Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-25 / 47. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1982. február 25., csütörtök MOSZKVA A háborús veszély csökkentésének, a nukleáris leszerelésnek a kérdéseiről szólt Leonyid Brezsnyev szovjet államfő válaszában, amelyet az ausztrál békemozgalom hozzá és Reagan amerikai elnökhöz intézett nyílt levelére adott. Az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a National Time című ausztrál lapban megjelent levélre adott válaszát szerdán tették közzé Moszkvában. SZÓFIA Kenan Evren hadsereg tábornok, a Török Köztársaság államfője Todor Zsivkovnak, a Bolgár Államtanács elnökének meghívására szerdán négynapos hivatalos látogatásra Bulgáriába érkezett. NUUK A grönlandi népszavazáson a Közös Piacból történő kilépés mellett döntött a szavazásra jogosultak 52 százaléka: 23 795 szavazó közül 12 615-en nemet mondtak az EGK-tagságra, míg 11 180 szavazat az EGK-hoz való tartozás fenntartását támogatták. A népszavazáson rendkívül magas, 74,9 százalékos volt a részvételi arány. A Közös Piac történetében ez lesz az első kilépés. RÓMA Szerdán Olaszországban sztrájkba léptek az ország hírközlő szerveinek dolgozói. A római U Messaggero közlése szerint a sztrájk miatt csütörtökön nem jelennek meg az újságok, és a tévéállomások nem sugároznak híradókat. A dolgozók és a munkáltatók közötti vitát az robbantotta ki, hogy a munkáltatók nem voltak hajlandók megújítani a már december 31-én lejárt kollektív szerződéseket. LONDON A brit kormány enyhítette a lengyel diplomaták mozgásának korlátozására a hónap elején foganatosított intézkedéseket. NEW YORK Kedden a késő esti órákban összeült a Biztonsági Tanács és megkezdte annak a libanoni indítványnak a megvitatását, amely a Dél- Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erők létszámának növelését szorgalmazza. KAIRÓ Hoszni Mubarak egyiptomi államfő kedden 163 — tavaly ősszel bebörtönzött — személy szabadon bocsátásáról rendelkezett, közölték hivatalosan Kairóban, hozzátéve, hogy a belügyminiszter utasítást adott az illetékes szerveknek a döntés végrehajtására. Francia— nyugatnémet csúcstalálkozó Helmut Schmidt bonni kancellár kormányküldöttség élén szerdán délben kétnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A kancellárt a repülőtéren Pierre Mauroy miniszterelnök fogadta. Nem sokkal később az Elysée-palotában Francois Mitterrand elnök és Helmut Schmidt kancellár megbeszélésével megkezdődött a 39. francia—nyugatnémet csúcstalálkozó. Helmut Schmidtet (jobbra) vendéglátója, Francois Mitterrand üdvözli az Elysée- palota lépcsőjén (Népújság telefotó —AP—MTI—KS) Megnyílt a LEMP KB ülése Varsóban szerdán délben Wojciech Jaruzelski hadseregtábornoknak, a központi bizottság első titkárának elnökletével megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának hetedik plenáris ülése. A tanácskozáson, amely az első kb-ülés a szükségállapot bevezetése, 1981. december 13-a óta, a következő napirend szerepel: a LEMP feladatai a párt egységéért, a néphatalom erősítéséért, a szocializmus teljes társadalmi támogatásáért vívott harcban. A politikai bizottság beszámolóját Wojciech Jaruzelski terjesztette elő. A több mint kétórás referátum elhangzása után a LEMP KB hetedik plenáris ülésén a délutáni órákban megkezdődött a vita. Az első hozzászóló a „Zie- mowit” szénbánya dolgozója, Kazimierz Skwara azt hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a feltételeket a nor- malizációs folyamat meggyorsításához és elmélyítéséhez. Rámutatott: a párttagok legfontosabb feladata, hogy vaskövetkezetességgel végrehajtsák az elfogadott határozatokat Kazimierz Worawski, a Központi Revíziós Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a hetedik plénum munkájához nemcsak a párttagság, hanem az egész társadalom is nagy reményeket fűz. Vázolta a párt revíziós szervei előtt álló legfontosabb célokat, így azt, hogy idejében fényt derítsenek minden szabálytalanságra, rendellenességre. II madridi vita veszélyezteti a helsinki folyamat jövőjét Wlodzimierz Konarski, a lengyel küldöttség helyettes vezetője a madridi találkozó szerdai teljes ülését követő sajtóértekezletén határozottan visszautasította azokat a gyanúsítgatásokat, amelyek a Szovjetuniót a lengyelországi eseményekbe való beavatkozással vádolják. Ilyen beavatkozás nem létezik, erre semmiféle bizonyíték nincs, csak célzatos gya- núsítgatások és spekulációk — mondotta. A szerdai teljes ülésen az elsőként felszólaló Radoslav Klein nagykövet, csehszlovák küldöttségvezető, majd Sztefan Sztajkov nagykövet, a bolgár küldöttség vezetője azt hangsúlyozta, hogy küldöttségeink dolgozni jötteka találkozóra, amely nem válhat a propaganda fórumává, ezzel szemben a NATO-or- szágok egyetlen témára akarják összpontosítani a figyelmet és egyhangú monológot folytatnak. Rámutattak, hogy a madridi találkozó nem az a hely, amelyet a szuverén államok belügyeibe való beavatkozásra lehet felhasználni. Lundquist nagykövet, a svéd küldöttség vezetője aggodalmát juttatta kifejezésre, hogy a madridi találkozó előtt álló komoly akadályok miatt az egész helsinki folyamat jövőjét veszély fenyegeti. Krisztoforosz Jiangu, a ciprusi küldöttség vezetője rámutatott, hogy az itt folyó vita az egész helsinki folyamatot veszélyezteti. A lengyel belügyekbe való beavatkozás NATO politikáját folytató olasz felszólalás után Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének a vezetője felszólalásában azt bizonygatta, hogy a Szovjetunió nemcsak Lengyelországban, hanem másutt is megsérti a helsinki záróokmányt. Ennek alátámasztására hosszasan rágalmazta a Szovjetunió belső helyzetét, „brutális társadalomnak" minősítette, és képmutatónak nevezte azokat a küldöttségeket, amelyek az érdemi munkát sürgetik a madridi találkozón. Ha folytatódna a szerkesztőmunka, az szerinte „üres fecsegés” lenne. Leo. nyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes, visszautasította az amerikai küldöttség vádaskodásait, azokat sötét forrásokból táplálkozó aljas rágalomnak nevezte, amely kizárólag a légkör mérgezésére szolgál. A NATO-országok által kiélezett konfrontáció légkörében a madridi találkozó ismét csak két napra szóló munkaprogramot tudott elfogadni. A legközelebbi teljes ülést pénteken tartják. rC Külpolitikai kommentárunk J—i Kairó dilemmája VILÁGSZERTE NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL várják, hogyan oldja meg az egyiptomi diplomácia a maga megoldhatatlannak tűnő dilemmáját: hogyan lehet az égész arab világ által elítélt és Egyiptom külpolitikai elszigeteltségéhez vezető Camp David-i különalkut folytatni úgy, hogy egyidejűleg lépésekét tegyenek az elszigeteltség fokozatos csökkentésére. Jichak Samir izraeli külügyminiszter mostani kairói látogatása még világosabbá tette, milyen nehéz, szinte lehetetlen feladat ez. Az izraeli diplomácia vezetője azért tartózkodik Kairóban, hogy rögzítse Mubarak első államfői minőségben teendő izraeli látogatásának időpontját. Kairó ebben a helyzetben joggal érzi magát két tűz között. Ha ugyanis Mubarak, előzetes ígéretével szemben, nem utazik Izraelbe, ezt Tel Aviv nyilvánvalóan „baráságtalan” lépésnek minősíthetné, méghozzá egy Egyiptom számára nem akármilyen időpontban: a Sinai-félsziget áprilisra ígért visszaadása előtt. MIVEL IZRAELBEN a legkonzervatívabb erők szeretnének ürügyet találni a félsziget kiürítésének, megtorpedózására, Kairó nem teljesen alaptalanul tart attól, hogy a látogatás látványos elmaradása ilyen irányban hathatna. Ha viszont az új egyiptomi vezetés komolyan gondolja az arab világgal való megbékélést, az elnöknek meglehetősen nehéz utazást tennie olyan országba, amely a közelmúltban annektálta hivatalosan a Szíriához tartozó Golan- fennsíkot, szemérmetlenül folytatja a megszállt Ciszjordániában telepítési politikáját, a korábbinál is tragikusabbá téve ezzel a „palesztin autonómiával" kapcsolatos izraeli koncepciót, s amely a legutóbbi hírek szerint drákói eszközökkel próbálja letörni a Golanon élő druzok Izrael-ellenes politikai tömegsztrájkját, amelynek nem titkolt célja, hogy nagyarányú támadást készítsen elő a zaklatott Dél-Liba- nonban. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM CSODA, ha világszerte érdeklődéssel kísérik a Mubarak-láto- gatást előkészítő izraeli külügyminiszter kairói tárgyalásait. Nem megerősített hírek szerint elképzelhető egy olyan „salamoni” döntés, hogy Mubarak mindössze néhány órás „villámlátogatást” tenne Izraelben. Félő azonban, hogy egy ilyen félmegoldás sem az arab országokat, sem Izraelt nem elégítené ki... Harmat Endre Tunéziai—líbiai tárgyalások Habib Burgiba tunéziai elnök és Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője szerdán Tunisz közelében megkezdte a tárgyalásokat á két szomszédos ország közötti hűvös kapcsolatok rendezéséről. Éppen ezzel 'egy- időben hozták nyilvánosságra a hágai nemzetközi bíróság kompromisszumos döntését abban az ügyben, amely a két ország között a legtöbb vitát váltotta ki: melyikük aknázhatja ki a Földközi-tenger partjaihoz közeli övezetének kontinentális talapzatában rejlő olajkíncset? Burgiba és Kadhafi először találkozik azóta, hogy a két ország 1974 januárjában bejelentett egyesülési kísérlete kudarcot vallott, és a kapcsolataik feszültté váltak. A UPI értesülése szerint a szerdai találkozón Kadhafi megismételte azt a javaslatát, hogy a két ország fokozatosan egyesüljön. Tunéziai sajtóértesülések szerint ez a javaslat áll a mostani megbeszélések középpontjában. A hágai Nemzetközi Bíróság eközben 10 szavazattal 4 ellenében elfogadta azt a Líbiára és Tunéziára nézve egyaránt kötelező érvényű döntést, amely lényegében a jelenlegi helyzetet fogadja el. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat telepített két műszakos üzemeibe felvételre keres műanyagablak-gyártó üzemébe szakképesítés nélküli férfi és női fizikai munkára, hőszigetelő-üveges üzemébe üveges szakmunkára, technológiai üzemébe forgácsoló szakmunkára, továbbá egy műszakos munkarendbe lakatos és villanyszerelő szakmunkára megfelelő képesítésű dolgozókat. Jelentkezni lehet: Eger, Sas út 94. sz. Szabó Tamás, műanyagablak-üzem vezetőjénél, Bóta Gábor, hőszigetelő-üveges üzem vezetőjénél.
