Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. március 16, kedd Honecker a lipcsei vásáron Az enyhülési időszak vív­mányainak megőrzésében, az NDK és az NSZK közötti jó viszony ienntartásában mindkét német államra, nagy íelelősség hárul — hangoz­tatta Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnö­ke, aki a lipcsei vásáron — az NDK párt és állami veze­tőinek kíséretében — látoga­tást tett a nyugatnémet kiál­lítási csarnokban. A vendégeket Otto Wolff von Amerongen, a nyugatné­met ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének elnö­ke és Klaus Bölling, az NSZK NDK-beli állandó képviselője fogadta. A megváltozott nyugatné­met belpolitikai viszonyok és a recesszió ellenére vi­szonylag kedvezően alakult az elmúlt évben az NDK és az NSZK közötti kereskede­lem — hangsúlyozta Ame- rongen. Klaus Bölling a két német állam kapcsolatáról szólva emlékeztetett a leg­utóbbi Honecker—Schmidt találkozóra, amely — mint mondotta — erősíti a re­ményt, hogy — a meglévő ellentétek dacára — a jövő­ben is javul az NDK és az NSZK közötti viszony. Az NDK vezetője figye­lemreméltónak nevezte, hogy a két német állam kereske­delmi forgalma tavaly 12.5 milliárd márka volt és hogy — a kölcsönös előnyök alap­ján — együttműködnek a többi között harmadik orszá­gok piacán is. MEGLAZULT A DOMBOLDAL Súlyos omlás Peruban Súlyos természeti kataszt­rófa történt a hét végén Pe­ruban. Heves esőzések kö­vetkeztében meglazult egy domboldal: a sár- és szikla- omladék egy forgalmas or­szágúira zúdult. A lavina személygépko­csikat, teherautókat és mo­torkerékpárokat temetett maga alá. A mentési munká­latok megkezdődtek, eddig öt holttestre bukkantak. Becslések szerint mintegy száz ember került az omla- dék alá. Afgán pártprogram II nép évszázados vágyait foglalja össze KABUL Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt országos ér. tekezlete jóváhagyta a köz­ponti bizottság beszámoló­ját, amely a párt akcióprog­ramjának tervezetével, vala­mint a párt és a nép közöt­ti kapcsolatok erősítésével foglalkozott. A program Afganisztán népének évszázados vágyait foglalja össze, kijelöli az új, igazságos társadalom felépí­téséhez vezető konkrét és reális utat, pontosan megha­tározza a párt, az állami szervek és a Nemzeti Haza­Az Egyesült Államok te­vékenyen készülődik a Nica­raguába való fegyveres be­hatolásra és jelentős fegyve­res erőt dob át a szomszé­dos Costa-Ricába .. — mon­dotta vasárnap amerikai te­levíziós nyilatkozatában Francisco Navarro, Nicaragua washingtoni nagykövete. A diplomata közölte, hogy az Egyesült Államok 293. gyalogos dandárjának egy része már Costa-Ricában ál­lomásozik s felszereléséhez 24 helikopter is tartozik. Na­varro szavai szerint a Nica­ragua elleni támadásra „bár­mely pillanatban sor kerül­het” James Buckley miniszter- helyettes vezetésével ameri­kai külügyminisztériumi kül­döttség érkezett Bonnba. A delegáció a nyugatnémet fő­városon kívül felkeresi Pá­rizst, Londont, Rómát és Brüsszelt is. Washington a küldöttséget azért menesz­tette Nyugat-Európába, hogy Lengyelország kapcsán ke­ményebb szankciós lépésekre ösztönözze őket Varsó és Moszkva ellen. fias Frontba tömörült tár­sadalmi szervezetek felada­tait — mutatott rá határo­zatában az országos értekez­let. Az értekezlet jóváhagyta a központi bizottság politi­kai irányvonalát és eddigi tevékenységét. Felhívta a központi bizottságot és a Nemzeti Hazafias Frontot, hogy erőfeszítéseit a katonai­politikai, a társadalmi-gaz­dasági, a pártépítési és az ideológiai 'munka halasztha­tatlan feladataira összponto­sítsa. Elmondotta: az argentin kormány hivatalos cáfolata ellenére vitathatatlan bizo­nyítékok vannak arról, hogy Honduras területén argentin katonai oktatók képezik ki a somozista nemzeti gárda egykori tagjait. Az ABC amerikai televí­ziós társaság értesülései sze­rint a Pentagonban közel áll a befejezéshez a terv, amely a nicaraguai „gazda­sági objektumok” elleni csa­pásmérés lépéseit tartalmaz­za. A Pentagon képviselői szerint e csapásokat hondu- rasi területről hajtják majd végre — hangsúlyozza a te­levíziós társaság híre. Hírügynökségi értékelések szerint Bonnban, a körút el­ső állomásán, nem sok si­kert remélhet az amerikai delegáció. A küldöttség ta­lálkozik majd a külügymi­nisztérium illetékeseivel — a Reuter tudomása szerint Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter is fogadja őket — és a gazdasági ügyek szakértőivel. Hétfő délután a Buckley vezette delegáció Párizsba repült. Az elsőt: húsz éve Kozmosz­születésnap Húszéves a világűrkutatás eddigi legnépesebb mestersé- geshold-családja a Szovjet­unió Kozmosz típusú mester­séges holdjainak sorozata. Az első Kozmosz jelzésű szputnyikot 1962. március 16-án indították, s ma már a sorozat több mint 1340 holdja szolgáltatott adatokat a világűrről. A Kozmosz-sorozat számos kozmikus feladat megoldásá­ban töltött be úttörő szere­pet. A Kozmosz—4 sugárzott elsőnek rendszeresen televí­ziós képeket a Földre. A Kozmosz—45-ön alkalmazták első ízben a szovjet tudósok az infravörös felvételek tech­nikáját. A Kozmosz—122 volt a prototípusa áz időjárásku­tató mesterséges holdaknak. Ezek a holdak váltak a szov- jei oceanográfiai mesterséges holdak alapjává is. A soro­zat 1076. és 1151. szputnyik- ja volt a komplex óceánku­tatási mesterséges holdak előfutára. Nagy szerepük volt a kozmikus távközlés problémáinak megoldásában, például az ionoszféra vizsgá­latában, az űrtávközlési esz­közök kipróbálásában. A Kozmosz—41 típusú holdból fejlesztették ki a ma hasz­nálatos Molnyija típusú űr- távközlési eszközöket. Szere­pük volt és van a Kozmosz- szputnyikoknak a biológiai kutatásokban is. Egyes Koz­moszok biológiai mintákat vittek (magukkal és visszatér­tek a Földre. A biológiai cé­lokat szolgáló Kozmosz-hol­dakkal végzett vizsgálatok az interkozmosz közös kuta­tási programjában is helyet kaptak. A Kozmosz-sorozat mester­séges holdjai változatlanul fontos szerepet töltenek be a Szovjetunió népgazdasági terveiben is szereplő űrkuta­tásokban, a világűr békés célokra történő hasznosításá­ban. A Kozmosz-sorozat 1267. számú holdja például a jövő „Modul”-űráLlomásá- nak előfutára. A Szaljut—6 űrállomással összekapcsolva hónapok óta kering a Föld körül a Szaljut—6 az űrhajósok utolsó tartós expedíciójának visszatérte óta is fontos feladatot tölt be, s a hozzákapcsolt Koz­mosz mesterséges holddal hasznos adatokat szolgáltat a több szekcióból álló űrállo­mások megszerkesztéséhez. Támadás Nicaragua ellen — bármely pillanatban Buckley kevés sikert remélhet •—( Külpolitikai kommentárunk Az elnök nem utazik HOSZNI MUBARAK EGYIPTOMI ELNÖK hivata­losan bejelentette: elhalasztja a közeljövőre tervezett izraeli utazását. Ha egy államfő lemond egy utazást, arra általában felfigyelnek. Erre az esetre ez a sza­bály a szokásosnál is sokkal jobban érvényes. A múlt és a jelen ismert történéseinek fényében a túlzás ve­szélye nélkül kijelenthetjük, hogy Egyiptom és Izrael viszonya egészen sajátos, mondhatnánk, egyedi je­lenség — a világsajtó által rendkívül intenzíven nyo­mon követett államközi kapcsolat. Egy elnöki látogatást elméletben sok mindenért el lehet halasztani. Ilyen esetekben a hivatalos indok­lás — nyugodtan állíthatjuk —, nem minden esetben esik egybe az igazsággal. Ezúttal minden jel szerint igen, a Mubarak-féle halasztás ilyen szempontból is szabályt erősítő kivétel. Kairó nem csinál titkot abból, hogy a látogatás az úgynevezett „jeruzsálemi kitérő” miatt marad el. Egyiptom számára rendkívül kényes kérdésről van szó, különös tekintettel Mubarak elnök szándékaira. A dolog háttere: Izrael az emlékezetes 1967-es vil­lámháború során katonailag Jeruzsálem keleti, vagyis arab részét is elfoglalta, 1980-ban pedig „jogilag” is bekebelezte, és Izrael fővárosának deklarálta. Ebből mint várható volt, nagy nemzetközi vihar lett. Jeruzsálem a földkerekség egyik legérzékenyebb pontja; elég arra gondolnunk, hogy a város három nagy világvallás központja, ennek minden érzelmi­politikai következményével. AZ ÜGY HORDEREJÉRE JELLEMZŐ, hogy a leg­több Izraellel szorosan együttműködő nyugati ország is megtagadta, hogy diplomáciai képviseletét Tel Avivból áthelyezze „az új fővárosba”. Elképzelhet­jük, mit jelentene Jeruzsálem meglátogatása annak a Mubaraknak a számára, aki szeretné megszüntetni, vagy legalábbis csökkenteni országának a szadati po­litika nyomán bekövetkezett, az arab világtól való szinte teljes elszigeteltségét. Mondjuk ki: ha az egyiptomi elnök felkeresné Je­ruzsálemet, az általa tervezett folyamatra maga mér­né a legnagyobb' valószínűleg kivédhetetlen csapást. De miért kellene odalátogatnia? A válasz rendhagyó- an egyszerű: azért, mert a Begin-kabinet a nemzet­közi diplomáciában példátlan módon ragaszkodott hozzá! „Nem tartozik éppen a diplomáciai normák közé ^ nyilatkozta a halasztás indokolásául Egyiptom állam­fője —, hogy valamely ország előírja egy látogatást tevő elnöknek, milyen helyeket kell meglátogatnia”. Egy kérdésre válaszolva az elnök azt is kijelentet­te, hogy „Egyiptom visszatérése az arab világba nem történhet az Izraellel fenntartott kapcsolatok kárá­ra”. A „JERUZSÁLEMI INCIDENS” és a nyomában be­jelentett halasztás újra azt bizonyítja, a közel-keleti darázsfészekben egyszerűen képtelenség mindenkinek a kedvére tenni és néha elkerülhetetlenek a nehe­zebb döntések. A látogatás lemondása ilyen döntés volt. Harmath Endre Francia helyhatósági választások a jövő vasárnap is Harc Nyugat-Szaharáért Fontos diplomáciai győzelem Vasárnap tartották Fran­ciaországban a helyhatósá­gi választások első forduló­ját. E választáson a járások felében választják meg a megyegyűlések tagjait hat­évi időtartamra. Az első for­FÜSZÉRT egri raktárháza felvesz szakképzett raktári férfi dolgozót, árukísérőket, takarítónőt, éjjeliőröket. Alkalmazási feltételek: erkölcsi bizonyítvány, érvényes egészségügyi könyv. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Eger, Lenin út 198. dulóban csak azok a jelöl­tek győztek, akik a szavaza­tok több mint 50 százalékát megszerezték, az 1945 fran­ciországi járás közül ez csak 911-ben következett be, a járások nagybbik felében tehát a jövő vasárnap újabb szavazást tartanak, s ezen az egyszerű többség is elegendő a győzelemhez. Az első forduló politikai jelentősége elsősorban a sza­vazatok megoszlásában rej­lik. A belügyminisztérium hétfőn hajnalban közzétett jelentése szerint Franciaor­szág területén (a tengeren­túli területeken tartott sza­vazás eredményei még nem érkeztek be), a szavazatok megoszlása a következő: baloldali pártok: 49,59 szá­zalék, az ellenzék: 49,92 szá­zalék; a fennmaradó 0,49 százalékot egyéb helyi, első­sorban környezetvédelmi jelszavakkkal induló jelöl­tek kapták. A baloldali pár­tok közül a szocialista jelöl­tek a szavazatok 29,89, a kommunista jelöltek a sza­vazatok 15,87 százalékát kapták, a többi szavazat az egyéb baloldali jelöltekre esett. A megyei tanácsoknak már az első fordulóban megválasztott új tagjai kö­zött van Valéry Giscard d’Estaing volt francia elnök. Fontos diplomáciai győ­zelmet aratott a Nyugat- Szahara függetlenségéért küzdő felszabadítási szerve­zet, a Polisario az Afrikai Egységszervézetnek (AESZ) az etiópiai fővárosban meg­tartott februári külügymi­niszteri értekezletén. 51. tag­ként felvették a szervezet­be a Szaharai Arab Demok­ratikus Köztársaságot, ame­lyet a Polisario kiáltott ki hat éve önálló állammá. A í nyugat-szaharai terület fe­letti uralmat megtartani igyekvő Marokkó azonban — a mostani döntés ellenére — hajthatatlan, nem hajlan­dó tárgyalóasztalhoz ülni a Polisarióval. Igaz, az ügy az AESZ-ban is nagy vihart ka­vart, s Marokkót követve 19 másik tagállam is tiltakozott a felvétel ellen. De vajon miért olyan fontos ez a tér­ség Rabatnak? A válasz elsősorban gaz­dasági okokra vezethető vissza. Itt található ugyanis — egyéb ásványkincsek mel­lett — a világ foszfátkészle­tének negyede. Számos kör­zetben a foszfát külszíni fej­téssel is kibányászható, s nem mellékes körülmény az sem, hogy a lelőhelyek többsége viszonylag közel fekszik a tengerparthoz, mi­vel ez az adottság meg­könnyíti a szállítást. Kimu­tattak vas- és rézércet is, egyes kutatások pedig urán­érckészletekre is utalnak. Marokkó történelmi elő­jogaira hivatkozik, amikor igazolni próbálja a hazán­kénál háromszor nagyobb, korábbi Spanyol-Szahara megszállását, annak ellenére, hogy az ENSZ közgyűlése már 1965-ben kimondta a szaharai nép önrendelkezési jogát. A három szomszédos ország, Algéria, Marokkó és Mauritánia ekkor még egy­ségesen támogatta e határo­zatot. 1974-re azonban — amikor a fokozódó nemzet­közi nyomás hatására — Spanyolország hozzájárult gyarmatán a népszavazás megrendezéséhez, megszűnt a „három szomszéd” egyet­értése: Marokkó és Mauri­tánia ititkos megállapodást kötött Nyugat-Szahara fel­osztásáról. 1976 elején a spa­nyol csapatok kivonásával párhuzamosan megindult a marokkói és mauritániai csapatok inváziója. A Polisario, amely a nyu­gat-szaharai nép egyedüli törvényes képviselőjének te­kinti magát, és ebben a mi­nőségben széles körű afrikai és nemzetközi támogatást élvez, felvette a harcot. A térségben járt ENSZ-bizott- ság már 1975. nyarán meg­állapította, hogy a Polisario szinte az egész lakosság tá­mogatását élvezi. (A nomád körülmények között élő, si­vatagban vándorló szaharai- ak számát a Polisario há­romnegyedmillióra becsüli, míg Marokkó az 1974-es utolsó népszámlálás adataira hivatkozva csak 60—70 ezres népességről beszél.) A felsza­badító harc sikerét jelezte, hogy 1979. augusztusában Mauritánia és a Polisario képviselői békeszerződést ír­tak alá Algírban. Ebben Mauritánia elismerte a Poli­sariot és lemondott az* álta­la megszállt nyugat-szaharai területekről. A döntés oka Mauritánia gazdasági bajai­ban keresendő: az ország fő kiviteli termékét jelentő vas­termelés ugyanis a Polisario- val folytatott háború miatt a felére esett vissza. Mauritánia „árulása” azon­ban Rabat ellenakciójához vezetett. II. Hasszán marok­kói uralkodó csapataival .megszállta a nyugat-szaharai terület eddig Mauritánia ál­tal ellenőrzött déli részét is. Így azonban a szaharai há­ború folytatásáért, a válság elhúzódásáért teljes mérték­ben Marokkót terheli a fe­lelősség. Az AESZ mostani döntése jelzi, hogy ezt a tényt a fekete kontinens egy­re több tagállama ismeri fel. Szegő Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents