Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 35. szám ARA: 1982. február 11* csütörtök 1,40 FORINT Az ügyintéző házhoz megy... „Tanácstalan” községek — ki tudja, jó vagy rossz értelemben véve-e, de ez­zel a jelzővel illetik nem egyszer a közös tanácsok alá tartozó településeket. Egy. tény: a kis falvak ta­nácsainak megszüntetése, a több községet magában foglaló közigazgatási egy­ségek kialakítása éjszakák­ba nyúló viták sorát váltja ki. A társközséggé „minősí­tett” települések lokálpat­riótái a kezdet kezdetén okkal és joggal citálják vé­dekező hadjáratuk zászla­ján a kihalt dunántúli Gyű­rűfű nevét. Az élet azon­ban mást igazol, nem a kisközségek fokozatos ki­halását, elnéptelenedését. Egy országos elemzés tárta fel, hogy napjainkban a nagy- és kisközségeknek létjogosultságuk, fontos fel­adatuk van. Városaink zö­me túlnépesedett, terjesz­kedési lehetőségeik korlá­tozottak. S valljuk be: a városba özönlők egy része nem is találta, találja meg számítását a lakótelepek egyhangú betonrengetegé­ben. Ahhoz azonban, hogy a falu, a kisközség honvá­gyat ébresszen „hűtlenül” távozott szülötteiben, meg­felelő fejlesztési lehetősé­get, vonzerőt kell kapnia. Ez viszont csak úgy lehet-, séges, ha mindenekelőtt el­tűnik a „székhelyközség és a társközség” közötti vélt. vagy valódi ellenszenv, to­vább lépve pedig: az alap- ellátási különbség. Erre az utóbbira az országgyűlés legutóbbi ülésszakán is cél­zott a törvénytervezet, mi­szerint: „...folytatódik a különböző településcsopor­tok közötti ellátási különb­ségek csökkentése’’. Hogy mekkora a különb­ség? Arról legfőképp a he­lyi tanácstagi csoportok tagjainak kell — a lakos­ság véleményére támasz­kodva — mérleget készíte­niük. Erre az összegzésre jó alkalmat adnak a közel­gő falugyűlések, valamint a soron következő tanácstagi beszámolók. De a közös községi tanácsok is „szon­dázhatnak” akkor, amikor üléseiken napirendre tűzik a társközségek lakóinak ja­vaslatait, bejelentéseit, ké­réseit. Fontos, hogy ezek a helyi igény- és lehetőség­felmérések rendszeresek le­gyenek, mert az úgyneve. zett „tanácstalan” közsé­gekben élő állampolgárok a saját ügyeik pontos és gyors intézésén keresztül érzik a törődést. S hogy ez mennyire igaz, arról a kö­zelmúltban győződhettem meg, amikor a januárban összevont — Kál nagyköz­ségi tanács nevet viselő — településkörzet vezetői azt mondták: „Akár naponta tartunk fogadóórákat, ha arra igény lesz a három falu bármelyikében...” Nem vitás, mindenütt — ahol hasonló a kapcsolat két, vagy több község között a figyelem, a kisebb-na-! gyobb ügyekkel való fog­lalkozás, a törődés jeleként könyvelik el, ha az ügyin­téző „házhoz megy”... .. .És mindig, minden ügyben közérthető, meg­nyugtató és helyben hasz­nosítható útmutatást ad. A „tanácstalanság” eloszlatá­saként ! Szilvás István AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hogy még több hús, tej- és tejtermék legyen ■ ■ ■ mmmm w m Nyolcmilliárd forint az állattenyésztési beruházásokra Jelentős fejlesztések megyénkben is Az állattenyésztés tovább­ra is kiemelt helyet kap a mezőgazdasági beruházások­nál. Az idén a mezőgazda­ságban mintegy nyolcmilli­árd forintot költenek építési beruházásokra, ennek az összegnek több mint a felét az állattenyésztéssel, -tartás­sal kapcsolatos létesítmények fejlesztésére, bővítésére for­dítják. Az idei munkáknál a rekonstrukciós jelleg domi­nál, új telep építését —, a következő évekre áthúzódó­an — csak néhány helyen kezdik meg. Továbbra is kel­lő termelői érdekeltséget biz­tosítanak a tejtermelő tehe­nészetek, valamint