Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 9., kedd 3. Kinek a pénzét kockáztatják? Kilencszer került elő a szonda Ittasan az éjszakában... Szökés az ellenőrzés elől — Volánok, fiatalok, poharak - Már a nők is így vezetnek - Tagadás az utolsó percig AZ EMBER NÉHA elképed egy-egy árcédula láttán. Az igazi meglepetés nem is akkor éri, ha valami megdrágul — az árak emelkedéséhez már-már hozzászoktunk —, hanem akkor, ha hirtelen olcsóbban adnak valamit. Az is megesik, hogy féláron, méghozzá minden látható ok nélkül. Persze, aki éppen akkor, éppen azt akarja megvenni, ami olcsóbb lett, annak felhőtlen az öröme, ám érthető a bosszúsága annak, aki előző nap vásárolt „kétszeres” áron. De gondoljuk végig a dolgot. Nincs ebben pazarlás? Nem adták-e túl drágán eredetileg, és ha nem, akkor most ki fizeti meg a külön- bözetet? Elvégre abban az áruban ugyanannyi anyag és munka testesül meg, mint korábban. Miért lett olcsóbb? Talán lejárt a szavatossági ideje, romlott a minősége, vagy egyenesen hibás, rossz a konstrukció? Ez is előfordul, de most maradjunk csupán azoknál az árleszállításoknál, amelyek a kifogástalan minőségű, hibátlan termékeket érintik. Az ilyen árleszállításokat általában az teszi lehetővé, hogy a kereskedelmi vállalat rendelkezik egy olyan pénzösszeggel, amelyet csak erre a célra fordíthat. Ezt az összeget kockázati alapnak nevezik, s ennek képzése kötelező a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok számára. A kérdés most már az: szükséges-e ez, nem csá- bft-e felesleges pazarlásra? A kereskedelem köztudottan kockázatos tevékenység. Gondoljunk a legmindennapibb példára, a kenyérre. A fogyasztó elvárja, hogy mindig, minden boltban friss kenyeret vehessen. Ám, ha esténként mindenütt van friss kenyér, akkor reggelenként mindenütt kell lennie száraznak is, hiszen lehetetlen kiszámítani, pontosai#- mennyit vesznek meg a sütés napján. Amikor tehát a boltos eldönti: mennyi kenyeret rendel — kockáztat. Vagy annak a következményeit vállalja, hogy estére elfogy a kenyér, és nem tudja a vevőket kiszolgálni, vagy a veszteséget, azt, hogy a maradék a nyakán marad. Mondhatná persze az olvasó: az iparcikkek nem romlandóak, mint az élelmiszerek, ha nem ma, hát holnap elkelnek. Csakhogy ez sem biztos. Télikabátból — például — több fogy, ha kemény és hosszú a tél, s kevesebb, ha enyhe és rövid. Mire készüljön fel a kereskedő? Menynyit rendeljen nyáron, mivel az ipar akkor kéri a rendelést? Felkészül mondjuk közepes, átlagos télre. Kockázata hasonló, mint a kenyér esetében: vagy sok lesz a kabát, vagy kevés. Persze, lehetne éppen any- nyi is, amennyi kell — legalábbis elméletben. A gyakorlatban aligha. Mert a vevőnek nem mindegy, hogy piros vagy fekete, kék vagy zöld kabát van az üzletben. EZT A VESZÉLYT minden kereskedelmi vállalat el akarja kerülni, aminek egyenes következménye, hogy a tél végén eladatlan kabátok lógnak a raktárakban. El lehetne tenni ezt’ az árut a következő szezonig, csakhogy a raktározás pénzbe kerül, a készletek értéke után a vállalatoknak kamatot kell fizetniük. Ráadásul számolni kell a divat változásaival is; jövőre esetleg divatjamúlt lesz az idei kabát. A legkézenfekvőbb megoldás az egész ruházati kereskedelemben általánossá vált szezon végi vásár (ami ezekben a napokban is zajlik), amikor engedményes áron kiárusítják a megmaradt készleteket. Az árengedményhez a kockázati alap nyújt pénzügyi fedezetet. Amint a kockázati alap terhére szállítják le esetenként más iparcikkek árát is. Mert felgyűlhetnek eladhatatlan készletek minden termékből, nemcsak romlandó élelmiszerekből vagy szezonális divatcikkekből. Hogy mennyi és milyen hűtőgépet, televiziót, bútort, órát vesz meg a lakosság, az is számos, előre alig látható tényezőtől függ. Például a jövedelmi viszonyok alakulásától, az egyéb kiadások változásától, a kapható árük választékától. Ha egy új típusú televízió jelenik meg, akkor a régi nehezebben, esetleg csak árengedménnyel adható el. Ha a turisták sok kvarcórát hoznak be, a bolti esetleg nem kel el. Ha drágul a cigaretta, a szeszesital, kevesebb jut egyéb áruk vásárlására, és így tovább. HA MINDEHHEZ MEG hozzászámítjuk, hogy a kereskedők is tévedhetnek, és olyan árukat is rendelnek, amelyek a vevőknek nem tetszenek, vagy pontatlanul mérik fel a keresletet, akkor vitathatatlan, hogy időszakos árcsökkentésekre, ehhez pedig pénzre, kockázati alapra szükség van. Ám ha azt is megtudjuk, hogy a kockázati alapot a vállalatok úgy képezik, hogy eleve egy árnyalattal magasabban szabják meg a fogyasztói árat, akkor már felszisszenünk: az árengedményt végső soron nem a kereskedelem, hanem a fogyasztó fizeti meg. Ezért érdemes eltöprenge. ni azon, vajon jó-e az, ha központilag szabják meg a vállalatoknak, hogy mekkora kockázati alapot képezzenek? így ugyanis — mivel ezt a pénzt időnként kötelesek a fogyasztóknak visszajuttatni — esetleg'' néha kénytelenek olyan árut is olcsóbban adni, amely eredeti árán is elkelne. Más szavakkal: engedményes vásárokat rendeznek kurrens termékekből. (G. Zs.) Közelebb a külpiachoz Az egy éve alakult Exportalma Társaság most osztja el először a kivitelből származó eredményt a tagok között; az állami gazdaságok, téeszek és áfészek elégedettek a társaság keretében végzett tevékenység többletnyereségéi vei. A 294 tagot tömörítő társaság a közös érdekeltség, kockázatvállalás előnyeinek kamatoztatására jött létre. A korábbi gyakorlat szerint az almatermesztők a Hunga- rofructnak adták át — meghatározott áron — a termést, a kereskedelem eredménye nem érintette őket. A társasági formában a termesztők közelebb kerültek a külpiachoz; a haszonból megfelelő arányban ők is részesülnek, ám az esetleges veszteség is közösen terheli őket. Az érdekeltség a termelőket jó minőségű gyümölcs átadására ösztönzi. A korábbiaknál nagyobb gondot fordítottak a szedésre, a csomagolásra és a tárolásra. Az eredmény míg azelőtt az Ö6z- szes termelésnek általában 20—25 százaléka volt harmadosztályú, most ez az arány jóval 20 százalék alatt maradt. A gondosabb tárolás különösen hozzásegített ahhoz, hogy az átlagos 30 százalékról 50—55 százalékra emelkedett a legértékesebb, kiváló minőségű exportalma aránya. „ A tavalyi tapasztalatok alapján a társaság az idén még körültekintőbben szervezi meg az almaszezont főként a csomagolás és a zökkenőmentes szállítás feltételeiről igyekeznek gondoskodni. A társaság programjában a fajtaösszetétel javítása is szerepel; céljuk egyrészt az érési idő széthúzása, másfelől olyan fajták elterjesztésén dolgoznak, amelyek a legkeresettebbek a külföldi piacon. Bazaltgyapot A kislakás-építők számára is gyárt az idén bazalt- gyapot-szigetelőanyagot a KÖSZIG tapolcai gyára. Termékeit eddig elsősorban nagyüzemeknek szállította, de ebben az esztendőben már annyit készít belőlük, hogy jut a TÜZÉP-telepekre is. A polietilén fóliába vagy alufóliára varrt bazaltpaplanból például a tavalyinál háromszázezer négyzetméterrel több hagyja el a gyárat. Hétfőn reggel nem kis örömmel rakta elém a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának friss postáját Bodri Sándor, Adács tanácselnöke. A küldemény egy vaskos könyvet, valamint Patkó Imre, területi főosztályvezető levelét tartalmazta, mely igen hasznosnak, példásnak ítélte azon összefoglaló jelentést, amelyet a 3200 lelkes télépülés szociálpolitikai, kulturális és fejlesztési bizottsága készített 1981. végén. Ahogyan vendéglátóm megjegyezte: a községi tanácsok bizottságait igen nehéz úgy összefogni, hogy ütőképes, a tanácsi testület segítő munkát végezzenek, ezért tartja fontosnak, elismerőnek Adács szereplését az országra kiterjedő, központi tájékoztatóban. De jóformáin arra sincs időnk, hogy a kötetet végiglapozzuk, amikor telefonhoz hívják Boári Sándort. A vonal túlsó végén Cserve- nyák János, az ÉVIZIG osztályvezetője, és mihamar kész az egyezség: csütörtökön itt lesz, a tanácsházán. — Talán az utóbbi két évtized legfeszítőbb problémáját sikerül az idén megoldaAz URH-s járőrök a hirtelen kanyarvételre figyeltek fel. A személygépkocsi az egri Lenin útról vágott be az egyik mellékutcába, a gyors kanyarodás meglehetősen próbára tette a vezetőt. Szerencsére csak egyedül haladt az utcában, így csupán a saját életét kockáztatta a kényszerű szlalomozással. A rendőrautó előzött, majd lendült a tárcsa: — Ellenőrzés...! A férfi, É. Sándor bele- egyezően bólintott, s úgy tett, mintha a kiszálláshoz készülődne. Hirtelen azonban hátramenetbe kapcsolt, s pánikszerű gyorsasággal tolatni kezdett, menekülni az ellenőrzés elől. A rendőrök azonban nem lepődtek meg, ismerik már az autós trükköket, így perceken belül ismét megállásra szólították fel a meglehetősen gyanúsan viselkedő autóst. — ön ivott, ugye...? Kérem, fújjon bele a szondába! — a felszólítás erélyes volt, de udvarias. A szonda pedig egyre színesebb, bizonyítván az alkoholfogyasztást. A későbbi vérvétel eredménye ugyancsak igazolta a rendőrök gyanúját, miért akart eltűnni a szemük elől az éjszakai közlekedő. .. É. Sándor esete nem egyedi : a napokban megtartott egyik éjszakai gépjárműellenőrzés során kilencszer színeződött el a szonda. S minden alkalommal — okkal! A közlekedésrendészet szakemberei szerint a történelmi borvidék, a csábító szépasszony-völgyi kirándulás, a hétvégi telken rendezett baráti összejövetel, egy-egy nagyobb névnap alkalom az iszogatásra. Sokan még akkor sem tudnak ellenállni a kísértésnek, amikor autóval, motorral vannak. Súlyos gond ez, mert például a közlekedési balesetek 20 százalékánál az ittasság játssza a fő szerepet. — Az utóbbi időszakban egyre többen vesznek részt a forgalomban úgy, hogy előtte megittak egy-egy pohár italt, vagy esetleg többet is — összegzik a tapasztalataikat a megyeszékhely közlekedésrendészeti rendőrei. — Nappal szúrópróbaszerűen állítjuk meg a járműveket, éjjel viszont minden autóst, motorost ellenőrizni tudunk. Az a kénünk. Persze, a víz, ami mérhetetlenül hiányzik — mondja a tanácselnök. — Az akciót nem most kezdtük, nem is tegnap, hanem még az 1960-as években, csak akkor a járásiak visz- szadobták a labdát, mondván, hogy van négy-öt artézi kutunk. Hanem azok rövidesen elapadtak, olyannyira pedig, hogy az iskola, óvoda és orvosi rendelő ellátását is csak egy központi kútra épített szivattyú, illetve híd- roforlépcső közbeiktatásával tudjuk biztosítani. Most, ha nehezen is a megye áldását adta a 25 millió forint értékű beruházásra, és bár a korábban elkészített tervet módosíttatnunk kell, Cserve- nyák dlvtárs éppen evégből jön csütörtökön. Talán még ebben az esztendőben megindulhat a csőfektetés. Hozzá kell tenni, a beruházás költségeit szinte teljesen magunk álljuk. Csaknem 17 millió forintot a lakosság tesz asztalra, ötmilliót a tanácsi érdekeltségű üzemek, a megye mindössze megfejeli vállalkozásunkat a tervciklusban előirányzott 3 millió forinttal. résünk, ne vegyék ezeket az intézkedéseket zaklatásnak, mert az állampolgárok, az országúton járók biztonsága érdekében tesszük. Az ittas vezetők ugyanis felmérhetetlen veszélyek és súlyos tragédiák okozói lehetnek. Számtalan példát lehetne sorolni az ittas vezetéssel kapcsolatban. Egyebek között azt, hogy „már” a nők sem kivételek: B. Sándorné egy esti névnap után ült a volán mögé, de nem jutott messzire, mert a Petőfi téren megállították. A rendőrök többszöri figyelmeztetésére és kérésére volt csupán hajlandó belefújni a szondába. A vonakodás érthető volt, mert az érzékeny műszer „enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot” mutatott ki. A vérvétel bizonyított: 1,09 ezrelék egyenlő a jogosítvány elvételével. Sokan úgy tartják, hogy egy-két pohár italra nem reagál a szonda. Az elszíneződés azonban már a legkisebb mértékű alkohol hatására is megkezdődik, s ha 0,08 ezrelék alatt „áll” meg: szabálysértési feljelentésre kerül sor. Efölött viszont már kötelező a vérvétel, az ezrelékek növekedése már büntető eljárást von maga után. Aki ittasan vezet, ám még nem volt büntetése hasonló eset miatt, „megúsz- sza” a jogosítványt 2—5 hónapi bevonásával, valamint 2—3 ezer forint pénzbírsággal. A visszaesők — az ittas vezetők 5—10 százaléka ilyen — már hosszabb időre elbúcsúzhatnak a jogosítványtól, s nem ritkán ötezer forintig terjed a bírság összege. Ennyit fizetett például E. Ferenc, aki egyik éjszaka Párád és Galyatető között ittasan karambolozott. Összeütközött egy tehergépkocsival, s utasát könnyű sérülésekkel szállították kórházba. A szeszes éjszaka számlája: ötezer forint bírságot fizetett, mellékbüntetésül pedig másfél évre eltiltották a járművezetéstől. B. Sán. dór, az egri Kistályai úton felborult a segédmotorkerékpárjával, mert annyira részeg volt, hogy nem tudott uralkodni a motor fölött. Miután felépült a sérüléseiből, elmondta, hogy „csupán” egy deci pálinkát, 1 liter bort és két üveg sört ivott meg aznap. Ez a menyAz adácsiak egyébként elégedettek lehetnek az V. ötéves tervidőszak ajándékaival. Dr. Szilasi Imre, a község megbecsült orvosa új rendelőbe, lakásba költözhetett, négy tantermes iskola épült a községben, a régiből pedig négycsoportos óvodát alakítottak ki, és pár esztendeje szolgálja a falu időseit az öregek napközije. Miniden nadrágszíjszorítás ellenére és túl a vízprogramon, egyéb jó kilátásai is vannak e nagy vasutasközségnek. Még ebben az évben újabb, immár harmadik napközis csoport szervezésének feltételeit teremtik meg, gépesítik a gyermekintézmények központi konyháját, a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ elnöke, Rohánszki Ferenc pedig arra tett kötelező érvényű nyilatkozatot épp a múlt héten, hogy a meglevő iparcikkbolt és cukrászda épületét korszerű ABC-áruház* zá alakítják a VI. ötéves terv során. Hétfőn reggeli beszélgetésünk kiterjedt a művelődés, az egészségügy kérdéseire is. — Pénteken tartja küldött- gyűlését művelődési házunknyiség a vérben 3,17 ezreléket jelentett — később pedig 4800 forint bírságot és két évi jogosítványbevonást. Jellemző példa B. György és D. Ilona esete is: együtt szórakoztak Eger egyik bárjában, s amikor tovább indultak — természetesen —, minden lelkiismeretfurdalás nélkül ültek autóba. Mi több: B. György, a jármű tulajdonosa átengedte a volánt a nőnek, akiről az ellenőrzéskor ugyancsak kiderült, hogy nemcsak egyetlen pohárkával ivott. D. Ilona jogosítványát a hely. színen bevonták, B. György ellen pedig a vezetés átengedése miatt tettek feljelentést a rendőrök. Az éjszakai ellenőrzések tapasztalatai közé tartozik továbbá, hogy az ittas vezetők között meglehetősen sok a fiatal. A megyeszékhelyhez közel eső faluban például egy motoron hárman utaztak — meglehetősen kacskaringózva, amikor a járőr megállította őket. A jogosítvány itt is a rendőrök szolgálati táskájába került, a motor pedig egy időre pihenőbe. Bár ki tudja: nem ritka ugyanis, hogy azok, akiktől elveszik a jogosítványt, szemrebbenés nélkül közlekednek tovább, bízva a szerencséjükben. Ilyenkor aztán ha ismét „belefutnak” egy ellenőrzésbe, s minden kiderül, rendszám nélkül marad a kedvenc motor, személyautó. S az újabb büntetés sem marad el... — Amikor előkerül a szonda — jellemzik magatartásunkat a szakemberek —, a járművezetők az utolsó pillanatig állítják, hogy ők nem ittak egy cseppet sem. Azután ők „lepődnek” meg a legjobban, amikor rákérdezünk, hogy vajon mitől színeződött el az addig hófehér kristálycsomó. Végül mindig kiderül, hogy bizony lecsúszott a gallél, alá egy-két pohárral. És ilyenkor megkezdődik a könyörgés, a bocsánatkérés, a kilincselés a megtörténtek elsimítására. — Hogyan reagál, mit válaszol ilyenkor a rendőr? — Mindenkitől megkérdezzük: „Mondja meg őszintén, ennyire hiányzott magának az az egy-két pohár ital? Hát, megérte...? ban a Barátság Termelőszövetkezet, amely megközelítően 14 millió forint nyereséggel zárja az 1981-es gazdasági évet. Ami a közös gazdaságot illeti, oda-vissza alapon igen jól megvagyunk egymással. Különösképpen azt a szerződést emelném ki e kapcsolatból, amit művelődési házunkkal sikerült megkötni. Hogy miért példás ez a vállalkozás? Mert a Barátság nem anyagi dotációra kötelezte magát, hanem rendezvényeink támogatására, a tagság tömeges megmozgatására. Ami pedig az egészségügyi ellátást illeti, sehogyan sem vagyunk kibékülve az új, hét végi ügyeleti rendszerrel, és ebbéli aggályunkat Markovics Ferenc elvtársnak is kifejtettük egy noszvaji továbbképzésen. Véleményünk szerint a mereven 'alkalmazott miniszteri intézkedés, sem a betegellátás, sem a járás orvosainak helyzete szempontjából nem előnyös. Egyszerűen nem számol a területi, és a felszereltségből adódó helyzettel, az ebből keletkező emberi problémákkal. És nem szeretném, ha későn, néhány tragédia árán döbbennének rá a helyzet fonákságára megyénk, járásunk egészségügyi ellátásának szervezői, irányítói — mondotta befejezésként az adá- csi tanácselnök. (moldvay) Markazi váltók Mind több rendelés érkezik a Ganz Villamossági Művektől a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet melléküzemágához. A nagyüzem számára áram. és feszültségváltókat teker, csel itt egyebek közt Ferenc Ottóné, Kucsera Béláné és Ha. csavecz Gyuláné (Fotó: Kőhidi Imre) Szilvás István Vízhálózat épül — Fejlesztik a gyermekintézményeket — Az orvosi ellátás azonban gondot jelent A hét örome-goiiilja Adácson
