Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1982..január 9., szombat ENSZ-FŐTITKÁR DOSSZIÉ Az üvegpalota vezetői Az új év kezdetén új lakó költözött az ENSZ New York-i székházába: január 1-től hivatalosan is átvette tisztét a világszervezet sorrendben 5. főtitkára, Javier Pérez de Cuellar. A perui diplomata megválasztása kapcsán érdemes felidézni a főtitkár-történelem néhány fejezetét. Pérez de Cuellar győzelmét hosszú hetek diplomáciai csatározása előzte meg. Tavaly október végétől december közepéig majd két tucat eredménytelen szavazási fordulót tartottak. Waldheim újbóli megválasztását Kína. az el nem kötelezett országok jelöltjét, Salim Ahmed Salim tanzániai külügyminisztert viszont az Egyesült Államok ellenezte — márpedig a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egyetértése nélkül egyik várományos sem nyerhette el a magas posztot. A jelölés körüli huzavona magyarázata abban rejlik, hogy az ENSZ főtitkára nemcsak hivatalnok. aki a világszervezet titkárságát, nagy létszámú testületéit irányítja, hanem jelentős, világpolitikai szerepet játszó államférfi. Széles körű kezdeményező lehetőségekkel rendelkezik, joga van a BT figyelmét felhívni a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető ügyekre. Egyszemélyi határozatokat ugyan nem hozhat (azaz posztja távolról sem teszi egyfajta „világ-elnökké”), ám közvetítő-egybehangoló szerepe számos esetben igen lényeges lehet a konfliktus- helyzetek megoldásában. Ez is jelzi: az ENSZ főtitkára pártatlan és független kell, hogy maradjon, csak az ENSZ szerveitől kérhet és kaphat utasítást, s elméletileg a tagországoknak tartózkodni kell attól is, hogy ^ befolyásolják, részrehajlásra ösztönözzék. A perui Javier Pérez de Cuellar (1982—) beiktatásán (Fotó — MTI Képszolgálat - KS) leges ország diplomatáját választják. Ha ugyanis a kényes személyi-politikai egyensúly megbomlik, s a főtitkár szembekerül valamelyik országgal, vagy országcsoporttal, azt bizton az ENSZ munkája, hatékonysága sínyli meg. Ez történt például az első főtitkár, a norvég Trygve Lie esetében, aki a szocialista államok szemében erősen kompromittálódott, mivel támogatta az ENSZ-haderőként fellépő amerikai csapatok részvételét a koreai háborúban. Mandátuma lejártakor a Szovjetunió által javasolt jelölteket a BT nyugati tagjai nem fogadták el, s Moszkva ellenzése dacára a Közgyűlés Lie megbízatásának hároméves meghosszabbítása mellett döntött. Az alapokmányt sértő döntést ekkor, 1950-ben, az tette lehetővé, hogy a világszervezetben még megbízhatóan működött az USA „szavazógépezete”. Válaszképpen több szocialista ország megszakította kapcsolatait a főtitkárral, aki megbízatásának lejárta előtt le is mondott. Utódja a svéd Dag Hammarskjöld lett, akinek aktív ténykedése emelte ugyan posztja rangját, de az „önálló politikai szerep” iránti igénye sokszor vitákhoz vezetett. Különösen nagy vihart kavart fellépése a kongói konfliktusban. Halálos kimenetelű repülőgép-szerencsétlensége után (a baleset épp Kongó fölött történt) a bur- mai U Thant lépett a helyére, aki 1961-től egy évtizeden keresztül töltötte be hivatalát. Az ő korszakát már inkább jellemzi a nemzetközi légkörben bekövetkezett enyhülés, csakúgy, mint a most leköszönt Waldheimét, aki 1972-től szintén két perióduson át irányította a világszervezetet. Az osztrák diplomata egybehangzó értékelés szerint kiválóan látta el feladatát, fáradhatatlan, korrekt munkája általános megelégedést keltett. Még az újraválasztását megakadályozó Kína is érzékeltette, hogy vétója nem Waldheim személye ellen szól. A jelöltség körüli hathetes kötélhúzás oka az volt, hogy Peking a fejlődő országok „szószólójaként”, érdekeik „védelmezőjeként” akart fellépni, vétójával kívánta jelezni: egyetért követelésükkel, hogy az európai földrész képviselője után egy harmadik világbeli politikus kapja meg a posztot. Már 1976-ban is fenyegetett egy ilyen patthelyzet, de akkor Kína egy idő után visszavonta vétóját. A mostani szembenállás azonban tartósnak bizonyult, végül a két eredeti vetély- társ visszalépéséhez, s kompromisszumos jelöltek előtérbe kerüléséhez vezetett. Pérez de Cuellar (aki tapasztalt diplomata, jogtudós, s többször volt nagykövet, az ENSZ különmegbízottja, sőt két éven át főtitkárhelyettese) így voltaképp esélytelenként, „sötét lóként” nyerte a „versenyt”. Ciprusi, majd Afganisztán, Irán és Pakisztán közti közvetítő tevékenysége sok érdemet szerzett számára. Az új főtitkár első nyilatkozataiban főleg a kelet—nyugati kapcsolatokra, a közelkeleti, a délkelet-ázsiai, a namíbiai, afganisztáni és a nyugat-szaharai helyzetre hívta fel a figyelmet. Pályafutása ismeretében világszerte azt várják, hogy —Wald- heimhez hasonlóan — a perui diplomata is konstruktív szerepet fog betölteni felelősségteljes megbízatásában. Szegő