közé tartozott Eugene Rostow, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal vezetője, és Paul Nitze, a genfi eurora- kéta-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője is. Bár hivatali beosztásuk miatt ki kellett válniuk a bizottságból, a politika, amelynek alapján a Reagan- kormányzat fegyverzetkorlátozási taktikája alakul, nagyrészt ebben a bizottságban formálódott ki. Sáron ismét fenyeget — Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter szerdán este ismét azzal fenyegetőzött, hogy Izrael akciót kezdeményezhet a dél-libanoni palesztin támaszpontok ellen. Fenyegetését azzal indokolta, hogy a palesztin gerillák az utóbbi két hétben 15 akciót hajtottak végre Izrael területén és további ötöt az izraeli ellenőrzés alatt álló dél-libanoni határövezetben. Közölte továbbá, hogy palesztin ütegek -szerdán tüzet nyitottak egy izraeli hadihajóra, amely felderítő tevékenységet végzett a déllibanoni partok mentén. Sáron kifejtette, hogy Izrael képes a Libanonban levő szíriai légvédelmi rakéták megsemmisítésére, de „ebben az esetben az szíriai területen, a libanoni határ közelében elhelyezett rakétákra is csapást kell mérnie”. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke egy interjúban visszautasította a tűzszünet palesztin részről történt állítólagos megsértéséről szóló izraeli vádakat és kijelentette, hogy a palesztinok nem fogják megsérteni a tűzszünetet. Ugyanakkor utólag rámutatott, hogy a tűzszünet csupán a libanoni határra érvényes, a szíriai vagy jordániai területről kiinduló akciókra nem. A jobboldali falangista-li- berális pártszövetség jóváhagyta a belpolitikai válság egyoldalú megoldását célzó programot, amelyet Basir Gemajel, a jobboldai milíciák parancsnoka terjesztett elő. Ezenkívül bejelentették egy hadműveleti központ felállítását, amely a politikai és katonai fejlemények követésére hivatott. Sztrájk fenyegeti a Vatikánt Miközben a bíborosok a Vatikán pénzügyi helyzetéről vitatkoznak — története során először — sztrájk fenyegeti az egyházi államot. A Szentszék gazdasági és szervezési ügyekkel foglalkozó 15 tagú bíborostanácsa kedd óta ülésezik, a költség- vetési mérleget elemzi, különös tekintettel a takarékosságra. Paul Marcinkus, á vatikáni bank elnöke, Vatikán- város püspök-kormányzója ugyanakkor tiltakozó táviratot kapott a pápai állam polgári alkalmazottainak szervezetétől, amelyben az 1630 tag nevében reformokat követelnek, valamint azt, hogy javítják meg anyagi helyzetüket. Amennyiben ez nem történne meg, Vatikánváros polgári alkalmazottai nyilvánosan tüntetni fognak a munkaadó ellen és beszüntetik a munkát — közli a távirat, melyet Mariano Cerullo, a szervezet elnöke írt alá. A sztrájkfenyegetés és a nyilvános tüntetés kilátásba helyezése az említetteken kívül abból is ered, hogy a Vatikán és különösen Marcinkus nem veszi jó néven a törpeállam polgári alkalmazottainak szervezkedését. rC Külpolitikai kommentárunk /-i A Buckley-küldetés VÉGÉHEZ KÖZELEDIK Buckley amerikai külügyminiszter-helyettes európai látogatása. A biztonsági ügyekért felelős főtisztviselőt azért küldte a Fehér Ház Nyugat-Európába, hogy tisztázza a szövetségesekkel, milyen — a szocialista országok ellen irányuló — újabb megtorló intézkedéseket hajlandóak a jövőben végrehajtani. Nyilvánvaló, Washington még mindig nem adta fel teljesen a reményt, miszerint az EGK-országok esetleg elállnak a nagy szibériai gázüzlettől. (Nem kétséges, hogy ez nem kizárólagosan politikai ügy — a nagy észak-amerikai energiaipari monopóliumok szívesen vállalkoznának pótlólagos szállításokra.) Az elnöki