Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1982. március 14., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A héten átalakították a kínai kormányt. A több miniszter leváltását is jelentő lépést Csao Ce-jang miniszterelnök rész­letezte az Országos Népi Gyűlés (parlament) ülésén „Szuperszonikus” látogatás Elkerülhetetlen nézetkülönbségekkel A HÉ 3 KÉRDÉSE O Hogyan alakul a kelet­nyugati viszony a hét diplomáciai eseményei nyomán? „ Az új finn államfő első útja Moszkvába vezetett A szovjet—finn csúcstalálko­zón hangsúlyozták: ma min­den államnak komoly erőfe­szítéseket kell tennie egy nukleáris katasztrófa elhárí­tásáért, valamint az enyhü­lési folyamat érdekében. Brezsnyev és Koivisto annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nincs olyan re­gionális vagy világprobléma, amelyet ne lehetne politi­kai eszközökkel rendezni. A mintaszerűen jól fejlődő szovjet—finn kapcsolatok kedvező hatással lehetnek Európára, a kelet—nyugati viszonyra. Egyfajta erőpróba színte­révé vált legutóbb Madrid, az európai biztonsági és együttműködési találkozó színhelye: elsősorban az ame­rikai küldöttség, néhány NATO-ország képviselőinek támogatását élvezve a kon­ferenciát kudarcra akarta kárhoztatni. Hidegháborús hangú, szovjetellenes „nyi- latkozat-offenzívájuk” még­sem ért célt. A semleges és el nem kötelezett országok­kal együtt a szocialista álla­mok delegációi elérték, hogy csak elnapolták a tanácsko­zást, maga „a helsinki folya­mat” tovább tart. November 9-én találkoznak újra a kül­döttek a madridi kongresz- szusi palotában. (Amely köz­ben. — a labdarúgó-világbaj­nokság szervező bizottságá­nak központjává válik...) Washingtonban két fontos „nyugat—nyugati” tanácsko­zásra került sor: előbb Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter és alkancellár járt ott, majd Mitterrand francia köztársasági elnök repült oda a menetrendszerű Con- corde-járattal, hogy a vissza- indulásig rendelkezésre álló négy óra alatt Reagan el­nökkel tárgyaljon. Sem az NSZK, sem pedig Franciaor­szág nem ért egyet a reagani enyhülésellenes politikával, s külön gondot okoz mind a két nyugat-európai ország­nak az az amerikai gazda­sági-pénzügyi nyomás, ame­lyet a magas kamatlábak fenntartásával az USA első­sorban épp tőkés szövetsége­seire fejt ki. További véle­ményeltérés forrása a „föld­gázcső” üzlet, amelynek megakadályozására Washing­tonban még mindig mindent elkövetnek, de amely mel­lett mind Párizsban, mind Bonnban továbbra is kiáll­nak. S ez nemcsak gazdasá­gi természetű kérdés, hanem a mai körülmények között igenis politikai kérdés: Moszkva és Bonn, meg Pá­rizs viszonyának alakulásá­ra nagy befolyással van. O Mi történik Iránban és Irán körül? Megszaporodtak a teheráni jelentések a héten, de ezek változatlanul ellentmondáso­sak és az iráni probléma bo­nyolult voltát igazolják. íme: az iszlám országok közvetítő küldöttsége, amely a másfél éve folyó iraki—iráni hábo­rú befejezésén fáradozik, az iráni fővárosban járt, javas­lataikról a teheráni parla. ment elnöké a megegyezés­re hajló módon nyilatkozott, de utána Khomeini ajatollah már keményebb hangú be­szédet mondott, Khamenei, az iráni államfő pedig kije­lentette, hogy Irak ellen a háborút mindaddig folytat­ják, amíg Bagdad eleget nem tesz Teherán követeléseinek. Egymást érik a hírek és cáfolatok Khomeini ajatol­lah súlyos betegségéről, az iráni tv viszont sietett film­tudósítást adni arról, aho­gyan az imám a teheráni labdarúgókat fogadta Dzsa. maran városában levő rezi­denciáján ... Az iráni rendszer elleni amerikai összeesküvésről a New York Times részletes leleplezést közölt: a CIA kelet-törökországi táborok­ban iráni ellenforradalmá­rokat képez ki sok millió dollár felhasználásával. Ma- dani tengernagy, a sah ha­ditengerészetének egykori parancsnoka és Bahram A- ryana, a korábbi vezérkari főnök áll a rendszer ellen szervezkedő