a sertés- tartási létesítmények .fejlesz­tési előirányzatai. A fellen­dülés jelei mutatkoznak a hízómarhatartás beruházásai­nál, igaz, ezek a fejlesztések viszonylag kis összegből meg­valósíthatók, ugyanúgy, mint a juhászaiban. Heves megyében az V. öt­éves tervben a szigorúbb közgazdasági szabályozók és a beruházások csökkentése miatt kevesebb állattenyész­tési férőhelybővítés, illetve -felújítás valósult meg, mint amennyit terveztek. Az elő­irányzott iparszerű tartásra alkalmas tehénférőhelyből 212-t készítettek el. a hagyo­mányos tehénférőhely 832- vel, az iparszerű sertéste­nyésztésre alkalmas helyek 1200-zal gyarapodtak. Négy­ezer iparszerű tenyésztéshez szükséges juhférőhelyet ter­veztek az üzemek, amely mind megvalósult 1975—1980. között. Ugyancsak az elkép­zeléseknek megfelelően nyolcszáz négyzetméterrel gazdagodott a megyében levő baromfineveléshez szükséges terület is. 1981-ben üzembe helyez­ték Nagyrédén a további 182 tehén elhelyezését biztosító istállót. Zagyvaszántón juh- telepet létesítettek, Mátrade- recskén pedig 18 ezer férő­helyes baromfitelep létesült. A VI. ötéves terv hátralevő éveiben három termelőszö­vetkezetben és a Hevesi Ál­lami Gazdaságban 1466 férő­hellyel gyarapítják az ipar­szerű tehéntartást. Tizenöt szövetkezetben újabb 1520 hízómarhát és növendéket helyeznek el. Bővítik a pé- tervásári és a pélyi juhtele- peket. Hét szövetkézéiben fejlesztik a baromfitenyész­tést és Felsőtárkányban pe­dig kecsketenyésztéssel fog­lalkoznak, melyhez félezer férőhelyes istállót építenek. Fleischmann utódai Befejeződött az ENSZ-konferencia A tömegtájékoztatás és a világszervezet Budapesten befejeződött az ENSZ szervezésében több napos programmal rendezett nemzetközi tömegtájékozta­tási konferencia. Ilyen ENSZ- rendezvényre — amelyet a világszervezet titkárságának tájékoztatási főosztálya kez­deményezett — első ízben került sor szocialista or­szágban. A találkozón a szocialista országok tömegtájékoztató eszközeinek képviselői és az ENSZ magas beosztású tiszt­ségviselői, szakértői eszme­cserét folytattak az ENSZ szerepéről a béke megőrzé­sében, a leszerelésben, vala­mint más időszerű nemzet­közi politikai és gazdasági problémák megoldásában. A kötetlen véleménycserének az volt a célja, hogy előse­gítse az ENSZ feladatainak, tevékenységének jobb megis­mertetését, a világszervezet munkájáról szóló folyamatos híradást, illetve hogy ennek érdekében szorosabban mű­ködjenek együtt a tömegtá­jékoztató eszközök is. Kiállítás, tudományos tanácskozás Batthyány Lajos születésének évfordulóján Gróf Batthyány Lajos, a reformkorszak és ,az 1848-as forradalom jelentős állam­férfija, az első magyar mi­niszterelnök születésének 175. évfordulója alkalmából életét és politikai munkássá­gát bemutató kiállítás nyílt szerdán a magyar országos levéltárban. Tizenöt tárlóban számos korabeli okirat, fel­jegyzés, metszet idézi emlé­két. Bemutatják azokat a do­kumentumokat, amelyek modern gazdasági elveit tükrözik; így az ikervári uradalomból 1846-ban az Iparegyletnek elküldött jegy­zékét a selyemhernyó-te­nyésztésről. Megtekinthető az Iparegylet 1841. február 1-i közgyűlési jegyzőkönyve — ekkor választották Bat­thyány Lajost az egylet el­nökévé. Kiállították azokat az emlékeket is, amelyek az 1848 előtti országgyűléseken való szerepléséről, a főren­di ellenzék vezéralakjává válásáról tanúskodnak. Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi kara és a Hazafias Népfront országos honisme­reti bizottsága Batthyány Lajos születésének 175. év­fordulója alkalmából kétna­pos tudományos ülésszakot tervezett. Az első napon, szerdán Diószegi István tan­székvezető egyetemi tanár, az ELTE bölcsészettudomá­nyi karának dékánja meg­nyitóját követően Zimányi Vera, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézetének tudományos főmunkatársa a Batthyány- család történetéről, hagyo­mányairól tartott előadást. Gergely András egyetemi adjunktus Batthyárty Lajos a reformellenzék élén cím­mel, Szabad György egyete­mi tanár Batthyány és Ma­gyarország alkotmányos ön- kormányzatának kérdése 1848 tavaszán címmel tar­tott előadást. A megemlékezések sora csütörtökön Batthyány sír­emlékének, illetve a Batthyány-örökmécses meg­koszorúzásával folytatódik, az ELTE aulájában pedig befejeződik a tudományos ülésszak. Rekord a Gagarinban A Gagarin Hőerőmű Vál­lalat kollektívája az idén minden korábbi évnél na­gyobb feladatokra vállalko­zott: a jóváhagyott program szerint 1982-ben a visontai energetikusoktól 4,5 milliárd kilowattóra villamos energi­át vár az ország — amint arról szerdán munkatársun­kat tájékoztatták. Az elmúlt év eredményeit összegezve elmondották, hogy jó alapról lépnek tovább, mert 1981- ben 4 milliárd 461 millió ki­lowattóra villamos energiát fejlesztettek, 81 millióval többet a tervezettnél, túl­szárnyalva a korábbi évek bármelyikének eredményeit. Az idei tervük tehát' a múlt évi magas teljesítmény­nél is nagyobb erőfeszítése­ket követel a visontai ener­getikusoktól. A rendelkezés­re álló műszaki feltételeket az idén még jobb szervezés, sei, az időszakos karbantar­tási munkák meggyorsításá­val, következésként minél kevesebb úgynevezett állás­idővel igyekeznek kihasznál­ni. A Gagarin Hőerőmű Vál. lalat egyeztette munkaprog­ramját a szomszédos Mátra- alji Szénbányák Thorez- bányaüzemével, egyben vál­lalták, hogy a visontai bá­nyászok által termelt ligni­tet folyamatosan átveszik és az elvárásoknak megfelelően biztosítják a népgazdaság számára oly fontos villamos energiát. Ennek azért van különös jelentősége, mert a visontai lignitből állítják elő azt legolcsóbban hazánkban. A Thorez-bánya idei prog­ramjában éppen ezért 7 mil­lió 200 ezer tonnát meghala. dó szén felszínre hozatalát írták elő. Sziklai Péterné és Erberiing Károlyné hibrid lucernát ke­reszteznek az üvegházban A magyar agrártörténelem egyik kiemelkedő alakja, Fleischmann Rudolf nemesí­tő munkája tette nemzetközi szinten ismertté Kompoltot. Az utódok — köztük har­mincnégy diplomás — méltó követői az egykori nagy mes­ternek. Feladatuk, a pillan­gós virágú takarmánynövé­nyek nemesítése, termeszté­se, a talajvédelem, valamint az őszi árpa és ipari takar­mánynövények nemesítése. Az intézet mai kutatóinak eredményes munkáját — mint arról lapunkban több­ször is beszámoltunk már — több hazai és nemzetközi el. ismerés igazolja. Citológiai laboratórium ad hasznos adatokat a nemesítók- nek. Vizer Elemérné laboráns a Pocuval fotomikroszkóp se­gítségévei 1200.szoros nagyítás alatt végzi a kromoszóma- vizsgálatokat Manninger Sándorné és Murányi Istvánná a lucernatörzsek ellenállóságát értékeli (Fotó: Szabó Sándor.) Az MSZMP küldöttsége az afrikai országokba látogat A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, élén Ballal Lászlóval, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével szer­dán az - Etiópiái Dolgozók Pártja szervező bizottságá­nak meghívására Addisz- Abebába utazott. Az MSZMP delegációja lá­togatást tesz a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Madagaszkári Demokratikus Köztársaságban és a Mozam­biki Népi Köztársaságban is.

Next

/
Thumbnails
Contents