Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. február 20., szombat

w.

MaAÉÉMcM

ENERGIAGAZDÁLKODÁSI PROGRAM

Ésszerű gazdálkodás — jó szervezési intézkedések

összességében kedvező irányú változások követték az ésszerű energiafelhasználást és takarékosságot szorgalmazó központi intézkedéseket. A kormány Gazdasági Bizottsága elé terjesztett jelentés a népi ellenőrzésnek az energiagazdálkodási program előkészítésénél és az időarányos végrehajtásnál végzett folyamatos vizsgálataink tapasztalatairól és javaslatairól számolt be.

Az utóbbi két évben népgazdaságunk a tervezettnél kevesebb energiát használt fel. Tavaly az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedése mellett abszolút mértékben is csökkent az energiafelhasználás és az egységnyi nemzeti jövedelemtermeléshez viszonyított fajlagos fogyasztás is. Az eredményekhez jelentősen hozzájárultak az ésszerű energiagazdálkodás érdekében hozott konkrét szervezési intézkedések, s nem kevésbé hatott a takarékosságra az energiastruktúra célszerű módosítására ösztönző energiaárakkal kialakított érdekeltség, a gazdasági körülmények kényszere. A fel- használás csökkentésében nagymértékben közrejátszott az- energiaigényes ágazatok és termékek — termelésének mérséklése, ami részben

a világpiaci helyzet

alakulásának következménye, részben pedig a gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban álló tudatos és szervezett cselekvés hatása.

Az energiafelhasználási programban előirányzott fejlesztési célok elérése érdekében széles körben megélénkültek a vállalati kezdeményezések, s a bankok is meggyorsították az állami támogatást, vagy hitelt igénylő beruházási javaslatok elbírálását, a döntéseket. A jóváhagyott beruházások — kevés kivételtől eltekintve — elérik, sőt meghaladják a kívánt hatékonyságot. Egyebek között az úgynevezett hulladékhő hasznosítását célzó fejlesztéseknél a számítottnál mintegy 30 százalékkal nagyobb megtakarítás várható. A benyújtott beruházási javaslatokból azonban még sokat el kellett utasítani, mert a jelzett műszaki fejlesztési megoldásoktól várható megtakarítások nem érték el a kívánt eredményt, s túlzott költségeik miatt nem szolgálnák eléggé a fejlesztési források, köztük az állami támogatás hatékony felhasználását.

A vállalatok

a kis ráfordításokkal

megvalósítható műszaki és szervezési intézkedésekkel érték el a leggazdaságosabb eredményeket. Ezekhez a sikerekhez a népi ellenőrzés is hozzájárult azzal a mintegy négyezer javaslatával, amelyet a két évvel ezelőtti vizsgálatok során ajánlott az érintett 500 vállalat, intézmény és a felügyeleti szervek figyelmébe. A tavaly, megismételt ellenőrzésekből kitűnt, hogy ezeknek a javaslatoknak túlnyomó többségét beépítették energiagazdálkodási teveikbe, s jelentős részét már hasznosították is. Egyebek között a vizsgált ipari üzemekben előterjesztett mintegy 1200 javaslatból csaknem 900 már megvalósult.

A villamosenergia-gazdáí kodás fejlesztésére tett mintegy 100 javaslatuk találkozott legjobban a vállalati szándékokkal. Csökkentették a csúcsidei fogyasztást, növelték az éjszakai olcsóbb áram felhasználását a vállalatok, a szövetkezetek, a mezőgazdasági üzemek és az egészségügyi intézmények is. Az akcióprogram szerint a különböző szervezési intézkedésekkel a tervidőszak végére évi 200 ezer tonna olajjal egyenértékű energiamegtakarítást kell elérni. A válalatok saját kezdeményezéseik és a népi ellenőrzés javaslatai alapján viszont már a múlt évben 45 ezer tonna olajnak megfelelő megtakarítást könyveltek el. A tapasztalatok szerint tehát

— amint a Gazdasági Bizottság megállapította — a csekély ráfordítást igénylő szervezési intézkedések további tartalékainak feltárására is reális lehetőségek vannak, amelyeknek kihasználását még jobban szorgalmazzák

— segítve ezzel -beruházási erőforrásaink hatékonyabb felhasználását is. Állandó feladat, hogy újabb és újabb erőfeszítésekkel gyorsítják a VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjának végrehajtását, s ugyanakkor következetesen gazdagítsák a programot a megtakarítások új lehetőségeinek felkutatásával és -kihasználásával.

A továbbiakban rugalmasan,

a változó körülményekhez -kell igazítani az egyedi célokat. Céltudatosan keresni kell a fajlagos energiamegtakarítást és a szénhidrogén- kiváltást eredményező . új megoldásokat.

Az energiatakarékosság az egész társadalom érdeke, nemzeti ügy. A tapasztalatok szerint eredményesen képviselik ezt » felfogást a társadalmi szervezetek az ésszerű és takarékos megoldások kezdeményezésével. A társadalmi összefogásban rejlő erők jobb kihasználása szükségessé teszi azt is, hogy a helyi céloknak és feladatoknak körültekintőbb és konkrétabb meghatározásával adjanak értelmes programot a kezdeményezéseknek, a társadalmi erőknek.

(MTI)

SZOMBATON:

Befejeződnek a zárszámadások megyénkben

Pénteken délelőtt hat termelőszövetkezetben folytatódtak a zárszámadó közgyűlések. Az Egri Csillagok, a kará- csondi, a kiskörei, a kömlői, a nagyfügedi és a detki közös gazdaságban értékelték a múlt évi munkát és megvitatták az idei tervfeladatokat is. A detki közgyűlésen részt vett Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, valamint Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is.

Ma, szombaton délelőtt Heves megyében befejeződnek a tavalyi munkát összegző és az 1982-es tervelképzeléseket elemző közgyűlések. Az istenmezeji, a tarnaleleszi, a poroszlói és a domoszlói zárszámadások zárják a sort.

r: o nagyra nőtt

(Fotó: Kőhídi Imre)

— Rendkívül gyors, sokak szerint túlságosan Is gyors volt az utóbbi években Eger fejlődése, az Itt lakók számának gyarapodása. Hogyan viseli ennek terheit a megyeszékhely?

— Eger fejlődését az igények diktálták. Az ide települt ipar vonzotta a munkaerőt, a városi életforma a faluról elvándorlókat Valóban gyors volt ez a növekedés, 11,5 százalék az elmúlt tervidőszakban, több mint ötszöröse a megye népesség-gyarapodásának. Az itt foglalkoztatottak száma 32 300, naponta tízezren járnak be az egri üzemekbe. Mit takarnak ezek a számok? Az ipar letelepülése után kialakult feszültségek megmaradtak a hetvenes évek második felében is. Most csak az lehet a célunk, hogy fékezzük ezt a gyors növekedést: egyetértésben

a megyei vezetéssel az a véleményünk, hogy ide már ipart nem szabad telepíteni. Nemcsak egyéni álláspontomat mondom: a város lakosága a távolabbi jövőben sem emelkedhet 80 ezer fölé. Átlépnénk akkor egy gazdasági határt, emellett elvesztené vonzóerejét, patináns szépségét a város, szétfeszítené jelenlegi kereteit. Az ide települők számát korlátozzuk, ugyanakkor a vonzáskörzethez tar tozó települések fejlődését ösztönözzük. Ezekben a községekben a lakások kihasználtsága alacsonyabb fokú, jobb ellátással, úthálózattal igyekszünk elérni, hogy inkább ide költözzenek többen. Az igények változása is arra utal, hogy aki teheti, szívesebben költözik kertes, családi házba. Az már biztató, hogy amíg a falvak népességének csökkenése a jellemző, Eger könyékén legalább ez a csökkenés nem tapasztalható. Az általános rendezési terv egyébként már egri településcsoportról beszél: Felsőtárkány, Noszvaj, Szarvaskő, Andor- naktálya, Egerbakta, Eger- szalók, Egerszólát, Kere- csend, Makiár, Ostoros, No- vaj községek fejlesztése eszerint kezdődött meg a VI. ötéves tervben.

— Ami a kérdés egy következő részletét illeti, szólnunk kell a szolgáltatásokról is. Az V. ötéves terv idején ebben az ágazatban kiépült a hálózat, gyorsan nőtt az itt dolgozók létszáma. Ma már az egy lakosra jutó szolgáltatás értéke nagyobb, mint az országos átlag. (A megyék között Heves nyolcadik a rangsorban.) Nyugodtan elmondhatom, alapvető gondjaink e téren nincsenek, kivéve az ivó- vízellátást. Néha bizony sok bosszúságot okoz a vízhiány.

— A távlati településfejlesztési koncepció szerint Eger — ez a legújabb elnevezés — felsőfokú társközpont rangot kapott. Ez az ország öt nagyvárosa, felsőBeszélgetés várospolitikai célokról, lakáshelyzetről Schmidt Rezsővel, az egri városi pártbizottság első titkárával

Eger ez idő szerint 63 ezer ember otthona. Megyeszékhely, nagy múltú történelmi város, idegenforgalmi központ — sok mindent sorolhatnánk fél itt, ha most hirtelenjében valamiféle összfoglalást akarnánk készíteni jellegzetességeiről, jelentőségéről. Nem tesszük ezt, hiábavaló kísérlet is lenne néhány oldalon. Ha csupán arra vagyunk kíváncsiak, hogyan ad otthont 63 ezer lakosának, miközben évente több mint egymillió vendéget is kell fogadnia, erről is sokféle véleményt sorolhatnánk fel. Tovább szűkítettük tehát a kört. A várospolitika, a lakásgazdálkodás, a lakásépítés témaköréből tettünk fel néhány időszerűnek - vélt kérdést az egri városi pártbizottság el6Ő titkárának. Arról kértük véleményét : hogyan oldhatja meg sürgető feladatait a megyeszékhely ezekben az esztendőkben, amikor — köztudott — kevesebb jut a központi támogatásból, és a helyi erőforrások sem kimeríthetetlenek. A pártszervezeteknél nemrégiben tartottak beszámoló taggyűléseket — e fórumokon is sok szó esett mindezekről.

fokú központja mellé sorolja funkciói, adottságai révén. A kereskedelem, az egészségügyi ellátottság, az oktatási intézmények színvonala bizonyítja, hogy ennek a szerepkörnek egyre jobban eleget tesz a város. Külön, hosszabb elemzést érdemelne az idegenforgalom. A város és környékének vonzereje ismert, s a fogadás feltételeit is javítja majd az új szálloda, s az ezer férőhellyel bővített kemping, amely egyébként véleményem szerint az ország legszebb fekvésű turis- tatábora. Kihasználatlan lehetőségünk az egerszalóki termálvíz. Fontos, hogy mielőbb, állami vagy szövetkezeti beruházással, megépüljön itt is a gyógyfürdő, fogadhassa a hazai és külföldi vendégeket, némiképp mentesítse a zsúfolt egri strandot. Nem felejtettem ki a felsorolásból a közművelődési intézményeket és a sportolási lehetőségeket, a tárgyi feltételek dolgában azonban itt még igencsak akadnak hiányosságok.

Nincs megfelelő művelődési házunk, és a nagy hagyományú úszósportnak most inkább a gondjai nagyok. A jövő év első felében elkészül az ifjúsági ház, épül egy fedett úszóiskola és a tervidőszak végén elkezdődik az 50 méteres fedett versenyuszoda építése is. Mindezek azért biztatóak a jövőt tekintve.

— Egerben kialakult a foglalkoztatás szerkezete, a minőségi változások idejét éljük. On egri születésű és műszaki képzettséggel évtizedeken át dolgozott üzemekben vezetőként; hogyan minősíti a megyeszékhely gazdaságát? Arra is kíváncsiak vagyunk, mit tudnak tenni a városért ezek az üzemek, vállalatok?

— A városban a közép- és kisüzemi szervezetek a jellemzőek. Korszerűségük a mai igényeknek megfelelő. Szinte mindegyik a felszabadulás után települt, és elmondhatjuk: szerencsés ösz- szetételben. A környezetet ma már kevésbé szennyezik, egyedüli kivétel ez alól a felnémeti mészkőőrlő. A gépipar, a bútoripar, az élelmiszeripar, az elektronika az itt lakóknak a foglalkoztatás széles skáláját kínálja, választási lehetőséget ad. Ma már a gyártmányössze- tétél is elfogadható színvonalú a piac értékítélete szerint. A távlati fejlesztési tervben a jobb minőség, a szelektivitás kívánalma szerepel. Eredményesen gazdálkodnak ezek az üzemek, biztos árnyereségük és ez a városnak sem közömbös. Szerencsésnek mondható a telepítés is, hiszen a város szélén helyezkednek el. Ez megkönnyíti a bejárók dolgát. Igaz, a helyi tömegközlekedésben viszont igencsak

nagy gondot okoz a városon naponta kétszer is átutazók nagy száma. Ezen a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése segíthetne, de sokat enyhít majd a közlekedés zsúfoltságán a 25-ös út átkelő szakaszának teljes forgalomba állítása is.

— Mit tesznek, tehetnek a városért? Ha csak a társadalmi munka értékét említem: ez tavaly 31 millió 149 forint volt. A vállalatok, a szövetkezetek ebből 12,5 milliót teljesítettek. Igen nagy érték, természetesen az idén is számítunk a dolgozók lelkesedésére, szorgalmas munkájára. E támogatással épül többek között a százszemélyes szociális otthon.

— A város helyzetéből adódik, hogy itt okozza a legtöbb gondot a lakásellátás. A tervekben a magánerőt felhasználó építkezések nagyobb aránya szerepel, ám elmaradást érzünk ennek előkészítettségében. Mit mondhatunk azoknak,

akik lakásra várnak?

— A lakások száma az V. ötéves terv alatt 15,8 százalékkal nőtt. Ennek eredménye, hogy az egy lakásra jutó családtagok száma csökkent: 1980 végén 100 lakásban 325 fő. Az elmúlt év májusi lakásigénymegújítások után 2423 igénylőt jegyzett a tanács. Ez a szám december 1-ig 2748-ra nőtt. Az anyagi lehetőségek mérlegélésével ebből tanácsi bérlakásra 636, tanácsi értékesítésűre 706, OTP-s lakásra 1406 igénylést tartunk számon. A legrégebbi lakásigényt 1972-ben adták be. Ezek az adatok,, úgy hiszem, jól érzékeltetik a feladatainkat.

— Tavaly 506 lakás épült

a városban, az idén 706 lakás felépítését írja elő a terv. Ebben szerepel a fiatalok háza is, 198 garzonlakással az E—38 jelű épületben, a Csebokszári városrészen. Hagyományos családi ház építésére kevés a telek. Viszont a tihaméri városrészen, a Hadnagy út, Homok utca és a Nemecz J. utca északi oldala kviételé- vel — ez állami lakásépítési terület — minden családi ház átépíthető, feloldották a korlátozásokat. Akár két- három szintes társasházat is kialakíthatnak a tulajdonosok. A felnémeti városrészen az úgynevezett nagyla- posi tömb beépítésére az idén készül rendezési terv. Felsőtárkányban tavaly

adtak ki ötven telket tartós használatba, Noszvajon az idei első negyedévben 29 telket adnak át hagyományos családi ház építésére.

— Nagy várakozás előzi meg a korszerű, csoportos, családiház-építkezésekre alkalmas telkek szétosztását a vár fölötti Almagyar dombon. Gondos előkészítésre van- szükség: a város ékessége, Eger „Rózsadombja”

lehet ez a terület. Eddig 360 telket sajátítottak ki, átadásukra a beérkezett igénylések alapján a második félévben kerül sor. Áprilistól az építhető lakások terveit is megkapják az érdeklődők. A közművek kivitelezése miatt a lakásépítések kezdete a jövő esztendő második felétől várható. Most az a fontos, hogy a tanács és az OTP-igazgatóság közös munkájával gyorsuljon a területelőkészítés, minden tekintetben rugalmasabb, gyors megoldást hozó intézkedéseket várunk. Egyébként is igen feszített a terv, ami a magánerős lakásépítésekre vonatkozik. Az idő pedig múlik; már jócskán benne járunk az új tervidőszakban.

— Végezetül arról ejtsünk szót, hogyan vélekedtek a várospolitika kérdéseiről, az itt lakók életkörülményeiről a kommunisták a pártszervezetek beszámoló taggyűlésein? .Miket Javasoltak, milyen észrevételek jutottak el e fórumokról a városi pártbizottságra?

— A párt tagjai pozitív véleményeket fogalmaztak meg, a várospolitika célkitűzéseivel azonosulnak, aktívan támogatják. Fontos ezt hangsúlyozni olyan körülmények között, amikor bizony átmenetileg sok kellemetlenséget okoznak a korszerűsítések, az építkezések. Gondoljunk csak a gyalogosbelváros kialakítására; ezzel kapcsolatban a vélemények túlnyomó többsége a jó szándékú patriotizmus kifejezője volt. Hasonló a helyzet a 25-ös út építkezésével is. A kereskedelem, a jobb ellátás érdekében átadott új létesítményeinkről szintén sok szó esett. A belvárosi ABC-t, a Mágnes áruházat, vagy az ugyancsak nagyon várt la- josvárosi bisztrót büszkén említhetjük a sorban. Az itt lakók életkörülményeire nagy hatással van a szervezettebb, jobb kiszolgálás.

— Sokan mondták el hozzászólásaikban, hogy jobban ki kellene használnunk a brigádmozgalomban rejlő erőt, építsünk jobban a dolgozók aktív cselekvőkészségére. Nagy hangsúlyt kapott a személyes példamutatás, az őszinte felelősségérzet igénye. Különösen a vezetők munkájával, magatartásával kapcsolatban szóltak erről nyomatékkal.

— A következő hónapok, esztendők feladatai, talán sikerült érzékeltetni, egyáltalán nem könnyűek Többnyire nem is várhatók látványos eredmények. A cselekvőkészség, és a bizalom azonban erőt kell, hogy adjon. Átsegíthet ez még nehezebb időszakokon is.

— Köszönjük a beszélgetést.

Hekeli Sándor