ellenforradalmá­rok sok ezres csapatai élén. Iránban ismétlődnek a ter­rorakciók, illetve a hatósá­goknak a mudzsahedinek el­leni fellépései. Nagy figyelmet keltett vi­lágszerte a moszkvai Pravda cikke, amely a szovjet—irá­ni kapcsolatokat elemezte, megállapítva, hogy bár a Szovjetunió jelentős segítsé­get nyújt Iránnak, a teherá­ni vezető körökben - jelen­levő szovjetellenes csoportok és személyiségek tevékeny­sége nyomán mégsem alakult ki szorosabb együttműködés a két ország között © Mi várható a tengerjogi konferencia II. üléssza­kától? A hét elején New York­ban ismét összeült a nem­zetközi tengerjogi konferen­cia. A mostani — amely leg­alábbis április végéig tart — már a 11. ülésszak, az ered­mény azonban még *mindig várat magára, még mindig nem rajzolódnak ki az em­beriség jövője szempontjából is igen fontos nemzetközi egyezmény körvonalai. Pedig olyan nagy horderejű kérdé­sekről kell dönteni, mint pél­dául az egyes országok parti vizeinek kiterjedése, a nyílt tengeren való • halászat, a tengeri környezetvédelem, a tengerfenék ásványi kincsei­nek kutatása, a tengerszoro­sokon való áthaladás és így tovább. Egy éve már úgy látszott, közeli a megállapodás lehe­tősége, az amerikai kormány hajlani kezdett arra, hogy elfogadja az országok nagy többségének álláspontját, de aztán a Reagan-kormányzat időt kért a készülő megegye­zés új megvizsgálására, utá­na pedig — visszatáncolt. Az úgynevezett „77-ek” (vagyis most már mintegy 120 fejlődő ország, akinek ez a „77-es” elnevezése még egy régebbi nemzetközi kon­ferencián volt egységes fel­lépésük emléke) most azzal fenyegetőznek, hogy az USA nélkül is keresztülviszik a tervezett megegyezést, amely a tőkés nagyhatalmak rová­sára és a fejlődő országok előnyére szabályozná a világ­tenger helyzetét. Az amerikai ellenlépés: Nagy-Britanniával, az NSZK- val és ha hajlandó erre, Franciaországgal együtt szer­vezné meg a tengerfenék ás­ványi kincseinek kutatását és kiaknázását. Az USA-t nagyon érdekli néhány stra­tégiai nyersanyag, ami a tenger mélyén található, így például a kobalt és a man­gánérc. S még egy washingtoni fe­nyegetőzés: ha létre is hoz­nak egy tervezett 36 tagú, új nemzetközi tengeri hatósá­got az Egyesült Államok esetleg megvonná attól anya­gi támogatását. Márpedig az első tervek szerint az USA adná a nemzetközi ha­tóság költségvetésében a be­vétel 25 százalékát. Az ame­rikai gondolkozás ez: pénz beszél! SK;TELEX 1 \ BEJRŰT Az Al-Mosztakbal című Párizsban megjelenő arab hetilap értesülése szerint Ronald Reagan amerikai elnök javasolta Hafez Asz. szád szíriai államfőnek, hogj) egy diplomáciai úton egyezi tetett helyen tartsanak csúcs­találkozót május vagy június hónapban. A javaslatot Philip Habib elnöki megbí­zott adta át legutóbbi dai maszkuszi látogatása idején. MADRID A madridi találkozó pén­teki teljes ülése végül elfo­gadta a semleges és el nem kötelezett országoknak az ülés elején beterjesztett ama javaslatát, hogy a madridi találkozó munkáját novem­ber 9-ig szüneteltessék. Jó­váhagyta a szünet utáni na­pokra, a november 9-től 12- ig terjedő időszakra érvényes munkaprogramot is. VARSÓ A Lengyel Egyesült Mun­káspárt szervezetei megkezd­ték az országos vitát a párt eszmei-programadó nyi­latkozatának tervezetéről. E tervezetet a LEMP KB 7. teljes ülése bocsátotta konzultációra a párttagság körében, s egyelőre nem hozták nyilvánosságra. BONN Helmut Schmidt nyugat­német kancellár bejelentette, hogy 1984-ben is jelöltetni akarja magát kancellárnak. Schmidt minden valószínű­ség szerint azért szánta el magát erre a lépésre, hogy a közelgő tartományi válasz­tásokon személyi tekintélyé­vel is erősítse a belső viták miatt meggyengült szociál­demokrata párt helyzetét. SZÓFIA Szófiában a bolgár orvo­sok pénteken bizottságot alakítottak, amely a nukleá­ris háború megelőzésével kapcsolatos teendőkre moz­gósítja az ország egészség- ügyi dolgozóit. A társadal­mi bizottság elnökévé Ata- nasz Malejev akadémikust, a Bolgár Orvostudományi Akadémia elnökét választót! ták meg. Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök sze­rint washingtoni tárgyalá­sainak „legkényesebb pont­ja” a közép-amerikai hely­zet megítélése volt. Péntek esti sajtóértekezletén a fran­cia elnök kijelentette, hogy „értékelésbeli különbségek” vannak a francia és amerikai álláspontban a közép-ame­rikai helyzet tekinteté­ben, s miközben „elkerülhe­tetlen nézetkülönbségekről” szólt, azt mondotta, hogy ezek a térség „történelmi és földrajzi” helyzetéből adód­nak. Egyéb kérdésekről szólva, azt is leszögezte, hogy nem született egyetértés a Wa­shington által bírált francia Botrányba fulladt pénte­ken az amerikai külügymi­nisztérium soronlevő kísér­lete, hogy bebizonyítsa: Ku­ba és Nicaragua kormánya katonailag támogatja a sal- vadori baloldali erőket. A bizonyításra kiszemelt sze­mély a döntő pillanatban kijelentette: a „Kubában és Etiópiában kapott kiképzés­re” vonatkozó vallomását kínzással csikarták ki és egy szó sem igaz belőle. A 19 éves Orlando Jose Tardencillas Martinezt tavaly ejtették fogságba Salvador­Michael Foot, az ellenzék­ben levő brit Munkáspárt vezére „őrültnek és eszte­lennek” nevezte az angol kormány döntését, hogy megvásárolja a Trident—II. amerikai rakétarendszert. Foot Skóciában, a skót munkáspárt képviselői előtt azt mondotta, hogy pártja hatalomra jutása esetén, a kormányon levő konzervatív párttal ellentétben, aktívan tevékenykedne a fegyverke­—szovjet földgázüzlettel kap­csolatban. Jól tudjuk — mondotta —, hogy a Rea­gan-kormányzat nem örül az üzletnek — de Franciaország független ország, amely kü­lönböző forrásokból kíván­ja biztosítani energiaszükség­letét. Arra utalva, hogy mi­közben Nyugat-Európát Wa­shington le akarja beszélni a földgázüzletről, maga to­vábbra is - szállít gabonát a szovjet félnek, a francia ál­lamfő nem minden él nél­kül megjegyezte: „mi tel­jesen normálisnak tartjuk, hogy az Egyesült Államok gabonát ad el a Szovjetunió­nak”. Kijelentette azt is, hogy ellenzi a gazdasági blo­kád minden formáját. ban, s pénteken az ameri­kai sajtó képviselői elé ci­tálták, hogy megtegye „le­leplező vallomását”. Tarden­cillas ehelyett kijelentette: forradalmárként harcolt Sal­vadorban, meggyőződésére hallgatva, saját akaratából utazott oda, hogy csatlakoz^ zék a hazafiak küzdelméhez. A „tanú” a San Salvador-i amerikai nagykövetség egy képviselőjétől pontos utasí­tásokat kapott arra, mit kell mondania Washingtonban, de ehelyett az igazság feltárásá­ra szánta el magát. zési hajsza megállításáért. Azt mondotta, hogy kész len­ne akár egyoldalú intézke­dések megtételére is. A brit kormány csütörtö­kön hozott döntést arról, hogy 7,5 milliárd font ster­ling értékben megvásárolja az amerikai rakétarendszert. A hadügyminisztérium ter­vei szerint négy tengeralatt­járót építenek, egyenként 16 —16 Trident—II. típusú ra­kéta kilövésére alkalmas in­dítóállással. Veronában megkezdték a Dozier-ügy vádlottjainak tárgyalá­sát. Képünkön: az egyik Vörös Brigád-tagot kisérik a tárgya­lóterembe MÁRCIUS 15-ÉN 9 ÓRAKOR 7 millió forintos árukészlettel MEGNYITJUK GYÖNGYÖSÖN korszerűsített rádió-villamossági szaküzletünket (KOSSUTH UTCA 4.) A nyitás napjától több árucikkből jelentős engedményt adunk! AJÁNLATUNK AZ ENGEDMÉNYES ARUKBÓL: MP 160 HA hűtőszekrény (mélyhűtő nélkül) H—2 hajszárító Sokol 404 zsebrádió Aida asztali rádió hangfallal B 101 ST orsós magnetofon Jumbó porszívó 1 990, Super 2 porszívó 1 280, 4 780,— Ft helyett 3800,— 279,- Ft helyett 150,— 350,- Ft helyett 310,­9 380,- Ft helyett 7000,­5 100-, Ft helyett 4100,- Ft helyett 1490,— Ft Ft helyett 800,- Ft A követségen tollbamondták ... Kínos botrány A Trident-ekről Mit mond az ellenzék? (Fotó — AP — MTI — KS) Pálfy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents