Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-24 / 46. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. február 24., szerda Usztyinov marsall napiparancsa A Szovjetunió az enyhülés elmélyítéséért küzd GENF Genfben kedden teljes ülést tartott a nukleáris fegyverek európai korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. VARSÖ Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkának külügyminiszter befejezte Romániában tett egynapos baráti látogatását. BUKAREST Európa 26 országából — köztük Magyarországról — érkezett újságírók részvételével, ‘kedden Bukarestben megkezdődött a Román Újságíró Tanács által egybehívott tanácskozás a békéről, a biztonságról és a leszerelésről. KAIRO Az egyiptomi elnök izraeli látogatásának előkészítésére hétfő este Kairóba érkezett Jichak Samir, izraeli külügyminiszter. Négynapos tárgyalásainak végeztével — legalábbis ezt remélik Izraelben — bejelentik Mubarak márciusra tervezett útjának pontos dátumát. TOKIO A japán kormány keddi ülésén „korlátozott és ideiglenes” intézkedéseket határozott el a Szovjetunióval és Lengyelországgal szemben, de nem akarja károsan befolyásolni a két ország politikai párbeszédét. HANOI Richprd Armitage, a Pentagon magas rangú tisztség- viselője vezetésével, kedden hivatalos meghívásra amerikai küldöttség érkezett Hanoiba. A látogatás célja további részletkérdések tisztázása a háborúban eltűnt amerikaiakkal kapcsolatban, de várhatóan szóba kerülnek a kétoldalú kapcsolatok problémái is. VARSÓ Tűz ütött ki kedden reggel a lengyelországi Plock város olajfinomítójának egyik részlegében. Ebben az üzemben dolgozzák fel a „Barátság” olajvezetéken érkező kőolajat, ötven tűzoltóegység vonult ki a helyszínre, és több órás munkával sikerült megfékeznie a lángokat. Napiparancsot adott ki Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta napja alkalmából. Napiparanesában a miniszter aláhúzza, hogy a Szovjetunió, az SZKP békés politikát folytat. A testvéri országokkal, ,a világ valamennyi békeszerető erejével együtt küzd a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, az . enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért,^ a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek győzelméért. „Az Egyesült Államok és a NATO más országai kardcsörtető köreinek agresszív irányvonala szemben áll a Szovjetunió, a szocialista köA lengyel kormány szakszervezetügyi bizottsága által hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentum jó alapot teremt arra, hogy széles körű társadalmi vita kezdődjék a lengyel szakszervezeti mozgalom jövőjéről — állapítja meg a PAP hírügynökség keddi kommentárja. Az okmány tartalmazza mindazokat a követelményeket, amelyek megvalósítása kizárja a múltbeli hibák és válságok megismétlődését. Ezek közé tartozik az a megállapítás, hogy meg kell határozni a szocialista állam legfőbb érdekeit biztosító jogi és poliAz Afrikai Egységszervezet (AESZ) titkársága a Nyu- gat-Szahara független államként történő elismeréséért küzdő Polisario Fronthoz intézett üzenetében tudatta, hogy a front által évekkel ezelőtt kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot 51. tagállamként felvették a kontinentális szervezetbe — közölte az etióp zösség országainak békeszerető külpolitikájával — állapítja meg a miniszter. Arra törekednek, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval és a Varsói Szerződéssel szemben, tovább élezik a nemzetközi helyzetet, növelik a fegyverkezési versenyt. Az imperialista reakció durván beavatkozik szuverén országok belügyeibé, szégyenteljes kampánnyal támadja a Lengyel Népköztársaságot és a Kubai Köztársaságot, hadüzenet nélküli háborút folytat az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság ellen, a feszültség tűzfészkeit szítja a Közel-Keleten és a világ más körzeteiben. Az imperializmus legagresszívebb köreinek elgondolásaihoz járul tikai feltételeket, s az is, hogy szabályzati és szerkezeti garanciákkal el kell kerülni a jövőbeni szakszervezetek politikai párttá való átalakulását. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a dokumentumnak az a megállapítása, hogy a sztrájkjog elismerése mellett biztosítani kell: e végső eszközt csakis a dolgozók érdekeit védelmező más lehetőségek kimerítése után alkalmazzák. Mint a kommentátor megállapítja, a népi Lengyelország története során tartósan sohasem sikerült akárcsak megközelítőleg is megfővárosban Hakim Ibrahim, a Polisario Front képviselője. Kedden az értekezleten heves vita tört ki arról, hogy az AESZ főtitkárának jogában állt-e dönteni a tagfelvétel ügyében. A szervezet alapokmányának 28. cikkelye értelmében minden/független afrikai ország a tagállamok egyszerű többségi hozzá Kína vezetőinek politikája.” ■ „Ilyen körülmények között az SZKP és a szovjet állam következetesen folytatja békeszerető lenini külpolitikáját, minden szükségeset megtesz az ország védelmi képességének megszilárdításáért, a fegyveres erők harc- készültségének növeléséért. Fegyveres erőink, amelyeket Lenin és a kommunista párt hozott létre, a Varsói Szerződés tagállamai testvéri hadseregeivel együtt éberen őrködnek a szovjet nép békés munkája, a szocializmus vívmányai fölött, megvédelmezik azokat, hangoztatja a Szovjetunió honvédelmi miniszterének ünnepi napiparancsa. valósítani a szakszervezeteknek a szocialista államban játszott szerepéről szóló lenini felfogást. A lengyel szakszervezeti mozgalom jövőjével kapcsolatban nem lehet visszatérni sem az ötvenes, sem a hatvanas, sem pedig a hetvenes évek modelljéhez. A nemzeti megegyezéshez vezető hidakat azonban nem égették fel, a hibákból tanulva . most minden feltétel megvan ahhoz, hogy Lengyelországban a leginkább megfelelő szakszervezeti modell jöjjön létre. szavazatával válhat az AESZ tagjává. Ez az egyszerű többség adott, hiszen az AESZ 50 tagállama közül 26 elismeri az Észak-afrikai Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság létét. (Mint ismeretes Nyugat-Szaharát, a volt spanyol gyarmatot Marokkó magáénak tekinti és a sivatagi terület nagy részét megszállás alatt tartja.) A lengyel szakszervezeti mozgalom jövője A hidakat nem égették fel Vita a felvétel körül Nyugat-Szahara: új AESZ-tag r~C Külpolitikai kommentárunk )-i Nem gyógyír... BRUTÁLIS INTÉZKEDÉS. Ritkán olvasható egy pénzügyi döntésről efféle minősítés. Most a belga Martens-kormány elhatározásáról, a belga és luxemburgi frank leértékeléséről szóló intézkedés ezt a jelzőt érdemelte ki a brüsszeli sajtóban. Nem kevésbé vitatják a koppenhágai kormány eljárását: a dán koronát ugyancsak devalválták. Tizenkét órás vita előzte meg a nagyszabású pénz- politikai döntéseket. A Közös Piac pénzügyminiszterei csak hosszas alkudozás után egyeztek bele a leértékelésbe, mégpedig csekélyebb mérvűbe, mint az érdekelt kormányok kértek. Belgium 12 százalékot javasolt, végül beérte 8,5 százalékkal. Dánia javaslata hét százalék volt, ám a pénzügyminiszterek csak háromszázalékos leértékeléshez járultak hozzá, Tulajdonképpen egyetlen cél lebegett a leértékelő országok előtt: javítani az exportlehetőségeket. Az EGK tagállamaiban ezt kétségkívül elősegíti az intézkedés. Ám alapvető problémákra aligha jelent hatékony gyógyírt. NEM IS ANNYIRA DÁNIA, mint Belgium gondjai szaporodtak az utóbbi években. Az országban az aktív lakosság csaknem tíz százaléka munkanélküli. Nőtt az eladósodás, a belga frank pedig szédületes sebességgel romlott. Szakértők szerint a mostani intézkedés, mind Dánia, mind Belgium, illetve a vele 60 éve pénz- és vámuniót alkotó Luxemburg számára egyetlen kiútnak kínálkozott, hogy az egyre kíméletlenebb konkurrenciaharcban termékeiket értékesíteni tudják. Dánia helyzete jóval kedvezőbb, Belgiumé viszont a döntés után sem rózsás. Ellenkezőleg, sok hírmagyarázó úgy érvel: a leértékelés súlyosan érinti a kiskeresetűéket. Azok jártak jól — keseregnek a belga lapok —, akik külföldre menekítették a tőkéjüket, és hosszú ideje spekulációs ügyletekkel rontották a frank hitelét. Persze, a Közös Piacon belüli pénzpolitika problémái nemcsak a közösség tagállamának gondjait tükrözik. Megnehezíti az EGK dolgát az Egyesült Államok is: a túlzottan magas kamatlábak nemzetközi méretekben rontják a tízek lehetőségeit. E témáról a közelmúltban magas szintű küldöttség tárgyalt Reagan elnökkel. Ám Tindemans belga külügyminiszter és társai szinte üres kézzel tértek haza — Washingtonban csekély megértést tanúsítottak a a Közös Piac gondjaival szemben. ÜGY TŰNIK TEHÁT, hogy NyugaHEurópa és az Egyesült Államok között most már nemcsak (katona) politikai, hanem pénzügyi-gazdasági kérdésekben is jelentős a véleménykülönbség. S a nyugati kormányzatok számára nem marad más hátra, mint a tanulságok kényszerű levonása. Gyapay Dénes Mérséklődtek a világpiaci árak HAZÁNK TŐKÉS külkereskedelmének cserearánya javult a múlt évben — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal február első hetében közzétett jelentéséből Tekintve, hogy mind az exportban, mind az importban igen magas a nyersanyagok, az alapanyagok és a különféle mezőgazdasági termékek részaránya (az utóbbi években több mint 50 százalék), nem mindegy, hogy áruk miként alakul a világpiacon. Az utóbbi években a világ országai hozzászoktak, hogy a nyersanyagok az átlagos inflációt meghaladó mértékben drágulnak. Ez a folyamat tavaly megszakadt, sőt — ha a kőolajtól eltekintünk — a nyersanyagok átlagos árszintjé alatta maradt az 1980. évinek. Nem így a kőolajé, s általában az energiahordozóké. Napjainkban gyakran szerepel a hír- ügynökségi jelentésekben, hogy esnek a kőolajárak, ezért nincs kellő tárolókapacitás. az eladatlan készletek számára. Ez mind igaz is, de csak néhány hónapra visszatekintve. Egyéves távlatban azonban már másként fest a helyzet. Egy belga pénzintézet nyersanyagpiaci szakértőinek számításai szerint az 1981-es év átlagos kőolajára 12,7 százalékkal meghaladta az 1980. évit. Még a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) október végi konferenciáján elhatározott áregységesítés is durván 1,5 százalékos átlagos drágulást takar. A magyar vállalatok természete- tesen megérzik a világpiaci drágulást, hiszen a kompetitiv árképzés szerint a belföldi elszámolásokban a világpiaci ár a meghatározó, annak ellenére, hogy kőolajat tavaly csak a Szovjetuniótól vásároltunk — a KGST-árelvnek és a kőolajárak utóbbi 5 évben bekövetkezett áremelkedésének ismeretében — a világpiacinál alacsonyabb, illetve az 1980. évinél magasabb áron.. A tőkés külkereskedelem cserearánya tehát a kőolajat nem veszi számításba. Annál nagyobb súllyal szerepelnek benne a mezőgazdásági termékek, amelyeknek átlagos ára a múlt évben 12,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1980-ban. Ekörül az átlag körül azonban nagy volt a szóródás. Például a magyar külkereskedelem szempontjából talán a legfontosabb árucsoportban, az úgynevezett élvezeti cikkek csoportjában zuhantak az árak. A kakaó átlagára tavaly 23, a kávéé 25, a cukoré pedig 42 százalékkal maradt el az 1980. évitől. Túltermelés, a korábbi magas árak miatt visszafogott kereslet, vagyis végső fokon a piaci fölöslegek halmozódása idézte elő e nagyarányú árcsökkenést. Vegyük például a kávét: az 1974-es brazíliai fagykár után a kávé tonnájáért a világpiacon 7000—8000 dollárt is kértek, de még 1980- ban is volt olyan időszak, amikor az ár tartósan 3200 —3500 dollár között mozgott, tavaly .viszont nemegyszer a 2000 dollárt sem érte el. AZ ÉLVEZETI CIKKEK importja javította a magyar cserearányokat; exportunkban a húskivitel fejtett ki hasonló hatást. Hazánk jelentős mennyiségű vágómarhát, vágósertést és vágóbaromfit exportál konvertibilis valuta ellenében. Jelentős felvevőpiac — ahol a közös piaci agrárrendtartás erre lehetőséget nyújt — Olaszország, továbbá a fejlődő országok, mindenekelőtt a Közel- és Közép-Kelet államai. A múlt évet várhatóan a legjobbak között lehet majd számon tartani. Legszilárdabb piaca a sertéshúsnak van. Valamennyi fontos kereskedelmi centrumban, az az EGK-ban és az USA-ban — csökkenő az állomány és kevesebb állatot hajtanak a vágóhidakra, ami természetesen csökkenő húskínálattal jár. A drágulás mértéke is meghalad minden korábbi várakozást. *A marhahúsárak mozgása ellenkező előjelű a világ fő központjaiban: a protekcionizmus által óvott Közös Piacon emelkedik, másutt csökken, vagy stagnál — de a korábbi évek átlagát jóval meghaladó árszinten. Az árványi nyersanyagok piacán (a kőolajat nem számítva) tavaly — egy árnyalattal — alacsonyabb árak alakultak ki, mint egy éyvel korábban. Néhány termék, majdhogynem robbanásszerűen megdrágult, például az ón és őszig a horgany; más termékek ára viszont jócskán esett: elsősorban az alumínium- és acéltermékek csoportjában; ezeknek a magyar kivitelben igen jelentős a szerepük. Ilyen helyzetben a magyar külkereskedelem arra törekedett, hogy az importált fémek legalább annyival olcsóbbak legyenek, mint ameny- nyivel az exporttermékek. Az acélipar tulajdonképpen válságiparág volt. a múlt évben: a tőkés világban 1,1 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1980- ban, de még ezen (a 448 millió tonnán) is csak nehezen tudnak túladni a gyártók. Az acélipari kapacitások kihasználtsága kritikusan alacsony: az USA-ban például tavaly 55 és 66 százalék között mozgott. Az alumínium piacán már 1980-ban bekövetkezett az árzuhanás: a tonnánkénti ár az USA-ban akkor az év eleji 2100 dollárról 1200 dollárra esett vissza, s a múlt évben gyakorlatilag ekörül a szint körül ingadozott. Csökken a felhasználás, s duzzadnak a készletek. A prognózisok alaphangja - változatlanul pesszimista, — egyhangúan Vallják, hogy változatlanul nehéz idők várnak az alumíniumtermelőkre. ' SZÁMÍTSUNK VALAMENNYI fő árucsoport áraira — a mezőgazdasági termékekére, az ásványi nyersanyagokéra, a kőolajéra és a kőolaj alapú vegyipari alapanyagokére — egy átlagos jellemző indexszámot. Eszerint az átlagos ármutató valamivel, nem , számottevő mértékben meghaladja az 1980. évit, de mindenképpen elmaradt az átlagos inflációs ütemtől, amely például a legfejlettebb 24 tőkés országot tömörítő Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) 10 százalék volt — vagyis reálértékben tavaly mérséklődtek a nyersanyag- árak. Varga András Nicaraguái béketerv Nicaragua hétfőn háromnapos közép-amerikai béke- terv-javaslatot adott át az ENSZ főtitkárának, Javier Pérez de Cuellarnak. Nicaragua ebben javasolja, hogy közös katonai járőrök elle- őrizzék a nicaraguai—hon- durasi és a nicaraguai— costa-ricai határt. A terv második pontja felveti, hogy a közép-amerikai államok kössenek egymással meg nem támadási szerződést. Nicaragua síkra száll a térség konfliktusainak tárgyalások útján történő megoldása mellett, és — a kölcsönös tisztelet alapján — baráti kapcsolatok kiépítését ajánlja az Egyesült Államokkal. A nicaraguai javaslatot teljes mértékben, támogatja Mexikó. Jósé Lopez Portillo államfő vasárnap nicaraguai látogatása során csatlakozott e pontokhoz és kiegészítette azzal, hogy lehetőség van a közép-amerikai országok fegyveres erőinek kiegyensúlyozott csökkentésére. Fidel Castro kubai államfő levélben válaszolt a mexikói elnöknek, és ebben kifejtette: Kuba kész együttműködni a térség feszültségének enyhítésében. • Az amerikai kormány tanulmányozni fogja a mexikói elnök Közép-Amerikára vonatkozó javaslatát — közölte hétfőn a Fehér Ház szóvivője.