Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 10., szerda I. Pótalkatrészek a mezőgazdaságban (I.) „Garanciális" veszteségek ERRE NINCS PÉNZ Autóbuszok a fagyban Hihetetlennek tetsző adatok. Munkásszállítás. A Mát- raalji Szénbányák több mint hetven buszt futtat azért, hogy dolgozói munkába mehessenek. A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál tíz autóbusz teszi ugyanezt. Saját gépkocsijaik mellett még így is igénybe veszik a Volán járműveit. Még egy adat: a buszok vezetői a munkaidejüknek mintegy tíz százalékát töltik a kormány mögött. És mi van azokkal, akiket szállítanak, a munkásokkal? A mezőgazdaságban használt több mint 1300 géptípushoz csaknem százezerféle pótalkatrész kell. Pontosabban szólva ennyi alkatrész folyamatos szállításáról és raktározásáról kellene gondoskodni. Nem véletlen a feltételes mód! Az alkatrészválaszték kisebb-nagyobb hányadából, időszakosan vagy tartósan, alig vagy egyáltalán nem lehet kielégíteni az igényeket. Ám ha éppen van alkatrész, sok esetben azokat sem lehet megvásárolni. Például egy Rába 180-as traktor ventillátorához körülbelül 600— 800 forint értékű bordás csatlakozóhüvelyre lett volna szükség. Ez az alkatrész önmagában nen* volt kapható. Helyettes komplett ventillátort kínáltak 16 ezer forintért. Nem arról van szó, mintha a mezőgazdaságban már általános gyakorlat lenne az okszerű és kíméletes gép- használat, de sokszor olyan esetekben is új alkatrészek szükségesek, amikor a gépnek még semmilyen körülmények között nem szabadna meghibásodnia. Ezek gyártási hibák! Egy esetben 24 darab, többségükben új traktort vizsgáltak meg, és nem találtak olyan gépet, amelynél a 4 henger fejszelepe, porlasztója, adagolója mégcsak véletlenül is azonos értéket adott volna. Miközben a gazdaságokat a takarékos energiagazdálkodásra igyekeznek rászorítani, rendszerint az új gépek is „túlteljesítik” a műszakilag előírt üzemanyag-felhasználási normákat. És a gazdaságok hiába is akarnák ezeket az önmagukban nem nagy értékű, de az üzemanyag-felhasználást jelentősen növelő hibás alkatrészeket kicserélni, azokat gyakran nem lehet kapni. Nemcsak az alkatrészellátás, hanem a garanciális szolgáltatás is akadozik. Érdekes módon nem a szervezetlenség; hanem sok esetben egy bizonyos fokú túlszervezett- ség miatt. Egy szélsőséges példa: meghibásodott egy kombájn felhordólánca. A szövetkezet értesítette a garanciális szolgáltatást végző javítóvállalatot, amely „fődarab cserére nem vállalkozunk” értesítéssel a kereskePáramentesítő kendő gyártását kezdte meg a Pamuttextil Művek székesfehérvári kikészítő gyára. A „Fil- tex” nevű filcesített törlőruhát sztearin-származékkal itatták át, így az ablakok, delmi vállalathoz küldte a gazdaságot. Annak rendje és módja szerint kiszálltak a szakemberek és megállapították, hogy a kombájn felhordólánca, a helytelen használat miatt romlott el (!?), és a garanciális alkatrészt nem adták ki. Ezután a szövetkezeten volt a sor. A hibás alkatrészt megvizsgáltatta a MERT-el (Minőség Ellenőrző RT), ahol is kiderítették, hogy a felhordólánc gyártási hiba miatt ment tönkre. A vizsgálatokban és ellenőrzésekben részt vett műszakiak újból összegyűltek, és megállapodtak abban, hogy a MERT véleményét csak akkor fogadják el, ha a termelőszövetkezet külön anyagvizsgálatot is végeztet. A gazdaság ezt potom 9 ezer forintért megcsináltatta. A vizsgálat a MERT-et igazolta. Ment a jelentés és a tsz- ben várták a felhordóláncot. Ehelyett egy újabb levelet kaptak, amelyben az illetékesek közölték, hogy ezt a vizsgálatot sem fogadják el, mert a felhordólánc ötezer lánctagból áll, és ebből csak egyet ellenőriztek. A meghibásodott alkatrész kicserélését sem garanciális, sem szavatossági szolgáltatásban nem tudják vállalni... És nem valószínű, hogy az 1500 nagyüzem több tízezer gépe közül ez az eset csak egy gazdaság egy gépével történhetett, illetve történhet meg. A mezőgazdasági üzemek mindennek ellenére többnyire elvégzik mindazt a munkát, amit csak gépekkel lehet elvégezni. Igaz, az alkatrészhiány miatt álló gépek helyett esetleg kölcsöntrak- torokkal szánthatnak, vagy az aratáskor a szomszéd gazdaságok bombájnjai segítenek, de csak akkor, ha a saját munkájukat mór elvégezték. A kölcsöngépekkel dolgoztató gazdaság, tehát általában agrotechnikailag és biológiailag optimális időn túl tudja csak a szükséges munkákat elvégezni. A késői szántás például a kukoricánál hektáronként 4—5 mázsás terméscsökkenést okozhat, az aratáskor pedig mindennap késedelem akár egy mázsával is csökkentheti a betakarítható termést. (Folytatjuk) gépkocsi szélvédők törlésekor átlátszó védőréteget képez az üvegfelületen és hosz- szabb ideig meggátolja a bepárásodását. A kendőből fél millió garnitúrát gyártanak az idén Székesfehérvárott. A csillagos ég alatt Történt január közepén, hogy Ecséden tizenhat ércbányász élénken tiltakozott a busz miatt. Dermedtre fagyott járműbe kellett volna beszállniuk. Fűtés — semmi. Hűljenek meg, mert valakinek úgy tetszik, hogy a busz „jégszekrényként” várja a „kedves” utasokat? Ebből az esetből „ügy” lett. Tizenhat bányász véleménye azért figyelemre méltó. Mint a vízbe dobott kő •esetében, a hullámok gyorsan tovagyűrűztek, tünk — mondta Patócs László, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára. — Megkérdeztük az illetékes vezetőket is. Kiderült, hogy Gyöngyösorosziban a munkásszállító buszok körül már évek óta folyik a vita. Intézkedésre szólítottuk fel tehát az érdekelteket. A tiltakozó bányászokat meghallgatták. Akár összegezésnek is felfoghatjuk mindazt, amit a városi pártbizottság titkára elmondott. De azért a részletek sem lehetnek érdektelenek, úgy gondoltuk. — Minden autóbuszunk a szabadban parkol éjszakánként, itt bent, a telephelyünkön is — hallottuk Nagy Józseftől, a Volán gyöngyösi üzemének vezetőjétől.! A fagy dermesztő ereje tehát egyiket sem kíméli. Nemcsak ecsédi sajátosságról van szó. Hm! Kezd tágulni a kör. Ha farmotoros Vannak a régebbi, a víz- melegítéses buszok és vannak az újak, a légbefúváso- sak. A szabályozó szelep akkor nyit, amikor a víz hőmérséklete eléri a 70—80 fokot. Ehhez idő kell. Például a farmotoros járművek esetében. A légbefúvás ... hát az más. Az akkor is ontja a meleget, ha a busz áll, — Mi lett a régi garázsok sorsa a falvakban? — Huszonöt évvel ezelőtt építették a bányászjáratoknak ezeket a garázsokat, a valamikori, úgynevezett fa- karuszokhoz. A mostani járműveink nem férnek be. De különben is, hol vannak már a régi garázsok? Ami megmaradt, azt egészen másra használják, más cégek. — Hogyan védekeznek a fagy ellen? — Ha szükséges, akkor a gépkocsi vezetőjének éjszakánként annyiszor és olyan időközökben kell a motort beindítania és járatnia tíz- tizenkét percig, hogy a hűtővíz ne fagyjon meg. Ha fagyálló folyadék van a pendszerben, akkor erre a többszöri melegítésre nincs szükség. — Csak szívességből kel fel az ágyból a sofőr éjszakánként? — Nem, ezért meghatározott mennyiségű juttatást kap. Megfizetjük. Már amennyit tudunk adni... — Az összefagyott busz tehát természetes állapot? — A buszt fűteni kell. Minden járatot. — Tud más, hasonló panaszról is? — Hozzám ilyen még nem érkezett, ezt az ecsédit kivéve. — Ellenőrzik a buszok fűtését? — Neee ... m. Akkor elmondom a saját tapasztalataimat. Hosszúhosszú évek óta járok ősztől tavaszig rendszeresen Gyöngyös és Eger között busszal. A 4-es Volán járatai gyakran fűtetlenek. Ehhez a klímához igazodva öltözöttek a sofőrök, korábban a jegykezelők is. Háromnégy éve már írtam erről. Akkor Egerben, az illetékes személytől azt a választ kaptam, hogy az ügyet kivizsgálták és megállapították, hogy a jelzett gépkocsi akkor, abban az egy esetben műszaki hiba miatt volt fű- tetlen. A népi ellenőrzés is A Gagarin munkásjáratainak a kihasználtsága a 25 és a 90 százalék között mozog. A dolgozók naponta 60 —120 percet töltenek buszon. — Nagy értékű berendezéseket kezelnek a dolgozóink. A balesetveszély fokozottabb. A legkisebb hiba is többmilliós kárt okozhat.. Az idegi leterheltség az ' üzemben az átlagosnál jóval nagyobb. Megjegyezzük, ígéretet kaptunk a Volán 4. sz. Vállalattól, hogy törekednek a régi, kényelmetlen kocsik lecserélésére. Az idézet abból a jelentésből való, ami Bódi Béla vezérigazgató, illetve dr. Jung József igazgató aláírásával ment a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. . A Mátraalji Szénbányák egy híján hatvan községből hozza-viszi a munkásait, ösz_ szesen majdnem öt és fél ezret. Átlagban 36 kilométer egy útvonal. A sofőrök műszakonként 9 óra 47 percet... hogy is mondjam?... várnak arra, hogy ismét forgathassák a volánt. — Ha nem rendelkeztünk volna saját autóbuszokkal, öt év alatt 32 millióval többet fizettünk volna ki a Volán vállalatnak. Az új tarifa kétmillió többlettel terheli meg kiadásunkat ebben az évben. Ezért az ösz- szegért két panorámás buszt vásárolhatnánk, amelynek önköltsége kilométerenként 8—10 forint a Volán 21 forintjával szemben. Még egy részlet: — Petőfibányai járataink 205 idegen vállalati dolgozót is szállítanak. Az idézetek a Cyőry Sándor vezérigazgató aláírásával ellátott tájékoztatóból származnak. A hivatalos papír címzettje ugyanaz, mint az előbbi. Végül — A két vállalat vezetői tegyenek erőfeszítéseket a szállítási igényeik együttes, megfelelően koordinált és gazdaságos kielégítésére, az autóbuszvezetők állásidő alatti tényleges munkával való elfoglaltságára és ajánlják fel személyszállítási kapacitásukat más üzemeknek, különös tekintettel a mezőgazdasági nagyüzemek őszi betakarítási munkáival összefüggésben. Váraljai Sándor, a NEB főelőadója és Nagy István, a vizsgálat vezetője látta el aláírásával a javaslatokat. — Tudajdonképpen az történt Ecséden, hogy a szokott gépkocsi egy hétig javításon volt. Egy farmotorost állítottunk be a helyébe — mondta Nagy József, a Volán gyöngyösi vezetője. Dr. Párkányi István, a gyöngyösoroszi ércbányák üzemvezetője: — Régen volt olyan, hogy a költségek miatt nem szorgalmaztuk a modern autóbuszokat. De ez ma már nem érvényes. Természetesen érdeklődtünk a dolgozóinknál és elég sokan szóltak a fű- tetlen buszok és a menetidő csúszásai miatt. De azt hiszem, véleményüket a mostani hangulat erősen befolyásolta. A tizenhat ecsédi bányásszal beszéltünk és egyeztettük álláspontjainkat. Ha úgy tetszik: mindez egy fűtetlen busz miatt. Nagy ügy! Ekkora port... !? Pedig egészen másról van szó. Emberekről. Nem is csak arról az ecsédi tizenhatról, mégcsak nem is arról a Gyöngyös környéki sok-sok ezerről. A munkásokról. Akiknek milliós értékeket kell gondosan kezelniük, működtetniük, akiknek milliós értékeket kell termelniük. Igen: ezt tudjuk — a pénz. És az ember ... ? Mennyivel könnyebb egy tanácskozáson szép szavakat hangoztatni a humanizmusról, mint figyelni arra, hogy az ecsédi bányászok, a Tho- ez, a Gagarin, a petőfibányai ... ak akármelyik más üzem munkásai hideg buszban fagyoskodnak-e egy vagy két órát, vagy munkájukhoz, emberi mivoltukhoz illő körülmények között utaznak-e? G. Molnár Ferenc Bonyhádi Péter Páramentesítő kendő A KERMI-ben vizsgáztatják a Lada 1300 S típusú személygépkocsit. A mellső lengéscsillapítók vizsgálata Vizsgázik az új Lada ftmtt—«u »II A motor műszeres vizsgálata (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KS)