Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 9., szombat Értesülések a The New York Times-ban S zo v j et—a m e r i ka i csúcstalálkozó még az idén? . WASHINGTON: A The New York Times külügyrninisztériumi forrás­ból származó értesülése sze­rint Andrej Gromiko szov­jet és Alexander Haig ame­rikai külügyminiszter január végén esedékes genfi talál­kozóján az amerikai fél fel­veti szovjet—amerikai csúcs­találkozó idei megrendezé­sét. Az értesülések azt köve­tően láttak napvilágot pén­teken a The New York Ti­mes-ban, hogy szerdai saj­tóértekezletén Haig külügy­miniszter aláhúzta Reagan elnök állítólagos készségét találkozóra Leonyid Brezs- nyev szovjet államfővel. A csúcstalálkozóval kap­csolatos találgatások egyik kiváltója az volt, hogy Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár Reagannel foly­tatott e heti megbeszélése al­kalmával felhívta az ameri­kai elnök figyelmét ilyen találkozó fontosságára. A washingtoni lapértesülés sze­rint „Reagan érdeklődéssel fogadta” a javaslatot. Derűs útravaló... 3 Ronald Reagan, amerikai elnök Washingtonban fogadta Paul Nitzét, aki a jövő héten folytatódó szovjet—amerikai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon az Egyesült Államok delegációját vezeti (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Sarkvidéki hideg, hóviharok Európa-szerte VARSÓ A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága plenáris ülésre készül, amely­nek fő témája a pártmunka lesz. Ezt Kazimierz Barci- kowski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára közölte. Az utazási lehetőségek szűkössége ellenére naponta ezer-kétezer lengyel tér visz- sza hazájába — jelentette be a szejm állampolgári ügyekben illetékes albizott­sága előtt a belügyminiszté­rium képviselője. Az ülésen megállapították, hogy a ha­zatérők nem hittek a Len­gyelországgal ellenséges pro­pagandának és megtartották kötődésüket hazájukhoz. KHARTOUM Az öt napja tartó diák- tüntetések miatt pénteken meghatározatlan időre be­zárták Szudánban Khartoum és Omdurman egyetemeit Az intézkedést az intézmények rektorai jelentették be. A ■halálos áldozatot is követelő tüntetések közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a szudáni kormány a nemzetközi va­lutaalap ajánlására több mint hatvan' százalékkal fölemel­te a cukor fogyasztói árát. TEL «AVIV Vasi le Constantin Pungan román elnöki megbízott há­romnapos izraeli látogatásá­nak befejeztével pénteken hazautazott Tel Avivból. Pungan a román—izraeli ke­reskedelmi kapcsolatok bő­vítéséről tárgyal, és romá­niai látogatásra szóló meg­hívást adott át Begin, izraeli kormányfőnek, aki azt elfo­gad ta. NEW YORK A Biztonsági Tanács csü­törtökön este folytatta a Szí­riái Golan-fennsík izraeli bekebelezésével kapcsolatos vitát. Szíria változatlanul ki­tart Izrael teljes politikai­gazdasági elszigetelésére irá­nyuló követelése mellett. A vitát pénteken, közép-euró­pai idő szerint a késő esti órákban folytatták. PRÁGA A Varsói Szerződés Tag­államai Egyesített Fegyve­res Erői ez évi kiképzési terveinek megfelelően janu­ár 25—30. között a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság területén — Litomerice, Li- berec, Prága, Plzen és Kar­lovy Vary térségében — ke­rül sor a Csehszlovák Nép­hadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak „Ba­rátság ’82” elnevezésű közös gyakorlatára. WASHINGTON A The Washington Post pénteki jelentése szerint Edwin Meese, Reagan elnök legközelebbi tanácsadója is távozik a Fehér Házból. A lap az elmúlt hetekben pon­tosnak bizonyult a Richard Allen nemzetbiztonsági főta­nácsadó távozásáról és Wil­liam Clark helyébe való ki­nevezéséről szóló értesülé­sévek LONDON, PÁRIZS, OSLO, BECS Az 1963-as tél viszontagsá­gait felidéző, jeges széllel, hóviharokkal kísért ítéletidő zúdult pénteken Nagy-Bri- tanniára és Írországra. Az ország 362 000 kilométer hosszúságú úthálózatán min. denütt hóátfúvásokkal, je- gesedéssel küszködnek az au­tósok Walesben az utak nagy része járhatatlan. De­von és Dorset grófságokban a több mint tízezer helység maradt villanyáram nélkül, az orkánszerű szél leszaggat­ta a vezetékeket. A kétezer éves York városának utcái és terei egyetlen jégpályává változtak — órák alatt meg­fagyott az Ouse folyónak az elmúlt napok áradásai követ­keztében az utcákra zúdult vize. London két nagy re­pülőtere közül Gatwickot bezárták, Heathrow pedig a — Mivel lehet magyaráz­ni, hogy egy ennyire komp- romitálódott ideológia, mint a fasizmus, még ma is ké­pes híveket szerezni a világ­ban? i— Könnyű volna ezt pusztán történelmi „emléke­zetkieséssel” magyarázni, ha­bár kétségtelenül ennek is része van benne. Az igazi okokat a tőkés parlamenti de­mokrácia működésének hi­báiban, a fogyasztói társa­dalmak gondjaiban kell ke­resni. Akik ma a fasizmus­ra szavaznak — szerencsé­re azért nem túl sokan —, elsősorban rendteremtő erőt látnak benne, amely kivezet a gazdasági, ideológiai „ká­oszból”. Én, az olasz neo- fasizmust ismerem jobban, tehát inkább erről beszél-» nék. Az olasz újfasiszták azt mondják: most rendszerte­lenül működik a posta, gya­kori a vasutassztrájk, rossz a közbiztonság, nagyok a társadalmi különbségek. Igaz, hogy Mussolini hibát köve­tett el, amikor lepaktált Hitlerrel, de akkor rend volt, a vonatok mentek, a posta működött, nem volt állandó kormányválság stb... Egyszóval az újfasiszták nem feltétlenül a koncent­rációs táborokat, a fajgyű­löletet sírják vissza, hanem egy új erőt keresnek, amely kivezetné a pluralista, tő­legnagyobb erőfeszítések árán egyetlen kifutópályán bonyo­lítja- le a forgalmat. Dublin- ban az idei tél eddigi leghe­vesebb hóvihara teljesen megbénította a közlekedést. Angliában és Írországban eddig nyolc halottja van a fagyos időnek. Skóciában mínusz 26 Célcius-fokot mér­tek, ami egy fokkal marad el a brit-szigeteken valaha is mért legkeményebb fagy mögött Norvégia északi részében, Sei községben mínusz ötven. fokos fagyot mértek — ez a legalacsonyabb hőmérséklet 1914 óta. Dermesztő a hideg Svédországban és Finnor­szágban is. Helsinki utcáiról az idei tél során eddig száz­ezer teherautó havat szállí­tottak el — kétszeresét a szokásos mennyiségnek. A dán tengerszorosokban éjjel. kés társadalmakat a jelenle­gi válságból. — ön az előadásában kö­vetkezetesen különbséget tett az olasz fasizmus és a né­met nemzeti szocializmus között. Miért? — A kettő tulajdonképpen egy körhöz tartozik, mégis jelentős különbségek van­nak közöttük. Nem tudom, hányán ismerik Mussolini politikai pályáját: ő 1914-ig meggyőződéses szocialista volt! A változás politikai né­zeteiben az első világhábo­rú kitörése után következett be. Továbbra is szocialistá­nak vallotta magát, de nem internacionalista, hanem nemzeti alapon. Az olasz fasizmus tehát „balról” in­dult, és többé-kevésbé végig megőrizte a szociális gondok enyhítésének, a jobbítás­nak a szándékát. Csak ké­sőbb vált szélsőséges nacio­nalistává — Mussolini sze­rint a nacionalizmus a fa­siszta mozgalom cementje —, de sokkal enyhébb mérték­ben fajgyűlölővé, mint a né­met fasizmus. A nácizmus ezzel szemben' rögtön a na­cionalizmusból indult ki, a nemzet, mint kollektívum, minden mást — osztályt, ré­teget, egyént — megelőz, ilyen típusú volt egyébként az osztrák, a román és a magyar fasiszta ideológia is. — Georgi Dimitrov meg­utal, hogy biztosítani tudják a hajózást. Hamburgban néhány óra alatt mínusz 18 Celcius-fok- ra süllyedt a hőmérő higany­szála. Bonnban viszont reg­gel még homokzsákokkal kellett védeni a Bundestag épületének alsó szintjeit az árral szemben. Nyugat-Né- metország nagy részén árvi­zek pusztítanak. A Rajnán és mellékfolyóin szüneteli a hajóforgalom. A Moselle és a Majna folyó mentén sok lakott helységet elöntött a vízi A nyugat felől érkező front a déli órákban elérte Auszt­riát és Voralbergben, Tirol­ban, Salzburgban megindult a havazás. Klagenfurt köze­lében mínusz 20 fokot mér­tek. Különösen a befagyott kézifékek és a kimerült ak­kumulátorok okoznak nagy gondot az autósoknak. határozása szerint a fasiz­mus a finánctőke legreakci- ósabb, legsovinisztább, leg- agresszívabb elemeinek nyílt, terrorista diktatúrája. Ezt a diktatúrát mégis töme­gek támogatták mind Né­metországban, mind Itáliá­ban, de néhány kelet-euró­pai országban is. Hogyan le­hetséges ez? — A dimitrovi meghatáro­zást erősen árnyalni kell, hiszen például több ország­ban nem is volt fináncoli­garchia ... A fasizmus az én meglátásaim szerint olyan diktatúra, amelyben egy­szersmind létezik egyfajta társadalmi konszenzus, vagy­is „közmegegyezés”. A fasizmus, mint tudjuk, a gazdasági világválság idő­szakában, az első világhá­borút lezáró igazságtalan bé­kék után jött létre olyan or­szágokban, ahol a kapitalizá- lódás csak későn kezdődött meg, és a nagybirtokosok szerepe megmaradt a husza­dik században is. A kisbir­tokosok elszegényedése, a falusi lakosságnak az ipar­ba, a városokba áramlása nagy erőket szabadított fel. A dzsentrik számára csak lefelé volt út, ők a közigaz­gatásban kerestek menedé­ket, s szemléletük sokáig rányomta a bélyegét az ál­lamapparátus tevékenységé­re. A falu már nem tudta eltartani a fiatal munkaerőt, növekedett az emberekben a feleslegesség érzete, egész tömegek kerültek a társada­lom peremére. Marginalizá­lódtak, —- ahogy a nyugati szociológia jellemzi ezt a fo­lyamatot. A polgári réteg ezekben az országokban meglehetősen szűk volt, nem tudta befogadni, ma­gába olvasztani a falusi áramlatot, nem tudta a sa­ját ideológiai nézeteit sem nappal jégtörők vágják az Kelet-Európa és a fasizmus Beszélgetés dr. Ormos Mária történésszel rC Külpolitikai kommentárunk~")—i Spanyol körút MOZGÁSBA LENDÜLT ISMÉT A SPANYOL DIP­LOMÁCIA. Leopoldo Calvo Sotelo kormányfő — Jo" sé Pedro Pérez'Lorca külügyminiszter társaságában — előbb Brüsszelben tárgyalt, majd Londonban foly tatott eszmecserét. A téma Spanyolország számára .roppant fontos: a belga fővárosban kizárólag a NA' TO-hoz, illetve a Közös Piachoz való csatlakozás kér" dései, Londonban viszont ezeken túlmenően Gibral­tár problémája került napirendre. Madrid igyekezete nyilvánvaló: politikai és gazda' sági okokból szeretné meggyorsítani felvételi folya­matát az EGK-ba. Kérelme nem is új keletű, 1977' ben fogalmazták meg, s a Közös Piac tagjaival, va­lamint az integráció brüsszeli vezérkarával 1978 óta folynak az alkudozások. Tegyük nyomban hozzá: a feltételeket illetően sok még a vitatott kérdés, sőt, az álláspontok szinte alig közeledtek egymáshoz. Főleg Párizs tanúsít csekély megértést a madridi belépéssel szemben. Franciaország kifejezetten ellen­zi a spanyolok csatlakozását a tízekhez, ami — szak­értők szerint — még hosszú ideig gátat vethet Calvo Sotelo ambícióinak. A franciák nem is titkolják, hogy szomszédjuk borai, általában mezőgazdasági termékei jelentős konkurrenciát jelentenek számukra. Miután Athén „lekörözte” Madridot az EGK'tagságért foly­tatott versenyben, a francia ellenzés különösen he­vessé vált. BRÜSSZELBEN TEHÁT a spanyol politikusok is­mételten szövetségeseket kerestek. Gaston Thorn, az EGK'bizottságának elnöke megfigyelők szeript szíve­sen támogatja a Madrid kérelmét. Calvo Sotelo és külügyminisztere hosszan tárgyalt a belga kormány­fővel is, Wilfried Martens ugyanis az idei esztendő első félévében az EGK kormányfői tanácsülésein a soros elnöki tisztséget tölti be. Jóval nehezebb megbeszélések színhelye volt pén­teken London, ahol a madridi államférfiak brit há­zigazdáikkal Gibraltár sorsáról is tárgyaltak. A spa­nyol álláspont szerint a „szikla” mielőbb Madrid fennhatósága alá kell, hogy visszakerüljön. Első lé­pésként Gibraltár NATO'támaszponttá válását sür­geti Madrid, ha London hajlandó föladni kétszázéves felségjogát. Meglehet, amíg ebben megállapodás születik, ad­dig is szükség lenne némely változásra Gibraltárban. CALVO ..SOT&LONAK egyénileg is nagy sikert hozna, ha mind a közös piaci csatlakozás, mind Gib­raltár ügyében komoly és konkrét engedményekkel térhetne haza. Kabinetje mögött nincs abszolút több­ség, s Hispániában egyre inkább előretör a nagytő­ke által támogatott jobboldal. Gyapay Dénes érvényesíteni irányukban, mint az a fejlett kapitalista államokban történt. Ugyan­akkor megindult egy úgyne­vezett másodlagos margina- lizáció is, az ipari munkás­ságé, amelynek soraiból egy­re többen váltak munkanél­külivé. Hitler nagyon jól fel­ismerte ezt, s a Mein-Kanpf- ban pontosan körvonalazta azokat a rétegeket, akiktől támogatást remélhetett. Ö maga is ilyen marginalizáló­dott, sikertelen, „felesleges” ember volt — akárcsak Mus­solini —, tehát át tudta érez­ni a tömegek gondjait. Ez­után már csak megfelelő, szociális demagógia kellett, és a jövőjüket sötéten látó ezrek, százezrek rászavaz­tak. — Hitler egy pártrend­szert hirdetett, fölszámolta a szakszervezeteket, a koráb­ban erős — vagy erősnek hitt — demokratikus moz­galmakat. Hogyan tudta ezt a társadalom „konszenzusa" mellett megtenni? — A működő fasizmusban a társadalom önmagát el­lenőrizte, elsősorban a hata­lom tömegszervezete révén. A fasizmus olyan mechaniz­must alakított ki, amelyben a hatalom mindenről érte­sült; információt szolgálta­tott például az ifjúsági szer­vezet (a nácizmusban a Hitlerjugend!, a különböző klubok és egyesületek háló­zata, gyakran még a ház­mester is ... S mindennek tetejében természetesen ott volt az elnyomó gépezet, a párt védő osztagok, a rend­őrség, a katonaság. — Ha fasizmus kezdetben szociális programmal indult, hogyan lehet megmagyaráz­ni a zsidóüldözéseket, a te­rületi követeléseket, a hábo­rú kirobbantását? — Mindez a fajelméletből és a diktatúra belső törvény- szerűségeiből következik. Közismert, hogy Hitler a germán „fajt” uralkodónak tekintette, ezért tette tönk­re például a zsidók életét Németországban és másutt. Kezdetben csak gettókba zárták őket, aztán a jár­ványveszély és egyéb okok miatt dönteniük kellett más­hová helyezésükről. Beindult az ördögi gépezet, ami a gázkamrákhoz, krematóriu­mokhoz vezetett. Ugyanígy, a diktatúra „önmozgatásá­val” magyarázható az ex- panzionizmus is: amikor kezdtek kudarcot vallani az úgynevezett szociális prog­ramok, előtérbe kerültek a fasizmus külpolitikai, hódí­tó céljai. Ezért rohanta le Olaszország Abesszíniát, ezért jött létre az osztrák Anschluss, ezért kebelezték be Csehországot, ezért rob­bantották ki a háborút. Egy diktatórikus rendszer gépe­zetét ilyenkor már nem le­het megállítani. — ön gyakran tart előadá­sokat, ankétokat. Milyennek látja az emberek „felké­szültségét” a huszadik szá­zadi történelemből? — Az úgynevezett laiku­sok gyakran sokkal érdeklő­dőbbek, mint a szakemberek, tanárok, egyetemi hallgatók. Általában erős a hajlam a nemzetünk mentegetésére, a múltbeli események nekünk tetsző szelektálására. Persze, ez is érthető: sokáig a for­dítottja történt, a kollektív bűntudatot plántáltuk az emberekbe. Mintha min. denért mi, magyarok, s az akkor élt néptömegek lenné­nek a felelősek. Úgy hiszem, meg kell találnunk a módját e történelmi korszak reális, elfogulatlan értékelésének. Havasi János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents