Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-28 / 50. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1982. február 28., vasárnap Új magyar film a mozikban: Kabala A megdádázott avagy a filmre vitt veszély lajstrom Újszerű rendezvények - Filmvetítés a falvakban - Tartalmas előadások — Kertbarátok a gyckorlókertben — Elkeltek a slágerkönyvek Gyorsmérleg a mezőgazdasági könyvhónapról MINDENNAPI NYELVÜNK Idézőjeles „csak” Napilapjaink és folyóirataink hasábjain igen gyakran olvashatunk olyan szövegrészieteket, amelyekben a csak határozószc az idézőjel gyámsága alá kerül, s az idézőjelek rejtett jelbeszéde folytán sajátos nyelvi szerephez jut. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben jelentkezik az idézőjeles ,,csak”, arról e példatárunk is bizonykodik: „Ismét „csak" második lett az országos bajnokságon’ (Népsport, 1981. dec. 24.). — „Előadóművészeink — akár színészek, akár „csak" vers- és prózamondók" (Élet és Irodalom, 1982. jan. 22.). — „Az apai tanács is „csak" ennyi lehet: Vigyél magaddal a szüvedben néhány erős fát” (És, 1982, jan. 22.). — „Az itt következők nem képzett szakember állásfoglalását képviselik, hanem „csak" egy belülálló gondolatait" (És, 1982. jan. 22.). — „ö (Kálnoky, a költő) már „csak" mint itéletalkotó magasodik erkölcsi eszménnyé előttünk” (És, 1982. jan. 22.). — „Fel sem merül a bosszú, a kegyetlenkedés, „csak" a felelőtlenség, a gyermetegség, a butaság” (Népszava, 1982. jan. 23.). A jellemző és beszédes példákat még szaporítani lehetne. De a közöltekből. is kitűnik, hogy éppen napjainkban szaporodnak el az idézőjelek. A legtöbbször teljesen feleslegesen. A csak határozószó idézőjelbe tételét sem lehet meggyőző érvekkel támogatni, megmagyarázni. Annál iá inkább nem, mert a csak jelentése és használati értéke önmagában is bizonyos sajátosságokat hordoz. Rejtett jelbeszéde folytán alkalmas a megszorítás, a korlátozás, a fokozás a túlzás, a nyomósítás érzékeltetésére. Az érzelmi és hangulati többlet kifejezésére is felhasználható. Természetesen mégis van az idézőjeles „csak"-nak sajátos közlő, kifejező szerepe: a cáfoló, a kétségbevonó, az ellenkező értelmet sugalmazó vagy éppen a gúnyolódó idézőjelek rejtett jeladása nyilvánvalóvá válik a szövegösszefüggésben, és a mondanivalóban feltáruló szerzői szándékokban. Bizonyos mértékű külön felhívást is megfogalmaz az olvasó számára az idézőjeles „csak”. Ha több idézőjeles „csak" terheli a szöveget, akkor nehézséget támaszt a felolvasó számára is. A hangos megjelenítésben ugyanis meg kell szólaltatni az idézőjeleket. A leggyakrabban a megemelt hang is elegendő erre. A finomabb retorikai eszköztárból a megfelelő mimikái megoldást is elővehetjük: a száj sarkában is megjelenő idézőjel teljesebbé teheti az idézőjeles „csak” sajátos közlő sze repének megértését. Dr. Bakos József Kardos István forgatókönyvíró és Rózsa János filmrendező nem szívbajos emberek. Legalábbis ez derül ki abból, ahogy elbánnak új alkotásuk, a Kabala főszereplőjével — és velünk nézőkkel. Az előbbit hideg közönnyel egy szörnyűséges pokoljárásra, majd a halálba kényszerítik, míg minket arra szeretnének rábírni, hogy nézzük, sőt kín- lódjuk ezt végig. Az elvált szülők tudniillik azok a kutyafejű emberek, akik kicsinyeiket emésztik fel önző és alantas céljaikért. Az új kapcsolatokban pedig — ahol az anyának mindig egy ostoba, fafejű (néha-néha italozó) férfi, az apának egy fiatal, kívánatos, ám velejéig romlott szerető jut — magára hagyatva, árván, szomorú kisírt szemmel ődöng a gyermek. Ebben a világban mindenki hibázik, mindenki megbocsáthatatlanul bűnös, kivétel a csemete — őrá az áldozat szerepét osztották. Ha nyársra húzva, lassú tűzön pirítja meg valamelyik ősét, vagy egy vak bácsit angyali mosollyal arcán a 6-os busz elé vezet, akkor is — hiszen ELVÁLT SZÜLÖK GYERMEKE... A Kabalában két testvér története elevenedik meg. A műben olyan magas fokra emelkedik a művészi sűrítés, hogy már. már élvezhetetlen. A „hősökkel” a gyermekvédő intézetek bűnügyi és veszélystatisztikáit eleveníttetik meg az alkotók. Az ötödikes Facsiga betör egy áruházba, Kabalával pedig ezzel a 16 éves lánnyal — egyébként csak mint veszélyes baj- és méregkeve- rőt ismerhetjük meg — minden rosszat elkövetnek az alkotók .., Galeribe kényszerítik, otthagyatják vele az iskolát, dolgoztatják, ragasztót kell szívnia, majd három — természetesen munka helyett söröző, züllött, de minden bizonnyal nem kevésbé szomorú sorsú építőipari (szak?) munkással megerőszakoltatják és eny_ nyi borzalom után egy ritkán látható képi és gondolati közhely során mégha- lasztják. Mintha csak rubli- kákat pipálnának ki a történet kigondolói. Hogy semmi ne maradjon ki, Facsiga egy barátját, csak úgy mellesleg és megint a szülők válása okán, barlangba menekítik és halálbüntetésben részesítik. S mert apellálni kell a társadalom közönyére, a szülők bűnös közömbösségére, egy-két szépen fotografált kockával ezt is jelzik. Kész a leltár — kaptafán a mű. Most már csak vevő (néző) kell hozzá ... A film során régen látott arccal is találkozhat a mozilátogató. Kabala szerepét Nyakó Juli játssza, aki Rózsa János előbbi filmjének a Vasárnapi szülők-nek főszerepét is alakította. . Azóta azonban eltelt néhány esztendő és az akkor megismert leányka nővé érett, mára kinőtte figuráját, örömmel fedezhetünk fel egy új gyermekszereplőt is most, Facsiga azaz Jakab Zoltán személyében. Az anyát és az apát alakító Esztergályos Cecíliára és Garas Dezsőre más feladat ezúttal nem hárult, mint a meggyötört arcú szülők alakítása — teszik is kellő rutinnal. Külön említésre méltó Ragályi Elemér operatőri munkája, mintha a filmben zajló események szörnyűségei csak az ő szívéig hatoltak volna el igazán ... Szilágyi Andor A korábbi esztendőknél is gondosabban készítették elő, szervezték meg a 25., azaz jubileumi mezőgazdasági könyvhónap megyei eseménysorozatát. A finis előtt gyorsmérleget készítettünk a tapasztalatokról. Megtudtuk, hogy az operatív bizottság számos jó elképzelést ajánlott, s ezeket valóra is váltották. A február 7-i ünnepi megnyitó általános elismerést váltott ki. A gyöngyösi főiskolán elhangzott előadás a szakember- képzés igényeit taglalta, ötleteket adva a jövő feladatainak megoldásához. A hobbikert-tulajdonosokat vonzotta az AGROBER itteni, kisgépeket bemutató kiállítása. Több községben filmvetítő délutánokat tartottak. Ilyenkor nemcsak tájékoztató jellegű, hanem művészi hangoltságú alkotásokat is vetítettek, olyanokat, amelyek a falusi élet változásait érzékeltették. A vállalkozásból részt kért a Megyei Művelődési Központ is. Egerszalókon és a megyeszékhelyen dr. Merényi Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára beszélt a csonthéjasok termesztésével összefüggő tudnivalókról. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola gyakorlókertjében a kertbarátkor tagjai metszési bemutatón gyarapíthatták ismereteiket. Az is örvendetes, hogy erre az alkalomra számos közérdeklődésre méltó kötetet jelentetett meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó. A Gárdonyi Géza Könyvesboltban elmondták, hogy a legtöbben A hivatásos vadász kézikönyve, a Szobanövényeink című kiadványokat keresték. Ezekből minden példány elkelt, de időben gondoskodtak az utánrendelésitől. Február 27-ig ebben az üzletben mintegy 110 ezer forint, értékben vásároltak szakkönyveket. Ez ugyan nem végleges adat, hiszen a bizományosok még nem fejezték be a munkát, arra azonban utal, hogy az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva nőtt a forgalom. Elmaradt — pótolják mármint Csiki László Alkulcsuk című kétrészes történelmi játékának három előadását az egri Gárdonyi Géza Színházban. A Shakespeare-, Madách- és Krkel-bér- let tulajdonosai március 5-én, 6-án és 7-én tekinthetik meg Polgár Géza. Kuna Károly. Galkó Balázs és Pa- lóczy Frigyes szereplésével, a Szűcs János rendezte darabot a szokott időpontban, este 7 órától. Világos után nehéz volt magyar írónak lenni Magyar- országon. Aki közülük komolyan vette írói hivatását és magyarságát, az részt vett az 1848—49-es forradalomban és szabadságharcban. A tardonai idill Menekül Jókai Mór is, hiszen a leglelkesebbek közé tartozott a márciusi napokban, ha a békepárthoz kötődött is később; követte Kossuthot Debrecenbe, Aradra. Az ő menekülését, bujdosá- sát azonban igen kemény, akaratos vér és szív szervezi : a felesége, Laborfalvy Róza. Az ő barátja s munkatársa volt Telepy Károly, a Nemzeti Színház kitűnő komikusa és színpadi festője, aki Tardonán, a Bükk mélyén rejtőző kis faluban épített magának egy házat. Ezt a falut javasolta rejtőzőhelynek, s Róza asszony Gyuláról ide vitte Móricát lovas kocsin. Idilli életet élt a gyönyörű tájon, olvasott, kártyát vetett, templomba járt, lelkesen énekelt, festett vagy húsz akvarellt, siratót írt és mondott Telepy Györgyné temetésén, botokat faragott, kis vízimalmot épített. Esténként nagyokat sakkozott Rácz Endre református lelkésszel, s járta a gyönyörű vidéket, ismerkedett a természettel. Ez volt az utolsó iskolája — írta róla valaki —, itt járta ki a természet és a magány iskoláját. Csak írni nem írt. „Minek írjak? — fakadt ki. — Hiszen azt se tudom, van-e még nemzet, mely olvas, s van-e haza odakünn?” Igaz, pár hónap múlva, karácsonykor, Laborfalvy Róza menlevelet hozott. Klapka György, amikor Komáromban kapitulált, kikötötte, hogy katonái menlevelet kapjanak. Ilyen menlevelet szerzett Jókainak kiválóan kons- piráló felesége. Rácz tiszte- letes jóvoltából Miskolcon Kovács János nevére is szerez egy papírt, amivel mehet Pestre szolgálatot keresni. Vargha Balázs véleménye szerint nem voltak fontosak a menlevelek, mert a mindenütt otthon levő Laborfalvy Róza ekkor már tudta: Jókainak nem lesz Pesten bántódása. Rejtőzve maradni Ennek ellenére még Pesten is bujkál egy ideig, felesége lakásán, Adliczer vendéglőjében. „Rejtőzve kellett maradnom — írja —, mert az osztrák menlevél biztosította ugyan a fejemet a halálítélet ellen, de nem a lábaimat az ellen, hogy engem is úgy, mint a többieket (pl. Podmaniczky Frigyest) bé- sorozzanak közkatonának az osztrák hadseregbe.” S félhetett az osztrákoknál is császárhűbb magyar uraktól. Hegyessy Péter nevű magyar közvádló, emlékirataiban harminckét magyar írót ajánlott kivégeztetésre Haynau- nak. íme a névsor (ha egyi- kük-másikuk neve ismeretlenül hangzik is már fülünknek, így is igen fényes az): Vörösmarty, Bajza, Szigligeti, Petőfi, Arany, Csen- gery, Pálffy, Degré, Lisznyai, Szalay, Irinyi, Táncsics, Emő- dy, Gyurmán, Egressy, Vas- váry, Sárossy, Csernátony, Lauka, Sükey, Vas Gereben, Bulyovszky, Oroszhegyi, Lo- sonczy, Vajda, Szász Károly, Szemere Miklós, Tompa, Orbán, Pető, Erdélyi János, Jókai Mór. S lám, egy nem színmagyar — bár Táncsics pőréiben ugyancsak császárhű — államügyész, Kossalko János készít mentő emlékiratot, bizonyítván, hogy az irodalom 1848—49-ben nem vezette a forradalmat, csupán visszhangja volt a közérzésnek. Jókai mindenesetre nem érezte biztonságban magát. „Nevem ki volt törölve az irodalomból. Két évig Jókai Mór nem létezett.” (Sajó néven írt, a • „Csataképek” is úgy jelent meg.) .Csak 1852- ben írhatja kissé megnyugodva édesanyjának: „Én most nagy tehertől szabadultam meg, hivatalosan ki lévén mondva, hogy az 1848-i dolgokért többé senkit sem fognak elővenni; eddig bizony mindennap okom volt félni, hogy megszólítanak.” Piknik a porkolábbal Volt azonban az 1850-es években magyar írófejedelemmé nőtt Jókainak igazi pere is. 1863 elején politikai napilapot alapít, A Hon címen. Alig telt el pár hét, amikor Ivánka Imre, a lap „közgazdászat!” rovatának bel- munkatársa” átadta egy reggel Jókainak gróf Zichy Nándor cikkét, amelyet korábban Kemény Zsigmond már visszautasított. A-tizenkét ír.ott oldalas, Alapkérdéseink című cikket Jókai elfogadta, s a lap február 7-i számában ki is adta. Zichy azokat a politikai hibákat elemezte, amelyek Schmerling rendszerének magyarországi alkalmazásából következnének, s azt bizonyítja — komoly közgazdasági érvekkel —, hogy e rendszer alkalmazása Magyarországot s Ausztriát egyaránt tönkretenné. Jókai a cikk megjelenése után szinte azonnal idézést kapott Wolafka rendőrfőnöktől, aki a kihallgatáson három hónap börtönt helyezett neki kilátásba és 1000 forint pénzbüntetést. Zichy vállalta az anyagi terheket. Laborfalvy Róza ismét közbelépett, s bár férjét felmentetnie nem sikerült, igen komoly kedvezményeket csikart ki, mint később látni fogjuk. A katonai törvényszék ösz- szeült, s volt abban ezredes, őrnagy, százados, főhadnagy, alhadnagy, őrmester, káplár, frájter, sőt közbaka is. Jókai remek német nyelvű védőbeszédet kerekített, s hatásosan elő is adta. Aztán (február 17-én) kihirdették az ítéletet: egy év börtön, nehéz vasban. — De a helytartó csak három hónapot ígért! — kiáltott fel Jókai. — Das übrige ist für die schöne Vertheidigung! — mondta nevetve a hadbíró. (A többit a szép védőbeszédért kapta.) Mellékbüntetései: két évnél hosszabb időre eltiltották A Hon és az Üstökös szerkesztésétől, 1000 forint pénzbírság és a nemesség elvesztése. Furcsaság a dologban: Zichvt és Jókait e tárgyaláson csendháborítás címen ítélték el, nem sajtóvétségért. Igaza lenne Jókainak, aki így írt: „a katonai kormányzat valóságos oltalom volt ránk, szegény szabadelvű hírlapírókra nézve, az adminisztrációs tyrannu- sokkal szemben”? Azt a börtönt! Laborfalvy Róza berendez- tetett két szobát a József- kaszárnya börtönében, oda- vifték Jókai bútorait, ágyneműit, díványát, evő- és íróeszközeit, íróasztalát, faragószerszámait, még a rózsás hálósipkáját is. Ez a börtön nemigen látott még ilyet, a vendégek ld-be jártak, a hölgylátogatók cserepes virágokkal borították el a szobát, Haymerle fogházi felügyelő is, Jókai is pihenésnek tekintette az egészet. „Pompásan éltünk. Soha életemben több szabadságom nem volt, mint fogságomban, egész nap látogatókat fogadtam, este kimentem vacsoráim a Svábhegyre, a porkolábot is elvittem magammal” — írja. Egy hónap múlva a császár és király Jókainak megkegyelmez. Minden bizonynyal Zichy Nándor személye, befolyása, aulikus rokonsága is szerepet játszott benne. Jókai versben búcsúzik el porkolábjától, s a börtön- élmény csupán hangulatos emlék marad, inkább anék- dotikus, mint kellemetlen, hiszen A Hon-t is, amelytől közben elpártoltak az előfizetők, Zichy Nándor 5000 forinttal megmentette. (Folytatjuk) Bényei József A nyertes: a közönség A diákkabaré fesztivál döntője Sokág zúgott a vastaps az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola aulájában az első diákkabaré fesztivál döntőjében. A sikert mi sem bzonyítja jobban, hogy zsúfolásig telt a hatalmas terem, és sokan nem is fértek be, kint rekedtek. A forró hangulatú műsorszámok után, amelyek több mint 4 órán keresztül peregtek, nem unta el magát a nézősereg, hanem izgatottan várta az eredményt. Végül is az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola csapata bizonyult legjobbnak, második helyezést ért el a Gárdonyi Géza Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola együttese, a harmadik pedig a házigazda, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola „társulata” lett. Egyéniben első helyezést ért el Vincze János a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola kollégiumából, második lett Vidó László a „Gárdonyiból”, és a szereplők mezőnyében kiemelkedő alakításáért Barczi Zsolt „Dobós” diák kapott jutalmat. A zsűri, melybe az egri középiskolák tantestületei delegálták képviselőjüket, megállapodtak abban, hogy a kezdeményezést folytatni kell, lehetőleg szélesebb körben is. A mostani legjobb műsorszámokat pedig ki-ki lehetősége szerint meghívta saját intézménye farsangjának színesítésére.
