Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 9., szombat I. ÁRKOCKÁZATI ALAP A NEHEZEBB ÉVEKRE Megkezdte működését a Baromfitermelők Egyesülése Az 1981-es gazdasági év a VI. ötéves terv első esztendeje volt. Tapasztalatainak összegzésére ezért különösen nagy figyelmet fordított legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, majd az Országgyűlés téli ülésszaka. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal elnökét is a VI. ötéves terv első évi tapasztalatainak összefoglalására, valamint az 1982. évi teendők körvonalazására kérte Andrássy Antal, a Népújság megbízásából. — A Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi közgyűlésén a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai fő céljait ön három pontban határozta meg: a külgazdasági egyensúly Javításában, az elért életszínvonal megőrzésében, s végezetül, az egészséges növekedés közérzetének megteremtésében és fenntartásában a gazdaság minden területén. Mit értünk el e három gazdaságpolitikai alapcél teljesítésében 1981-ben? — A külgazdasági egyensúlyunk javult: év végi adósságállományunk a tervben számítottnál kisebb. A rosz- szabbodó világgazdasági helyzetben a javuláshoz néhány kedvezőbb tényező is hozzájárult, miközben külkereskedelmi egyenlegünk 1981- ben majdnem a tervezettnek megfelelően alakult. Hadd mondjam azonban meg: miközben türelmetlenül sürgetjük a gyorsabb fejlődést, néha hajlamosak vagyunk lebecsülni azt, amit elértünk. Az 1979—1981 közötti időszakban a magyar ipar mint. egy 6, a magyar mezőgazdaság 9 százalékkal növelte exportját — összehasonlító áron számítva — a konvertibilis valutájú piacokon. Ebben a világgazdasági helyzetben ezt kevés ország tudta felmutatni. De belső dolgainkban nem tudtunk olyan rendet teremteni. amilyent szerettünk volna! A belföldi felhasználást kevésbé sikerült korlátoznunk. mint ahogyan az ötéves tervünk előirányozta. — Mi jellemzi ■ második gazdaságpolitikai cél teljesítését? — Rövidéi szólva: az életszínvonal puszta megőrzésének követelményét tulajdonképpen nem teljesítettük. Régebben hasonló helyzetben bizonyára azt mondtuk volna: „túlteljesítettük” —.mivel a lakosság fogyasztása valamivel gyorsabban nőtt a tervezettnél. Ezt pedig — megfelelő teljesítménytöbblet híjáin — nem engedhetjük meg magunknak! — Miként alakult a gazdasági növekedés üteme? — A oeruházások 1981-ben ugyancsak meghaladták a tervezett szintet, ezért folytatnunk kell a beruházások átrendezésének politikáját. Bizonyos fokig mérsékelni kell a beruházások ütemét. Ezen a téren, a régebbi, igen gyors növekedés okozta egyensúlyi zavarok máig is érzékelhetők. Alig javult a kivitelezés üteme és minősége, a tervezők, a kivitelezők és a háttérszállítók együttműködése, az egész beruházási folyamat szervezettsége. Az elmúlt évben tapasztalhatók voltak olyan pozitív folyamatok, amelyek kibontakozását a növekedés jelenlegi lassú üteme szolgálja. Megmutatkozik ez az iparági termelésnek az eddiginél sokkal differenciáltabb növekedési ütemében, de a vállalatoknál is. 1981- ben az ipari termelés átlagosan 2—2,5 százalékos növekedésén belül dinamikusan, 10 százaléknál gyorsabban. nőtt a termelés egyebek között a műszeriparban, a háztartási és kozmetikai vegyiparban, a növényolaj - iparban. Ugyanakkor csökkent a termelés a vaskohá- szatban, a cementiparban és más iparágakban. Nem csekély a vállalatonként! szóródás egy-egy ipari ágazaton belül — ez a termelés 20 százalékos czökkenésétótt az 50 százalékos növekedésig terjed —, különösen a text- tilruházati iparban* a cipőiparban é& a bútoriparban. Az eredmény abban is érzékelhető, hogy valamelyest csökkent a gazdaságtalan termékek aránya a kivitelben, s részben ennek következményeként tőkés viszonylatban javultak a külkereskedelmi cserearányok, ezzel enyhítve a gazdasági egyensúlyra nehezedő nyomást. — A VI. ötéves terv eddigi teljesítéséből milyen tapasztalatok vonhatók le, és ezek hogyan hatottak az 1982-es teendők meghatározására? — Az 1981-es terv teljesítésének négy legfontosabb tapasztalata közül az első az, hogy az egyensúly további javításának külső feltételei 1982-ben még nehezebbek lesznek, mint amilyenre ötéves tervünk kidolgozásakor számítottunk. Egyrészt tovább szigorodnak a KGST tagországaiból származó energia- és nyersanyag-behozata. lünk feltételei. Ezért meg kellett gyorsítani az energia és a másodlagos anyagok takarékos felhasználására kidolgozott programok végrehajtását, s e célokra állami és hitelforrásokból további 4—5 milliárd forintot csoportosítottunk át. Másrészt a tőkés piacokon az áruértékesítés és a hitelfelvétel lehetőségei is elmaradnak várakozásainktól. Versenyképességünk tehát meghatározóvá válik a gazdasági növekedés élénkítésében. — Gondolom, az 1982. évi szabályozó-változásnak ezért egyik súlyponti kérdése a gazdaságos export ösztönzése? — Igen, méghozzá az árképzés, az exportfejlődés hitelezés és a bérszabályozás módosításával. Vállalataink jobb exportlehetőségeit kívántuk megalapozni azzal is, hogy kértük felvételünket a Nemzetközi Valutaalapba és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bankba. Azért tettük ezt, hogy nagyobb hátteret építhessünk az exportképességet fokozó beruházási kezdeményezéseknek és forintvaliutánk erősítését szolgáló törekvéseink mögé. A második — nagyon fontos — tapasztalatunk az, hogy a magyar társadalom megértéssel fogadta el az életszínvonal megőrzésének politikáját. Ez arról tanúskodik, hogy belső politikai helyzetünk szilárd, társadalmi viszonyaink kiegyensúlyozottak. Arra is föl kell azonban figyelnünk, hogy 1981-ben a kereseteket nem követték a teljesítmények. Ez azért lehet veszélyes, mert a gazdaságot arra késztetheti, hogy a fogyasztói piac egyensúlyát az árak további emelésével teremtse meg, ez pedig társadalmi feszültségeket okozna.-■*- A már említett szabályozó- módosítások, amelyek tulajdonképpen a mindenkori tapasztalatok következményei, a vállalati beruházásokat is „tűz alá” vették. Miért? — Az elmúlt évben a beruházásokat ugyan sikerült visszafognunk, de — s ez a harmadik tapasztalatunk — ez önmagában kevés. Az 1982. évi szabályozóváltozásoknak ezért nem titkolt indítéka, hogy mérsékeljük a vállalati beruházási kedvet, s főképp megakadályozzuk, hogy 1983- ra beruházási csúcs alakuljon 'ki. Ez mindenképpen segíti javítani az egyensúlyt, de a kiegyensúlyozott fejlődést csak akkor segíti hatásosan, ha az alacsonyabb bér ruházási színvonal más beruházási szerkezettel párosul. Pontosabban a műszaki fejlődést, a korszerűsítést, a termékszerkezet átalakítását mozgató, előrehajtó beruházási politikával. Ehhez — egyebek között — a feldolgozóiparnak több forrásra lenne szüksége, de világosabb és célratörőbb iparfejlesztési koncepciót is ki kel. lene alakítanunk. Végül pedig negyedik tapasztalatunk az, hogy a termelés szerkezetének, szervezeti rendszerének. átalakítása — az 1981- ben elért kezdeti és az 1982- ben várható további eredmények ellenére — lassabban halad előre, mint ahogyan vártuk. Azt, hogy a szerkezetváltozás lassú, nem kérhetjük számon kizárólag egyik vagy másik szabályozótól, kisebb vagy nagyobb állami szervezettól, még a vállalatoktól sem. Irányítási és gazdálkodási rendszerünkön kell folyamatosan javítani, mégpedig annak tudatában, hogy még abból sem valósítottunk meg mindent következetesen, amire vállalkoztunk. Január 1-vel megkezdte működését a Baromfitermelők Egyesülése. A 40 külkereskedelmi és feldolgozó vállalatot, állami gazdaságot, téeszt, tömörítő új szervezet feladatairól Tóth Mátyás, az egyesülés igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. A Baromfifeldolgozó Vállalat trösztéjének megszüntetésével, az egyesülés élet- rehívásával nem egyszerűen formai átszervezésről van szó, hanem a fejlődést elősegítő korszerűsítésről. Az elmúlt két évtizedben megsokszorozódott a barom, fihús-termelés, növekedett az export, s ezalatt megerősödtek a vállalatok, megértek az önállóságra, s ezzel a nagyobb kezdeményezőkészség kibontakoztatására, a belső tartalékok feltárására. A vállalatok ugyan önállóan eredményesebben gazdálkodhatnak, ám mégis szükség van munkájuk -koordinálására és közös feladatok ellátására, erre hivatott az egyesülés. A baromfiipari termékek kétharmada exportra kerül. A piaci lehetőségek hullámzását rugalmasan követő termelés-felfutáshoz vagy éppen a visszafogáshoz különösen fontos a megfelelő tájékoztatás.- Az egyesüléshez tartozó három külkereskedelmi vállalat a többi tagot a továbbiakban rendszeresen informálja a külpiaci helyzetről. Az idén várhatóan mérsékeltebb lesz a kereslet. A korábbi gyakorlat szerint ilyenkor a vállalatok felvásárlási - áraikat gyakran csökkentették, ennek követA Zala Bútorgyárban több új, az őszi BNV-n közönség- sikert aratott termék gyártását kezdték meg az év elején. Űj típusú ülőgarnitúrájuk, a bőrbevonatú Trója, rövidesen az áruházakba kerül. Üj darabbal gyarapodott a Tímea ülőgarnitúracsalád is, amit plüss bevonattal készítenek. keztében visszaesett a termelés, s a rákövetkező, netán kedvezőbb piaci évben már nem mindig volt meg a kellő árumennyiség. Most viszont más a helyzet. A termelési kedv fenntartására az idén is az elmúlt évi felvásárlási árak érvényesek, ugyanis az egyesülés tagvállalatai külön árkockázati alapot hoznak létre, és ebből biztosítják a gyengébb piaci években a stabil felvásárlási árakat. A piaci lehetőségek jobb kihasználását segíti elő az egyesülésben az érdekeltségi rendszer szélesebb körű ki- terjesztése. Az exportbevételekből a tenyésztő, az árutermelő, a feldolgozó és az értékesítő vállalatok a korábbinál nagyobb arányban részesülnek. így valamennyi tagnak fokozott érdeke a jó minőség biztosítása, illetve a minél magasabb piaci ár elérése. Az állandó jó minőséget a többi között a termelési, takarmányozási technológiák szigorúbb betartásával érhetik el, s az egyesülés központja ehhez is ad segítséget. Az egyesülésen belül szolgáltató részleg alakult. Beszerzi tagjainak az exporthoz szükséges csomagolóanyagokat, információkat nyújt a baromfitenyésztés fejlődésének tendenciáiról, az új eredményekről. A magas színvonalú baromfitartós biztosítására önköltségi áron elvégzi a különféle takarmány-, és bakterológiai vizsgálatokat. Győrött 4000 tonna kapacitású hűtőtárolót üzemeltetnek, ahol az egyesülés kedvezményes áron raktározza tagjainak az exportra kerülő árut. Verona néven a második negyedévben kerül a szaküzletekbe a gyár legújabb terméke, a kolóniái rendszerű szekrénysor. A csavart oszlopos díszítésű, színes üvegbetétes szekrények sorozatban készülnek, s kiegészítő kárpitozott garnitúrával együtt ajánlják a vevőknek. Zalai bútorújdonságok: a Trója és a Tímea Ezt a tájat is védjük... Nem elsősorban a téma divatosságának sokkal inkább a jövőnkért való aggódásnak a jele: mindig nagy figyelemmel olvassuk a környezetvédelem helyzetéről szóló értékeléseket. Akkor pedig különösen, ha az elemzéshez határozott célkitűzések, jól körvonalazott feladatok is társulnak. Ilyen Heves megye környezetvédelmi koncepciója, amely egészen 2000-ig tartalmazza a távlati elképzeléseket. Hol tart ma a környezetvédelem? Ha csak a legfontosabb momentumokat ragadjuk meg, a következő képet kapjuk a környezet alkotó elemeinek jelenlegi állapotáról: évente több mint ezer hektárral csökken a termőterület nagysága, főleg a szántóföldek fogynak. Ez pedig meghaladja az országos átlagot! A Thorez rekultivációs üzemének tevékenységének ellenére a bányavidéken még mindig kevés terület került vissza művelésre a nagyüzemekhez. A meliorációs feladatok elvégzésére 1965—1980 között 800 millió forintot fordítottak, ám éppen a műtrágyák és a növényvédő szerek szakszerűtlen tárolása sok kártokozott a talajban... A természetes vízkészlet igen szegényes, s ez a vízmennyiség sem a szükségletnek megfelelően oszlik el. Az V. ötéves terv idején az illetékesek sokat tettek a fejlődés érdekében: a kiskörei vízlépcső üzembehelyezésével évi 450 málló köbméterrel több vizet használhatunk fel. Megépült 29 víztározó. Öntözési hagyományaink már régóta jelentősek, s nagy lendületet vett az utóbbi években a települések és az üdülőterületek ellátása ivóvízzel. A víz minőségén azonban van javítanivaló. A levegő tisztaságának megóvása sem kisebb feladat. A megye öt ipari területén elsősorban a szilárd anyagok szennyezó- ek. Nem feledkezhetünk meg róla, hogy a megye — főleg az északi része — igen gazdag erdőkben. E mellett nyolc országos jelentőségű természetvédelmi területtel bír. Bizony, ember és állat miatt egyaránt sok — évi másfél-kétmilliós — kár éri őket. Településeinken leginkább a zöldterületek növelésére törekednek, ezt segíti a virágosítási verseny- mozgalom is. A hulladékok eltávolításában viszont jócskán lesz még tennivaló. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az iparosodás, a közlekedés fejlődése a zajártalmat is fokozza. Intézkedésekkel és jobb szemlélettel A koncepció mindenekelőtt az újabb beruházásokat és fejlesztéseket határozza meg —, alapél vekben. Középtávon, vagyis a VI. ötéves tervben a szakemberek e munka két területét kezelik kiemelten. Életbevágó az ivóvíz minőségének védelme, nemikülönben a háztartási hulladék elszállításának mielőbbi megoldása. A termőterületek csökkenésének megakadályozására és ellensúlyozására minél több művelésbe történő bevonását tervezik, főleg Vísonta térségében. A veszélyeztetett települések lakosságának — átmenetileg — szállítással igyekszik biztosítani a jó minőségű ivóvizet. A légszennyezés elhárítása érdekében is van bőven elképzelés: a bélapátfalvai cementgyárnak további 200 millió forintot kell légtisztító berendezésekre fordítania, ezt kötelező intézkedésekkel is igyekeznek kikényszeríteni. A felnémeti őrlőüzem és az egri vasöntöde légszeny- nyezését is kívánatos csökkenteni. S még néhány helység, ahol van mit tenni: Visonta, Hatvan. Lőrinci. A táj- és természetvédelemben a mai állapot megőrzése a fő feladat Ez azonban nem jelenti, hogy tétlenül szemléljük a tájak rombolását. Az elkövetkező öt év alatt szeretnék elérni, hogy a települések 50 százalékában szervezetten történjék a hulladék elszállítása. Ehhez az idei év végéig ún. körze- tesített intézményes szemét- szállítási programot dolgoznak ki. Hasonlóak a tervek a szennyvíz elvezetésben is. Mindemellett fontos, hogy hatékonyabban vonják felelősségre a szabálysértőket. A koncepció meghatározása szerint ezek a jövő fél évtized feltétlenül megoldandó környezetvédelmi feladatai. Az ezredfordulóig pedig nélkülözhetetlen tennivalók: az elhagyott bányaterületek szükség szerinti teljes rekul- tiválása, a n agyüzemileg művelhető földek megőrzése a mezőgazdaságnak, a vezetékes ivóvízellátás megteremtése miméi több helyen, az ipari üzemek szennyvíz- tisztításának megoldása, a forgalom átszervezése a zajártalmak elkerülésére. Mindehhez természetesen nem elégséges csupán az intézkedések szigorítása, hanem a legkülönbözőbb állami és társadalmi szervek összefogására, jobb együttműködésére, főképpen pedig valamennyiünk szemléletének megváltozására, javulására van szükség. Hiszen a jövőnk függ tőle! Óévi tapasztalatok az új esztendőre Beszélgetés Faluvégi Lajos miniszterhelyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével
