Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

2.

NÉPÚJSÁG, 1982. február 19., péntek

Józef Czyrek:

II lengyel kérdés nem nemzetközi jellegű

Miért kellett Nkomónak menni?

Joshua Nkomo tárca nélküli minisztert, a Hazafias Front elnökét szerdán menesztették a délkelet-afrikai Zimbabwe kormányból. Az ország 1980. áprilisában történt függetlenné válását megelőző felszabadító harc nemzetközileg legismertebb alakjának távozása a hatalomból egy, a múltban gyökeredző fájdalmas végkifejletének kezdetét jelzi. A legfontosabb következmény az, hogy végképp füstbe ment Zimbabwe két haladó mozgalmának sokak által szorgalmazott összefogása.

Nkomót és pártját, a hajdani ZAPU-t (Zimbabwe Afrikai Népi Unió) Mugabe kormányfő államcsínykísérlet szervezésével és tiltott fegyverrejtegetéssel vádolja. Függetlenül attól, bogy a vádak bebizonyosodnak-e, vagy sem, tény, hogy Robert Mugabe, a másik korábbi felszabadítási szervezet, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió vezetője, már bosszú hónapok óta vívódik, hogy mi legyen pártja és koalíciós partnere, a Hazafias Front közötti kapcsolatok jövője. Az utóbbi hónapokban a kormányfő többször is kezdeményezte a két párt egyesülését. Nkomo ezt mindannyiszor elutasította, nyilvánvalóan azért, mert tartott attól, hogy az egyesülés rövidebb-hosszabb távon pártjának fokozatos elsorvadását jelentette volna. Feltételezhető, hogy a kormányfő most pártjának arra a« szárnyára hallgatott, amelynek tagjai az egyesülés helyett mindig is a leszámolást javasolták. Mugabe, a kompromisszumok embere azonban szerdai lépése után azonnal leszögezte, hogy nem a Hazafias Front egésze ellen lép fel, hanem „csakis a vétkesekkel szemben.”

A két szervezet annak idején, a felszabadítási harc végső szakaszában laza szövetségre lépett egymással, ám soha sem sikerült ténylegesen egyeztetni a fegyveres akciókat. 1980 elején azután Mugabe és pártja elsöprő győzelmet aratott a többségi hatalomhoz vezető első választásokon.

Megfigyelők egy része kevéssé tartja valószínűnek, hogy Nkomoék — Mugabe pártjának változatlanul hatalmas tömegbázisát és a hadsereg fölötti ellenőrző szerepét ismerve — komolyan gondolhattak volna a hatalom megragadására. Lehetséges, hogy a fegyvereket csak arra az esetre tartalékolták, ha Mugabe pártjának egyes csoportjai esetleg katonai akcióra szánták volna el magukat a Hazafias Front ellen. Az is tény azonban, hogy a Hazafias Fronton belül sokan, főleg a fiatalok elégedetlenek voltak vezetőik „megalkuvásával,” és nyilván revansról álmodtak Mugabe pártjával szemben.

Lengyelország külpolitikájában ellensúlyozni kívánja az ország elszigetelésére irányuló minden próbálkozást, és megengedhetetlennek tartja, hogy a lengyel kérdést nemzetközi jellegűvé változtassák — hangsúlyozta Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, külügyminiszter egy lódzi pártaktívaértekezleten. Czyrek rámutatott, hogy az or. szág külpolitikájának legfontosabb eleme a szocialista közösség országaival való testvéri együttműködés és gazdasági kapcsolatok fejlesztése, és erősítése.

A lengyel külügyminiszter kifejtette, hogy míg az elmúlt évtizedben a partneri viszony, az erőegyensúly volt meghatározó, addig most — az Egyesült Államok jobboldali kormányzatának tevékenysége révén — az ideológiai és katonai konfrontáció kerül előtérbe. Mindez nyilBONN

A Német Szövetségi Köztársaság minden korábban megkötött szerződést végre fog hajtani, így a szovjet- nyugatnémet földgázacélcső szerződést is — jelentette ki Bonnban Otto Lambsdorff gazdasági miniszter, aki csütörtökön tíznapos egyesült államokbeli látogatásra .indult.

A Szovjetunió bízhat abban, hogy a nyugatnémet fél megtartja a gazdasági szerződéseket — hangsúlyozta nyomatékosan Lambsdorff. Az NSZK szempontjából Lambsdorff elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Egyesült Államok az amerikai cégek alkatrész- szállításainak megszüntetésével akadályozza a szovjet—nyugatnémet földgázacélcső szerződés megvalósítását, hiszen ezt a szerződést még a lengyelországi események előtt kötötték meg.

A nyugatnémet gazdasági miniszter kételyét fejezte ki az Egyesült Államok által követelt gazdasági szankcivánvaló fenyegetést jelent a békére. Mindazonáltal az erőviszonyok a világban még nem bomlottak meg és a szocialista országok minden erejüket megfeszítik fenntartásuk érdekében. Kedvezően segíti ezeket az erőfeszítéseket az álláspontok egyre mélyülő különbözősége az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok kormányai között.

Az amerikai politika a lengyelországi helyzetet régóta a szocialista tábor ere. jének és egységének gyengítésére próbálja felhasználni. A lengyel helyzet alakulása a szükségállapot bevezetése óta a washingtoni politikusok számára egyáltalán nem kedvező. Az Egyesült Államok emiatt hoz megtorló in. tézkedéseket és ebből erednek mindazok a lépések, amelyeknek az a céljuk, hogy lehetetlenné tegyék, vagy legalábbis jelentősen megnehezítsék Lengyelország kilábalását a válságból.

ókkal kapcsolatban, mivel véleménye szerint az ilyen intézkedések nem tudják hátráltatni olyan fejlett ország előrehaladását, mint a Szovjetunió.

Lambsdorff szükségesnek nevezte az enyhülési, azon belül az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelét.

A nyugatnémet politikus ugyanakkor közölte, hogy az NSZK a jövőben rendkívül gondosan megvizsgálja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését és új szerződések megkötését. Bírálta a Szovjetuniót és — Afganisztánra, Lengyelországra hivatkozva — azt mondta, hogy „az enyhülési folyamatnak is megvannak a határai”.

Az NSZK és az Egyesült Államok viszonyát — Lambsdorff szerint — súlyos félreértések terhelik. Az Atlanti-óceán túlsó partján elsősorban a nyugatnémet békemozgalmat értékelik — elhamarkodottan — gyávaságként.

II. János Pál Egyenlítői Guineában

II. János Pál pápa csütörtökön — gaboni látogatása befejeztével — az Egyenlítői Guineái Köztársaságba érkezett.

LAMBSDORFF:

Félreértések az Atlanti-óceán túlsó partján

(T=—r.—“^

Kedves Vásárlónk!

Engedményes vásár és csereakció a SKÁLA-DUETT áruházunkban.

Február 18-tól március 4-ig

hűtőgép-csereakció

— üzemképes hűtőkért típustól függően 500,— Ft_tól 4000,— Ft-ig

— üzemképtelenért 500.— Ft-ot beszámítunk vásárlás esetén.

Február 18-án és 19-én 17—19 óráig vevőankétot tartunk, ahol a gyártó cég képviselője szakmai tanácsokat ad az érdeklődőknek.

Február 22_től, amíg a készlet tart, engedményes lakásvilágítási akció:

— csillárok 40 százalék engedménnyel- álló- és asztali lámpák 30 százalék engedménnyel.

VÁRJUK KEDVES VASARLÓÍNKAT!

EGER ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ

Koszovóban nincs nyugalom

A múlt évi koszovói események következményei

igen súlyosak, s olyan nyomokat hagytak az emberek — főként a fiatalok — tudatában, amelyeket nem lehet gyorsan eltüntetni, hanem csak a Jugoszláv Szocialista Közösségért, nemzetei és nemzetiségeinek

egyenjogúságáért és az önigazgatásért folytatott következetes, kitartó és hosszútávon folytatott harccal. Ezt állapította meg belgrádi ülésén a Szerb Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének a nemzetek és nemzetiségek között viszony problémáival foglalkozó bizottsága. Élesen elítélte a pristinai albán nacionalista és irredenta jellegű megmozdulást, s hatá. rozatában megállapította: „a történtek azt bizonyítják, hogy a koszovói helyzet igen bonyolult, s az ellenség még széles fronton tevékenykedik”.

Csütörtökön parlamenti választásokat tartottak az Ír Köztársaságban. Képünkön: Charles Haughey ellenzéki vezető adja le Dublinban szavazatát

(Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

Átadta megbízólevelét a Szovjetunió

új

magyarországi

nagykövete

Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta Vlagyimir Nyikolajevics Bazovsz- kij rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Roska István külügyminiszter-helyettes.

rC Külpolitikai kommentárunk ~)—i

A szankciótörekvések háttere

ŰJ SZANKCIÓKRÓL HATÁROZOTT a nyugatnémet és a japán kormány, s hasonló döntést hozott a holland parlament is. A megszorító intézkedések — mint a korábbiak is — Lengyelország és a Szovjetunió ellen irányulnak. Tartalmukat nem kell különösképpen elemezni, a kapcsolatok szűkítését, a gazdasági együttműködés akadályozását eredményezik. A Szovjetunió ellen hozott lépések indokául — mint korábban is — az az állítás szolgál, hogy a lengyel- országi szükségállapot bevezetése mögött „Moszkva áll”.

Az utóbbi hónapok eseményei, a szankciók sora bebizonyította: az Egyesült Államok vezető körei a lengyel válságot több célra is fel akarják használni. Először is, megfelelő alkalmat látnak arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok hőfokát a lehető leghidegebbre hűtsék, ez ugyanis kedvez a fegyverkezési hajsza újabb és újabb hullámainak. Másrészt a lengyel válságot fel akarják használni arra, hogy az USA egykori vitathatatlan vezető szerepét visszaállítsák: soha nem volt még talán ennyire erős az amerikai nyomás az európai NATO-államokra, mint most. Harmadszor: az amerikai hatalom közelébe került ultrakonzervatív körök a jelenlegi helyzetet akarják új kommunistaellenes ideológiai kereszteshad j áratuk

céljaira felhasználni.

TERMÉSZETESEN a bonni, tokiói és hágai intézkedéseket nem lehet azonosítani e washingtoni törekvésekkel, ám nem kétséges az összefüggés. Végső soron annak lehetünk tanúi, hogy számos nyugat-európai politikus fokozatosan átveszi az amerikai jelszavakat. Pedig nyilvánvaló, hogy kontinensünkön jobban megértik mi forog kockán. Példázza ezt Herbert Wehner varsói látogatása is. A nyugatnémet szociáldemokraták parlamenti frakciójának elnöke még a mostani feszült helyzetben — minden támadás ellenére is — fontosnak tartja, hogy elutazzon a lengyel fővárosba és ott tanulmányozza a helyzetet.

EZ A HELYZET ALIGHA NEVEZHETŐ KÖNY- NYÜNEK. A lengyel vezetés harcot folytat a belpolitikai stabilitásért, a gazdaság működésének normalizálásáért. Az is biztos, hogy a nyugati gazdasági lépések ezt a folyamatot gátolják. Józef Gzyrek lengyel külügyminiszter egy pártaktíván mondott beszédében rámutatott: az, ami Lengyelországban az elmúlt két hónapban történt, nem kedvez az amerikai terveknek. Ez az oka annak, hogy Washington „olyan megtorló intézkedéseket hoz, amelyeknek az a céljuk, hogy lehetetlenné tegyék, vagy legalábbis jelentősen megnehezítsék Lengyelországnak a válságból való kijutását”. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a szankciók és a belügyekbe való beavatkozás politikája visszaüthet azokra is, akik ilyen intézkedéseket hoznak.

Miklós Gábor

Salvador — választás előtt

A salvadori katonai-polgári junta — az Egyesült Államok nyílt sugallatára — al- kotmányozó nemzetgyűlési választásokat tervez március 28-ra. A „szabad” választás sok tervét a salvadori ellenzék egyértelműen elutasította. Az Associated Press amerikai hírügynökség tudósítója San Salvador egyik szegények lakta külvárosában, Soyapangóban készített riportot arról, hogy az ottaniak miként vélekednek a választásokról:

„A dinnyét áruló asszony, az iguanákkal házaló férfi és a helyi kocsmáros véleménye megegyezik: ebből a szegénység sújtotta salvadori városból kevesen fognak részt venni a választásokon.

— A választásokon induló pártok? — kérdez vissza az asszony — azok a tőkét képviselik — és kiköp a járdára, majd újra kínálgatni kezdi portékáját.

Két munkás sört iszik egy cementpadlós kocsmában. A wurlitzerből mexikói zene recseg, s közben elmagyarázzák, hogy miért nem fognak szavazni.

— A választásokon induló pártok' nem a népet képviselik — mondják. Akárcsak a legtöbb ember Salvadorban, ők sem akarják, hogy a nevüket leírják — túlságosan sok embert gyilkoltak meg már, baloldaliakat, jobboldaliakat egyaránt.

— Megváltozik talán ez a

környék a választások után? — kérdi az egyik, Soyapan- góra utalva. San Salvador keleti részén fekszik ez a külváros. Deszkákból, vaslemezekből összetákolt füstös kunyhók egymás hegyén- hátán — több ezer család otthona. A házak közt ösvényszerű, koszos utcácskák, néhol a falak közti távolság nincs egy méter sem. Soyapangóban 15 ezer ember él.

A választásokra hat párt nevezett jelölteket. A mostani elnök centrista kereszténydemokrata pártját leszámítva, valamennyi a politikai színskála jobb oldalán található.

— Nagyon sokan így fognak majd szavazni — mondja egy borbély és leszakít egy darabot a reggeli Pren- sa Grafica egyik oldalából: kettéhajtja, maga elé ejti —, üresen dobják majd be a szavazólapot. A szavazólista szerint leadták voksukat.

Erre szükség van, mert Salvadorban kötelező a szavazás. Aki nem megy el szavazni, az állami vállalatokkal nem köthet üzletet, nem kaphat kölcsönt az állami bankoktól.

A salvadori emberi jogok bizottsága szerint a jelenlegi junta 27 hónappal ezelőtt történt hatalomra jutása óta 32 ezer embert gyilkoltak meg az országban. Az ENSZ egyik emberi jogokkal foglalkozó szakértője szerint a

legtöbb gyilkosságért a felelősség a katonákat és a jobboldali csoportokat terheli. A hadsereg és a félkatonai szervezetek rátámadnak mindenre, ami él és mozog; a baloldali gerillák elsősorban a tulajdon ellen követik el akcióikat.

Soyapangóban a megkérdezettek közül csak kevesen tudtak valamit a választásokról.

„Salvadornak szüksége van a szavazatodra” — hirdetik úton-útfélen a plakátok, és a rádió, meg a televízió is erőteljes kampányt folytat a szavazás mellett. Soyapangóban viszont kevesen tudnak olvasni, az elektromos áram pedig errefelé luxuscikk.

Soyapangóban nagyon sok a gerilla, s jóllehet az utóbbi időben viszonylagos nyugalom uralkodott a kerületben, a kormánykatonák kibiztosított fegyverrel cirkálnak az utcákon.

A kormány fényképes jegyzékbevételi igazolvány bemutatását követeli a választóktól. Ám sokan az igazolványkép árát sem tudják megfizetni.

A bádogvárosban sok menekült él. Kettővel sikerült beszélni.

— Ha fel akarnak venni a listára, előbb meg kell hogy találjanak — mondja az egyik. Keserűen felnevet és a választások helyett inkább a sörével foglalkozik — írta az AP-nek Joe Frazier.