Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 3., szerda Meghúzott nadrágszíjjal Eltűntek a sorok az üzletek elől Varsóban GENF: Kedden negyven onszág képviselőjének részvételével megkezdődött a genfi lesze­relési bizottság ülésszaka. A tanácskozás megnyitóján közzétették Javier Pérez die Cuellar ENSZ-fötáitkár üze­netét. A főtitkár a „konfron- itációs irányvonal további el­hatalmasodása helyett mi­előbbi megbízható és érdem­beli haladást” sürget a fegy­verzetek csökkentése és a leszerelés terén”. TEHERÁN: Irán kedden tiltakozott amiatt, hogy szeptemberben Bagdadiban kívánják meg­tartani az el nem kötelezett országok csúcsértekezletét — jelentette he a teheráni rá­dió. A közlemény ugyanak­kor felkérte az el nem köte­lezett mozgalom soros elnö­két, hogy tanulmányozzák az iráni—iraki háború problé­máját az el nem kötelezett országok külügyminisztered­nek következő. Havannáiban tartandó értekezletén. NEW YORK; Az ENSZ-közgyűiésnek a Golan-fennsík izraeli bekebe­lezésével foglalkozó rendkí­vüli ülésszakán, hétfőn a Szovjetunió, az NDK ési más államok képviselői, valamint Habib Satti, az iszlám kon­ferencia és Sedli Klibi, az Arab Liga' főtitkára felszóla­lásukban egyaránt megbélye­gezték Tel-Aviv annexiós po­litikáját. A vita kedden foly­tatódott. Lényegesen megfogyatkoz­tak, sőt helyenként teljesen el is tűntek a sorok az élei. miszerüzletek előtt Varsó­ban az árreform bevezetését követően. Ez részben annak tulajdonítható, hogy az em­berek rendelkeznek bizonyos készletekkel — nagyobbrészt viszont annak, hogy a há­romszoros, olykor négyszeres árak láttán jobban meggon. dolják, mit és mennyit vásá­roljanak. Országos körképeikben a központi lapok nem titkol­ják, hogy a családok túlnyo­mó többsége számára — a széles körű rekompenzációs rendszer ellenére — a foko­zott takarékosság időszaka következik. Hangsúlyozzák ugyanakkor: a senkinek sem kellemes intézkedés elenged­hetetlenül szükséges a gaz­daság meggyógyításához, az infláció megfékezéséhez, a piaci egyensúly helyreállítá­sához. Eredményekről ter­mészetesen nagyon korai len­ne beszélni: az árreform ha­tása leghamarább az első félév végén jelentkezhet majd. Bizonyos óvatos remények­re jogosít a PAP hírügynök­ségnek az a jelentése, mi­szerint januárban a gazdál­kodók több húst, tejet és gabonát adtak el az állam­nak, mint a megelőző két hónapban. A jelek szerint van, vagy lesz foganatja az egyszeri gabonakölcsönre vo­natkozó állami felhívásnak is, továbbá azoknak az in­tézkedéseknek, amelyekkel minden lehetséges módon korlátozni igyekeznek a hús feketepiaci forgalmát. Az amerikai takarmány­szállítmányok leállítása mi­att a tavalyi ötszázezer ton­na helyett az idén csak mint­egy 160 ezer tonna baromfi­hús kerülhet a piacra. Nagy erőfeszítések történnek azért, hogy Lengyelország a jövő­ben önellátó legyen élelmi­szerekből. Ehhez egész ipar­ágak mezőgazdasági célokra való átállítása szükséges; a folyamat tehát semmiképpen sem hozhat gyors eredmé­nyeket. A lengyel állam érdekei­nek az felel meg leginkább, ha az internálások időtarta­ma minél rövidebb — mon­dotta Sylwester Zawadzki, lengyel igazságügyminiszter, a Rzeczpospolita című lengyel lapnak adott nyilatkozatában. A miniszter részletesen szólt a szükségállapot bevezetése után internáltak helyzetéről, körülményeikről, családjaik­kal és a katolikus egyház képviselőivel fenntartott kapcsolataikról. Felelősségem teljes tuda­tában jelenthetem ki, hogy humánusan bánunk az in­ternáltakkal. Semmi alapjuk sincs egyes nyugati hírügy­nökség ezzel kapcsolatos ten­denciózus állításainak — mondotta a miniszter. Tájé­koztatása szerint eddig 1300 személyt engedtek szabadon. A január 29-i helyzet sze­rint még 4177 ember tartóz­kodik az elkülönítési körle­tekben — köztük 298 nő. Az internálás rendszere megszűnik létezni, amint fel­oldják a szükségállapotot — hangsúlyozta a miniszter. BÉCS Bruno Kreisky osztrák kancellár kedden újságírók előtt pontosította a napok­kal korábban a lengyel ka­tolikus egyház felelősségéről tett — azóta osztrák egyhá­zi, illetve bizonyos jobbolda­li körökben hevesen táma­dott kijelentéseit. Ezek sze­rint a kancellár jelentős er­kölcsi tényezőnek ismeri el a lengyel katolikus egyhá­zat, de továbbra is elvitatja tőle azt a képességet és jo­got, hogy irányítsa a szak- szervezeti mozgalom tevé­kenységét. Kreisky szerint az egyháznak viszont jelentős szerepe lehet a lengyel tár­sadalom különböző rétegei közötti párbeszéd és közele­dés elősegítésében és külö­nösen a kormány és a szak- szervezet képviselői kapcso­latfelvételének első szaka­szában. Mint emlékezetes, Bruno Kreisky a korábbi hónapok­ban olyan értelemben nyi­latkozott, hogy Jaruzelski kormányának „meg kell adni a lehetőséget és bizalmat a súlyos válságból kivezető út megtalálásához”. Arbeiter Zeitung: A Newsweek közvélemény-kutatása Az amerikai lengyel tv-show „politikai pornográfia” volt Az amerikai közvélemény a fegyverkorlátozás mellett — A vasárnapi amerikai lengyel „show-műsorról” le­sújtó kritikák jelentek meg az osztrák sajtóban. Az Osztrák Szocialista Párt központi lapja, az Ar­beiter Zeitung „politikai pornográfiának” nevezte az amerikai programot, amely­ben — mint a bécsi lap ír­ja — felvonult Hollywood ízléstelenségének teljes kel­léktára. Politikai szempont­ból a képtelenség tetőpontja volt, amikor a török katonai diktatúra vezetőjének érveit is felvonultatták a lengyel- országi helyzet megbélyeg­zésére. Az egész bohóckodás­ban csak egy a kár — von­ja le következtetését az Ar­beiter Zeitung glosszaírója: az, hogy olyan személyek, mint Mitterrand Helmut Schmidt és Henry Fonda is nevüket adták az egészhez. A polgári Kurier szerint is beigazolódtak az ameri­kai politikai kabaréval kap­csolatos előzetes fenntartá­sok. Reaganék show-ja fi­gyelmen kívül hagyta az európaiak ízlését és menta­litását. A kommunista Volkstim­me kommentárja az ameri­kai elnöknek a lengyel szak- szervezetekkel kapcsolatos aggodalmaira utalva emléke­zetbe idézi a világszerte is­mert képsorokat, amikor az FBI emlberei megbilincselve elhurcolták az amerikai re­pülésirányítók szakszerveze­tének vezetőit, mert nem en­gedelmeskedtek az elnöki ultimátumnak. Ez volt Aldo Moro „börtöne” an Ac olasc rendőrség Rómában rábukkant Aldo Moro, a négy éve elrabolt, majd meggyilkolt politikus „börtönére” a fővá­ros egyik modern, ötszobás lakásában. A képen: Moro egy­kori „börtöne” (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az amerikaiak hatvan százaléka még mindig ked­veli Ronald Reagan elnököt, de többségük elismeri: az új kormány gazdasági ígé­retei egyelőre beváltatlanok. Az amerikai közvélemény kitart a fegyverzetkorláto­zás szükségessége mellett. A Newsweek című heti­lap által végzett januári köz­vélemény-kutatás alapján a megkérdezettek nyolcvari százaléka szerint Reagan gazdaságpolitikája a magas jövedelműeket és a tőkés nagyvállalkozásokat segíti. Mindössze 14 százalék hisz abban, hogy ez a politika a szegény embereket szolgálja. A hetilap több korábbi amerikai közvélemény-ku­tatáshoz hasonlóan arra az ellentmondásos eredményre jutott, hogy míg Reagan személyes hitele megmaradt, általános politikai teljesít­ményét csupán a megkérde­zettek 52 százaléka fogadja el. Ez az arány az egy év után már megingott tekin­télyű Carterénál is alacso­nyabb. A Newsweek „komoly fi­gyelmeztetése” a hatalmon levő Republikánus Párthoz: a megkérdezettek 53 száza­léka a Demokrata Pártra szavazott volna, ha január­ban tartják a törvényhozá­si választásokat, s csupán 41 százalék a republikánusokra. Külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban a Newsweek kérdezőbiztosai arra az eredményre jutottak, hogy 70 százalékra nőtt azoknak az amerikaiaknak az ará­nya, akik „a jelenlegi szov­jet—amerikai feszültségek el­lenére” állást foglalnak egy újabb szovjet—amerikai stratégiai fegyverzetkorlá­tozási megállapodás megkö­tése mellett. A lengyel helyzettel kap­csolatban — s ez a szélsősé­ges amerikai propaganda­kampány ismeretében nem meglepő — a megkérdezettek nagy többsége „szigorú ke­reskedelmi és gazdasági szankciókat” követel, közli a hetilap, de nem idézi az er­re vonatkozó számokat. Ugyancsak többségben van­nak azok, akik úgy vélik, hogy Kína felfegyverzése a Szovjetunió „visszaretten- tése” céljából fontosabb a tajvani fegyverszállítások­nál. Amerikai önműködő „gyilkos mű Katonai berendezéseket szállít a Columbia A The New York Times értesülése szerint a Columbia őszre tervezett negyedik út­ján az űrrepülőgép személy­zete kísérleti felderítő esz­közöket és más katonai be­rendezéseket helyez Föld kö­rüli pályára. A későbbiek­ben ugyancsak űrrepülőgé­pekkel oldanák meg a felde­rítő mesterséges holdak, to­vábbá lézer és más új típu­sú fegyverekkel ellátott ka­tonai űrállomás-modulok fo­lyamatos pályára helyezését is. Űrrepülőgépek segítségé­vel el is lehet „aknásítani” a világűrt, önműködő „gyil­kosműholdak" segítségével. Ezekből az elképzelésekből egyértelműen kiviláglik, hogy az űrprogramok névle­ges felelősét, az Amerikai Országos Űrhajózási Hiva­talt (a NASA-t) a hadveze­tés függelékévé tegyék. Már a Columbia űrrepülőgép el­ső két útján is a Pentagon élvezte az elsőbbséget. A Pentagon, miközben egyre inkább saját igényei­hez láncolja a NASA-t és kutatási programjait, egyide­jűleg az amerikai légierő kebelén belül a közelmúlt­ban létrehozta az űrprogra­mok parancsnokságát. —( Külpolitikai kommentárunk ")— A második népirtás SALVADOR TRAGIKUSAN VÉRES HISTÓRIÁJA. BAN fél évszázaddal ezelőtt már lezajlott egy népir­tás. Maximiliano Hemández Martinez diktátor annak idején legalább 30 ezer embert mészároltat ott le, köz­tük Farabundo Martit, a Salvadort Kommunista Párt megalapítóját, aki 1932. február 1-én halt mártírha­lált. ötven évvel később az ország ismét vérzivataros napokat, hónapokat, sőt esztendőket él át. Folyik az újabb népirtás. A kereszténydemokrata -katonai junta, Napoleon Duartéval az élen, polgárháborúba sodorta Salvadort. Legfrissebb adatok szerint — az emberi jo­gok védelmének közép-amerikai bizottsága a Costa Rica-i San Jóséban adta közre dokumentumában — két év alatt 35 ezer ember esett áldozatul a katonák­nak és a juntával együttműködő félkatonai szerveze­teknek. Minden józan politikai erő azt sürgeti, hogy a vál­ságban érdekeltek haladéktalanul kezdjenek tárgya­lásokat. A junta azonban hajthatatlan. HOGY SAN SALVADORBA Washingtonon keresz­tül vezet az út, holott a gerillák ott haroolnak az or­szág csaknem minden tartományában, az kétségkívül furcsa. Ám aki a salvadori helyzetet nyomon követte, az megbizonyosodhatott arról is, hogy a szálakat Washington tartja a kezében. Ha az USA nem része­sítené anyagi és katonai támogatásban Salvador nép­elnyomó juntáját, a polgárháború már réges-rég véget ért volna. Reagan kormánya éppen ezekben a napok­ban készül újabb 55 millió dolláros gyorssegélyt kül­deni Salvadorba, hogy pótolja a gerillatámadás követ­keztében megsemmisült helikoptereket és harcigépe­ket. Persze ezzel korántsem merül ki az Egyesült Álla­mok „bőkezűsége”. A kormány 1982-re 65 millió dol­lárt irányzott elő Salvador számára, s előreláthatóan ezt az összeget meg is toldják majd, ha a kongresz- szus ehhez hozzájárul. Meglehet, a törvényhozás haj­lik Reagan óhajának teljesítésére, nem törődve az amerikai közvéleménnyel. Az amerikaiak nagy többsége ugyanis megunta a kormányzat erőfeszítéseit néhány latin-amerikai jun­ta szalonképessé tételére és támogatására. Mint a Newsweek című lap legfrissebb közvélemény-kutatá­sából kiderül, a megkérdezettek 71 százaléka haszon­talan pénzkidobásnak, valóságos dollárpocsékolásnak tartja a salvadori, a hondurasi, a guatemalai és a töb­bi Amerika-barát diktatúra segélyezését AMI AZT ILLETI, ebben az érintett országok la­kosságának túlnyomó része messzemenően egyetért a megkérdezett amerikaiakkal. GYAPAY DÉNES Dozier sajtóértekezlete „Kihallgatás” szótárral VICENZA: Űjabb sajtóértekezletet tar­tott kedden James Lee Do­zier amerikai tábornok, akit múlt hét csütörtökjén szaba­dított ki az olasz rendőrség a „vörös brigádok” elneve­zésű terrorszervezet fogsá­gából. Dozier megerősítette, hogy december 17-i elrablása után a terroristák azonnal Hado­vába vitték, ahol egy lakás­ban felállított sátorban, ágy­hoz láncolva őrizték. Eleinte nem tudta, hány terrorista tartja fogva, csak az őrség­váltásokból következtetett ar­ra, hogy négy fegyverest bíz­tak meg őrzésével. Mint mondotta, a terroris­ták számára nehézséget oko­zott a .kihallgatás”, mi velő keveset tud olaszul, fogva­tartói pedig angolul nem be­széltek jól. Végül egy hét után a terroristák szereztek egy olasz—angol szótárt, és ennek segítségével igyekeztek szót váltani. A tábornok sze­rint elrablói nem tettek ko­moly erőfeszítést, hogy NATO-titkokat szedjenek ki belőle. A sajtóértekezlettel egy- időben az olasz parlament ál . sóháza vitát tartott Dozier kiszabadításának körülmé­nyeiről. Giovanni Spadolimi kormányfő arra figyelmez­tetett, hogy hosszú és ne­héz harcot kell még vívni a terrorizmus ellen az ország­ban. Az Olasz Kommunista Párt parlamenti szóvivője elisme­réssel szólt a rendőrségnek az utóbbi hónapokban kifej­tett terrorizmusellenes erőfe­szítéseiről, de bírálta az igaz­ságügyminisztert, mivel az a rendőrség és a fegyőrség ka­tonai jelvegének megszünte­tése ellen foglalt állást. Merénylet Bush amerikai alelnök ellen? — Feltehetően merényle­tet követtek el kedden, he­lyi idő szerint reggel Geor­ge Bush amerikai alelnök ellen. Bush a Fehér Ház felé tartott, amikor gépkocsi­jára rálőttek. A jelentések szerint sem az alelnök, sem kísérete nem sebesült meg. A titkosszolgálat eddig csak annyit közölt, hogy va­lószínűleg „lövedék” érte az alelnök gépkocsiját, néhány száz méterre a Fehér Ház­tól, Washington belvárosá­ban. Bushon kivül csak test­őrei ültek a gépkocsiban, amelynek utasai közül sen­ki nem sérült meg. Az alelnök a Massachus- sets avenuen levő rezidenciá­jából tartott a Fehér Házba. Az útvonalat — biztonsági okokból — naponta változ­tatták. Mint emlékezetes, ta­valy március 30-án revolve- res merényletet követtek el Ronald Reagan ellen, (ugyan­csak Washington belvárosá­ban), amelynél mind az el­nök, mind kíséretének több tagja súlyosan megsebesült.

Next

/
Thumbnails
Contents