Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

\ / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 37. szám 1982. február 13., szombat ARA: 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Döntés után A napokban diákok száz­ezrei döntöttek jövőjükről. Nem könnyen, hiszen alig 14 esztendősen nehéz mér­legelni a saját adottságo­kat, képességeket, a társa­dalmi igényeket, a szülők, a nevelők, az ismerősök, a barátok sokszor egymásnak ellentmondó és érzelmileg is színezett, árnyalt taná­csait. Mégis határozni kel­lett, mert elérkezett a pá­lyaválasztás finisének ide­je. Jön az izgalom, a nyug­talanság, a bizonytalanko­dás korszaka. Minden érin­tettben felvetődik a nagy kérdés: teljesülnek-e a vélt, vagy valódi álmok, kimondják-e az annyira óhajtott igent, vagy pedig a lesújtó, az elkeserítő ne­met postázzák. Ilyenkor az élelmesebbek protekció után futkosnak, s lehető­leg minél több benfentest környékeznek meg, mert az esetleges elutasítást szinte tragédiának tartják. Nem festjük rózsaszínre az eget, így hát kimond­juk: jónéhányan csalódnak majd, mert megméretnek és szellemi útravalójuk ke­vésnek találtatik. Talán úgy érzik, hogy ez ka­tasztrófa, ez a nincstovább sorompója. Épp ezért hangsúlyozzuk: indokolat­lan a borúlátás, ugyanis akinek nem jut belépő, aki nem haladhat a legrövi­debb, a kikövezett úton, az, ha kitérővel, ha több meg­próbáltatás árán is, de csak elérheti dédelgetett célját. Iskolarendszerünk ugyanis nyitott, nincs zsák­utca, nincs kényszervég­állomás. Az a fiatal, aki nem kerülhetett be a diva­tos gimnáziumokba, vagy szakközépiskolákba, a szak­munkásképző intézetek va­lamelyikében nagyszerűen helytállhat, s a kétkezi te­vékenységben is meglelhe­ti a hétköznapokat tartal­massá tevő alkotó, teremtő munka mással aligha pó­tolható örömét- Rájöhet ar­ra, . hogy ritka kézügyessé­ge épp erre tette alkal­massá. A további ismeretgyara­pításról neki sem kell le­mondania, mert a Művelt­ség kapuit előtte is széles­re tárják. Később — a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után — be­iratkozhat a szakmunká­sok közkedveltté vált, egy­re rangosabb képzést nyúj­tó szakközépiskolájába, és három esztendő elteltével érettségizhet, azaz behoz­hatja lemaradását Idővel megpróbálkozhat — ezzel a lehetőséggel sokan él­nek — a technikusi minő­sítő vizsgával, sőt egye­temre vagy főiskolára is pályázhat A vargabetű, a kitérő nem felesleges, mert az évek múlásával egyértel­műen kiderül, hogy kiben él olthatatlan tudásvágy, ki képes arra, hogy hiá­nyosságait vasszorgalom­mal pótolja. A többletteher, nemcsak a szellemet edzi, hanem a jellemet is pallérozza, s e nemes küzdelem során — protekció nélkül is — azé lesz a pálma, aki állja a versenyt, aki a leginkább jogosult arra Pécsi István Lesz-e megújulás...? Az Építők Szakszervezetének megyebizottsági ülése az újítómozgalomról A múlt esztendő munkavé­delmi tevékenységét, az üze­mi balesetek helyzetét érté­kelte tegnapi ülésén az Épí­tők Szakszervezetének He­ves megyei Bizottsága. Az ülésen — amelyre a tanácsi építőipari vállalat központi tanácstermében került sor — Molnár László volt e téma előadója. Mint előterjesztéséből és a hozzászólásokból is kiderült, sajnos az elmúlt évben az építőiparban emelkedett a balesetek száma, éppen ezért szükséges hatékony megelő­ző intézkedések bevezetése. Az eredmény eléréséhez el­engedhetetlen a munkavédel­mi őrmozgalom javítása, va­lamint az, hogy a munka- védelmi bizottságok önma­gukkal szemben is sokkal igényesebbek legyenek. Ezt követően tájékoztató hangzott el a megyebizott­sághoz tartozó gazdaságok elmúlt évi eredményeiről, majd a Bozsó Ferenc bi­zottságvezető által előterjesz­tett fontos napirendi pont az építőipari