Gábor Ezek az. alapelvek magyarázzák jórészt, hogy a világ- szervezet élére lehetőleg semA norvég Trygve Lie (1946—53) A svéd Dag Hammarskjöld (1953—61) A burmai U Thant (1961—1971) Az osztrák Kurt Waldheim (1972—1981) I Hogyan akarja | Reagan ' helyreállítani íz igazságosságot? r, m Rónáid Reagan kétperces telefoninterjút adott tudósítónknak. Kérdés: Elnök úr, ötszáz év elmúltával, hogyan vélekedik Amerika felfedezéséről? Válasz: Elbben a gondviselés ujja van, amely mint ismeretes^ mindig kegyes volt az istenáldotta Egyesült Államok iránt. Sajnos, Amerika őslakóit majdnem teljesen kiirtották az istenverte európaiak. Mi azonban helyreállítjuk az igazságosságot. Kérdés: Miként képzelik ezt? Válasz: Teljesítjük rézibörű testvéreink törvényes követeléseit, és most mi semmisítjük meg az európaiakat. Kérdés: Csak nem akarnak háborút indítani Európa ellen? Válasz: Nem, nem. Nyugat- és Kelet'Eu rópa maguk is elintézik egymást Mi pedig nem. avatkozunk bele. Kérdés: Vagyis? Válasz: Nem hallott még a korlátozott atomháborúról? A középhatótávolságú rakétákról, olyanokról, mint a Pershing—2 és a szárnyas rakéták? Meg a neutron- fegyverről, amely csak az embereket pusztítja el? Hát így. Mindezt önöknél telepítjük, Nyugat-iEurópában. Kérdés: De én egy semleges ország állampolgára vagyok. Válasz: Ugyan ki fog önökkel számolni?!... Mit is akartam még mondani? Ja igen, a neutronbomba csodálatos dolog. A mi találmányunk! Minden megmarad, csak ezek a fecsegő európaiak tűnnek el, akik még angolul sem tudnak helyesen. Kérdés: És hogyan akarják igazolni ezt a tömeggyilkos. .. bocsánat, ezt a merőben szokatlan lépést a gondviselés előtt? És a lelkiismerete, elnök úr? Válasz: Tiszta. A kommunizmus embertelen. Nem tesz különbséget az isten által teremtett fajok között. A mezítlábasoknak ugyanolyan jogokat akar biztosítani, mint amilyenekkel a hozzám hasonló vagyonos emberek rendelkeznek. A kommunizmus mindenkit megfertőzött. Ezek a szocialisták is néha ugyanezeket az eszméket szajkózzák. Vegye csak a békemeneteket, amelyekben részt vesznek. Még a legjobb szocialisták is túlságosan lassúak, amikor döntéseket kell hozni. És kelletlenül működnek együtt velünk. Ezért is akarom lezárni ezt az ügyet. Kérdés: És az oroszok? Válasz: Az ördög vigye el, ezek az átkozott oroszok szörnyen éberek. Az istennek sem engedik meg, hogy nyugodtan fegyverkezzünk. Mi viszont azt akarjuk, hogy a szabadság mindenütt győzedelmeskedjen. .mint Chilében. (Das Neue Wien) Zahemszky László fordítása Nancy asszony biztosan nem járt Spanyolországban. Mert ott értesült volna arról, hogy a Kennedyeket nem kell elhomályosítani. Az egyik szeszesital-gyár új gint dobott a piacra. Ezt Jaqueline Kennedy (vagy Onassis, kinek jobban tetszik) képével reklámozta. Az italt a kutya se vette. Ez persze még nem azt jelenti, hogy Kennedynét vették kutyába (se), lehet, hogy az ital volt ihatatlan. Mindenesetre a cég reklámszakemberei felcserélték a volt elnökhitvest egy másik amerikaival, Bo Derekkel, a filmcsillaggal. Még nem olyan híres, mint Jaqueline — mondták —, de 28 évvel fiatalabb. (Kancsal) visszapillantó tükör 1981. februárjában véget ért ugyan a kínai Hold-naptár szerint a majom éve, de az esztendő úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna. Megmaradt olyannak, amilyennek egy fotós a valóban „emberszabású” majmot megörökítette: állig felfegyverzettnek. A Távol- Keleten nagy a majomkultusz. A Majomkirály — a kínai színpadi irodalom ősremeke — remek személyiség (majdnem azt mondtam, ember) portréja. Következetes, rugalmas, opti- I mista, bölcs, ügyes, bátor. Hát ez a mostani, emberré maszkírozott négykezű nem sokat mutat mindebből. Álldogál a fegyverrel és — majmol. 1981-ben az ember nem is nagyon lehetett megsértve, hogy ilyen pózban alakítják. A fokozott fegyverkezés, a növekvő veszélyek esztendője volta legutolsó tizenkét hónap— ; a végén egy kis remény- ' sugárral. Ez az év produkálta ezt a furcsa párt is. Sokáig a hódolat pózában láthattuk Ókét. Baniszadr iráni elnök az ország vallási r>ezetőjének, Khomeini ajatollahnak a kezét csókolta. A kézcsók ízlés és hagyomány dolga: ahány ház, annyiféle üdvözlés! De Iránban hamarosan elkövetkezett az a helyzet, amikor Baniszadr képtelen volt arra. hogy tiszteletéül ilyen módon adjon bizonyosságot. Párizsból j ugyanis meglehetősen nehéz Teheránba átcsókolni. Való- S színűleg ez volt az oka annak, hogy az exelnök megfeledkezett a fiúi tiszteletről és apait-anyait beleadott Kho- ' meini-ellenes szónoklataiba. De a csúcsra fel kell kapaszkodni. A nemzetközi kapcsolatokban a hegymászás nem passzió, hanem kötelesség. És a világ reméli, hogy a jövendő év vége más, jobb lesz mint az idei, amikor stílusosan még a Mikulás is fegyverrel érkezett. Kér esz ty András összeállította: Pilisy Elemér /
