Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

/ POLGÁRI VÉDELEM Népünk, nemzeti vagyonunk védelméért Mindig meggondoltan, nyugodtan... A veszélyeztetett hely szervezett elhagyása Védekezés a fakadóvíz (buzgár) ellen Útban a kijelölt gyülekezőhely felé Az utóbbi időben sok­szor hallunk katasztró­fákról, úgy tűnik, mint­ha gyakoribbak és sú­lyosabbak is volnának a korábbiaknál. A látszat reális tényeket takar. Tény, hogy a műszaki­technikai fejlődéssel párhuzamosan, bizo­nyos katasztrófák bekö­vetkezésének valószínű­sége, sőt kockázata is megnövekedett. Tény az is, hogy más katasztró­fák következményei, a fokozódó urbanizáció miatt egyre súlyosab­bakká válnak. Igaz az is, hogy a történtekről a rádió, televízió és az újságok gyorsan tájé­koztatnak. A tudósítá­sokban azonban sokszor helytelenül katasztrófá­ról beszélnek akkor is, ha üzemzavar, baleset vagy ” szerencsétlenség következett be. A katasztrófa minden esetben, egyidejűleg nagy területen, sok embert érintő, jelentős anyagi károkat oko­zó, környezetet pusztító, sú­lyos következményekkel járó esemény. Az elemi csapások, mint a felhőszakadás, jégverés, aszály stb. következményei hiába katasztrofális jellegű­ek és méretűek, nem sorol­hatók ebbe a kategóriába. A katasztrófákra az is jel­lemző, hogy közvetlen és közvetett hatásai, korai és késői következményei egy­aránt az embereket sújtják, tömeges sérülésekkel és tö­meges elhalálozásokkal jár­nak. Ezeket a — tömegpusz­tító fegyverek alkalmazása esetén is jellemző — krité­riumokat például egy föld­rengés vagy egy nagyobb méretű klórgázömlés kielé­gíti, hatásukban és következ­ményeikben felérnek egy atomcsapással, vagy vegyi támadással. E súlyos, ka­tasztrofális következmények megelőzése és elhárítása a szocializmust építő országok­ban az egész társadalom feladata. Hazánkban is törvények, egyéb jogszabályok írják elő, hogy katasztrófahelyzet­ben az egyes szerveknek, szervezeteknek és az állam­polgároknak milyen felada­tai, jogai, kötelességei van­nak. A szervek közül példaként megemlítem, hogy a vonat­kozó határozat szerint a pol­gári védelem célja, egyrészt a lakosság és a polgári szer­vek felkészítése a kataszt­rófák következményeinek megelőzésére, csökkentésére, felszámolására, másrészt a szervezett polgári védelmi erők felkészítése a mentési és egyéb halaszthatatlan fel­adatok végrehajtására. A polgári védelem feladata, szerveivel és szervezeteivel közreműködni a katasztrófák következményeinek megelő­zésében és elhárításában, más szervekkel és szerveze­tekkel együtt. Jogszabályaink rendelke­zései szerint katasztrófahelyzetben, a felsőbb szervek döntése alapján, a mentést irányítók utasítására az állampolgár köteles a veszélyeztetett te­rületet elhagyni, onnan ki­menekülni, szükség szerint kitelepülni, elhagyni ottho­nát, eltűrni, hogy a kitelepí- tetteket otthonába elhelyez­zék, betelepítsék és köteles térítés nélkül részt venni, közreműködni a mentésben, a közmunkában. Az utóbbi évtized hazai árvízkatasztrófáinál — a Számos-háton, a Tisza-völgy- ben és a Körösök mentén — meggyőződhettünk arról, hogy mennyire az egész tár­sadalom ügye a mentés, ta­pasztalhatták, mit ér a terv­szerű felkészülés és a szer­vezett mentés. 1970 júniusá­ban akadt példa arra is, miként lehet megszervezni rövid idő alatt, váratlan esemény esetében több tíz­ezer ember kitelepítését a veszélyeztetett területről, ki­vonni az állatállományt, ki­szállítani az anyagi javakat. Sarkad lakosságának felké­szítése, kitelepítésének meg­szervezése, végrehajtása, az állatállomány és anyagi ja­vak biztonságba helyezése iskolapélda arra, hogyan kell megtervezni és végre­hajtani ilyen bonyolult fel­adatot. Hazánk szerencsés terüle­ti fekvése következtében nem tartozik földünk három erősen földrengéses zónái­nak egyikéhez sem. Hazánk­hoz legközelebb a Földközi­tenger vonalát követő — Kisázsián át húzódó, eurázsiai — földrengészóna esik. A váratlanul és hirte­len bekövetkező, nagy ere­jű földmozgások súlyos ka­tasztrófákkal járhatnak. A sekély fészkű földrengések epicentrumában szinte min­den elpusztulhat, akárcsak egy atomcsapás következté­ben. A mélyfészkű rengések következményei pedig óriási területen érez­hetők. A geológiai és tekto­nikai viszonyok alapján ér­tékelve az ország alig több mint 6 százalékán követ­kezhet be a Merchali-skála szerinti 8-as, vagy ennél na­gyobb erejű földrengés, gyakoriságát illetően 1000— 3000 évenként. Az árvízveszély, tudatos és tervszerű védőműépítés, magas szintű technikai fel- készültségünk ellenére na­gyobb. Az ország területének töb mint egyötöde árvízve­szélyes, amit 4 ezer km-nél hosszabb fővédvonal fog közre és csaknem másfél ezer km a másodrendű véd­vonalak hossza. Az árhullá­mok, a tetőzések előrejelzése, a korszerű védekezés elle­nére mindig adódnak várat­lan meglepetések, veszélyes helyzetek. A technikai katasztrófák valószínűsége és emellett váratlansága a világon min­denütt nagy gondot jelent. A tudományos-technikai for­radalom eredményeképpen általában az ipar, különösen a vegyipar és az energia- termelő atomipar, a kemizált mezőgazdaság stb. mind­mind potenciális veszélyfor­rások, a biztonságos tech­nológiák, az előrelátó terve­zés és kivitelezés, az előre begyakorolt üzemzavar­elhárítás ellenére. A nagyobb ipari körzeteinkben működő üzemek veszélyeztető hatása messze elmarad a fejlett ipari államok hasonló léte­sítményeihez képest, ami a magánvállalkozások nagyobb kockázatvállalásából egye­nesen következik. A mező- gazdaság kemizálásával, a műtrágyák és növényvédő szerek elterjedésével a koc­kázat is megnövekedett. Ezért a gyártás, felhasználás fázisaiban bárhol és bármi­kor bekövetkezhet veszélyes szituáció, amikor cselekedni kell. A szállítással összefüg­gő katasztrófák bárhol, bár­mikor bekövetkezhetnek, ter­vezni csak a szállítmány biztosítását, esetleg üzemza­var-elhárítást lehet. A lakosság felkészítése is a várható veszély felismeré­sére, a veszély jelzésére, a helyes, céltudatos magatar­tásra, a szakszerű ön- és kölcsönös segélynyújtásra, a következmények elhárítá­sában való részvételre irá­nyul. Bármilyen veszélyhelyzet­ben döntő fontosságú az egyének magatartása és cse­lekedete. Olyan katasztrófa- helyzetekben, amikor várat­lanul bekövetkező földren­gést, robbanást, tüzet, gáz­szagot érzünk, sem szabad megrémülni, öntevékenyen és megfontoltan, sohasem ösztönösen kell cselekedni. Amikor a veszély előre je­lezhető, a hatóságok közük a riasztási jelzéseket, eset­leg információt is adnak rá­dión, televízión, hangosbe­mondón keresztül. Van idő a felkészülésre, de akkor is kérdés mit vi­gyen magával az állampol­gár, és mit tegyen hátraha­gyott otthonával, jószágai­val. Személyi okmányait (személyi igazolványt, isko­lai végzettséget, születést,' házasságot igazoló okmányo­kat, gépkocsiforgalmi enge­délyt, gépkocsivezetői jogo­sítványt, utazási igazolványt stb) értékpapírjait (pénzt, ta­karékbetétkönyvet stb.) ér­téktárgyakat, gyógyszereket (különösen, amit rendszere­sen használ, fájdalomcsilla­pítókat stb.) kötszereket, gyermekeknek tápszert, evő­eszközöket, konzerveket, vi­zet vagy üdítő italt, fehérne­műt, meleg ruhát és takarót, zseblámpát stb. feltétlenül készítsen be a csomagba, de ez ne legyen több szemé­lyenként 15—20 kg-nál. Ér­tékesebb használati tárgyait tegye biztonságosabb helyre, víz- és gázfőcsapokat zárja le, áramtalanítsa lakását, ál­latainak készítsen be takar­mányt, vizet és ne kösse meg, ne zárja be azokat, a veszélyes anyagokat (nö­vényvédő szer, féregirtó, háztartási vegyszer stb.) te­gye jól zárható edénybe, vé­dett helyre. A hatóságok utasításait ilyen körülmé­nyek között nyugodtan, fel­tétlen engedelmességgel kell követni, segíteni kell a rá­szorulókat. A szervezett, kö­rültekintő és határozott cse­lekvés a védekezés eredmé­nyességének biztos záloga. A veszély minden előké­szület ellenére magában rej­ti a gyengébb idegzetű, esetleg beteg emberek foko­zott reakcióját, kétségbeesé­sét, esetleg a pánikot. Ezek a pszichés, idegrendszeri hatások a veszélybe került embereknél általában meg­figyelhetők, ezért erre fel kell készülni, a céltudatos, nyugodt, példamutató, hatá­rozott cselekvéssel meg kell akadályozni, le kell küzdeni a pánikot. A katasztrófák pszichológiája nagyon külö­nös, de általánosan három szakasz figyelhető meg. A katasztrófát követő, rövid ideig tartó közvetlen sza­kaszban, idegrendszeri dezor­ganizáció, céltalan cselek­vés, menekülési kényszer, vagy teljes gátlás, dermedt­ség stb. figyelhető meg. A heveny időszakot követő kö­zépső fázisban a tudatos ma­gatartás részlegesen vissza­tér, oldódik a dermedtség, a céltalan és veszélyes tenni akarás növekszik, a veszélyt nem érzékeli. Az aktív sza­kaszt a végső, késői fázis követi, ami hosszan elhúzódó türelmetlenséggel, csügge- déssel, aggódással teli, in­aktív szakasz, téves infor­mációk, álhírek alapján for­mált képzetek, érzések, na­gyon veszélyes fázisa. Az első és harmadik szakasz­ban egyaránt kialakulhat a pánik, amit csak nagyon nyugodt, határozott cselek­véssel, a tömeg gyors, rész­letes, pontos tájékoztatásá­val, az idegileg összeroppant személyek elkülönítésével, orvosi kezeléssel lehet elke­rülni. Az árvízi katasztrófák kivételével, szerencsére ke­vés, eddig csak kisebb jelen­tőségű esemény fordult elő hazánkban, de figyelmeztet­nek bennünket a dunaha- raszti és békési földrengések, a balatonfűzfői robbanás, az algyői és zsanai gázkitörések, a’ vámosgyörki vasúti, az aszódi közúti vegyszeres tar­tálykocsi-balesetek, a takso- nyi foszgénpalackok ürítése a hetvenes árvíz során a Ti­szába, vagy a nagy esőzések után a Balatonba és más felszíni és talajvizekbe ke­rült növényvédő szerek, mérgező anyagok. A gondos előrelátás, a váratlan vélet­lenszerű veszélyhelyzetekre való tudatos felkészülés nyu­galmat és biztonságot jelent mindnyájunknak, ami nem­csak technikai, pszichológiai, hanem politikai kérdés is. Asztalos, udvaros.' segédmunkás. anyagkönyvelő, faipari minőségellenőrt FELVESZÜNK. EGRI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET. TEXÁN ÉS OLASZ KING FAJTÁJÚ • KÖLTÖPÁR GALAMBOK nagy és kis tételben ELADOK, a mezőszemerei „Rimamente” Tsz-ben. A használhatatlanná vált növényvédő szerek A kitelepített lakosság elhelyezése és ellátása előkészítése megsemmisítésére KEDVES VÁSÁRLÓNK! március 16-tól 23-ig CIPŐOSZTÁLY:« minden női köröm- és félcipő 20% engedmén egyes férficipők 20% engedmén RUHÁZATI OSZTÁLY: gyermek sportdzsekik 20% engedmén tavaszi kabátok 20% engedmén egyes női blúzok 20% engedmén mintás női köntösök 20% engedmén Várjuk kedves vásárlóinkat! EGER ÉS VIDÉKE ÁFÉS;

Next

/
Thumbnails
Contents