Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1982. február 10., szerda Az óvoda: lépcső> oz iskolához Óvodai nevelés: a játék, a munka és az oktatás egysége (Fotó: MTI—KS) Két oka is van annak, hogy az utóbbi mástél év­tizedben az óvodai nevelés a társadalmi érdeklődés homlokterébe került. Az el­ső ok szociális jellegű: a nők tömeges munkavállalása elodázhatatlanná tette a kis­gyerekekről való intézmé­nyes gondoskodás kiterjesz­tését. A második indíték pedagógiai és oktatáspoliti­kai : a tanköteles korba lé­pő gyerekek módszeres föl­készítése az iskolai életre. Napjainkban Európa-szer- te nagy elismerést vált ki a magyar óvodai ellátás fej­lődése. Kevés ország büsz­kélkedhet ugyanis azzal, hogy a három-hat éves gye­rekek 90 százaléka óvodába járhat. Nálunk a nagy változás tíz-tizenöt év alatt ment végbe. A második világhá­ború előtti utolsó békeévben, 1938-ban az óvodáskorú gye­rekeknek mindössze 23 szá­zalékát fogadták be az óvo­dák, és még húsz év múltán is csak 30 százalékos ellá­tottság szerepel a statiszti­kában. Aztán következik egy lendületes évtized, 1968-ra elérjük az ötven százalékot. Az utolsó tíz-tizenkét év fejlődése pedig egyenesen imponáló, végén a 90 száza­lékkal. — De milyen áron? — kérdezheti az az olvasó, aki nemcsak a meredek ívű számsorokat ismeri, hanem az óvodák zsúfoltságáról is hallott egyet, s mást. Né­miképp indokolt az ellenve­tés. Sok gyereknek még ma is csak úgy jut hely az óvo­dában, hogy a többieknek egy kicsit összébb kell húz­niuk magukat. Ahová erede­tileg száz gyereket vártak, ott ma nemegyszer százhúsz, száznegyven is szorong. Egy tavalyi statisztikai kimuta­tás szerint óvodáink 124 szá­zalékos helykihasználtsággal dolgoznak. A Művelődési Minisztérium közoktatási fő­osztályán úgy ítélik meg, hogy óvodáink felében jók az elhelyezési körülmények, a másik felében viszont nagy a zsúfoltság. És még így sem tudunk minden fölvételi kérelemnek eleget tenni, szerencsére azonban évről évre csökken a helyhiány miatt elutasí­tott jelentkezők száma. Két évvel ezelőtt országosan 41 ezer szülő kapott nemleges választ kérelmére, tavaly 25 ezer, s az idén már 20 ezer alá esett a számuk. Gond az is, hogy a de­mográfiai hullámzás és a népesség mozgása nehezíti a tervezést. Jórészt ezzel függ össze az óvodák egyenlőtlen területi megoszlása. Az óvo­dáskorú gyerekek hat-hét százaléka olyan kis telepü­lésen él, ahol egy csoportra való sem gyűlik össze be­lőlük. A falusi óvodákban általában kényelmesen elfér­nek a gyerekek, a nagyvá­rosi lakótelepeken viszont igen nagy a zsúfoltság, no­ha az idén egy-két helyen javult a helyzet. Az egész országra kiter­jedő óvodai hálózat kiépíté­sével párhuzamosan meg­újult az óvodai nevelőmun­ka is. Tíz évvel ezelőtt a minisztérium új nevelési program bevezetését írta elő, amely szerint az óvodai tevékenység alapvető célja az iskolára való felkészítés, természetesen figyelembe véve a kisgyerekek életko­ri sajátosságait. A mai napig ennek a dokumentumnak az alapján folyik óvodáink pe­dagógiai munkája. A hajda­ni „gyermekmegőrző” intéz­mény ma már fontos lép­csőfok az általános iskolá­hoz. Senkit se tévesszen meg az utóbbi mondat! A nevelés korszerűsítése ugyanis nem azt jelenti, hogy gyermeke­ink életéből száműztük vol­na a játékot. Az óvoda to­vábbra sem vállalja magára az iskola feladatkörének egy részét, ellenben úgy elégíti ki a gyerekek érdeklődését, úgy nyújt számukra tapasz­talatszerzési lehetőségeket, úgy fejleszti közösségi szo­kásaikat, értelmi képességü­ket, vagyis egész személyi­ségüket, hogy majd zökke­nő nélkül indulhassanak az iskolai életbe. Ez a korsze­rűsítés lényege. Végered­ményben az óvodai nevelés­ben a játék, a munka, az oktatás oly módon alkot egységet, hogy nem szorul háttérbe a játék elsődleges­sége. Eredményvizsgálatok, je­lentések, jegyzőkönyvek is tanúsítják, hogy az óvoda sikeresen megoldja a reá háruló új feladatot, legin­kább azonban az első osz­tályban tanítók a megmond­hatói, hogy a mai óvodások — kivéve az alig-alig is­kolaérett fiúkat, leányokat — mennyivel többet hoznak magukkal az iskolába, mint a régiek. Főleg akkor, ha rátermett nevelő volt az óvónőjük. Mert a pedagógiának ezen a területén is elsősorban az emberen áll vagy bukik min­den, nem a tárgyi viszonyo­kon. Az áldozatkész, jól föl­készült, mosolygó óvónőn, aki akkor számíthat igazán eredményre, ha a család minden esetben együttműkö­dik vele. P. Kovács Imre mm Az a nap rosszul kezdő­dött. Már hajnalban felkel­tünk, és kimentünk az er­dőbe. Sétáltunk egyet, aztán visszatértünk a házhoz. Le- heveredtünk. C. is álmos volt, mint én. — Meg kell dögleni — morogta —, tömény una­lom ... Vártunk. Madarak csicse­regtek a fákon, valahol messze egy autó zúgott el. Aztán a ház mögül futva jött R. — Gyertek gyorsan! — li­hegte. — A professzor elő­adást tart... ! Rohantunk. A szomszéd ház előtt egy csomó autó parkolt. A földszinti abla­kok nyitva voltak. — Ügysem engednek be minket — mondta C., a mindig okos, mindig pesszi­mista C. — Inkább gyerünk hallgatózni. Közelebb osontunk. A bentiek nem vehettek észre bennünket, ahogy az ablakok alá sompolyogtunk, meg­álltunk. Elképzeltem a benl ülők komoly ábrázatát, a kinyalt öltönyöket, a fér­fiakat, amint a térdükre fektetett noteszokba jegyez- getnek. Nem mertem benéz­ni, nehogy meglássanak, de hallottam a professzor lép­teit, amint fel-alá járkált előttük. Minden szavát tisz­tán hallottuk: — ... így kerülhettek a Földre. De ez még bizonyí­tásra szorul. Tény, hogy en­nek már több ezer eszten­deje. Akkor azok a lények létrehozták ezt az állatfajt, méghozzá úgy, hogy a faj egyedei szaporodásra is ké­pesek legyenek. Telepatikus tulajdonságaik vannak. Életmódjuk nagyon különbö­zik az összes többi állat életmódjától: egyszerűen céltalannak tűnő, titokza­tos ... Olyannyira, hogy ez már évezredek óta foglalkoz­tatja az embereket. Külön­böző fantasztikus hiedelmek terjedtek el róluk... — Ez egészen érdekes — súgtam oda C.-nek. R. is bólogatott. — Ugyan! Ez a vén ökör megint kiötlött valami hü­lyeséget— felelte C., de to­vábbra is ott maradt. Hallgatóztunk tovább: — ... minden harmadik éjszakán összegyűlnek az egy környéken lakó macs­kák egy bizonyos helyen. Ez már nem hiedelem, hanem tudóstársaim által megálla­pított tény. Körben leülnek a földre és ... hallgatnak. Próbálták odacsempészett mikrofonokkal felvenni hangjukat, de ... csend volt. Nem beszélnek emberi fül­lel hallható hangokkal, ha­nem másképpen. Itt élnek közöttünk, de nem tudunk róluk semmit. Nem dolgoz­nak a többi háziállathoz hasonlóan, hanem henyélnek. Mi tartjuk el őket, mi etet­jük ... Hogy ezt el tudták érni, már önmagában is nagyfokú intelligenciára vall... Nos, uraim, megál­lapítottam, hogy ezek a lé­nyek ... kémek. — Kémek? — kérdezte több hang. — Igen! Az Űrből egykor érkezett lények által idete. lepített kémek. Minden har­madik éjjel „szeánszokra” gyűlnek össze, és előttünk még ismeretlen, valószínűleg telepatikus módon „lead­ják” megbízóiknak az egész informciós anyagot, amit az előző három napon gyűjtöt­tek ... rólunk. Felzúdult a terem. Hitet­lenkedő kiáltások hangzottak fel, de taps is. A professzor ide-oda szaladgált. Aztán megállhatott az ablak mel­lett, mert egészen közelről hallottuk a hangját: — A bizonyítás megtör­tént kísérleti úton. De önök is meggyőződhetnek róla bármikor, uraim. Csak hosz- szabb ideig kell figyelniük egy közelben élő macskát. Milyen nagy energiabefekte­téssel tetteti magát butának! Pedig nagyon, nagyon in­telligensek ők, uraim. A ku­tyákat messze felülmúlják. Csak titkolják ... Van ott­hon macskájuk? Nos, akkor egy-egy potenciális kémet tartanak lakásukban, aki megérti minden szavukat, érzékeli hangulatukat, ana­lizálja cselekedeteiket, jelen­tést készít minderről, és azt „oda” továbbítja ... ! A professzor ekkor már csaknem kifulladt, olyan lendülettel beszélt. Egy- kis oxigént, friss levegőt akart szippantani — kihajolt hát az ablakon ... És észrevett minket. Szemei kidülledtek, artikulátlan hangot halla­tott. Felragadott egy virág­vázát, közénk vágta ... Nyivákolva szaladtunk szét a bokrok közt. Nemere István Edward Albee egyfelvonásos álmai II szolnokiak vendégjátéka Egerben Amerikai drámaíró, Ed­ward. Albee-t nálunk elsősor­ban mint a filmen is feldolgo­zott és mozijainkban nagy sikerrel játszott „Nem félünk a farkastól” című dráma al­kotóját ismeri a közönség. A szolnoki Szigligeti Színház művészei nem kevesebbre vállalkoztak, mint arra, hogy az író egy másik arcát is bemutassák hazánkban. Mar gyarországi ősbemutatójuk műsorára két egyfelvonásost tűztek, Az amerikai álmot és A homokládát. A színpadra állítok szándékait és munká­juk eredményeit így értékel­te a kritikus, Bogácsi Erzsé­bet. „A századunkbeli szer­zők kurzusát kínálja a szol­noki Szigligeti Színház. Pon­tosabban Paál István, szoba­színházi játékával; Beckett és Pinter után most Albee bemutatásával (...) E színi előadás ajándéka az a szelíd humor, amely a szerző szi­gorát az elviselhetőségig enyhíti bájjal, játékossággal. Akár hiszik, akár nem, az abszurdtól vonakodók: a szolnoki este nagyszerű. Szó­rakoztató élmény. Szellemi élvezet.” Albee . két darabját ma, szerdán délután 4 órától és este 7-től az egri színház kedvelői is megtekinthetik a Hámán Kató megyei Úttörő- házban. A szolnokiak ven­dégjátékában bemutatott egy- felvonásosok szerepeit Fal- vay Klári, Orbán Tibor, Koós Olga, Győry Franciska és Nagy Gábor alakítja majd. A két előadás közötti idő­ben, háromnegyed 6-tól pe­dig a rendezővel, Paál Ist­vánnal találkozhatnak az ér­deklődők. Mi legyek? Mi lehetek? Milyen pályát válasszon, választhat a gyerek? Az 1981—82-es tanév má­sodik félideje mégcsak né­hány hete kezdődött meg, a végzősök — a nyolcadikosok és az érettségi előtt állók — azonban már a következő esztendőre gondolnak. Egy­re több családban vetődik fel mostanában a kérdés: milyen pályát válasszon a gyerek? A szakmakeresést évről évre megkönnyítik a megyei tanács munkaügyi osztályéi­nak javaslatai, valamint a Heves megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet kü­lönböző kiadványai. A válla­latoktól kapott tájékoztatá­sok alapján még az elmúlt évben összeállították a beis­kolázási terveket. Júniusban az iskolákból kikerülő négyezerkétszáz nyolcadikos közül a jelek szerint több mint a fele ta­nul tovább a szakmunkás- képzőkben, míg a szakmun­káscélú szakközépiskolában csaknem négyszázan. A lehetőségekről és a vál­tozásokról kérdeztük Fehér­vári Andort, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának helyettes vezetőjét: — Bizonyára ,a diákok nagy része már eldöntötte, hogy hová küldje el a je­lentkezési lapját. Nem késő még figyelmeztetnünk őket arra — mondotta —, hogy a pályaválasztási intézet füze­tében feltüntetett szakmák közül némelyek megváltoz­tak, illetve újakat indítunk elsősorban vállalatok kérésé­re. A gyöngyösi Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskolá­ba jelentkező gyerekek fi­gyelmét felhívjuk arra, hogy a géplakatos- és a két eszter­gályososztály mellett jövőre belép egy új is, mégpedig a gépszerkesztő, amely közép­fokú szakmai képzést nyújt. Az Izzó gyöngyösi gyára kér­te nemrég ennek a szakmun­káscélú szakközépiskolai osztálynak a .létrehozását, ahová a lányok is kérhetik felvételüket. Ugyancsak itt lesz majd még egy csoport, amelynek egyharmada az irá­nyítástechnikai, kétharmada pedig az elektrotechnikai műszerész szakmával ismer­kedik szeptembertől. Gyön­gyösről még további újdon­sággal szolgálhatunk. A Ne- mecz József Mezőgazdasági Szakközépiskolában sértés­éé szarvasmarha-tenyésztő, míg a 214. számú Ipari Szak­munkásképzőben üvegcsiszoló és üvegfúvó szakmára is várják a jelentkezőket. Az üvegcsiszoló pályát elsősor­ban a lányoknak ajánljuk. A hatvani szakmunkásképző­ben — a kiadványban felso­rolt tizennyolc szakma közül — elsősorban a fodrászt emelném ki. Ide is főleg a „hölgyek” pályázzanak, mint ahogy a selypi szakmunkás- képző manapság egyre diva­tos szűcs szakára is. — És vajon mire számít­hatnak azok, akik a megye- székhelyen szeretnének to­vábbtanulni? — Nem fognak csalódni. Egerben, a 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben az idén újra indítunk egy fodrászosztályt. Lányokat várnak a cipőfelsőrész, fiér- firuha, kesztyűkészítő, vala­mint könyvkötő, szedő és kö­szörűs szakokra is. A mező- gazdasági szakmunkásképző­ben újdonság a jövő tanév­től a szőlő- és gyümölcster­mesztő szak, amely szintén középfokú végzettséget nyújt. A gyerekek megismerkedhet­nek itt még a zöldségter­mesztő, a dohányfeldolgozó, a borász és a sütő foglalko­zásokkal is. Várjuk továbbá a jelentkezőket, — a fiúkat is — az egri egészségügyi szakközép- és szakiskolát«. — A jelentkezési lapokat március 20-ig kell postázni. Több mint egy hónapjuk van tehát azoknak, akik még nem döntöttek. Milyen tanácsot adhatunk nekik? — A jelentkezési lap ki­töltésekor a szülők és a ta­nulók kérjék az osztályfőnök segítségét, mivel a pontatlan­ság később igen sok gondot okozhat. A nyomtatvány megfelelő rovatába két isko­lát is fej lehet tüntetni, de ne jelöljenek meg példáiul két azonos típusú szakközép- iskolát. A túljelentkezett szakmák — a vendéglátóipari és a közgazdasági — helyett az ipari szakmunkásképzők­ből válasszanak inkább. Ta­pasztalataink szerint ugyanis nekik soha nincsenek elhe­lyezkedési gondjaik. Bízunk benne, hogy mindenki jól dönt. Ez egyaránt fontos a fiatalok sorsa és a társada­lom szempontjából... Balettbemutató A Pécsi Balett február 13-6n, szombaton este mutatja be a Pécsi Nemzeti Színházban ISO. önálló táncművét, amely jelen­tős állomása a huszonegy évi al­kotói műbelymunkának. A jubileumi esten két új mű­sorral lépnek fel a táncosok. A mitológiai témával foglalkozó Medeia koreográfiáját Tóth Sán­dor Liszt- és' Erkel-dljas készí­tette, Juliusz Lucik, lengyel kom­ponista balettzen éjére. A másik balett a Szentivánéji álom, amelynek koreográfiáját Eck Im­re Kossuth-díjas, érdemes mű­vész tervezte Mendelssohn zené­jére. A történet követi a Shakes­peare-! főcselekményt, kerete viszont erősen kötődik az Euró- pa-szerte ismert népszokásokhoz. Mindkét balett igazi látványos színházi eseménynek Ígérkezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents