Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. február 18., csütörtök Csütörtökön általános választásokat tartanak az Ír Köztár­saságban. Képünkön: a két legesélyesebb jelölt, az eddigi miniszterelnök, Garret Fitzgerald (balra) és Charles Haughey ellenzéki vezető (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Párt- és állami tisztségek Jugoszláviában A Jugoszláv Dolgozók Szo­cialista Szövetsége országos választmányának elnöksége szerdán közleményben jelen­tette be, hogy a következő egy-, vagy kétéves megbíza­tási időszakban mely köz­társaság, illetve tartomány képviselője fogja betölteni a legmagasabb párt-, állami és tömegszervezeti tisztségeket. A közlemény szerint a Jugoszláv Államelnökség el­nöke ez év májusától (egy­éves mandátummal) Szer­bia, a JKSZ KB-elnökség elnöke a júniusi kongresz- szustól kezdődően (egyéves mandátummal) Szlovénia képviselője lesz. A JKSZ KB-elnökség titkári teen­dőit (kétéves mandátum­mal) Bosznia-Hercegovina küldötte látja majd el. Ugyancsak bosznia-hercego- vinai delegátus tölti be (egy évig) a szövetségi nemzet- gyűlés elnöki tisztségét. A szövetségi kormány elnöki posztjára (kétszer két évre) horvátországi képviselőt fog­nak megválasztani. A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége orszá­gos választmányának elnöke (egy évig) Horvátország, tit­kára pedig (két évig) Crna Gora delegátusa lesz. LENGYELORSZÁG Társadalmi bizottságok Lengyelországban a mun­kahelyek többségében már létrejöttek a társadalmi bi­zottságok, amelyek a szük­ségállapot idejére felfüggesz­tett szakszervezetek egyes funkcióit látják el. Vannak vajdaságok — így például az ostrolekai —.ahol már az összes munkahelyen eredményesen tevékenyked­nek. Az emberek olyan min­dennapi problémáival fog­lalkoznak, mint a hiánycikk­nek számító áruk igazságos elosztása, az üzemi értkez- dék megfelelő működésének biztosítása, az árképzés el­lenőrzése, az egészségvéde­lem, a munkavédelmi elő­írások megtartása. Izraeli csapat­mozdulatok Az izraeli hadsereg há­rom-négy hadosztályt vont össze a libanoni határ men­tén, egy gépesített brigád pedig behatolt a jobboldali milíciák ellenőrzése alatt álló dél-libanoni határöve­zetbe — közölte szerdán az Asz-Szafiir című bejrúti lap Közelebbről meg nem neve­zett biztonsági forrásokra hivatkozva az Asz-Szafir hozzáfűzte, hogy az izraeli páncélosok egyszerre három irányiból szándékoznak meg­kezdeni támadásukat a pa­lesztin gerillamozgalom és a vele szövetséges libanoni ha­ladó erők ellen. Jasszer Arafflt, a PFSZ VB elnöke kedden szemle- utat tartott Dél-Libanonban. Willy Brandt az Atlanti Szövetségről A NATO-nak ki kell tar­tania amellett a politikai alapállás mellett, amely a védelmi képesség fenntartá­sával egyidejűleg súlyt he­lyez az enyhülés és a lesze­relés érdekében kifejtett erő­feszítésekre is, mert azok elősegíthetik a további ke­let—nyugati együttműködést és az előrelépést a leszerelés terén. Lényegében ez a mon­danivalója annak a szerdán Bonnban nyilvánosságra ho­zott nyilatkozatnak, amelyet Willy Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke adott a The Times című londoni lapnak. Brandt egyúttal nyomaté­kosan szembehelyezkedett azokkal a — különösen Wa­shingtonból hallható — szemrehányásokkal, amelyek szerint a Német Szövetségi Köztársaság feladta a Nyu­gat egynémely alapvető meggyőződését és egyezkedik a Szovjetunióval. Az NSZK és más európai NATO-országok álláspontja szerint a probléma lényege az, hogy az Atlanti Szövet­ség védelmi képességének fenntartását össze kell kap­csolni az enyhüléssel és a kiegyensúlyozott leszerelésre irányuló erőfeszítésekkel. Nem az Atlanti Szövetség létéről vagy nemlétéről van szó, hanem politikájának alapelveiről, — fejtette ki Brandt, elismerve, hogy ezek­ről az alapelvekről feltehe­tően súlyos, de a szövetség létét nem fenyegető vita fo­lyik a NATO-n belül. Az SPD elnöke nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a NATO-nak ki kell tartania 1967-ben kidolgozott alapve­tő politikája mellett, amely — szerinte — 1969 után Eu­rópában lehetővé tette az enyhülési folyamatot, Hel­sinkit és a SALT-tárgyalá- sokat, s amely egyedül ered­ményezheti a sürgősen szük­séges áttörést a leszerelési tárgyalásokon. A Nyugatnak az a követelése, hogy Len­gyelországban normalizálód­jék a helyzet, szintén csak akkor számíthat sikerre, ha folytatódik az enyhülési po. litika — vélekedett Willy Brandt. A továbbiakban kifejtette, hogy napjainkban az elret­tentés és az enyhülés — sze­rinte a béke biztosításának két eszköze — egyaránt ve­szélybe került. A világmére­tű konfrontációban olyan irányzat mutatkozik, hogy az ellenfelet a katonai poten­ciál növelése mellett az „agyonfegyverkezés” straté­giájával gazdaságilag is sa­rokba szorítsák. Félreért­hetetlen utalással a Szovjet­unióról elhangzó amerikai megnyilatkozásokra Brandt figyelmeztetett: aki az ellen­fél belső összeomlására spe­kulál, az olyan győzelem gondolatával játszik, amely katonai győzelemhez lenne hasonló és megfelelő ellen­lépést válthatna ki. A JÁSZBERÉNYI APRfTÖGÉPGYÁR HATVANI 2. SZ. GYÁREGYSÉGE FELVÉTELRE KERES DOLGOZÓKAT: CSÜCS­ESZTERGÁLYOS, HORIZONT­ESZTERGÁLYOS, MAROS munkakörökbe. Jelentkezni lehet: a gyáregységvezetőnél, Hatvan, Mészáros Lázár u. Közgazdasági tecbnikumi végzettséggel ÜGYINTÉZŐI munkakörben alkalmazunk határozott Időre NŐI DOLGOZÖT. Jelentkezés: a vállalat központjában, a személyzeti vezetőnél. Heves megyei Pátyolat Vállalat, Eger, Tinódi u. 28. RECSKI TOTŐZÓK, FIGYELEM! A Recsk—Vasas MNK-mérkőzés előtt vásárolt 9. heti négyhasábos totószelvény mellé TOMBOLAJEGYET adunk! A tombola sorsolása a mérkőzés szünetében. Főnyereményt 1 db Philips zsebrádió. Országos Takarékpénztár Heves megyei Igazgatósága TELEX WASHINGTON Wilfried Martens, belga miniszterelnök kedden Wa­shingtonba érkezett, hogy megvitassa a nyugati szö­vetség problémáit az ameri­kai vezetőkkel. Martens szerdán találko­zott Reagan amerikai elnök­kel. A Fehér Házban diplo­máciai források szerint első­sorban azt a nyugat-európai aggodalmat tolmácsolta, hogy az új amerikai költségvetés csaknem százmilliárdos defi­citje az amerikai kamatlá­bak további emelkedését okozza majd, s ez ártalmas az európai nemzetgazdaság gokra is. HAVANNA Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, az állam- és minisztertanács elnökének meghívására kedd este Havannába érkezett Ali Nasszer Mohammed Hasz- szani, a Jemeni Szocialista Párt főtitkára, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ság Legfelsőbb Népi Taná­csa Elnökségének elnöke, miniszterelnök. A vendéget a főváros melletti „Jósé Marti” repülőtéren Fidel Castro fogadta. GUATEMALA Üjabb tömeggyilkosság történt Guatemalában: a kö­zép-amerikai ország nyugati részén, Uspantan közelében újságírók 51 lefejezett pa­raszt holttestére találtak. Az áldozatok között nők és gye­rekek is vannak. A guate- malai tévé bemutatta a holt­testekről készült felvételeket is. A tömeggyilkosság elkö­vetői ismeretlenek, de az új­ságírók felhívják a figyel­met arra, hogy a guatemalai hadsereg a közelmúltban nagyarányú tisztogató had­műveletet tartott a térség­ben. A katonai hatóságok viszont azt állítják, hogy a gerillákat terheli a felelős­ség. —( Külpolitikai kommentárunk )— A zimbabwei erőpróba JOSHUA NKOMO, A ZIMBABWEI kabinet tárca­nélküli minisztere keserű "hangú beszédben utasítot­ta vissza Mugabe miniszterelnök vádját, amely sze­rint ő és az általa vezetett szervezet államcsínyre ké­szült volna. Beszéde talán legfontosabb mondata az volt, hogy a jelek szerint a kormányfő és pártja, a Zanu—HF, szeretne megszabadulni kisebbségi koalí­ciós partnerétől. Ez a megállapítás — akár igaz az államcsínyvád, akár nem — megalapozottnak tűnik. Hogy miért, ahhoz egy pillantást kell vetnünk az előzményekre. Robert Mugabe és Joshua Nkomo, a hazafias front két szárnya, a Zanu, illetve a Zapu vezetője az egy­kori Rhodesia függetlenségi küzdelmének két legje­lentősebb alakja. A politikai harcokban eddig Mugabe személye és pártja bizonyult jóval erősebbnek — s ez érvényes a két gerillamozgalom fegyveres erejére is (Mugabe saját ex-gerilláit sikerrel beolvasztotta a 'kialakuló nemzeti hadseregbe, Nkomo volt partizán­jai csak részben engedelmeskedtek az ezzel kapcsola­tos utasításoknak). AMI A POLITIKAI PORONDOT illeti, Mugabe a maga szempontjából érthetően ragaszkodott ahhoz, hogy a függetlenséget követő választásokon a két fel­szabadító erő küjön induljon. Az eredmény őt igazol­ta: a koalícióban pártjáé az elsifprő többség, Nkomo- nak a huszonhat tagú kabinetben pedig mindössze öt minisztere van — őt magát is beleértve- Mugabe az­óta megfontolt lépésekkel tovább erősítette saját ha­talmi pozícióit. Most lesz éppen egy esztendeje, hogy egy belső botrány ürügyén elvette Nkomotól a kulcs- fontosságú belügyminisztériumot és most menesztette „tárca nélküli miniszterként” a kabinetből. Nkomo szervezete és gerillaserege megmaradt ugyan, de a kormányfő a jelek szerint felismerte, hogy ennek az amúgy is kisebbségben levő politikai és katonai hálózatnak tömegbázisa fokozatosan csök­ken. Még valami hozzájárulhatott ahhoz, hogy Mu­gabe elszánta magát Nkomo teljes semlegesítésére: az afrikai közegben sosem lebecsülhető törzsi háttér: míg a kormányfő a legerősebb etnikai csoporthoz, a Shona törzshöz tartozik, addig Nkomo a 'kisebbségi Ndebele törzs tagja. NKOMO AZT JÓSOLTA, a mostani szakítás ko­moly belpolitikai megrázkódtatást jelenthet a fiatal ország számára. Mugabe nyilván nem így látja az esélyeket — és ő az az afrikai politikus, aki eddig nem vétett komoly számítási hibát. HARMAT ENDRE A testvéri együttműködés alapokmánya HARMINCNÉGY ÉVE AN­NAK, hogy Moszkvában alá­írták a magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az okmány ha­zánk első, valóban egyenran­gú nemzetközi kapcsolatokat rögzítő megállapodása volt. A szerződés középpontjában már akkor az internaciona­lizmus, a két nép megbont­hatatlan testvéri barátsága állt. Különös jelentőséget ad a szerződés harmincnégy év­vel ezelőtti megszületésének, hogy az egyik oldalról a há­borúban győztes nagyhata­lom, a Szovjetunió írta alá, míg Magyarország a vesztes oldalán harcolt. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely kapcso­latot létesített az új Ma­gyarországgal, még a béke- szerződés aláírása előtt lehe­tőséget adott a diplomáciai képviselők cseréjére, keres­kedelmi egyezményt kötött országunkkal, segített kitör­ni a nemzetközi elszigetelt­ségből. A kibontakozó együttműködés jelentősen hozzájárult hazánk belső fejlődéséhez, a népi demok­ratikus hatalom megszilár­dításához. A szerződést or­szágaink 1967. szeptember 7-én újabb húsz évre meg­erősítették: ez az okmány az elmúlt időszak történelmi változásait is rögzítette, két olyan ország együttműködé­sét szabályozta, amelyeknek immár közösek a politikai céljaik, azonos a társadalmi­gazdasági berendezkedésük. A magyar—szovjet kapcso­latok több mint három évti­zedes története a gyümölcsö­ző együttműködés krónikája. Különösen jól fejlődtek a gazdasági kapcsolatok. Jelzi ezt néhány szóm is. Magyar- ország legnagyobb gazdasági partnere ma a Szovjetunió, tavalyi kereskedelmi forgal­munk összege hatmilliárd rubel körül volt. Energiahor­dozó- és vülamosenergia. behozatalunknak több mint háromnegyede, nyers- és alapanyagimportunknak har­mada a Szovjetunióból szár­mazik. A szovjet gazdaság­gal és tudománnyal való együttműködés eredményes­ségét számos magyarországi ipari létesítmény bizonyítja. Jelenleg is szovjet közremű­ködéssel épülnek az eocén­program keretében létesülő szénbányák, a paksi atom­erőmű, a dunaújvárosi kok­szolómű és a budapesti met­ró. Nagy jelentősége van számunkra a most megújí­tott timföld-alumínium egyezmények, az agrokémiai és a villamosenergia-ipari kapcsolatoknak. Fejlődik a magyar és a szovjet vállala­tok közötti kooperáció is. MAGYARORSZÁG MA a Szovjetunió kereskedelmi partnerei között a hatodik helyen van — iparunk, me­zőgazdaságunk számos ter­méke keresett árucikk a szovjet piacon, felhasznál­ják a hatalmas országban a magyar mezőgazdaság ter­melési tapasztalatait is. A gazdasági együttműködés fejlesztésének még számos lehetősége van. Ehhez hozzá­járulnak a magas szintű ta­lálkozók is, mint amilyen Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök tavaly de­cemberi magyarországi láto­gatása volt. A magyar—szovjet kap­csolatok természetesen nem korlátozódnak a gazdaság területére. Számtalan példá­ját lehetne hozni a kulturá­lis csere eredményeinek, (például a soknyelvű szov­jet irodalom magyarországi és a magyar irodalom szov­jetunióbeli fogadtatásáról), az immár több évtizedes ösztöndíjascserének. Mind a két országban fontosnak tartják az egyes intézmé­nyek, kollektívák közvetlen kapcsolatainak fejlődését, hogy a magyar és a szovjet emberek között is mind több személyes barátság szö­vődjön. Magyarország és a Szov­jetunió közös célja a szocia­lista közösség egységének, internacionalista összefor- rottságának erősítése. Ha­zánk nagyra értékeli és tá­mogatja a Szovjetunió bé- kepólitikáját, leszerelési kez­deményezéseit, magunkénak valljuk az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott bé­keprogramot. AZ ELMÜLT ÉVTIZEDEK tapasztalatai, a magyar— szovjet együttműködés meg­annyi eredménye bizonyítja az 1948-ban aláírt okmány jelentőségét. A szerződés a valódi testvéri együttműkö­dés dokumentuma lett.

Next

/
Thumbnails
Contents