küldöttnek ezen a téren aligha sikerült eredményt elérnie. Párizsban például Cheysson külügyminiszter kijelentette: Szükségünk van a szovjet gázra. Tulajdonképpen kinek akarnak az amerikaiak ártani: nekünk vagy az oroszoknak? A francia kormány azt is világosan Buckley értésére adta, hogy nem hajlandó semmiféle új szankciót kimondani a Szovjetunió ellen. Hasonló értelmű volt az a londoni bejelentés is, miszerint kormánygaranciát adtak szocialista országba irányuló szállításokra. Ilyen lépést tett az NSZK kormánya is: január 11., a NATO- szankciók kimondása óta 517 millió dollárnyi, a Szovjetunióba irányuló exportért vállalt garanciát. A GAZÜGYLET TEHÁT NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL MEGVALÓSUL, ám az Egyesült Államok vezető körei továbbra sem tettek le arról, hogy megzavarják létrejöttét. Most azt fontolgatják, hogy nemcsak az USA-ban gyártott gépek szállítását tiltják meg, de megakadályozzák az amerikai licenc alapján előállított berendezések felhasználását is. A másik próbálkozás: a hitelforgalom megakadályozása. Nem kétséges, hogy ez is elsősorban politikai tartalmú- kezdeményezés. Igaz, az utóbbi időben a nyugati magánbankok hitelnyújtási készsége ismert okok miatt jelentősen megcsappant, de például a földgázcsőüzlet olyan méretű vállalkozás, amit támogatnának. A keleteurópai országokkal szembeni hitelkorlátozás az Egyesült Államokat kevésbé érintené — mutattak rá francia kormánykörökben — hiszen Amerika elsősorban nem iparának késztermékeit, hanem mezőgazda- sági terményeket szállít erre a piacra. HA BUCKLEY-NEK SIKERÜLNE ELÉRNIE, hogy Nyugat-Európa jelentősebb országai csatlakozzanak egy Washington által javasolt hitelstophoz, az minden bizonnyal jelentős károkat okozna ezeknek az országoknak is, s nagymértékben akadályozná a recesszió felszámolását. Az amerikai gazdasági hadviselést elítélő cikkében a londoni The Times rámutatott: Nugat-Európának igen nagy szüksége van azokra a pozíciókra, amiket a kelet—nyugati kereskedelem biztosít és ugyancsak nagy szüksége van a szovjet nyersanyagokra és energiára. A szovjet földgáz — írta a brit lap —különösen jól jön ahhoz, hogy Nyugat-Európa függősége csökkenjen a bizonytalan Közel-Kelettől. Miklós Gábor Bobbyk és a halálbüntetés Anglia és Wales 118 ezer rendőrének érdekképviseleti szervezete 30 ezer fontba kerülő hirdetési kampányt indított a lapokban a halál- büntetés visszaállítására, mert az szerintük jobban elrettentené a rendőrgyilkosokat és terroristákat. A halálbüntetés óta eltelt 17 év alatt 26 rendőrt gyilkoltak meg. Lengyelország északnyugati részén „Barátság—82” elnevezésű közös taktikai-operatív hadgyakorlatot tartanak a szovjet hadsereg, az NDK nemzeti néphadsereg és a lengyel néphadsereg részvételével. Képünkön: harckocsik egy hadműveleti manőverben (Népújság, telefotó — CAF—MTI—KSj Tilos a hírszerzők nevének említése Az amerikai szenátus szerdán 55:39 arányban elfogadta azt a törvény- módosítási javaslatot, amely megtiltja a sajtónak az amerikai titkosügynökök néven nevezését, még abban az esetben is, ha nevük korábban már ismertté vált. A törvénymódosítás, amely néhány jobboldali lap kivételével egyöntetű ellenállásba ütközött az amerikai sajtóban, a CIA elleni sajtóbírálatok megszüntetését célozza. A Központi Hírszerző Hivatal tisztjei a hetvenes években kerültek egyre gyakrabban a napi sajtó hasábjaira, akkor, amikor sorra lep- leződtek le a CIA „piszkos ügyek osztályának” nemzetközi bűncselekményei. A módosítás egyik legfőbb védelmezője a szenátusban George Bush alelnök, a CIA egykori igazgatója volt.
