Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-13 / 10. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 13., szerda 3. Nincs munkaártalom, ahol jó az üzemegészségügyi ellátás Előtérben a nők egészsége Beszélgetés dr. Zsögön Évával, az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézet főigazgatójával Hazánkban megvalósult a nők teljes roglalkoztatása. St isztikák adják hírül, hogy a keresőképes korú nők 80 száz ékának van munkaviszonya. Pusztán az iparban 1 millió er nő dolgozik, s a mezőgazdaságban is meghaladja számuk z 1 milliót. Sokan vállalnak munkát a kereskedelemben, özlekedésben es a szolgáltatás különböző területein. A táralmi munkamegosztásban részt vállaló nők egészségvédel- e sajátos feladat, sok tekintetben megkülönböztetett módo nik. A dolgozó nő munkaegészségügyi helyzetéről :emegészségügyi ellátásáról beszélgetett lapunk megbízásé ,1 Nógrádi Tóth Erzsébet dr. Zsögön Éva főorvossal, az Or- ágos Munka- és üzemegészségügyi Intézet főigazgatójává — Mi indokolja, hogy a raun- kaegés^ségügyl ellátásban különbséget tegyünk a nemek között? — A tudomány és a technika fejlődésével, az újfajta technológiák bevezetésével, az üzemegészségügy feladata is megváltozott. Több, régebben meglépő ártalom megszűnt, ugyanakikor újak jelentkeztek. A munkavégzés, munkakörülmények megfelelő, egységes, biztonságos kialakításával, megszervezésével kapcsolatos egészségügyi előírások, normatívák mindkét nemre érvényesek, de egyes esetekben, külön a nőkre vonatkozó szabályozások is szükségesek. Alapvetően a férfi és a női szervezet különbsége — például az anthro- pometriai, a fiziológiai eltérések, az utódok védelme — indokolják ezeket a külön nőkre vonatkozó előírásokat. Például: a fizikai munka nehézségi fokálnak megítélésekor — nőknél — a férfiakra megadott értékek 70 százalékát kell figyelembe venni. Eltérőek — férfiak és nők között — az egyes munkakörökkel járó foglalkoztatási szabályok is. — Az e szabályokkal kapcsolatos, most készülő rendelettervezet milyen ismereteket feltételez? — Az Egészségügyi Minisztérium felkérésére rendelettervezetet . készítettünk elő a nők, a terhesek és a fiatalkorúak egészséges, biztonságos foglalkoztatásának szabályairól. A rendelet a jelenleg érvényben lévő jogszabályit teszi korszerűbbé, meghatározza majd a nők, terhesek, fiatalkorúak számára tiltott munkaköröket egyes vállalatoknál. A munkaköri jegyzék kidolgozásába be kell vonni az üzemorvosokat, a vállalat szak- szervezetének képviselőjét, és szükség esetén a területi Állami Közegészségügyi Felügyelőséget is. 1981 elején jelent meg az az egészségügyi miniszteri rendelet, amely a munkaköri alkalmassággal az időszakos orvosi vizsgálatokkal foglalkozik. Meghatározza a munkába állást megelőző, valamint a munkaviszony alatti, orvosi vizsgálatok (klinikai, laboratóriumi, szakvizsgálatok stb) rendjét és gyakoriságát. Mindennek előfeltétele a munkakörülmények ismerete, ezért a munkahelyek egészségügyi ellenőrzését rendszeresen, folyamatosain végzik a közeeészségügyi- járváhyügyi felügyelőségek munkaegészségügyi osztályai. Az általános munka- higiénés ellenőrzések keretében meghatározzák például a levegőben lévő vegyi, poranyagok koncentrációját vagy pl. az üzemek zajszintjét. A mérési eredményeket egybevetik a megengedett normatívák kai, s a továbbiakban azok szerint intézkednénk. — Hogyan fejlődött az elmúlt évtizedben az üzemorvosi ellátás? — E tekintetben nagy feladat hárul az üzemegészségügyi szolgálatainkra, amelyek fejlesztését a Miniszter- tanács 1974. évi határozata írta elő. Ezt követően az Egészségügyi Minisztérium ' irányelvet adott ki az üzemorvosi ellátás továbbfejlesztéséről. Azóta változott az üzemorvosok képzése, fokozódott erkölcsi és anyagi megbecsülésük, mindannak köszönhető, hogy egyre több szakorvos választja ezt a pályát. Az üzemek nagy részébe főfoglalkozású üzemorvosok kerültek, 65 százalékuk táppénzes betegállományba veheti a beteget. A több' mint másfél ezer főfoglalkozású üzemorvos mellett 2324 a részfoglalkozású üzemorvosok száma. Folytatódott az üzemi körzetek szervezése is. Az ellátás fejlődésében szerepet játszott az. is, hogy az intézmények integrációjával az üzemegészségügyi hálózat is a kórházak szervezetébe került. — Milyen funkciót lát el az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézet a dolgozók, a dolgozó nők egészségvédelmében? — Feladataink között szerepel a dolgozókra, külön a munkát vállaló nőkre vonatkozó vizsgálatok elvégzése, és ebből adódó szerve- zési, módszertani feladatok megoldása. Az elmúlt években foglalkoztunk többek között a textiliparban dolgozók morbiditási kérdéseivel, vagyis a megbetegedési arányokkal. Folytattunk toxikológiai, ergonómiai és higiénés kutatásokat. Részt vettünk szálmos jogszabály előkészítésében, . A terhes nők védelmét szolgálják a velük kapcsolatos vizsgálataink, amelyek népesedés- politikai célokkal összhangban össztársadalmi érdeket is szolgálnak. Intézetünkhöz tartozik a Csepel Művek üzemi rendelőintézete és üzemi orvosi rendelői is, emellett 24 ágyas fekvőbeteg-osztályunk van az István Kórházban, a munkahelyi foglalkozással összefüggő betegségek vizsgálatára, gyógyítására. Üzemegészségügyi főosztályunk koordinálásával intézetünkben rehabilitációs munka isi folyik, és természetesen az üzemi orvosok közreműködésével kapcsolatban • vagyunk az üzemek rehabilitációs bizottságaival. Tudományos kutatómunkánk és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, valamint szervező, szakmai irányító tevékenységünk azt a célt szolgálják, hogy a munkavégzésből, — körülményekből, — környezetből eredő káros hatások megelőzhetők legyenek, és a foglalkozási betegségek csökkenjenek. — Köszönjük a beszélgetést. Egymíllíárd forintért Tervek, gandok az önállósult Hatvani Konzervgyárban ízletes termékek ízléses csomagolásban: modern csomagológépek könnyítik a konzervgyár dolgozóinak munkáját (Fotó: Perl Mártonj Eperjesi László főmérnök Ez év januárjával megszűnt a Konzervipari Vállalatok Trösztje, amely az ország területén tizenöt üzemet fogott össze Hozzá tartozott egyébként a Konzervipari Kutató Intézet és á KOHUSZ szállítási, készletezési vállalat is. A Minisztertanács döntésének indoklásaként végső soron a szervezeti korszerűsítés tette szükségessé a középirányító szerv felszámolását, illetve a vele együtt járó vállalati önállóságot. így vált önállóvá megyénkben a Hatvani Konzervgyár is, amely az 1981- es esztendőt — az ismert terméskiesések ellenére — jó eredménnyel, csaknem ötvenmillió forint nyereséggel zárta. Hogy mit jelent a szervezeti változás a hatvani gyár életében, idei munkájában? Erről Eperjesi László főmérnök az alábbiakban nyilatkozott: — Tennivalóink lényegét tartom a legfontosabbnak, vagyis azt a követelményt, hogy az önállósulás ne okozzon visszaesést a belföldi, lakossági ellátásban, változatlanul teljesíthessük a szocialista államok közötti kereskedelmi szerződéseinkben foglaltakat, és eleget tehessünk a nem rubel elszámolású üzletkötéseknek. Emiatt szükségesnek tartjuk, hogy az önállóság szellemében felülvizsgáljuk a gyár belső felépítését, hiszen sok új feladatot kell most