Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-16 / 63. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1982, március 16., kedd Titkokról tudományosan *---------------------A K ÉPERNYŐ ELŐTT Nem tudom, ki hogy van vele, engem ellenállhatatlanul vontának az afféle tudományos sorozatok, amelyek világunk rejtelmeivel, a tengerek csodáival, a hegyormok szépségeivel, Magyarország fölfedezetlen vidékeivel, vagy épp A Föld titkaival ismertetnek meg. Ez utóbbi című NSZK filmsorozat is immár tizedik alkalommal ültet vasárnap délelőtt a képernyő elé azt ígérvén, hogy bevezet a barlangok sptét, izgalmas világába. Nos, a leültetés az igen figyelemfelkeltő alcímekkel (legutóbb például Barlanglaké istenek) még csak sikerül a műsorkészítő Ernst W. Bauernek. Tartok tőle azonban, hogy az egyszeri néző, akárcsak én, rövidesen fészkelödni kezd. Mert bár az NSZK stáb mindent megtesz, hogy 6zép tájakkal is és érdekes tudÓ6 magyarázatokkal is szolgáljon bizonyos geológiai jelenségekről — afféle második Cousteau- csoportként — a nagy példaképet nemigen sikerül utolérniük. Mert hiába járták be Jugoszláviától Venezueláig a Föld majd mindenik különleges barlangját, ha kamerájuk leginkább a forgatócsoport daliás tagjain időzik, s a műsoridő nagy részét is a bő lére eresztett tudós fejtegetések töltik ki. Bár mindössze 25 percről van szó, mégis: kevesebb izgalmasabb lenne... (németi) Nyelvünkön — rólunk A Hét szerkesztőinek figyelmét sem kerülte el nagy nemzeti ünnepünk, Március 15-e. Nem csupán az ötlet volt eredeti, hogy Párizsban és Moszkvában érdeklődtek afelől, hogy mit tud a külföld ma arról a március idusáról, amely történelem- könyveink legszebb lapjaira kívánkozik. A megkérdezett Szajna- parti történész rezignáltan kérdezett vissza. Talán azt gondolja a Magyar Televízió riportere, hogy a franciák többet tudnak az akkori francia forradalomról? És már ömlött is belőle a keserűség a humán műveltség világszerte tapasztalható csökkenéséről, a közönyről, a nemzeti önismeret hiányáról, a saját múlt megismerésének és birtokba vételének lemondásáról. Tofik Muszlimovics viszont nem panaszkodott. Az azerbajdzsán származású szovjet tudós ékes, szép magyar nyelven mondta el, hogy miért tartja hősiesnek, példamutatónak a magyar nép szabadságharcát. Okos szavai nemcsak értelmünkig, de szívünkig is hatoltak. Köszönjük. (szigethy) Kodály-emlékhanpverseny Gyöngyösön Az idei évad első színházbérlet-sorozatának utolsó előadására kerül sor szerdán este 7 órakor, Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Ez alkalommal a Magyar Állami Népi Együttes ének- és zenekarának Kodály-emlékhangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők. Műsoron szerepel: Kodály: Kállai kettős, Bartók Béla: Három Csík megyei népdal, Román táncok. / Kodály: Népdalfeldolgozások, Köszöntő, Túrót eszik... és Mátrai képek. A második részben az együttes Kodály Székelykeserveséit, Esti dalát, a Molnár Annát, népdalfeldolgozásait és a Székelyfonót adja elő. Az autók (latinul automo- bilae) rendjébe több alrend tartozik: a teherautó, az autóbusz, a dömper, a dzsip stb., de számtalan alrendje közül a különleges vagy személyautó a legelterjedtebb. A teherautót olajáért, az autóbuszt kerekéért, a dömpert erős, teknő alakú páncéljáért vadásszák. Valamennyinek közös jellemzője, hogy az ember nevű él ósdi tapad rá mellső úszójából alakult tenyerével, de érdekes módon nem kívülről, a hasi tájon, hanem a mellső- belső részbe furakodva, az úgynevezett volánra amely tulajdonképpen,, noha tudományosan még nincs bizonyítva, afféle irányító szerepet tölt be. Élősdije csak akkor válik le róla, amikor a halál megszűnteti a tenyér meg a kör alakú irányító szerv közti vákuumot. Valamennyi autó közül a közönséges vagy személyautó Nagy sikert aratott az egri tanárképző főiskola női kara. (Fotó: Szántó György) Szombaton délután a főiskola díszterme adott otthont a kórusok találkozójának. A mezőny nem volt népesnek mondható, a nyolc benevezett kórus közül három visszalépett. A kórusmozgalom hazai árapályában szívet melengető tény, hogy a Miskolci Nehézipari Egyetem kamarakórusa ezelőtt egy évvel alakult meg és máris észrevé- tette magát. Karnagyuk, Ju-. hász Tibor vonzó egyéniség, érti hogyan kell lelkesedéssel megközelíteni azt, ami a zenében a fontos; nem mindig rajta múlott, hogy a szándék nem hozott teljes sikert. A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola férfikarát Mádi Szabó Katalin vezényelte. Mihajlov Doni fiúk- ja markáns fesztiválszám, Karai Kuruc szvitje rokonszenves érzelmi táj, a megszólaltatott orosz népdalok a férfilíra közvetítői voltak, amíg Rethberger Diák bordala a jókedv hangulatát idézte. Ki is érdemelték az arany fokozatot. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Chorus Oeconomicus Kamarakórusa Kodály-, Bárdos-, Ko- csár-, Kertész- és Zsigajtiszművekkel mutatta meg széles körű érdeklődését. Ez a kis létszámú vegyes kar G. Hor- vát József kezében fegyelmezett együttesként hozza a művek hangulatát, itt-ott plasztikusan csillogtatva azt, amit a műről kiemelésre fontosnak talál. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola vegyes karát Szepesi Györgyné vezényelte; zongorán kísért Juhász Flórián. Kodálynak Balassi versére írt Szép könyörgése, Bartók Négy szlovák népdala a két nagy szerző ünnepi évfordulóinak hangulatát ébresztette bennünk; a Donáti - szám és Welkes kislélegzetű műve azt a lírát közvetítette, amely egyben a kórus alaphangját is adja. Arany minősítéssel zárták ők is a bemutatót. A szemle mindenképpen reprezentatív jelensége volt a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola női kara. Tar Lőrinc együttese nyíltszíni tapsot kapott már felvonulás közben, mert manapság nyolcvan ilyen énekest ritkán látni egy csapatban ebben az országban. A teljesítmény magával ragadó hatást váltott ki. Ezt a női kart évek óta figyelve állapíthatjuk meg, hogy korábbi, alig észrevehető megtorpanásait kivéve mindig magas művészi szinten dolgozik. Nem akarunk most az előadott művek nehézségi fokára hivatkozni, csupán felsoroljuk a ritkán hallható számokat és kitetszik: az amatőr karéneklés élmezőnyében vannak. Itt mintha valóra válna Kodály gondolata: az éneklés sokaknak lelki közössége. Sztravinszkij Négy orosz parasztdala, Bartók Svatba és Tanec mladeneov című szlovák feldolgozásai, Kocsár Miklósnak Nagy László versére írott műve és Kodály Vejnemöjnenje volt az alkalom arra, hogy Tar Lőrinc megint — egyszer megmutassa, milyen kiérlelt művészetet lehet alkotni — amatőr szinten is. A zongoránál Marik Erzsébet működött közre. A szólisták népes táborában mindössze három vendég sorakozott fel az egriek huszonegy fős csoportja mellé. A hangszeres szólisták között a várakozásnak megfelelően a zongoristák voltak többen. Szállították is szép számban a hangulatos számokat. A legtöbben a romantikát választották, Chopint, Schumannt, Schubertét, Lisztet, de volt, aki Bachig nyúlt vissza, Mo- zart-muzsikát választott még akkor is, ha például, mint- Mozart c-moll fantáziája, még súlyos feladat volt meg- szólaltatójának, Ghymes Ádámnak. Talán ahol az egyéniség és a választott mű legjobban egybeesett, ott volt a siker a legnyilvánvalóbb. Áll ez elsősorban Tóth Sándorra, aki Chopin ,e-moll nocturnejével először oldotta fel a versenyizgalmak által várakozó nehezült légkört. Czeróczki Judit ugyancsak a Chopin-mazurkával tetszett. Borsodi Edit a Beetho- ven-szerenádban némely részletet jól kidolgozottan adott elő. Beke Gyöngyi Liszt első Elfelejtett kerin- gőjével jó hatást váltott ki. Laczkó Erzsébet Bartók- és Debu6sy-muzsikával mutatta be, hogy van átélési készség benne. Gutta Andrea Lisztmuzsikával jutott aranyhoz. Az énekesek között is volt némely felfedezni való. Színes, egészséges orgánumok sora lépett pódiumra. S rajtuk lehetett lemérni, menynyire nehéz kiállni — minden készség és tudás birtokában is a pódiumra, ha nincs meg a rutin, a meg- szökottság. Az a Gátsik Andrea, aki szombaton a női karban nagy hatású szólót énekelt, vasárnapra már in- diszponálttá vált; a pillanatnyi forma nem adta ki azt, ami az aranyhoz kellett. Szerencsésebb és sikerrel járó teljesítményt nyújtott viszont Galovics. Eszter, P. Lukács Zsuzsanna, a Baráth Agnes, Bende Andrea, Marczís Erzsébet felállású trió. A kvintettnek sem jött ki a lépés, viszont Pintes Ildikó jogosan szerzett aranyat. A szeptett (P. Lukács Zsuzsanna, Galovics Eszter, Gátsik Andrea, Horváth Attila, Neubrand Ferenc, Molnár Árpád és Nánai Attila) az egységes