Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 47. szám ARA: 1982. február 25., csütörtök 1,40 FORINT Érdekeltség... Hatodik ötéves tervünk a társadalmi, gazdasági megújulást tűzte célul. En­nek nélkülözhetetlen és cselekvő részese az ember, akinek érdeke a jobb mun­ka. Ehhez vikzont olyan érdekeltségre van szükség, amely működő erővé vá­lik és ösztönöz céljaink megvalósítására. Éppen a nemrég zárt het­venes évek eredményei és gondjai bizonyítják, hogy milyen nagy szükség van az ésszerű érdekeltségi rendszerre társadalmi és egyéni méretekben. Az elmúlt évtizedben ugyan­is nem egyszer megfigyel­hettük, hogy azokban az időszakokban, amikor a vállalati és az egyéni ér­dekeltség jól működött, na­gyobb termelési sikerek is születtek! Példaként talán a közel­múltból, az 1976-os és az 1977-es esztendőt érdemes megemlíteni. Gondoljunk csak yissza, az V. ötéves tervidőszakra kialakított közgazdasági szabályozók­ra. Ezek a vállalati alapok és a személyes érdekeltség szűkítését, egyidejűleg a központi elvonások felerő­södését, az elvárások nö­velését tűzték célul. így a már korábban kialakult önálló döntések köre szű­kült és a közgazdasági módszerek közvetítő szere­pe helyett az elvárások, az utasitásos rendszer irányá­ba való visszalépést, a na­gyobb központi beavatko­zást jelentették. A szinte katasztrófális időjárás mel­lett az érdekeltségi viszo­nyok csorbulása is közre­játszott abban, hogy 1976- ban a mezőgazdasági ter­melés annyira visszaesett. Ugyanakkor a népgazda­ság más területein ismesz- sze elmaradtak az ered­mények, a tervhez kitűzött feladatoktól. Az 1977-ben bevezetett intézkedések viszont már több területen kedvezően befolyásolták a gazdaságok és a dolgozók személyes ér- dekletségét. Ezek jelentő­sen közrejátszottak, hogy abban az évben kiugróan jó eredmények születtek, ami igazolta, Jiogy az ér­dekeltség irányítási rend­szerünk egyik legfontosabb elemévé vált. Fenntartása, növelése és szélesítése a nyolcvanas években, a szi­gorúbb közgazdasági felté­telek között még fontosab­bá válik, és a szűkös anya­gi, beruházási lehetőségek mellett legjelentősebb tar­talékunkká lépett elő. Az érdekeltség növelése viszont megköveteli a vi­lágos célokat és a helyesen irányított közgazdasági sza­bályozást, a kivételezések, a külső beavatkozások szű­kítését, az önálló vállalati irányítás és döntés lehe­tőségének erősítését. A kör vetkező évek termelésnö­velésének ugyanis legfőbb tartaléka a munka meny- nyiségétől és minőségétől függően a differenciált bé­rezésben rejlik. Ez egyben erkölcsi kérdés is, hiszen társadalmunk gyorsabb fej­lődésének és megújulásá­nak feltétele a munkater­melékenységének növelése, melytől nem térhetünk el... Mentusz Károly Mozaikparketta - exportra Túlteljesítette múlt éves tervét a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Az erdőkben javában tarl a fakitermelés szezonja. A téli hónapokban mintegy 3— 4 százalékkal több fát vág­nak ki, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezekben a hetekben a szakemberek szinte megállás nélkül, 12— 13 ezer géppel döntik a fá­kat, a kitermelt nyersanya­got összegyűjtik, és egyre több helyen fel is dolgozzák. Az állami erdőterületeken egy-egy üzem évente általá­ban 300—500 ezer köbméter faanyagot ad. A téli munkát nagy teljesítményű gépek se­gítik. Az elmúlt évihez ké­pest mintegy százezer köb­méterrel több, úgynevezett aprítékot gyártanak az erdő- gazdaságok. Ebből értékes farostlemezeket készítenek A Kanadából vásárolt gépek­kel naponta mintegy 400 tonna fazúzalékhoz jutnak, egy-egy gép üzemóraköltsége nem ritkán meghaladja a 3000 forintot, s így az erdé­szetekben pontos „menet­rend szerint” járatják a be­rendezéseket. Szombathe­lyen, Pécsett, Egerben, Keszt­helyen és Tatabánya térsé­gében dolgoznak ilyen gé­pek. A termelőszövetkezeti er­dőkben szerényebbek a tel­jesítmények, mint az állami erdészetekben, a legtöbb he­lyen évente néhány ezer köb­méterrel is megelégednek. S hogy a szétszórt tsz-erdők fakihozatalát javíthassák, a közös gazdaságok az eddigi, nél előrelátóbban szervezték meg a munkát. Kialakult az együttműködés az állami er­dészetek és a termelőszövet­kezetek között is, az előbbi­ek bérmunkát vállalnak, s a nagy teljesítményű erdészeti gépekkel mintegy félmillió köbméter fát termelnek ki a tsz-erdőkből, sok helyütt fel is dolgozzák ezt a faanyagot. A belkereskedelem az idei télre a tavalyinál 10 száza­lékkal több tűzifát rendelt. Az állami erdészetekben si­került teljesíteni az előirány­zatot, s a Tüzép-telepek meg­kapták az igényelt faanya­got. ★ i Sikeres évet zárt 1981-ben a Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság is. Árbevételi és eredménytervét csaknem három százalékkal túltelje­sítette. Javult a lakosság tűzifával való ellátása. A szigorúbb külpiaci körülmé­nyek ellenére is növelte ex­portját a gazdaság. A közel két és fél millió dollár bevételnek felét 1981- ben is főleg a finn piacon értékesített mozaikparketta tette ki, melyet Gyöngyösön készítettek. Ezenkívül papír- fát is küldtek exportra Ju­goszláviába, Olaszországba és Ausztriába. A műszaki fejlesztéssel az elmúlt évben sikerrel meg­oldották a fűrészpor úgyne­vezett brikettálását és a ter­méket svéd piacon értékesí­tették. Az olajtüzelés helyett kezdeményezésükre kifejlesz­tették a faapríték tüzelésű kazánokat. Az idei évre is felkészült a vállalat. Egyik fő célkitű­zésük a kitermelhető fava- gyonnal való ésszerűbb gaz­dálkodás. A gyöngyösi üzem­ben megkezdik az úgyneve­zett lamellaparketta gyártá­sát, melyhez nyolcmillió fo­rintot kaptak a tőkés ex­portárualapot növelő hitel­ből. A hulladékmentes fa­anyaghasznosítás jegyében úgynevezett hulladéktüzelésű hőközpontot állítanak üzem­be. Saját fejlesztésű gépek gyártásával megoldják a rönk kérgezését, “valamint az erdei faanyag aprítását. A gazdaság valamennyi olajtü­zelésű kazánját faapríték tü­zelésűre alakítják át. Az energiatakarékosság érdeké­ben az erdei munkáknál kö­télpályás technológiát dol­goznak ki és a benzinüzemű rakodógépeket dízelüzeműek- re változtatják meg. Befejeződött a magyar—lengyel együttműködési bizottság ülésszaka A Magyar—Lengyel Gazda­sági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizott­ság 19. ülésszaka szerdán be­fejezte munkáját. Az ülés­szak tárgyalásairól Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jerzy Oz- dowski lengyel miniszterel­nök-helyettes, a bizottság társelnökei jegyzőkönyvet ír­tak alá. Az 1982-es árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben az előző évi­vel közel azonos értékű köl­csönös forgalmat irányoz­tak elő. Az egyeztetett áru- szállítások kedvező lehetősé­geket teremtenek a külkeres­kedelmi kapcsolatok további, kölcsönösen előnyös fejlesz­tésére. A bizottság határózott az 1982. évi szerződéskötések meggyorsításáról és megbíz­ta a külkereskedelmi szer­veket, hogy korszerűbb kül­kereskedelmi, megoldásokkal törekedjenek a jegyzőkönyvi előirányzatok túlteljesítésé­re. Jerzy Ozdowski miniszter­elnök-helyettes, aki a Ma‘ gyár—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság 19. ülés­szaka alkalmából tartózko­dott hazánkban, szerdán el­utazott Budapestről. Hévízen, Gyulán új gyógyüdülők nyílnak 1 200 000-ren egy év alatt Kedvezményes SZOT-üdültetés Az idén, a tavalyi lehető­ségekkel azonosan mintegy 390 ezer szakszervezeti tag, illetve családtag részesülhet SZOT-beutalásban, az ország különböző tájain — hegyvi­déken, vízpart mellett — le­vő üdülőinkben — tájékoz­tatta lapunkat Bányai Já­nos, a SZOT osztályvezető­je. Mindenekelőtt a családok üdültetését helyezik előtér­be: összesen 129 ezer sze­mély igényét elégíthetik ki, ebből főszezonban 69 ezer szülőt gyermekeikkel együtt tudnak fogadni a balatoni és más üdülőhelyi létesítmé­nyeink. Ez utóbbi szám 12 ezer 500-zal több, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban, vagyis 7 ezer felnőttel és 5 ezer ötszáz gyermekkel többet üdültethetnek majd a nyári hónapokban. A főidényben összesen 150 ezer dolgozó és hozzátarto­zója töltheti szabadságát a SZOT kedvezményes keretei között, 100 ezren kaphatnak kéthetes belföldi beutalót, 84 ezren juthatnak el gyógy­üdülőkbe, 40 ezer diák ré­szesülhet a nyári szünidő­ben vagy a tanév alatt isko­lás gyógy-, illetve szanató­riumi üdülésben. Megszer­vezték 11 ezer szakmunkás- tanuló csoportos üdültetését, s ugyancsak ebben a kate­góriában tízezer tizenéves részesülhet háromhetes üdü­lőszanatóriumi ellátásban. Még mindig az év köze­pén, a kánikula hónapjaiban akarják legtöbben kivenni szabadságukat, épp ezért a főszezon hat turnusára jut a családos, felnőtt, diák és gyermek üdültetésének har­mada. Ugyancsak ilyenkor utaznak legtöbben külföldre is: tíz országba 18 ezer fel­nőttet küldhetünk turistaút- ra vagy hajóüdillésre. Az idén két új létesít­ménnyel bővül az üdülőhá­lózat: áprilistól várja a be­utaltakat a 300 ágyas hévízi gyógyüdülő, júniusban nyílik a gyulai 400 felnőttet befo­gadó gyógyüdülő, mely a főszezon 6 turnusában a csa­ládoké lesz: 80 szobájába 2 gyermekes, 113 szobájába 1 gyermekes családok kapnak beutalót. Hároméves szünet után januártól már újból a vendégek rendelkezésére áll az összkomfortosított szil- vásváradi üdülő főépülete. A szezonra elkészülnek a hoz­zátartozó faházak is, ame­lyeket a családosok vehetik igénybe. Az idei SZOT-beutalókat már szeptember közepén át­vették — taglétszámuk ará­nyában — a szakszervezeti központok. Az alapszerve­zetek részére novemberben továbbították a jegyeket; év­szakonként, üdülési típuson­ként, tájegységenként és az üdülők három komfortfoko­Elutazott a spanyol külügyminiszter Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán fogadta Jósé Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminisztert (MTI fotó, Tóth István felv. — Népújság telefotó — KSJ Szerdán Budapesten foly­tatódott a Magyarországon tartózkodó Jósé Pedro Pérez- Llorca spanyol külügyminiszt tér hivatalos programja. Délelőtt a spanyol diplo­mácia vezetője a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután rövid városnézés következett. Jósé Pedro Pérez-Llorca a budai várban felkereste és ugyancsak megkoszorúzta a várfalnak azt a részét, ahol dombormű őrzi a Buda visz- szafoglalásának 1686. évi küzdelmeiben részt vett és el­esett 300 spanyol harcos em­lékét. Mindkét eseményen jelen volt Kincses László, a Magyar Népköztársaság mad­ridi és Pedro de Churruca, a Spanyol Királyság budapes­ti nagykövete. Ezt követően a Külügymi­nisztérium épületében — a két ország külügyminiszteré­nek vezetésével — folyta­tódtak a kedden kezdődött magyar—spanyol hivatalos tárgyalások. A tárgyalások végén Púja Frigyes és Jósé Pedro Pérez- Llorca magyar—spanyol kon­zuli egyezményt írt alá. Spa­nyolországnak ez az első ilyen jellegű megállapodásé szocialista országgal. A kon­zuli egyezmény — amelynek megkötése összhangban áll a Magyarország és Spanyolor­szág közötti idegenforgalom növekedésével is —, egyebek között lehetővé teszi a mind nagyobb számban Spanyol- országba utazó magyar ál­lampolgárok fokozottabb jói gi védelmét. Az aláírással befejeződött a külügyminiszteri tárgyalá­sok hivatalos programja. A tárgyalások befejezése után — a déli órákban — Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az Országházban fogadta Jósé Pedro Pérez-Llorcát. A spanyol külügyminisz­ter és felesége búcsúztatásá­ra a repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, il­letve a Külügyminisztérium több vezetője. A megyei KISZ-bixottság és az SZMT elnöksége Az idei közös feladatokról Együttes ülést tartott szer­dán délelőtt a Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsá­nak elnöksége és a KISZ Heves megyei Bizottsága. A két testület tagjai — a két héttel ezelőtti vezetői meg­beszélés után — tegnapi ta­nácskozásukon vitatták meg és fogadták el azt a feladat­tervet, amely a szakszerve­zetek, illetve a KISZ- és úttörőszervezetek idei együt­tes tevékenységére ad aján­lásokat, s meghatározza a vállalati, üzemi és intézmé­nyi szakmai és ifjúsági szer­vezetek főbb közös felada­tait. Az évek óta eredmé­nyes együttműködés tovább­fejlesztése érdekében — ál­lapították meg a résztvevők — alapszervezeti szinten is szükség van a munka össze­hangolására, a jövőben job­ban kell tájékoztatniuk egy­mást az érdekvédelmi tevé­kenységről, különösen a la­káshelyzet, a bérezés és a pályakezdés kérdéseiben. Ki­emelt teendő a fizikai és a nődolgozókkal való fokozot­tabb törődés. Ezt követően a testületek saját területükre tartozó ügyekről tárgyaltak. Ünnepélyes zászlólevonás Szerdán a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással le­vonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laját, amelyeket a Szovjet Hadsereg és Haditengerésze­ti Flotta megalakulásának 64. évfordulója alkalmából vontak fel. 1982-ben zata szerint is differenciál­va. Az alapszervezeteknek így maradt idejük az igé­nyek felülbírálatára. A kö­rültekintő — munkahelyi és szociális körülményeket mér­legelő — kiválasztás szüksé­ges is, mivel mindig jóval több az igénylő, mint ameny- nyi a beutaló. A szakszervezeti tagság 7,4 százaléka juthat az idén SZOT-beutalóhoz. Ha viszont a vállalati, intézményi és hivatali saját kezelésű üdülé­si lehetőségeket is számítás­ba vesszük, jóval kedvezőbb az arány. Így összesen 1 mil­lió 200 ezer dolgozó, illetve családtagja üdülhet kedvez­ményesen. A SZOT-beutalók ára to­vábbra is változatlan. A vendégek — valamennyi üdülési forma átlagát figye­lembe véve — a tényleges költségeknek csak harmadát fizetik. A szellemi termékek jobb hasznosításáról Az elmúlt évek gazdasági jelenségei arra hívták fel a figyelmet, hogy hazánkban nem kielégítő az innovációs folyamat hatékonysága. Az Országos Tervhivatal ezért megbízta az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság rendszerelemzési irodáját, hogy tárja fel az innovációs folyamat kibontakoztatását akadályozó társadalmi, gaz­dasági tényezőket, s elhárí­tásukra tegyen javaslatokat. E felmérések tapasztalatai­ról rendezett tegnap, szerdán ankétot a GTE egri szerve­zete és a „Szellemi temékek jobb hasznosítása” koordiná­ciós bizottság Egerben, a Technika Házában, ahol részt vett és előadást tar­tott dr. Becsenyi János, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság kandidátusa is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents