Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. március 17., szerda Megnyílt a szovjet szakszervezetek kongresszusa A Kreml Kongresszusi Palotájában ülésezik a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusa (Népújság teleiotó — TASZSZ — MTI — KSj rC Küfpo/itikoi kommentárunk )—i Titkos háború NICARAGUABAN KEDD ÉJSZAKA ÓTA rendkívüli állapot, az Egyesült Államokban — a Newsweek fogalmazását kölcsönözve — tomboló propaganda- kampány. Managua szeretné megelőzni, hogy a külföldről szított ellenforradalom veszélybe sodorja haladó rendszerét, Washington viszont szeretné elaltatni a nicaraguaiak gyanakvását. Az utóbbi érdekében Haig külügyminiszter ötpontos tervet ismertetett. Ebben az USA ígéretet tesz a Nicaraguának szánt segély fölújítására és a sandista forradalom ellen viselt titkos háború beszüntetésére, ha Managua cserében lemond védelmi képességének fejlesztéséről és a haladó mozgalmak támogatásáról. A terv értelmében Nicaragua és az Egyesült Államok, valamint a környező közép-amerikai országok megnemtámadási szerződést kötnének. Ha van is az elképzelésben használható elem — például a megnemtámadási szerződés —, javarészt elfogadhatatlan. Abból indul ugyanis ki, hogy Nicaragua „beavatkozik Salvadorban”. Ezt a vádat, mint alaptalant, Managua jó néhányszor határozottan visz- szautasította, s természetesen ezúttal is ezt teszi. Nyilvánvaló: az Egyesült Államok azzal magyarázza a polgári-katonai junta sikertelenségét — külünös tekintettel a március 28-ára kiírt választási komédiára —, hogy a hazafiakat külföldről, nevezetesen Nicaraguából támogatják. Duarte rendszerének csődje pedig — a washingtoni értelmezésben — nem más, mint a kommunista behatolás látványos bizonyítéka, amely ellen minden eszközzel fel kell venni a harcot. HASZTALAN PRÓBÁL KÖZVETÍTENI Portillo mexikói elnök, hiába mutatta ki jó szándékát a ma- naguai vezetés, az USA változatlanul kitart vessző- paripája mellett: Nicaragua a térség destabilizálásá- ra tör, a sandinista forradalom eszméit széles körben exportálni akarják. Valójában pedig Hondurasban sok ezer ellenforradalmárt tartanak fegyverben, amerikai tisztek készítik fel őket a nicaraguai beszivárgásra, a mänaguai rezsim megdöntésére. Erre cáfolhatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre, sőt, közvetve, a Haig-féle indítvány is elismeri, hogy Washington titkos háborút folytat Nicaragua ellen. Orlando Jósé Tardencillas, az a nicaraguai fiatalember, akit Washingtonban szerettek volna „külföldi zsoldosként” féltüntetni és ezzel „leleplezni” a nicaraguai beavatkozást, lerántotta a leplet az amerikai mesterkedésekről. A nagy hűhóval beharangozott sajtókonferencián ő leplezte le salvadori megkínzóit és a Washingtonban kiagyalt gyermeteg tervet. Az amerikai sajtó pedig szinte naponta újabb és újabb adalékokat szellőztet meg a CIA által támogatott félkatonai szervezetek előkészületeiről. ' A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT harminc napra hirdették ki. Kérdés azonban, vajon elmúlnak-e egy hónapon belül a nicaraguai rendszert közvetlenül fenyegető veszélyek? A jelekből ítélve aligha. Gyapay Dénes „A befagyasztás nem elegendő** Reagan elvetette a szenátusi j'avaslatot HAVANNA San Salvador három külvárosa ellen indítottak tegnap egybehangolt támadást a népi forradalmi hadsereg — közölte a „Radio Vencere- mos”, a forradalmárok salvadori területről sugárzó egyik adója. Szemtanúk szerint mintegy 200 gerilla érkezett teherautókon a főváros Cuscatancingo, Delgado és Mejicanos nevű munkásnegyedébe. Az erős felkelő alakulatok felvették a harcot a városrészeket védő kormánycsapatokkal. GENF Kedden Genfben megnyílt a szovjet—amerikai konzultatív állandó bizottság soros ülésszaka. A bizottság feladata, hogy elősegítse a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai szerződés, valamint a hadászati támadófegyverek korlátozásáról 1972. május 26-án létrejött ideiglenes megállapodás, illetve az 1971. szeptember 30-án a nukleáris háború kirobbanása veszélyének elhárítására teendő intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezéseinek és céljainak megvalósítását. ROMA Ma országos sztrájkot tartanak az olasz légiirányítók. Ezzel akarnak tiltakozni a kollektív szerződések megújítása körüli huzavona ellen. Néhány nemzetközi járat indulásának időpontját módosították, hogy elkerüljék a sztrájkot, de a legtöbb Olaszországot érintő járatot törölni kellett. HAVANNA Nemrég Washington újabb 19 milliárd dolláros összeget hagyott jóvá a nicaraguai területekre betörő somozista ellenforradalmárok támogatására. Legújabb hírek szerint a Panama-csatorna térségéből amerikai tanácsadók érkeztek Hondurasba, hogy meggyorsítsák a Nicaragua megtámadására készülő ellenforradalmi és zsoldoshaderő létrehozását. Értesítjük a szakcsoporti tagokat, vásárló közönséget, hogy gyümölcsfa csemetét, bogyósokat, szőlőoltványt árüsítunk az egri ÁFÉSZ lerakataiban. NYITVA TARTÁS: Eger, Katona tér (piac) 7.00—12.00 óráig Eger, Koszorú út 123. szám. 14.00—17.00 óráig. A szakcsoporti tagok is a fenti helyeken vehetik át a szaporítóanyag szükségletüket. TECHNIKUSKÉPZŐ TANFOLYAMOK indulnak az egri «ép- és Műszeripari Szakközépiskolában. Jelentkezéseket az alábbi szakokra fogadunk el: forgácsoló, gépkarbantartó-javító, minőségellenőrző szak, gép- és készülékszer- kcsztő,-elektronikai műszergy. karbantartó. Jelentkezés a tanfolyamvezetőnél. (Folytatás az 1. oldalról) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusán elmondott beszédében a többi között tolmácsolta a tanácskozásnak a központi bizottság üdvözletét. Rámutatott: a kongreszus fontos esemény az ország politikai életében. A küldöttek az ország dolgozó népének legszélesebb rétegeit képviselik, azokat a rétegeket, amelyeknek munkája teremti meg a Szovjetunió nagyságának és erejének alapjait. Az a tény, hogy a szakszervezeti mozgalomban egyként vesz részt a munkásosztály, a kolhozparasztság és a dolgozó értelmiség, a szovjet nép növekvő egységének mutatója. Brezsnyev aláhúzta, hogy a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be a szocialista társadalom politikai rendszerében. Nagy és erős eszközként szolgálnak ahhoz, hogy fejlesszék a demokráciát, bevonják a dolgozókat a kommunizmus építésébe. A szakszervezetek nagy szerepet töltenek be a tervfeladatok széles körének megoldásában. Nagy és sokrétű eszközök állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy befolyást gyakoroljanak a szociális folyamatokra, a gazdaság fejlesztésére, a tömegek nevelésére. Leonyid Brezsnyev ugyanakkor aláhúzta, hogy — a szakszervezeti tanácskozások tapasztalatai szerint — ezeket az eszközöket még nem kellő hatékonysággal használják fel. A feladat az, hogy a szakszervezetek gyorsabban, energikusabban alakítsák át munkájukat, napjaink követelményeinek megfelelően. Bátrabban kell foglalkozniuk az új gazdasági és szociális problémákkal, szélesebb körben kell támaszkodniuk a tudomány eredményeire, Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió Kommunista •Pártjának, a hatalmon levő pártnak gazdaságpoltikája megfelel a dolgozók létérdekeinek. Amikor a szakszervezetek bevonják a dolgozókat a gazdasági mechanizmus korszerűsítésébe, azt is elősegítik, hogy kialakuljon bennük a tudat: valóban gazdái üzemüknek, országuknak. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy korunkban nagyobb szükség van valamennyi ország dolgozóinak és szakszervezeteinek egységére, mint valaha is volt. A különböző országok dolgozóinak, szakszervezeteinek számos közös érdeke van. Elsősorban abban érdekeltek, hogy megszűnjék a háborús veszély, véget érjen a fegyverkezési hajsza, folytatódjék és megszilárduljon az enyhülés. A nemzetközi kapcsolatok alakulásában most válaszúihoz értünk. Választani lehet a béke megszilárdulásához és az államok közötti békés egymás mellett élés fejlődéséhez vezető út és azon út között, amelyre a hidegháború és a háborús szakadék szélén való táncolás hívei próbálják taszítani az emberiséget. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: mi rejlik az ilyesfajta politikai magatartás mögött? Könnyelműség, a nemzetközi életben szerzett tapasztalatok hiánya, vagy az emberiség sorsát érintő legfontosabb kérdések megoldásával kapcsolatos felelőtlen, sőt — mondhatjuk — kalandor magatartás? Nem mi, hanem az Egyesült Államok tekintélyes polgári sajtója mondta erről a politikáról, hogy az nem más, mint „a politikai katasztrófa felé vezető irányvonal.” Nehéz e megállapítás helyességét vitatni. Ami a Szovjetuniót illeti, mi továbbra is szilárdan és tántoríthatatlanul a tartós békére és valamennyi állam békés, kölcsönösen előnyös együttműködésére törekszünk, függetlenül ezeknek az államoknak a társadalmi és politikai rendszerétől. Leonyid Brezsnyev szólt a nukleáris fegyverzetek európai csökkentéséről is. Hangsúlyozta, hogy jelenleg ezt kulcsfontosságú kérdésnek kell tekinteni a nukleáris világháború veszélyének elhárítása szempontjából. A Szovjetunió ezzel kapcsolatban konkrét és messze előremutató javaslatokat tett. Indítványozta, hogy mindkét fél csökkentse egyharmadá- ra Európában tartott nukleáris fegyverzetét, és a későbbiekben maradéktalanul vonják ki a kontinensről a közepes hatótávolságú és a taktikai nukleáris eszközöket. Az amerikai fél mindmáig nem hajlandó tárgyalni e kérdésekről, és méginkább elzárkózik azok megoldásától, azzal az abszurd követeléssel takarózva, hogy a Szovjetunió hajtson végre egyoldalú leszerelést. Est ezt nevezik Washingtonban nulla-megoldásnak. „Mi azonban nem adjuk fel azt a reményt, hogy sikerül az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján ésszerű megállapodásra jutni — folytatta Brezsnyev. — Abból a célból, hogy megkönnyítsük az igazságos megállapodást arról, hogy Európában mindkét fél nagymértékben csökkenti nukleáris eszközét, és hogy jó példát nyújtsunk, a szovjet vezetés elhatározta: Egyoldalú moratóriumot alkalmaz a közepes ható- távolságú nukleáris fegyverzet telepítésére vonatkozóan a Szovjetunió európai területén. A már ott elhelyezett ilyen jellegű fegyverzetet menynyiségi és minőségi téren egyaránt befagyasztjuk, felfüggesztjük az SS—4 és SS—5 néven ismert régi rakéták felváltását az újabb, SS—20 típusúakkal. Ez a moratórium addig lesz érvényben, amíg vagy elérjük az Egyesült Államokkal a megállapodást az európai rendeltetésű, közepes ható- távolságú nukleáris eszközök csökkentéséről az egyenlőség és a2 egyenlő biztonság alapján, vagy pedig addig, amikor az Egyesült Államok vezetői, nem törődve a népek biztonságával, mégiscsak megkezdik Európában a Pershing—2 rakéták és a szárnyasrakéták telepítésé, nek gyakorlati előkészítését. Továbbmenve, a Szovjetunió kész arra, hogy amennyiben nem következik be további kiéleződés a nemzetközi helyzetben, egyoldalúlag, meghatározott mennyiséggel csökkentse közepes hatótávolságú rakétáinak számát.” Brezsnyev annak a reményének adott hangot, hogy a Szovjetunió nyugati tárgyalópartnerei képesek a jóakarat szellemében konstruk. tív lépésekkel válaszolni erre. „E döntéseinket bejelentve az a meggyőződésünk, hogy a világ népei értékelik a Szovjetunió által tanúsított békeszeretetet és jóindulatot” — mondotta. „Ezek az új szovjet javaslatok a fegyverkezési hajsza megfékezését, az új világháború fenyegetésének megakadályozását illetően, az SZKP és a szovjet kormány becsülettel teljesíti a néptől kapott megbízatását, mindent megtesz azért, hogy igazolja országunk dolgozóinak és az egész emberiségnek a tartós békébe vétett bizalmát, azt a reményét, hogy a békés föld felett tiszta lesz az ég” — mondotta a többi között a szovjet szakszervezetek kongresszusán elhangzott beszédében Leonyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Sztyepan Salajev, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának elnöke tartotta meg beszámolóját. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt év eredményeit elemezve kiemelte, hogy a X. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítése révén emelkedett a dolgozók életszínvonala, erősödött a Szovjetunió gazdasági és védelmi potenciálja. Felszólalt a kongresszuson Gáspár Sándor, a magyar küldöttség vezetője is, aki a magyar szakszervezeti mozgalom, a magyar dolgozók millióinak testvéri üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a szovjet szakszervezetek kongresszusának, a kongresszus küldötteinek eredményes, gyümölcsöző munkát kívánva. Reagan amerikai elnök elutasította az atomfegyvergyártás befagyasztására tett indítványokat. Reagan hétfőn igen határozottan vetette el a Kennedy—Hatfield féle szenátusi határozati javaslatot, valamint 140 amerikai kongresszusi képviselőnek a képviselőházban előterjesztett javaslatát a nukleáris fegyverek gyártásának, raktározásának és felhalmozásának befagyasztásáról. Az erről szóló amerikai— szovjet tárgyalások felvétele olyannyira nem illik a republikánus kormány terveibe, hogy Reagan hétfőn megszakította az „új föderalizmus” terve -mellett korteskedő belpolitikai beszédeinek sorozatát, hogy szót emeljen az indítvány ellen. Az amerikai elnök, aki 11 hónap alatt semmi mást nem tudott produkálni a nukleáris fegyverek korlátozása érdekében, mint a „nulla-változatról” szóló genfi javaslatot, amelynek alapján egy darabbal sem csökkentenék az amerikai atomfegyverek számát, most azzal érvelt, hogy „a befagyasztás egyszerűen nem elégendő, mert nem megy elég messzire”. A befagyasztás „vékony jégre tenné az Egyesült Államokat és szövetségeseit” — állította Reagan, „s mint elnök, ezt sohasem engedném meg.” Az elnök legfőbb kifogása a tárgyalások ellen az, hogy a befagyasztás a Szovjetunió nukleáris fölényének tartósítását jelentené. Számokat Ronald Reagan nem említett, ellentétben Edward Kennedyvel, a szenátusi javaslat egyik előterjesztőjével, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok ma is 2000 nukleáris robbanótöltettel többet tart arzenáljában, mint a Szovjetunió. Alighogy értesült az amerikai közvélemény Leonyid Brezsnyevnek a Szovjetunió európai részén lévő nukleáris rakéták telepítésének befagyasztásáról szóló bejelentéséről, a Fehér Ház már el is marasztalta az újabb szovjet kezdeményezést. Edwin Meese, Reagan amerikai elnök miniszteri rangú főtanácsadója kedden az ABC televíziós hálózat műsorában „újabb fenyegetésnek” minősítette az önkéntes szovjet lépést, mondván, hogy a Szovjetunió ezzel akarja elkerülni a nukleáris fegyverek csökkentését. Szerinte a szovjet javaslat egyetlen célja, „az uralom Európa és az egész világ felett”. Az amerikai politikus azt állította, hogy az Egyesült Államok „mindig a nukleáris fegyverek csökkentése mellett volt”.