vállalatoknál és üzemeknél folyó újítómozga­lom eredményeivel, problé­máival és feladataival kap­csolatos helyzet került meg­vitatásra. E napirendi pont tárgyalásán és megvitatásán részt vett és felszólalt Kál­mán József, az ÉFÉDOSZ munkatársa is. Különös jelentőséget ad e témakörnek — hangoztatta már elöljáróban a beszámo­ló —, hogy rövidesen, ez év májusában kerül sor az újí­tók és feltalálók V. orszá­gos tanácskozására. Ez — az önmagában egyébként örömmel fogadott tény —, sajnos aligha tudja feledtet­ni a másikat, hogy tudniil­lik a vizsgált vállalatoknál és üzemeknél oz újítási kedv stagnálása, visszaesése álla­pítható meg, jóllehet, az építők megyebizottságához tartozó vállalatok — külön­böző szinten ugyan, de — végrehajtották az újítási ren­deletben foglaltakat Tényként állapította meg a továbbiakban azt is a je­lentés, hogy a vállalatok műszaki-fejlesztési tervei és az újítási feladattervek kö­zött ellentmondások tapasz­talhatók, és ezek alapvető­en az újítási szabályzatok általánosításokat tartalmazó részeire vezethetők vissza, nevezetesen a munkaköri kötelesség és az újítások kapcsolatára. Ugyanakkor az újítómozgalom szervezeti, személyi és tárgyi feltételei elmaradnak a kívánatostól. A vállalati újítási szabály­zatok színvonalával foglal­kozott a továbbiakban a be­számoló, szintén nem a leg­nagyobb elismeréssel, jólle­het annyi legalább tény, hogy az újítások bejelenté­se, nyilvántartása és elbírá­lása vállalatainknál megol­dottnak tekinthető. Több felszólaló foglalko­zott a vállalatok újítási te­vékenységével, s — kiegé­szítve, illetve megerősítve a beszámolót — elmondották: számos gonddal küszködnek ezen a téren. Ilyen például az újítások megvalósításá­ban résztvevők díjazásának problémaköre. Egy-egy újí­tás bevezetése ugyanis gyak­ran nem műszaki, hanem inkább — anyagi okok miatt húzódik el. Különösen hely­telennek minősítették azt a gyakorlatot is, hogy elsősor­ban a nagyobb újítási díjak­ról és kifizetéséről sok eset­ben a bíróságoknak kell dön­tenie. Hasonló a helyzet az újí­tók erkölcsi elismerésével is, mert ez többnyire a Ki­váló újító kitüntetés egyik­másik fokozatának megíté­lésében merül ki, de bér­emeléseknél, magasabb be­osztásokba helyezésnél több­nyire nem veszik figyelem­be. Minderről a vita során számos felszólalás, és több jó vélemény hangzott el. Va­lamennyien egyetértettek abban, hogy a szakszerveze­tekre igen jelentős feladat hárul a most következő idő­szakban, hogy segítsenek hozzájárulni a múlt év alap­ján meglehetősen fáradtnak tűnő újítómozgalom felfris­sítéséhez, új erőre kapásá­hoz, természetesen a lehető­ségek és az ésszerűség mesz- szemenő figyelembevételé­vel. Korszerűbb iparirányítás Méhes Lajos interjút adott az MTI-nek Gazdasági fejlődésünk in­tenzív szakasza, az egyre magasabb követelményeket állító világgazdasági változá­sok, s az ezekhez való ru­galmas alkalmazkodás a gaz­daságirányításban is a fel­adatokhoz jobban igazodó, összehangoltan működő szer­vezetek kialakítását tette szükségessé. A gazdaságirá­nyítás korszerűsítésének egyik jelentős lépése volt három minisztérium egysé­ges szervezetbe való össze­vonása, az Ipari Minisztéri­um létrehozása. Méhes La­jos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az egységes ipar­irányítási szervezet műkö­déséről, az eredményekről és a feladatokról adott in­terjút a Magyar Távirati Iroda munkatársának. A be­szélgetés teljes szövegét a központi lapok közlik. ' Exportcélokért — célgépeken A zajos, nehéz szegecselő­munkát könnyedén végzi Csató Józsefné a hidraulikus prés segítségével. A célgé­pek a jó minőségű munkát is egyenletessé tették, emiatt exportkötelezettségeinek is megbízhatóan tehet eleget a hevesi gyáregység. Hevesen Is — mint szerte a megyében — gondokat okoz a szakmunkáshiány. A ME­ZŐGÉP szolnoki vállalata hevesi gyáregységében ezen célgépesítéssel segítettek: a szakmunkát így betanított munkások is végezhetik. A nyolcorsós fúrógép' — ame­lyen a kaszaszerkezetek al­katrészeit fúrja Varga Je­nő — is ezért készült (Fotó: Kőhidi Imre.) . Koszorúzósi ünnepség A Budai Önkéntes Ezred katonáira emlékeztek Budapest felszabadulásá­nak 37. évfordulója alkal­mából kegyelettel emlékez­tek a Budai önkéntes Ez­red katonáira, akik fegyvert ragadtak, hogy a szovjet hadsereg oldalán részt ve­gyenek hazánk felszabadítá­sában. A Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának és a Budai önkéntes Ezred Baj- társainak Emlékbizottsága pénteken koszorúzási ünnep­séget rendezett a Vérmezőn levő emlékműnél, amelynek talapzatára a Hazafias Nép­front I. kerületi bizottságá­nak, a Budai önkéntes Ez­red Emlékbizottságának, az I. kerületi KlSZ-bizottság- nak és a Magyar Honvédel­mi Szövetség I. kerületi szer­vezetének képviselői helyez­ték el a kegyelet virágait Koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken a Déli pályaudvarnál levő emlék­táblánál is, amely arra em­lékeztet, hogy a Budai ön­kéntes Ezred harcosai 1945. február 5—9-e között a pá­lyaudvarért vívott harcban estek át a tűzkeresztségen. Beck Ervin, az I. kerületi tanács elnökhelyettese em­lékeztetett arra, hogy a bu­dai magyar önkéntesek har­ca szerves része volt a hazai antifasiszta mozgalomnak. Harcaikkal bekapcsolódtak a fasiszta Németország elleni felszabadító háborúba, s so­kan közülük életüket áldoz­ták. Az önkéntes ezred ka­tonái megérdemlik az utókor tiszteletét Bizakodó hangulatban Zárszámadás és tavaszi készülődés Szombaton Heves megye 40 termelőszövetkezetében és egy szövetkezeti társulásában fejeződik be a zárszámadás és az idei terveket tárgyaló közgyűlés. Február végéig még további 14 közös gazda­ságban és egy társulásnál ér­tékelik a múlt évi munkát és beszélik meg az idei el­képzeléseket. Dr. Sándor Gábor, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a zárszámadások jó politikai légkörben, kritikusan összeg­zik az eredményeket és fel­hívják a figyelmet a tenni­valókra. A községek életé­ben ezen a fontos esemé­nyen a tagokon kívül sok nyugdíjas is részt vesz, akik ugyancsak véleményt mon­danak, tanácsot adnak a to­vábbi feladatok megoldásá­hoz. Megyénk közös gazdaságai­nak idei tervei a népgazda­sági tervben meghatározott célkitűzésekkel találkoznak. Így az adottságok és lehető­ségek jobb kihasználásával elsősorban a szőlő- és a zöld­ségtermelés, a gabonaprog­ramban való aktív részvétel, a háztáji gazdálkodás és a melléküzemági tevékenység felkarolása fogalmazódott meg. A zárszámadásokkal egy- időben bizakodó hangulat­ban készülnek a gazdaságok a tavaszi indításra. A jól megalapozott őszi munkák után megfelelő ütemben ha­lad a metszés, két történel­mi borvidékünkön és a gyü­mölcsösökben. A száraz időt mindenütt kihasználják er­re a munkára. A nagyüze­mekben előre tartanak a té- . li gépjavításokkal is. Heves megye déli, alföldi részén a zöldségtermelő üzemekben már megtették az előkészü­leteket a fólia alatti primőr­termelésre. Elsősorban az időjáráson múlik tehát, hogy mikor indulhat a nagyobb tavaszi munkák sorozata. Kényszer (-szép) pályán dolgoznak erdészeink, még­hozzá a tél nagy részében — így most is — Igen mostoha körülmények kö­zött, mínusz 10 fok körüli hidegben. Az erdő, amely oly sokáig leginkább csak a romantikus arcát mutat­ta, bemutatkozik másik, a réginél sokkal reálisabb ol­daláról: a jól megtervezett, tudatos fakitermelésről -selejtezésről annak sok­sok gondjáról. Riportunk az 5. oldalon olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents