Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 6., szombat 3. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) mennyisége. A beruházási célú értékesítés 1,6 százalékkal, a termelő ágazatok vásárlásai 1,5 százalékkal emelkedtek. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene — a beruházások mérséklődésével ösz- szefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fokozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek ellenére csökkent, mivel az átadások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari vállalatok növekvő mértékben vállaltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. 1981-ben folytatódott az építőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,1 százalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magánerőből épült lakások száma. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összességében megegyezett az előző évivel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal kevesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emelkedett. A növénytermelés csökkenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszteségeket okozott. Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnál. Búzából a korábbinál kisebb területen az előző évinél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb a kiemelkedő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg-os hektáronkénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorrépából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az előző évinél nagyobb vetésterület és a termésátlagok növekedésének együttes eredménye. A burgonyatermés 14 százalékos emelkedése a hozamok növekedéséből adódott. A rizstermés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismértékben csökkent, a gyümölcstermés lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 százalékkal kevesebb termett az 1980. évinél, de a bor minősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarha-állomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertésállomány lényegében megegyezett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lényegesen meghaladta az utóbbi évekét. A nagyüzemek juhállománya 2 százalékkal csökkent, és az év végén 2,4 milliót tett ki. A vágóállat-termelés 1 százalékos növekedésén belül a vágósertés-termelés lényegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaromfi és a vágójuh termelése nőtt, a vágómarháé csökkent. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a tojástermelés 2 százalékkal elmaradt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazda- sági (ipari, építőipari, szolgáltató stb.) tevékenysége számottevően bővült. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban együttesen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 22 ezer fővel, 2,8 százalékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágyaellátása az 1980. évihez képest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre számítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3600 traktort, 850 arató-cséplő gépet, 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakitermelése 1981-ben 7,7 millió m3 volt, némileg meghaladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdőfelújítási tevékenység összességében több mint 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1981. évi fő fő céljai teljesültek. A közüzemi víztermelő kapacitás mintegy 2 százalékkal, napi 90 ezer m3-rel nőtt. A közműves vízellátásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ezzel az ország lakosságának 77 százaléka tekinthető ellátottnak. A szennyvíztisztító kapacitás 13 százalékkal bővült. A tervezett vízügyi beruházások többségét befejezték és üzembe helyezték Elkészült a kiskörei vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az árvízvédelmi fővédvonalakat. Az év végén a védvonalak 61 százaléka felelt meg az előírt maximális követelményeknek. A belvízelvezetés átlagos idő- szükséglete valamelyest csökkent. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a közúti szállításban 2,5 százalékkal, a vízi szállításban 7,1 százalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nem változott. A távolsági személyszállításban az utasok száma 8,1 százalékkal csökkent, az átlagos utazási távolság azonban nőtt A helyi tömeg- közlekedésben az előző évinél 3,0 százalékkal többen utaztak. A villamosok kevesebb, a metró és az autóbuszok több utast szállítottak, mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 villamos és dízelmozdonyt, 105 személy- és 824 teherkocsit vásárolt, 66 km vasúti pályát villamosítottak, 268 km-t korszerűsítettek és 63 km vonalat szereltek fel önműködő vonalbiztosító berendezéssel. A közúti szállításban csaknem 19 ezer új tehergépkocsit, a tömegközlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állítottak forgalomba. Az év végén megindult a forgalom a metró észak-déli vonalának Deák tér—Élmunkás tér közötti szakaszán. Az év folyamán 100 ezer új személygépkocsit értékesítettek, és az állomány meghaladta az 1,1 milliót, amelyből több mint 1 millió a lakosság tulajdonában volt. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké mintegy 14 ezerrel bővült. A szállításban és hírközlésiben foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal, 4300 fővel ke- vessebb volt az előző évinél. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben is növekedett. A áruforgalom behozatali többlete kisebb volt az 1980 évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest meghaladta.^ Ezen belül csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek importja, míg a termeléshez szükséges anyagoké és a lakosság ellátását sz gáló termékeké nőtt. A kivitel mennyisége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél. Ezen belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből kedvező árakon jelentősen nőtt az export. Fokozódott — bár lényegesen kisebb mértékben — az ipari késztermék külpiaci értékesítése is, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek kivitele viszont mérséklődött. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le. A KGST-országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműködés. A rubelelszámolású behozatal folyó áron — az erőteljes áremelkedés miatt — 5,3 százalékkal, a kivitel 8,9 százalékkal növekedett. A behozatali töb- let kisebb volt, mint 1980-ban. A nem rubelelszámolásokban a behozatal és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyenlegre kedvezően hatott, nogy a kiviteli árak a behozatali áraknál jobban emelkedtek, így a cserearány valamelyest javult. Beruházások A beruházások volumene mintegy 7 százalékkal csökkent. A szocialista szervek beruházásainak összege folyó áron 183,5 milliárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruházásoknál következett be. Ezekre 9 százalékkal kevesebbet folyósítottak. 1981-ben három új nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejeztek be, egy továbbit részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege az előző évinél nagyobb vállalati saját források és a szigorúbb követelmények alapján odaítélt hitelek révén, valamelyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az export árualapok bővítését szolgálta. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt általános, egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, a mezőgazdaságban, a belkereskedelemben, valamint az oktatás és az egészségügy területén nőttek a beruházási kifizetések. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság A népesség számának az utóbbi években tapasztalt lassuló növekedési ütemét 1981-ben csökkenés váltotta fel. 1982. január 1-én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981 folyamán 143 ezer gyermek született 5800-zal kevesebb, mint 1980-ban. A csökkenés oka elsősorban a szülőképes korú nők számának mérséklődése. 1981-ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A csecsemő- halandóság tovább mérséklődött: ezer élve- születettre 20,6 egy éven aluli haláleset jutott, az 1980. évi 23,2-del szemben. 1982. január 1-én a népesség 46,6 százaléka, 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés meghaladta az első ízben munkába lépett fiatalok és a gyermekgondozási segélyről visszatértek számát. A létszám ágazatok közötti átrendeződése a korábbiakhoz hasonlóan folytatódott: az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt az aktív keresők száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban és a szállítás-hírközlésben mérséklődött, a kereskedelemben némileg, a mező- gazdaságban jelentősebben emelkedett az aktív keresők száma. 1981. július 1-vel megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés a folyamatosan és a három, vagy több műszakban termelő üzemekben. Az év végén mintegy 900 ezren dolgoztak ötnapos munkarendben, és megtörténtek az előkészületek az 1982. év eleji általános áttérésre. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a bérkiegészítésekkel együtt 4720 forint volt, nominálértékben több, mint 6 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete — ugyancsak a bér- kiegészítéssel együtt — nem egészen 8 százalékkal emelkedett, és havi 4230 forintot tett ki. A pénzbeni társadalmi juttatások összege több mint 8 százalékkal nőtt és meghaladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természiet- beni — egészségügyi, oktatási, kulturális — juttatások összege is. Nyugdíjakra 61 milliárd forintot fizettek ki, ami 9 százalékkal több, mint 1980-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy egy év alatt 49 ezerrel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult továbbá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 100 forint lett, az addigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal emelkedett. 1981-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj átlagos havi összege 2415 forint volt. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forintot fizetett ki, ami 8 százalékos növekedést jelent. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981. végén 241 ezer anya vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, 13 ezerrel kevesebb, mint 1980 decemberében. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése országos átlagban 2,2 százalék volt. A lakosság összes fogyasztása 2,4 százalékkal emelkedett. A többlet döntő része a kereskedelmi forgalomban jelentkezett. A belkereskedelem a beszerzések fokozásával, készleteinek növelésével javította a kínálatot. A kiskereskedelmi forgalom volumene 3,4 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a ruházati cikkkek eladása 2—2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5 százalékkal nőtt. Á takarékbetét-állomány az év folyamán 14,8 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi feltételei 1981-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1200-zal nőtt. 68 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Csökkent a betöltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 3300-zal bővült. 1981 végén 68 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre. Az óvodai helyek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a megfelelő korú gyermekek 82,8 százaléka. Az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az 1981 /'82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 93 százaléka tanul tovább, megközelítően fele-fele arányban középiskolában, illetve szakmunkásképző iskolákban. Az előző tanévhez képest valamelyest emelkedett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma. A múlt évben 68 ezer diák tett eredményes érettségi vizsgát. ebből 42 ezer nappali tagozaton. Az esti és levelező tagozaton érettségizettek száma 2600-zal kevesebb volt, mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intézményekbe 102 600 hallgató jár, 1400-zal több, mint egy évvel korábban. • Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 200 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 700 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osztálytermeinek száma 1700-zal haladja meg az előző évit. Az alsófokú oktatásban a tanerők száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagógus tanít, 500-zal több, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátottsága. Az általános iskolai tanulók 39,9 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban, az 1980. évi 38,2 százalékkal szemben. A diákotthonban vagy kollégiumban lakó szakmunkástanulók, ill. egyetemi-főiskolai hallgatók aránya emelkedett, a középiskolásoké némileg csökkent. Idegenforgalom 1981-ben 14,8 miliő külföldi érkezett az országba, 850 ezerrel, 6 százalékkal több, mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek hazánkban. Az év folyamán magyar állampolgárok 5,5 millió esetben utaztak külföldre, ez 7 százalékkal volt több, mint 1980-ban. Az idegen- forgalomból származó bevételek és kiadások aktív egyenlege 1981-ben nagyobb volt az előző évinél. 1981-ben a szállodák befogadóképessége mintegy ezerrel, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, fizetővendéglátás — 19 000-rel bővült. Budapest, 1982, február 5. Központi Statisztikai Hivatal (MTI) Hazánk egyik legfontosabb energetikai létesítménye, a visontai Gagarin Hőerőmű is túlteljesítette tavalyi tervét — emellett befejezték az erőmű teljes rekonstrukcióját (Fotó: Kőhidi)