és minden ízében jól kidolgozott műsorral hamisítatlan fesztiválszámot produkált. A főiskola vonószenekara Gulyásné Székely Éva vezénylete mellett Händel- és Kókai-muzsikát szólaltatott meg. Közreműködött Vanyó János. Farkas András A zene története bélyegeken Bélyegárverés, gyors bélyegcsere és kiállítás: tegnap, március 15-én zajlott le mindez Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban az intézmény bélyeggyűjtő szakkörének jóvoltából. Délután 5 órától cserélhettek gazdát a bélyegek a klubteremben, míg a Bartók—Kodály centenárium alkalmából A zene története a bélyegeken címmel bemutatót nyitottak meg az előcsarnokban, amelyet március 21-ig nézhetnek meg az érdeklődők. életmódja, természete a legérdekesebb. Akár a többi, óriási falkákban vándorol a szárazulatokon. Olykor eléri az óránkénti öt kilométeres sebességet is. Valamennyi földrészen előfordul, de például az Antarktiszon és a Ferenc József-földön csak tévedt példányai kóborolnak. Különösen gyakori az Amerikai Egyesült Szárazföldön, valamint a Nagy- vagy Csen- des-Európa térségein. A dömpereket meg a teherautókat, talán ijesztő külsejük miatt sokkal vé- rengzőbbnek tartja a közvélemény, holott rendjéből — szelíd, kecses, pávázó külleme ellenére — a közönséges vagy személyautó a legvérszomjasabb. A más csordából való autókat vagy a hátsó úszójukon ügyetlenkedő embereket nagy gyorsan megrohanja, s rést vág orru- kon-szájukon-oldalukpn. Az olaj- s vérszagra a többiek is odacsődülnek, és pillanatok alatt fölfalják a szerencsétleneket. Egyébként rendkívül játékosak : fára másznak, egyetlen erős kerékcsapással képesek a szakadékokba röpülni (ilyenkor húsz-harminc méteren át szállnak a levegőben); neki iramodnak, aztán fantasztikus gyorsasággal, gyönyörű akrobatikával visszafordulnak, pörögnek, imbolygáznak, táncikálnak, bolondoznak. Agyvelejűk hihetetlenül fejlett: rengeteg tekervény van rajta, külön szerveik alakultak a sebesség, az éhség, a szomjúság szintjének a mérésére. A legintelligensebb valamennyi autó közül. Hamar megszelídül; tanulékony, könnyen idomítható. Karikákon ugrál át, labdát egyensúlyoz orra hegyén, sőt kosarazni is tud. Úgyszólván mindenre vállalkozik: fo- gócskázásra, a földről való fölemelkedésre, játékos mozgásra, kutyák, macskák, madarak, emberek kergetésére. Kiváltképp szívesen lökdös a föld felszínén kődarabkákat, vödröket, műanyag flakonokat. Annyira rászokik a föld felszínén heverő tárgyak taszigálására, hogy még akkor is azt csinálja, amikor idomító ja mást parancsol; Idős delfinek mesélik, hogy már a század hajnalán el-el- fogtak belőlük egy-egy példányt. S kis szigeteken szórakoztatták velük a delfinek apraját-nagyját. Ma nagy részvénytársaságok foglalkoznak befogásukkal. Az autó- mobilárium egyetlen tengerészről sem hiányzik. Mi, delfinek, valóban szegényebbek lennénk derűs jelenlétük nélkül. Győri László Ülünk a kis irodában, a Viharos sikerű műsor után, smink nélkül. Ülünk, és nézem Psota Irén csöndes monológját civil életéről, pályasikerekről, buktatókról, reményekről. Arca, szeme, hajviselete, bőrének-ajkának minden rándulása beszédes, ezért és így nézhető, hallható. Igen, ez a ránc a mosónő mamát, a félárvaságot emlegeti. A másik, a játékosabb: a kereskedelmi iskolát Pesten. Majd a postát, ahol először keres pénzt. Mikor szeme vibrálva felizzik, nem más, mint a gyermekálom betőlte a főiskolán. Újabb álmokkal persze, amelyek már az édes Irma, vagy éppen Margarida figuráitól viselések. És szájízének kaján hullámzása? Az viszont kompromisszum, amit a df(Fotó: Szabó Sándor) va, a drámai hősnő kötött a könnyű múzsával. Feladta volna elveit? Erről szólni szentségtörés. A szájívhullámzás inkább azt mondja, hogy „édeskéim, az igazi színésznő mindent fölemel a maga szintjére, ha igazi." Vagyis egyaránt ma- gasztaltassék könnyű siller, testes cabernet, ha önmagukat hozzák színben, ízben. És Psota divatra fittyet hányó hajtincsei? Bölcs önítélkezés múlt idők dolgai^ felett. Rezignálatlanul kiej-’ tett apró szavak. Sejtetvén, hogy tulajdonosuk csak az abszolút emberi értékekre érzékeny. Szépség, fiatalság, hívság immár a múlté. Egyezkedjünk bátran a rút jelennel! Hát ezt hallottam én Psota Iréntől azon az emlékezetes, smink nélküli, hatvani estén. .. (moldvay)
