Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-28 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 50. szám ÁRA: 1982. február 28., vasárnap 1,40 FORINT Broccoli Igen, például bröccoli- lunch; vagy broccoli bor­mártásban; avagy rakott broccoli két személyre. Hogyan, talán Önök nem is tudják mi lett légyen az a broccoli? Hiszen a broc­coli — biztosíthatom ked­ves olvasóimat — igen ínyes- séges dolog, nemcsak tápláló, de könnyű és ízletes és ... Nem folytatom. Még azt hinnék, hogy mert egyszer ettem és még egyszer vet­tem, most már nem lehet bírni velem és a reklámo­zó készségemmel. Pedig erről szó sincs. A broccoli fele úton van a karfiol és a kelkáposzta között, mind­egyik és mégsem az. Pon­tosabban azok számára, akik nem csípik a kelká­posztát inkább karfiolnak tűnik a zöldségfajta — főzelékfajta? — míg a karfiollal konfrontálók számára kellemes, friss kelkáposztának álcázza magát. Joggal kérdezhetik mindezekután, hogy ez mind szép és mind na­gyon jó, de ha egy vasár­napi vezércikknek a címe, sőt a témája is egy mi­relit zöldség, az bizony kész — zöldség. Bevallom, becsapom Önöket kedves olvasóim. A broccoli, amely valóban finom dolog, ürügy csak inkább, hogy a kereskedelem tájékoztató tevékenysége felett és mi. att eltűnődjek. Nem az eladó kislány tehet róla — bár, ki tud­ja? — hogy fogalma sem volt róla, mi az az izé, le­fagyva és csomagolva, amit kezembe tartok, s ami után érdeklődök. Sohse hallott róla, csak feltétele­zi, hogy étkezésre való. Amiben azonmód meg is egyeztünk: ha hűtőpultban talál ma valaki valamit Magyarországon, az biztos lehet abban, hogy az ét­kezésre való. Csak abban nem lehet biztos, hogy az ami étkezésre való — az micsoda. Se reklám, se hír, se tájékoztató: eszi, veszi, illetőleg, veszi, eszi, s ha ízlik azután is, ha nem akkor soha többet meg nem veszi a vásárló azt, amiről eladdig azt sem tudta, hogy mifán terem, vagy mily bokorban: Hajdúban már tudják. Márminthogy Hajdú me­gyében, annak is kies fő­városában, Debrecenben, ahol a közelmúltban volt „mirelit”-bemutató. A bemutató főszereplőinek egyike éppen a broccoli volt. S a másik, a brocco­li termesztője, amelynek nevét ízléses, szép zöld be­tűkkel nyomatták oda — még receptek is vannak ám! — a termék' neve fö­lé, hogy: Gyártja. Szőlős­kert Mgtsz. Hűtőháza. Nagyréde. Gyorsan utánanéztem a térképnek, hol is van ez a Nagyréde. Stimmt, jól em­lékeztem: Heves megyében. Gyöngyös mellett. A me­gyeszékhelytől hatvan kilo­méterre. És nem a nagy. rédeiek tehetnek róla — vagy nemcsak ők —, hogy ezt az alig, vagy kevéssé ismert zöldség-főzelékfé­lét, mint árut nem ismeri a vásárló. A kereskedelem elfelejtett szólni róla. Hogy van ilyen. Még jó, hogy forgalmazni nem felejti el. Különben főtt sonkával is remek a broccoli. . Gyurkó Géza Nemhiába kardoskodtak - Tetőfedés műemlékpalával — A boco- nádiak bizakodnak - A tarnaméraiak is előbbre léptek — Lesz új is­kola a községben — Nem sértik a barokk jelleget Kastélyok, új köntösben Cj tetőzet a két kastélyon Az elmúlt esztendők során lapunk — lehetőségeihez mérten mindent megtesz azért, hogy szűkebb hazánk­ban ne csak felkeltse a mű­emlékek iránti érdeklődést, hanem sürgesse, sajátos esz­közeivel segítse azok men­tését, óvását, újjávarázsolá­sát. A figyelemfelhívás, az ese- tekénti indokolt S. O. S. nem volt hiába, mert néhány te­lepülésen ez az óhaj találko­zott a tanácsi vezetők és a lakosság vágyaival, elkép­zeléseivel is. Olyan összefo­gás formálódott, amely elő­relendítette az ügyet. Boconádon Bessenyei Be­lőné vb-titkár közölt meg­nyugtató híreket: — örülünk annak, hogy megoldhattuk a nevezetes Szeleczky-kastély főépületé­nek tetőpalacseréjét. A szer­ződtetett kisiparosok a fel­adat által megkövetelt igye­kezettel munkálkodtak. Az is elégedettséggel tölti el az embereket, hogy az idén folytatódik ez a tevékeny­ség. A szakemberek az óvo­dai szárnyra helyezik el a „műemlék cserepeket”. Aztán következhet a jobb oldali szárny. Mindez nem kis ösz- szegbe kerül, de szerencsé­re — s erről jó beszélni — nem maradtunk magunkra, mert a megyei tanács 400, az Országos Műemléki, Fel­ügyelőség 150 ezer forintot juttat nekünk, s a mi pénz­PilUnatfelvétel a boconádi »unkáról tárcánk sem teljesen üres, Így aztán semmi akadálya nem lesz annak, hogy a má­sodik félévben kicseréljük majd a megrongált, pusztu­ló ajtókat és ablakokat is. Azt szeretnénk elérni, hogy megálljt parancsoljunk az idő rombolásának. A végső cél persze a teljes helyreho­zatal, de hát erre még vár­ni kell, ez nem mehet má­ról holnapra, egy azonban biztos: túl vagyunk az első nehézségeken. Tarnaméráról Kovács Györgyné vb-titkártói kap­tuk a kedvező információkat. — Mi is megtettük a ma­gunkét. A helybeliek köré­ben általános elégedettséget váltott ki az, hogy az Almási- Hirsch kastély — régóta is­kola működik itt — tetőfe­dését megoldottuk, így az­tán a tanulóknak nem kell tartani attól, hogy a kitartó esőzés áttör a mennyezeten. Egyébként mi sem állunk meg itt. A VI. ötéves terv során — ezzel régi álom va­lósul meg — lényegesen ja­vulnak a nevelés-oktatás tárgyi feltételei azzal,' hogy a műemlék épület egyik ol­dalszárnyaként a barokk jel­leget nem sértve — elkészül majd a négy tantermes isko la. Ezzel a zsúfoltság, a válta­kozó, a két műszakos tanítás is megszűnik, hiszen vala mennyi helyiséget benépesí­tenek majd. Befejeződtek a budapesti moszkvai napok Király Andrásné nyilatkozata Vasárnap befejeződik a moszkvai napok Budapesten, február 22-én kezdődött ese­ménysorozata. Ez alkalomból Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának tit­kára nyilatkozott az MTI munkatársának: A gazdag eseménysoro­zatról mérleget készíteni még korai lenne, hiszen érzelmi, politikai hullámai tovább­gyűrűznek fővárosunk, sőt az ország lakóinak gondolatai­ban. Ám érdemes szólni a moszkvai napok céljáról, a rendezvényein szerzett be­nyomásokról. E programso­rozat megszervezésekor cé­lunk az volt: rövid idő alatt és koncentráltan jelenjék meg a budapestiek előtt mindaz, am:i fővárosainkat, országainkat, népeinket ezer szállal köti össze a politika, a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a sport, vagyis az élet minden területén. Ügy véljük, az elmúlt egy hét bizonyította: célunkat elér­tük. Azért is sikerült ez, mert az eseménysorozat kialakítá­sa, megszervezése, a moszk­vai és a budapesti előkészí­tés, rendezés a két főváros pártbizottságainak hagyomá­nyosan jó együttműködésével, közösen történt. A Budapesti Pártbizottság titkára — többek között méltatta azt a forró hangu­lató munkásgyűlést, amelyet a Magyar Hajó- és Darugyár­ban tartottak, elismeréssel szólt a moszkvai művészek gálaestjéről, a szovjet fővá­rost bemutató műcsarnokbeli kiállításról, amelyet az első másfél napon mintegy 6 ez­ren tekintettek meg, annyjan, mint más tárlatokat két hét alatt. ÁPRILIS 5—9-ig Nemzetiségi úttörőfesztivál Április 5—9-én ötödszöi rendezik meg Békéscsabán az országos úttörő nemzeti­ségi fesztivált, amelyen a négy nemzetiség képvisele­tében kétszáz, s rajtuk kí­vül száz Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Romániá­ból s a német nyelvterület­ről érkező gyermek vesz részt. A magyar úttörők szövetsége a négy nemzeti­ségi szövetséggel közösen szervezi a gyermek műked­velő csoportok találkozóját. A nemzetiségi úttörők csabai találkozóján művé­szeti bemutatókon lépnek föl a négy szövetség által kiválasztott iskolák csoport­jai. A két-két órás összeál­lításban a délszláv gyerme­keket a budapesti horvát- szerb tanítási nyelvű iskola, valamint a kórházi ifjúsági és úttörő zenekar, a román úttörőket az eleki és a méh­keréki nemzetiségi iskola együttese, a németeket pe­dig a bonyhádi gyermek­énekkar és a solymári is­kolások tánccsoportja képvi­seli. A szlovák szövetség a március 14-i szarvasi orszá­gos úttörőszemlén választja ki a legjobbákat. A nemze­tiségek műsorában öt-öt fel­nőtt népművész is felléphet, például a német összeállítás­ban a budapesti Ullmann Ferenc sramlizenekara is be­mutatkozik. A művészeti bemutatókon kívül lesz könyvvásár, tánc­ház, játékos találkozó a csa­bai úttörőcsapatokkal, s gálaműsor is az ötödik nem­zetiségi úttörőfesztiválon. Új eszközökkel, jobb szervezéssel Gyors, pontos szállítás A lakosság folyamatos éá színvonalas áruellátásával összefüggő szállítási felada­tokról tárgyaltak szombaton Budapesten a Belkereskedel­mi Szállítozási Vállalat szocialista brigádvezetői. A beszámoló és a vita közép­pontjában az éjszakai fuva­rozás elterjesztése, új, kor­szerű rakodási és szállítási módszerek alkalmazása, a belvárosi raktárak bővítése, a Budapest belső negyedé­nek és a főbb idegenforgal­mi körzeteknek kiemelt el­látása és az oda irányított szállítás megszervezése állt. Szigeti Abris vezérigazga­tó kiemelte: á vállalat vala­mennyi brigádja, minden dolgozója kötelességének tartja, hogy gyors, pontos és biztonságos szállítással segítse a kereskedelem áru­ellátásának megszervezését.. Olyan célfuvarozókká kí­vánnak válni, ami rangot jelent a kereskedők körében. Együttműködve a kereske­delemmel, törekednek az áru útjának lerövidítésére, a felesleges árumozgatás csök­kentésére, a termékek minő­ségének megóvására. Ez utóbbit külön is hangsúlyoz­ta, mert még mindig sok­milliós kárt okoz a gondat­lan rakodás, szállítás. A vállalat új eszközökkel, jobb szervezéssel segíti a dolgozók munkáját. Igaz, a BSZV-nél az ötnapos mun­kahét nem jelent szabad szombatos hetet, mert a hét végén éppúgy dolgoznak, mint hétköznap. A csúcs­időkön túli fuvarozás nem­csak az egész kereskedelmi ellátást javíthatja, hanem magasabb jövedelmet is hoz a szállítómunkásoknak is, hiszen ugyanannyi idő alatt két-háromszor annyi fordu­lót tehetnek a járművek, mint napközben. A budapes­ti ABC-áruházak, nagyobb élelmiszeripari üzletek kö­rében többnyire már meg­oldották az éjszakai fuvaro­zást is. 1982-ben a közép- nagyságú boltokkal is meg­egyeznek. A szállítási vál­lalat százharminc ilyen élel­miszerüzlettel és kétszáz vendéglátóipari egységgel köt szerződést a csúcsidőkön túli, többnyire éjszakai szál­lítás megszervezéséről. Rövidesen új, úgynevezett nagykonténeres szállítási módszer is gyorsítja majd az ipar, a nagykereskedelem és a MÁV közötti forgalmat. Gépesítik a vállalat terme­lésirányítását is, azaz rövi­desen számítógépes prog­ram szerint jelölik ki az út­vonalakat, szervezik meg a szállító járművek elosztását és a belső anyaggazdálko­dást. A felszólaló brigádvezetők több példával szolgáltak arra, hogy összefogással régi gondokat oldottak meg. Sokan szóltak az energia­takarékosságról, ami a vál­lalatnál igen fontos téma, hiszen 2200 járművük évente 52—54 millió kilométernyi utat tesz meg, tehát koránt­sem mindegy, hogy meny­nyit fogyasztanak a teher­járművek. A rendszeres el­lenőrzés, a folyamatos kar­bantartás, vagy éppen az éj­szakai szállítás, a csúcsfor­galom elkerülése, a köny- nyebb parkolás — mind­mind az üzemanyag-takaré­kosság előmozdítója.

Next

/
Thumbnails
Contents