Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1982. január 9., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Szerelem? Ha jól tudom, szerelemről még nem írtak vezércikket. írtak már verset, regényt, novellát, elbeszélést, drámát, készítettek filmet, de hogy a szerelem témaadója legyen egy politikai napilap vezércikkének, ahhoz valami furcsa dolognak kell történni. Történt. Méghozzá az új- esztendő harmadik napján, este az egri vasútállomáson szép számú várakozó közönség előtt. A vezércikk írója igen kényes helyzetben van, mivel tehetsége nem vetekedhet sem az lÉnekek éneke szerzőjének költői nyelvezetével, amely egyszerűen, mégis fennsé- gesen írta le a testi szerelem varázsát, sem a világhírű filmrendező, Pasolini- jével, aki valósághűen, de mégsem bántóan viszi filmvászonra azt, ami egyébként a legritkább esetben szokott nagyközönség előtt „lezajlani”. Nos, a már említett új esztendő harmadik napján az egri vasútállomáson ez történt* a lehető legvalódibb nagyközönség előtt. A két tizenéves fiatal meglehetősen jól érezte magát. A helyzet annyira rendkívüli volt, hogy senki nem merte vállalni a beavatkozást. De, ha oda is ment volna bárki hozzájuk — egyáltalán oda lehet ilyenkor menni?! —, mit mond, mit csinál? A fiú és a lány sokkolta az egész utazóközönséget. Megbénult a normális reagálóképesség. De mi lenne erre a szinte leírhatatlan ügyre a normális reakció? Az, hogy megkonditsuk a harangot a mai ifjúság felett, hogy már az erkölcsi fertő legalján tartanak? Netán elmélkedni kellene afelett, hogy hátha valamiféle rejtett tiltakozás húzódik a mai lakásviszonyokkal szemben, a fiatalok lakáshoz jutási körülményeivel kapcsolatban a gimnazista korú lány és fiú abszolút nyilvános szerelmeskedése mögött? Vagy csak egyszerűen fél kellene kiáltani, hegy nézzétek, lássátok feleim, ide jutottunk!! A liberális nevelés, bánásmód meghozta a gyümölcsét! Vagy csupán ennyi: ide vezet a jólét, jó dolgukban már nem tudnak mit csinálni! Jómagam csak egyetlen érzést tudtam megfogalmazni, a sajnálatot. Mélységes sajnálatot a két fiatallal szemben, akik valamilyen okból azt hiszik, hogy amit produkáltak, az a fejlődés, a modem kor, a haladás következménye. De veszélyérzetem is támadt. Hogy a haladás, a fejlődés és a modernizáció, ha nem vigyázunk, le is csupaszíthat - bennünket, olyan mezítelenre, mint ősember előtti őseinket. Szigethy András A tanácsok és a szakszervezetek együttműködése A szakszervezetek és a tanácsok együttműködésének irányelveit vitatta meg pénteki ülésén a SZOT elnöksége. A jelenlegi irányelveket öt évvel ezelőtt dolgozták ki, • az új követelmények most ezek korszerűsítését, az együttműködés célszerűségének fokozását teszik szükségessé. Az utóbbi években a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és állam- igazgatási munkájának jelentősége megnőtt, a korábbiaknál is többet tehetnek a dolgozók életkörülményeinek javításáért. A szakszervezetek pedig — ugyancsak nagyobb lehetőségeikkel élve — érdekvédelmüket a lakóterületekre is igyekeznek mind nagyobb mértékben kiterjeszteni. A tanácsok és a szakszervezetek egyesítik erőiket, hogy az üzemi, a lakóhelyi, és a közéleti demokratizmus egyaránt fejlődjék, a dolgozók minden olyan vállalati, terület- és településfejlesztési terv előkészítéséből részt vállaljanak, amely élet- és munkakörülményeiket közvetlenül érinti. A mostani ülésen megvitatott korszerűsített irányelvekben a SZOT elnöksége és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala rámutat, hogy az életkörülmények javítása gyakran nem is igényel anyagi eszközöket, csupán nagyobb körültekintést, jobb szervezést. Ezért a szakszervezetek gyűjtsék össze, rangsorolják, és továbbítsák a tanácsokhoz a dolgozók javaslatait, vegyenek részt a döntések meghozatalában, mozgósítsák tagjaikat a lakóterület életét érintő feladatok végrehajtására. A tanácsok pedig fokozottan vegyék igénybe a szakszervezetektől kapott információkat, a szakszervezeti ellenőrzés tapasztalatait. így helyesebb rangsort tudnak kialakítani a lakásgazdálkodásban, a szociális és egészségügyi, a gyermekintézmények fejlesztésében, jobban felfedhetik az áruellátás fehér foltjait, a tömegközlekedés problémáit, vagy például az ötnapos munkahét bevezetésének menetében adódó teendőket. A szakszervezetek és a tanácsok jobb együttműködése célirányosabbá teheti a társadalmi munkaakciókat, s még inkább a. legfontosabb cél'ok szolgálatába állíthatják a kommunista műszakokat. A szakszervezetek és a tanácsok szorosabb összefogása, közös fellépése alkalmas arra, hogy a különböző hivatalokban gyorsítsák, egyszerűsítsék a lakosság ügyeinek intézését, legalábbis csökkentsék a különböző szolgáltatások bürokratizmusát. Közös cél a pálya- választási tanácsadás javítása, a napközi otthonokel- látásának fejlesztése, az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett fiatalok ösztönzése tanulmányaik befejezésére. A hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásához a feltételek megteremtése és még sok egyéb, amit a most elfogadott irányelvek is körvonalaznak. A szakmaközi) bizottságok munkájának homlokterébe is a város- és községpolitikai feladatok kerülnek, miközben hagyományos teendőiket is ellátják, segítve az ingázók, a gyesen lévők és a nyugdíjasok helyzetének javítását. Az együttműködés szervezeti kereteit meg akarják szabadítani a formális vonásoktól, ritkítják, s lehetőleg megszüntetik a párhuzamos vizsgálódásokat. A legfontosabb a gyors intézkedés. Második napirendi pontként a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről és az ezzel kapcsolatos idei feladatokról tárgyalt az elnökség. Rámutatott, hogy a nehezebbé vált nemzetközi körülmények között még következetesebben kell harcolniuk a szak- szervezeteknek a békéért, a biztonságért, a leszerelésért, az enyhülésért. Folytatódik a felkészülés a X. szakszervezeti világkongresszusra, s utána fontos feladat lesz a kongresszus határozatainak ismertetése és végrehajtása. Az elnökség felhívja a magyar szakszervezeteket, hogy erősítsék, tegyék még tartalmasabbá együttműködésüket a baráti szocialista országok szakszervezeteivel, következetesen törekedjenek a formalitásoktól mentes kapcsolattartási módszerekre. Hevesiek adják a komlót Épül az ország első szövetkezeti sörgyára A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet irányításá- val megkezdődött az első magyar szövetkezeti sörgyár építése, amely várhatóan 1984 közepén fejeződik be, 620 millió forintos költséggel. Tervek szerint még abban az évben elkezdik a próbaüzemet, és egy évvel később, 1985iben már 160 ezer hektó sört készítenek. A gyár létesítésére és ellátására gazdasági társulás alakult, melynek tagja lett a Hevesi Állami Gazdaság is tízmillió forintos részjegygyei. Megegyezés született arra, hogy a sörgyártáshoz szükséges komlót a gyárnak Hevesen termelik, melyhez negyven hektár új ültetvényt telepítenek. Mint Nagy István, a Hevesi Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese elmondta, a telepítés 1983 tavaszán kezdődik, és 1984-ben fejeződik be. Erre 27 millió forintot költenek, melyből a hevesiek saját erőforrásból négy és fél millió forintot adnak. A telepítéshez 4 millió 838 ezer forint állami támogatást, továbbá 17 millió 616 ezer forint hitelt kapnak. Az új ültetvény elősegíti majd, hogy évente 160—200 ezer hektó sört gyártsanak Mező- héken. „...littad már az Isten házát? Mert én már mögötte vagyok!” Kis Szabó Ervin és Perl Márton képes riportja az 5. oldalon folytatódik Nem „mellékes” - melléküzemág Kiskörén A kiskörei Vörös Hajnal Mgtsz és a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat ‘ tavaly — közös kivitelezésben — műanyagfeldolgozó részleget létesített Kiskörén. Kezdetben csupán Trabant-karosszériaelemeket készítettek, a további igényeknek megfelelően azonban 1982-re már jelentősen bővítették „repertoárjukat”, így jelenleg csónakok — kajak-kenuk, hullámtörők, hullámlemezek és orvosi műszerdobozok is készülnek már a régi gépműhelyből kialakított korszerű üzemben, és még ez évben megkezdik a jég_ és szélvitorlások készítését. A sportkedvelők nagy örömére több személyes kajak-kenu- kát gyártanak ebben az évben. Képünkön az üveggyapot és műgyanta hozzáadásával kezdik meg a hajótest kialakítását (Fotó: Perl Márton! Vlagyimir Pavlov kitüntetése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a- Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Vlagyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Pavlovnak Magyarországról történő végleges elutazása alkalmából, az országaink: és testvérpártjaink kapcsolatainak ápolásában és erősítésében, valamint a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésében kifejtett munkássága elismeréseként a Béke és Barátság Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál pénteken az Országházban nyújtotta át. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a budapesti szovjet nagykövetségen, fogadást adott abból az alkalomból, hogy a napokban végleg elutazik Magyarországról. A fogadáson részt vett Németh Károly, Aczél György, Gyenes András, Marjai József, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az országgyűlés több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A fogadáson jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja isKEDVEZŐ ÉV VOLT Több olcsó cipő, jobb minőségű bőráru Kedvező esztendőt zárt 1981-ben a bőr-, szőrme-, és a cipőipar. Az ágazatban a termelés mérsékelt ütemű növekedése mellett — amely megfelelt a tervezettnek — javult a termékszerkezet, jobban alkalmazkodott a lakosság igényeihez. A bőr. és a szőrmeipari vállalatok 1982-re 5,3 százalékos termelési érték növekedést terveztek, a cipőipar 2,5 százalékos növekedéssel számol. Ezt elsősorban a gyártmányszerkezet javításával, az értékesebb tér. mékek gyártásával, és nem a termelés mennyiségi növelésével kívánják elérni. Megvalósításához azonban alapvető feladat az ágazaton belüli kapcsolatok javítása, a feldolgozó vállalatok igényeinek és a bőripar nyersanyagforrásaiból adódó termékválasztéknak öszszehangolása, így válik csak lehetővé a vállalatok termékszerkezetének további változtatása, a versenyképesség és a minőség javítása. A bőriparban mindenekelőtt a kikészítés színvonalának további emelését és a minőség javítását tűzték ki célul, ezért fokozzák a hasítékgyártmányok nemesítését és bővítik felhasználási területüket. A szőrme- kesztyűi par — a piaci igényekkel összhangban — a gazdaságos termékek model- lezésében kíván elsősorban előrelépni. A cipőipar legfontosabb célkitűzése 1982- ben a belföldi ellátás javítása. Gazdagabb kínálat kialakításával, a lakosság differenciált igényeinek kielégítésével. Ezen belül bővítik a textilcipők kínálatát, a „kényelmi” cipők választékát és növelik az olcsóbb cipők mennyiségét.
