Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. február 24., szerda Usztyinov marsall napiparancsa A Szovjetunió az enyhülés elmélyítéséért küzd GENF Genfben kedden teljes ülést tartott a nukleáris fegyverek európai korlátozá­sáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és ame­rikai küldöttség. VARSÖ Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkának külügymi­niszter befejezte Romániá­ban tett egynapos baráti lá­togatását. BUKAREST Európa 26 országából — köztük Magyarországról — érkezett újságírók részvéte­lével, ‘kedden Bukarestben megkezdődött a Román Új­ságíró Tanács által egybehí­vott tanácskozás a békéről, a biztonságról és a leszere­lésről. KAIRO Az egyiptomi elnök izraeli látogatásának előkészítésére hétfő este Kairóba érkezett Jichak Samir, izraeli kül­ügyminiszter. Négynapos tár­gyalásainak végeztével — legalábbis ezt remélik Izra­elben — bejelentik Mubarak márciusra tervezett útjának pontos dátumát. TOKIO A japán kormány keddi ülésén „korlátozott és ideig­lenes” intézkedéseket hatá­rozott el a Szovjetunióval és Lengyelországgal szemben, de nem akarja károsan be­folyásolni a két ország poli­tikai párbeszédét. HANOI Richprd Armitage, a Pen­tagon magas rangú tisztség- viselője vezetésével, kedden hivatalos meghívásra ame­rikai küldöttség érkezett Hanoiba. A látogatás célja további részletkérdések tisztázása a háborúban eltűnt amerikai­akkal kapcsolatban, de vár­hatóan szóba kerülnek a kétoldalú kapcsolatok prob­lémái is. VARSÓ Tűz ütött ki kedden reg­gel a lengyelországi Plock város olajfinomítójának egyik részlegében. Ebben az üzemben dolgozzák fel a „Barátság” olajvezetéken ér­kező kőolajat, ötven tűzol­tóegység vonult ki a hely­színre, és több órás munká­val sikerült megfékeznie a lángokat. Napiparancsot adott ki Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta napja alkalmá­ból. Napiparanesában a mi­niszter aláhúzza, hogy a Szovjetunió, az SZKP békés politikát folytat. A testvéri országokkal, ,a világ vala­mennyi békeszerető erejével együtt küzd a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, az . enyhülés megőrzéséért és el­mélyítéséért,^ a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élése elveinek győzelméért. „Az Egyesült Államok és a NATO más országai kard­csörtető köreinek agresszív irányvonala szemben áll a Szovjetunió, a szocialista kö­A lengyel kormány szak­szervezetügyi bizottsága által hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentum jó alapot te­remt arra, hogy széles körű társadalmi vita kezdődjék a lengyel szakszervezeti moz­galom jövőjéről — állapítja meg a PAP hírügynökség keddi kommentárja. Az ok­mány tartalmazza mindazo­kat a követelményeket, ame­lyek megvalósítása kizárja a múltbeli hibák és válságok megismétlődését. Ezek közé tartozik az a megállapítás, hogy meg kell határozni a szocialista állam legfőbb ér­dekeit biztosító jogi és poli­Az Afrikai Egységszerve­zet (AESZ) titkársága a Nyu- gat-Szahara független ál­lamként történő elismerésé­ért küzdő Polisario Fronthoz intézett üzenetében tudatta, hogy a front által évekkel ezelőtt kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztár­saságot 51. tagállamként fel­vették a kontinentális szer­vezetbe — közölte az etióp zösség országainak békesze­rető külpolitikájával — ál­lapítja meg a miniszter. Ar­ra törekednek, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval és a Varsói Szerződéssel szemben, to­vább élezik a nemzetközi helyzetet, növelik a fegyver­kezési versenyt. Az imperia­lista reakció durván beavat­kozik szuverén országok belügyeibé, szégyenteljes kampánnyal támadja a Len­gyel Népköztársaságot és a Kubai Köztársaságot, had­üzenet nélküli háborút foly­tat az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság ellen, a feszültség tűzfészkeit szítja a Közel-Keleten és a világ más körzeteiben. Az impe­rializmus legagresszívebb kö­reinek elgondolásaihoz járul tikai feltételeket, s az is, hogy szabályzati és szerke­zeti garanciákkal el kell ke­rülni a jövőbeni szakszerve­zetek politikai párttá való átalakulását. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a dokumen­tumnak az a megállapítása, hogy a sztrájkjog elismerése mellett biztosítani kell: e végső eszközt csakis a dol­gozók érdekeit védelmező más lehetőségek kimerítése után alkalmazzák. Mint a kommentátor meg­állapítja, a népi Lengyelor­szág története során tartó­san sohasem sikerült akár­csak megközelítőleg is meg­fővárosban Hakim Ibrahim, a Polisario Front képviselő­je. Kedden az értekezleten he­ves vita tört ki arról, hogy az AESZ főtitkárának jogá­ban állt-e dönteni a tagfel­vétel ügyében. A szervezet alapokmányának 28. cikke­lye értelmében minden/füg­getlen afrikai ország a tag­államok egyszerű többségi hozzá Kína vezetőinek poli­tikája.” ■ „Ilyen körülmények között az SZKP és a szovjet állam következetesen folytatja bé­keszerető lenini külpolitiká­ját, minden szükségeset meg­tesz az ország védelmi ké­pességének megszilárdításá­ért, a fegyveres erők harc- készültségének növeléséért. Fegyveres erőink, amelyeket Lenin és a kommunista párt hozott létre, a Varsói Szerződés tagállamai testvé­ri hadseregeivel együtt ébe­ren őrködnek a szovjet nép békés munkája, a szocializ­mus vívmányai fölött, meg­védelmezik azokat, hangoz­tatja a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének ünnepi napiparancsa. valósítani a szakszervezetek­nek a szocialista államban játszott szerepéről szóló le­nini felfogást. A lengyel szakszervezeti mozgalom jö­vőjével kapcsolatban nem lehet visszatérni sem az öt­venes, sem a hatvanas, sem pedig a hetvenes évek mo­delljéhez. A nemzeti megegyezéshez vezető hidakat azonban nem égették fel, a hibákból ta­nulva . most minden feltétel megvan ahhoz, hogy Len­gyelországban a leginkább megfelelő szakszervezeti mo­dell jöjjön létre. szavazatával válhat az AESZ tagjává. Ez az egyszerű több­ség adott, hiszen az AESZ 50 tagállama közül 26 elis­meri az Észak-afrikai Sza­harai Arab Demokratikus Köztársaság létét. (Mint is­meretes Nyugat-Szaharát, a volt spanyol gyarmatot Ma­rokkó magáénak tekinti és a sivatagi terület nagy ré­szét megszállás alatt tartja.) A lengyel szakszervezeti mozgalom jövője A hidakat nem égették fel Vita a felvétel körül Nyugat-Szahara: új AESZ-tag r~C Külpolitikai kommentárunk )-i Nem gyógyír... BRUTÁLIS INTÉZKEDÉS. Ritkán olvasható egy pénzügyi döntésről efféle minősítés. Most a belga Martens-kormány elhatározásáról, a belga és luxem­burgi frank leértékeléséről szóló intézkedés ezt a jelzőt érdemelte ki a brüsszeli sajtóban. Nem ke­vésbé vitatják a koppenhágai kormány eljárását: a dán koronát ugyancsak devalválták. Tizenkét órás vita előzte meg a nagyszabású pénz- politikai döntéseket. A Közös Piac pénzügyminisz­terei csak hosszas alkudozás után egyeztek bele a leértékelésbe, mégpedig csekélyebb mérvűbe, mint az érdekelt kormányok kértek. Belgium 12 százalé­kot javasolt, végül beérte 8,5 százalékkal. Dánia ja­vaslata hét százalék volt, ám a pénzügyminiszterek csak háromszázalékos leértékeléshez járultak hozzá, Tulajdonképpen egyetlen cél lebegett a leértékelő országok előtt: javítani az exportlehetőségeket. Az EGK tagállamaiban ezt kétségkívül elősegíti az in­tézkedés. Ám alapvető problémákra aligha jelent hatékony gyógyírt. NEM IS ANNYIRA DÁNIA, mint Belgium gond­jai szaporodtak az utóbbi években. Az országban az aktív lakosság csaknem tíz százaléka munkanélküli. Nőtt az eladósodás, a belga frank pedig szédületes sebességgel romlott. Szakértők szerint a mostani intézkedés, mind Dánia, mind Belgium, illetve a vele 60 éve pénz- és vámuniót alkotó Luxemburg számára egyetlen kiútnak kínálkozott, hogy az egyre kíméletlenebb konkurrenciaharcban termé­keiket értékesíteni tudják. Dánia helyzete jóval kedvezőbb, Belgiumé viszont a döntés után sem ró­zsás. Ellenkezőleg, sok hírmagyarázó úgy érvel: a leértékelés súlyosan érinti a kiskeresetűéket. Azok jártak jól — keseregnek a belga lapok —, akik kül­földre menekítették a tőkéjüket, és hosszú ideje spekulációs ügyletekkel rontották a frank hitelét. Persze, a Közös Piacon belüli pénzpolitika prob­lémái nemcsak a közösség tagállamának gondjait tükrözik. Megnehezíti az EGK dolgát az Egyesült Államok is: a túlzottan magas kamatlábak nemzet­közi méretekben rontják a tízek lehetőségeit. E té­máról a közelmúltban magas szintű küldöttség tár­gyalt Reagan elnökkel. Ám Tindemans belga külügy­miniszter és társai szinte üres kézzel tértek haza — Washingtonban csekély megértést tanúsítottak a a Közös Piac gondjaival szemben. ÜGY TŰNIK TEHÁT, hogy NyugaHEurópa és az Egyesült Államok között most már nemcsak (kato­na) politikai, hanem pénzügyi-gazdasági kérdések­ben is jelentős a véleménykülönbség. S a nyugati kormányzatok számára nem marad más hátra, mint a tanulságok kényszerű levonása. Gyapay Dénes Mérséklődtek a világpiaci árak HAZÁNK TŐKÉS külke­reskedelmének cserearánya javult a múlt évben — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal február első heté­ben közzétett jelentéséből Tekintve, hogy mind az ex­portban, mind az importban igen magas a nyersanyagok, az alapanyagok és a külön­féle mezőgazdasági termékek részaránya (az utóbbi évek­ben több mint 50 százalék), nem mindegy, hogy áruk mi­ként alakul a világpiacon. Az utóbbi években a világ országai hozzászoktak, hogy a nyersanyagok az átlagos inflációt meghaladó mérték­ben drágulnak. Ez a folya­mat tavaly megszakadt, sőt — ha a kőolajtól eltekin­tünk — a nyersanyagok át­lagos árszintjé alatta ma­radt az 1980. évinek. Nem így a kőolajé, s általában az energiahordozóké. Napjaink­ban gyakran szerepel a hír- ügynökségi jelentésekben, hogy esnek a kőolajárak, ezért nincs kellő tárolóka­pacitás. az eladatlan készle­tek számára. Ez mind igaz is, de csak néhány hónapra visszatekintve. Egyéves táv­latban azonban már másként fest a helyzet. Egy belga pénzintézet nyersanyagpiaci szakértőinek számításai sze­rint az 1981-es év átlagos kőolajára 12,7 százalékkal meghaladta az 1980. évit. Még a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetének (OPEC) október végi konferenciáján elhatározott áregységesítés is durván 1,5 százalékos átla­gos drágulást takar. A ma­gyar vállalatok természete- tesen megérzik a világpiaci drágulást, hiszen a kompe­titiv árképzés szerint a bel­földi elszámolásokban a vi­lágpiaci ár a meghatározó, annak ellenére, hogy kőola­jat tavaly csak a Szovjet­uniótól vásároltunk — a KGST-árelvnek és a kőolaj­árak utóbbi 5 évben bekö­vetkezett áremelkedésének ismeretében — a világpiaci­nál alacsonyabb, illetve az 1980. évinél magasabb áron.. A tőkés külkereskedelem cserearánya tehát a kőolajat nem veszi számításba. Annál nagyobb súllyal szerepelnek benne a mezőgazdásági ter­mékek, amelyeknek átlagos ára a múlt évben 12,4 szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint 1980-ban. Ekörül az át­lag körül azonban nagy volt a szóródás. Például a ma­gyar külkereskedelem szem­pontjából talán a legfonto­sabb árucsoportban, az úgy­nevezett élvezeti cikkek cso­portjában zuhantak az árak. A kakaó átlagára tavaly 23, a kávéé 25, a cukoré pedig 42 százalékkal maradt el az 1980. évitől. Túltermelés, a korábbi magas árak miatt visszafogott kereslet, vagyis végső fokon a piaci fölösle­gek halmozódása idézte elő e nagyarányú árcsökkenést. Vegyük például a kávét: az 1974-es brazíliai fagykár után a kávé tonnájáért a világpiacon 7000—8000 dol­lárt is kértek, de még 1980- ban is volt olyan időszak, amikor az ár tartósan 3200 —3500 dollár között mozgott, tavaly .viszont nemegyszer a 2000 dollárt sem érte el. AZ ÉLVEZETI CIKKEK importja javította a magyar cserearányokat; exportunk­ban a húskivitel fejtett ki hasonló hatást. Hazánk