már magunknak megoldanunk, amelyeket eddig utasítás jelleggel kaptunk. Ilyen például, hogy a külkereskedelmi szervekkel az idei évtől nekünk kell tárgyalnunk, az üzletkötésekben aktívan részt vennünk, vagy éppen a bizományosi szerződéskötéseknél az áru értékesítéséről gondoskodnunk — mondotta a főmérnök. — Ugyanekkor lényeges kérdés, ' hogy a konzervipari vállalatok két, illetve több oldalú szerződéseket kössenek egymással a legrövidebb időn belül, mivel profiljuk általában heterogén, és emiatt szükség van az állandó kapcsolattartásra, a legkülönbözőbb üzleti szerződések megkötésére. E koordináló jellegű feladat sikeres megoldása céljából a konzervipari vállalatok — a tröszt helyett! — már létre is hoztak egy közös vállalatot, amelyet a gyárak igazgató tanácsa irányít és bíz meg bonyolító, egyeztető tevékenységgel. Későbbiek során elmondotta Eperjesi László, hogy az idei esztendőben, az önállóság próbája során, meghatározónak tartják az adott termékszerkezethez való ragaszkodást, nagyon fontos viszont a minőségi előrelépés. Vonatkozik ez a borsó, paradicsom, zöldbab készítményekre éppen úgy, mint például az uborkára, vagy a zakuszkára, amelyek többsége exportcikk is. Hasonlóan komoly probléma elé állította a gyárvezetést az ötnapos munkahétre való áttérés, ami az időalapot éves szinten hat százalékkal csökkenti, és természetesen nem járhat a dolgozók keresetének, a termelés mennyiségének csökkenésével. — Hogy ez így legyen, elengedhetetlen a termelés korszerűsítése, a munka jobb szervezettsége, az időalap hatékonyabb kihasználása — jegyezte meg a főmérnök. — És már vannak kialakult elképzeléseink! Így például a jövőben több készterméket, konzervet a gyártás után közvetlenül, folyamatosan csomagolunk, hogy ezáltal jelentős létszámmegtakarításhoz jussunk, illetve kiküszöböljük a többszöri anyag- mozgatást. Az önálló üzemelszámolás bevezetése, ami kiterjed a munkaerő-gazdálkodásra, a munkabér, az anyag és az energia elszámolására, szintén napirendünkön szerepel a megváltozott feltételek közepette. Az új esztendő termelési terveiről, a gyár előtt álló termelési feladatokról szintén tájékoztatást kértünk Eperjesi Lászlótól. — Idei tervünk értékben közel egymilliárd forint, aminek a teljesítése közepes mezőgazdasági termést feltételez, valamint a szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal való partneri kapcsolataink további javítását követeli meg tőlünk. Ami az értékesítést illeti, arányaiban a belföldi és az export kötelezettség az előző évi szinten marad, a külföldi piacnál azonban kismértékű eltolódásra számítunk, éspedig a rubel elszámolású megrendelések javára. Tervezett nyereségünk ezzel együtt, vagy ennek ellenére kevesebb a tavalyinál. Ezt voltaképpen az indokolja, hogy sok tekintetben változtak a gazdasági szabályzók, továbbá az anyag- és energia-árváltozások hatása még nem érzékelhető. Személy, szerint én minden esetre bízom abban, hogy önállóságunk első esztendejének mérlege megfelel majd a várakozásnak, megfelel azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a tröszt felszámolásához vezettek. Az első ilyen esztendő tapasztalatai pedig még jobban kiteljesíthetik az önállóságban rejlő emberi, gazdasági lehetőségeket. .. Moldvay Győző Egy lépéssel a gyakorlat előtt Növényvédelem a laboratóriumban Az utóbbi néhány évbein* rendkívül meglnőltt az igény a növényvédő szerek iránt, ami elsősorban az i perszerű termelési módok térhódításának köszönhető, A Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson dolgozó szakemberek azon fáradoznak, hogy a tudomány