je­lentős mennyiségű vágómar­hát, vágósertést és vágóba­romfit exportál konvertibilis valuta ellenében. Jelentős felvevőpiac — ahol a közös piaci agrárrendtartás erre le­hetőséget nyújt — Olaszor­szág, továbbá a fejlődő or­szágok, mindenekelőtt a Közel- és Közép-Kelet álla­mai. A múlt évet várhatóan a legjobbak között lehet majd számon tartani. Leg­szilárdabb piaca a sertéshús­nak van. Valamennyi fontos kereskedelmi centrumban, az az EGK-ban és az USA-ban — csökkenő az állomány és kevesebb állatot hajtanak a vágóhidakra, ami természe­tesen csökkenő húskínálat­tal jár. A drágulás mérté­ke is meghalad minden ko­rábbi várakozást. *A marha­húsárak mozgása ellenkező előjelű a világ fő központ­jaiban: a protekcionizmus által óvott Közös Piacon emelkedik, másutt csökken, vagy stagnál — de a koráb­bi évek átlagát jóval meg­haladó árszinten. Az árványi nyersanyagok piacán (a kőolajat nem szá­mítva) tavaly — egy árnya­lattal — alacsonyabb árak alakultak ki, mint egy éyvel korábban. Néhány termék, majdhogynem robbanássze­rűen megdrágult, például az ón és őszig a horgany; más termékek ára viszont jócs­kán esett: elsősorban az alu­mínium- és acéltermékek csoportjában; ezeknek a ma­gyar kivitelben igen jelen­tős a szerepük. Ilyen hely­zetben a magyar külkeres­kedelem arra törekedett, hogy az importált fémek legalább annyival olcsób­bak legyenek, mint ameny- nyivel az exporttermékek. Az acélipar tulajdonkép­pen válságiparág volt. a múlt évben: a tőkés világ­ban 1,1 százalékkal keveseb­bet termeltek, mint 1980- ban, de még ezen (a 448 mil­lió tonnán) is csak nehezen tudnak túladni a gyártók. Az acélipari kapacitások ki­használtsága kritikusan ala­csony: az USA-ban például tavaly 55 és 66 százalék kö­zött mozgott. Az alumínium piacán már 1980-ban bekö­vetkezett az árzuhanás: a tonnánkénti ár az USA-ban akkor az év eleji 2100 dol­lárról 1200 dollárra esett vissza, s a múlt évben gya­korlatilag ekörül a szint kö­rül ingadozott. Csökken a felhasználás, s duzzadnak a készletek. A prognózisok alaphangja - változatlanul pesszimista, — egyhangúan Vallják, hogy változatlanul nehéz idők várnak az alu­míniumtermelőkre. ' SZÁMÍTSUNK VALA­MENNYI fő árucsoport árai­ra — a mezőgazdasági ter­mékekére, az ásványi nyers­anyagokéra, a kőolajéra és a kőolaj alapú vegyipari alapanyagokére — egy átla­gos jellemző indexszámot. Eszerint az átlagos ármuta­tó valamivel, nem , számot­tevő mértékben meghaladja az 1980. évit, de mindenkép­pen elmaradt az átlagos inf­lációs ütemtől, amely pél­dául a legfejlettebb 24 tő­kés országot tömörítő Gazda­sági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) 10 százalék volt — vagyis reálértékben tavaly mérséklődtek a nyersanyag- árak. Varga András Nicaraguái béketerv Nicaragua hétfőn három­napos közép-amerikai béke- terv-javaslatot adott át az ENSZ főtitkárának, Javier Pérez de Cuellarnak. Nica­ragua ebben javasolja, hogy közös katonai járőrök elle- őrizzék a nicaraguai—hon- durasi és a nicaraguai— costa-ricai határt. A terv második pontja felveti, hogy a közép-amerikai államok kössenek egymással meg nem támadási szerződést. Nicaragua síkra száll a tér­ség konfliktusainak tárgyalá­sok útján történő megoldása mellett, és — a kölcsönös tisztelet alapján — baráti kapcsolatok kiépítését ajánl­ja az Egyesült Államokkal. A nicaraguai javaslatot teljes mértékben, támogatja Mexikó. Jósé Lopez Portillo államfő vasárnap nicaraguai látogatása során csatlako­zott e pontokhoz és kiegé­szítette azzal, hogy lehetőség van a közép-amerikai orszá­gok fegyveres erőinek ki­egyensúlyozott csökkentésé­re. Fidel Castro kubai ál­lamfő levélben válaszolt a mexikói elnöknek, és ebben kifejtette: Kuba kész együtt­működni a térség feszültsé­gének enyhítésében. • Az amerikai kormány ta­nulmányozni fogja a mexi­kói elnök Közép-Amerikára vonatkozó javaslatát — kö­zölte hétfőn a Fehér Ház szóvivője.

Next

/
Thumbnails
Contents