újabb és újabb eredményeit mihamarabb elterjesszék a termelésben. — Ezt szolgálják például a modern műszerekkel végzett vizsgálatok, valamint a nagyüzemeknek adott növényvédelmi előrejelzések is — mondta Rütl Gusztáv, az állomás főmérnöke. — Ezek mellett szaktanácsokkal látjuk el a gazdaságokat, hogy miként tudnak hatásosan védekezni az egyes kórokozók ellen. Már jó előre jelezni tudjuk például, a kártevők megjelenését. Növényegész,- séglügyi megfigyeléseket végzünk a külföldre menő és hazánkba érkező termékeken. Foglalkozunk még környezetvédelemmel, talajerőgazdálkodással, műtrágyázást és talajtani problémák megoldásával. Jól felszerelt biológiai laboratóriumunkban növénykórtanos mérnökeink, dr. Kaptás Tibor és Dula Bencéné olyan kísérleteket folytatnák, melyeket a termelőszövetkezetek saját erőből nem tudnának megoldani. Csak grammokban mérhető Tíz évvel ezelőtt a hazai permetezőszer-gyártás fellendülése hívta életre a gombaölő szerek vizsgálatát, az egyes növénybetegségek gyógyítását. A készítmények tesztelésével az országban hárem állomás foglalkozik. Az egri intézménybe kódszámmal megjelölve érkeznek a gyárakból az ismeretlen vegyül etek, melyekből csak grammokban mérhető mennyiséget használnak fel a szakemberek, mégis úgy kelil kezelni valamennyit, mint a legerősebb mérgeket. — Beteg növényekről szaporítjuk a gombákat, „raktárunkban” jelenleg több mint harminc fajta található — kezdte a laboratóriumi munka bemutatását dr. Kaptás Tibor. — Ebben a környezetben gyorsan lehet dolgozni, ugyanis rövid idő alatt meg tudjuk állapítani, hogy a táptalaján, tenyésztett gombákra milyen, ha(Fotó: Perl Mártonj tésit gyakorolnak az idegen vegyszerek. A peronoszipóra- és a liszthaxmaltféliék elemzéséhez azonban élő növényekre van szükségünk. Üvegházunkfaan az előnevelt szőlő-, paradicsom- és uborkalevelek a kísérleti „alanyok”. A névtelen hatóanyag — Az igen páradús, állandó hőmérsékletű levegővel a legoptimálisabb körülményt biztosítjuk a gombáknak, mert különben egyik pillanatról a másikra eltűnnének ... — veitte ált a szót Dula Bencéné. — Mesterségesen fertőzzük itt is a növényeket, de erősebben, mint ahogy az a természetben lejátszódna. A kísérleti anyagot rávisszük a beteg felületre, és közben azt tanulmányozzuk, hogy pusz*. títja-e a gombát, és ha igen, mennyi idő alatt. Izgalmas feladat számunkra továbbá, hogy megakadályozzuk a fertőzés továbbterjedését, s hogy meggyógyítsuk a szőlő-, illetve a paradicsomie- veleket. A névtelen hatóanyagról aztán kiderülhet az iá, hogy károsítja a szöveteket, sejteket. E tulajdonsága miatt, még ha kiváló gombairtó is, meg kell válnunk tóié. Az üvegház után a szerek a szabadban „bizonyítanak” tovább, megyénkén kívül az ország más tájegységein i& A fertőzés itt mér a természet dolga. Az elmúlt évben a szőlőperonoszpóra lassította munkánkat, mivel — szerencsére — alig-aüg „virágzott ki” a leveleken. Állomásunk laboratóriumában és üvegházában a megfigyelések — a szabadföldi eredményekkel összesítve — be is fejeződnek. A vegyszert a kémikusok elemzik tovább, - gondosan ügyelve a környezetet, az embert károsító hatásukra. Ha a' hatóanyag minden szempontból megfelelt, nevet leap, és a. Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium engedélyezi használatát * a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban. A növényvédelmi állomáson ez a tevékenység évről évre folyamatos és rendszeres* az egyes gombaölő szerek felhasználásához nélkülözhetetlen szaktanácsadás isi. Szüle Rita Az flvegházban Dula Bencéné a szőlődugvány győkeresedésé \ ellenőrzi
