Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1982. január 9., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Szere­lem? Ha jól tudom, szerelem­ről még nem írtak vezér­cikket. írtak már verset, regényt, novellát, elbeszé­lést, drámát, készítettek filmet, de hogy a szere­lem témaadója legyen egy politikai napilap vezércik­kének, ahhoz valami furcsa dolognak kell történni. Történt. Méghozzá az új- esztendő harmadik napján, este az egri vasútállomá­son szép számú várakozó közönség előtt. A vezércikk írója igen kényes helyzet­ben van, mivel tehetsége nem vetekedhet sem az lÉnekek éneke szerzőjének költői nyelvezetével, amely egyszerűen, mégis fennsé- gesen írta le a testi szere­lem varázsát, sem a világ­hírű filmrendező, Pasolini- jével, aki valósághűen, de mégsem bántóan viszi film­vászonra azt, ami egyéb­ként a legritkább esetben szokott nagyközönség előtt „lezajlani”. Nos, a már említett új esztendő harmadik napján az egri vasútállomáson ez történt* a lehető legvaló­dibb nagyközönség előtt. A két tizenéves fiatal megle­hetősen jól érezte magát. A helyzet annyira rendkívüli volt, hogy senki nem mer­te vállalni a beavatkozást. De, ha oda is ment volna bárki hozzájuk — egyálta­lán oda lehet ilyenkor menni?! —, mit mond, mit csinál? A fiú és a lány sokkolta az egész utazóközönséget. Megbénult a normális rea­gálóképesség. De mi lenne erre a szin­te leírhatatlan ügyre a normális reakció? Az, hogy megkonditsuk a harangot a mai ifjúság felett, hogy már az erkölcsi fertő legalján tartanak? Netán elmélked­ni kellene afelett, hogy hátha valamiféle rejtett tiltakozás húzódik a mai lakásviszonyokkal szemben, a fiatalok lakáshoz jutási körülményeivel kapcsolat­ban a gimnazista korú lány és fiú abszolút nyil­vános szerelmeskedése mö­gött? Vagy csak egyszerű­en fél kellene kiáltani, hegy nézzétek, lássátok feleim, ide jutottunk!! A liberális nevelés, bánásmód meg­hozta a gyümölcsét! Vagy csupán ennyi: ide vezet a jólét, jó dolgukban már nem tudnak mit csinálni! Jómagam csak egyetlen érzést tudtam megfogal­mazni, a sajnálatot. Mély­séges sajnálatot a két fia­tallal szemben, akik vala­milyen okból azt hiszik, hogy amit produkáltak, az a fejlődés, a modem kor, a haladás következménye. De veszélyérzetem is tá­madt. Hogy a haladás, a fejlődés és a modernizáció, ha nem vigyázunk, le is csupaszíthat - bennünket, olyan mezítelenre, mint ős­ember előtti őseinket. Szigethy András A tanácsok és a szakszervezetek együttműködése A szakszervezetek és a tanácsok együttműködésé­nek irányelveit vitatta meg pénteki ülésén a SZOT el­nöksége. A jelenlegi irányelveket öt évvel ezelőtt dolgozták ki, • az új követelmények most ezek korszerűsítését, az együttműködés célsze­rűségének fokozását teszik szükségessé. Az utóbbi évek­ben a tanácsok népképvise­leti, önkormányzati és állam- igazgatási munkájának je­lentősége megnőtt, a koráb­biaknál is többet tehetnek a dolgozók életkörülményei­nek javításáért. A szakszer­vezetek pedig — ugyan­csak nagyobb lehetősége­ikkel élve — érdekvédel­müket a lakóterületekre is igyekeznek mind nagyobb mértékben kiterjeszteni. A tanácsok és a szakszerveze­tek egyesítik erőiket, hogy az üzemi, a lakóhelyi, és a közéleti demokratizmus egy­aránt fejlődjék, a dolgozók minden olyan vállalati, te­rület- és településfejlesztési terv előkészítéséből részt vállaljanak, amely élet- és munkakörülményeiket köz­vetlenül érinti. A mostani ülésen megvi­tatott korszerűsített irány­elvekben a SZOT elnöksége és a Minisztertanács Taná­csi Hivatala rámutat, hogy az életkörülmények javítá­sa gyakran nem is igényel anyagi eszközöket, csupán nagyobb körültekintést, jobb szervezést. Ezért a szakszer­vezetek gyűjtsék össze, rangsorolják, és továbbít­sák a tanácsokhoz a dolgo­zók javaslatait, vegyenek részt a döntések meghoza­talában, mozgósítsák tagjai­kat a lakóterület életét érintő feladatok végrehajtá­sára. A tanácsok pedig fo­kozottan vegyék igénybe a szakszervezetektől kapott információkat, a szakszer­vezeti ellenőrzés tapaszta­latait. így helyesebb rang­sort tudnak kialakítani a lakásgazdálkodásban, a szo­ciális és egészségügyi, a gyermekintézmények fejlesz­tésében, jobban felfedhetik az áruellátás fehér foltjait, a tömegközlekedés problé­máit, vagy például az öt­napos munkahét bevezeté­sének menetében adódó te­endőket. A szakszervezetek és a tanácsok jobb együtt­működése célirányosabbá te­heti a társadalmi munkaak­ciókat, s még inkább a. leg­fontosabb cél'ok szolgálatá­ba állíthatják a kommunis­ta műszakokat. A szakszervezetek és a ta­nácsok szorosabb összefogá­sa, közös fellépése alkalmas arra, hogy a különböző hi­vatalokban gyorsítsák, egy­szerűsítsék a lakosság ügyei­nek intézését, legalábbis csökkentsék a különböző szolgáltatások bürokratiz­musát. Közös cél a pálya- választási tanácsadás javí­tása, a napközi otthonokel- látásának fejlesztése, az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát el nem végzett fiatalok ösztönzése tanulmányaik be­fejezésére. A hátrányos hely­zetű fiatalok továbbtanulá­sához a feltételek megte­remtése és még sok egyéb, amit a most elfogadott irány­elvek is körvonalaznak. A szakmaközi) bizottsá­gok munkájának homlokte­rébe is a város- és község­politikai feladatok kerülnek, miközben hagyományos te­endőiket is ellátják, segítve az ingázók, a gyesen lévők és a nyugdíjasok helyzeté­nek javítását. Az együttműködés szerve­zeti kereteit meg akarják szabadítani a formális vo­násoktól, ritkítják, s lehe­tőleg megszüntetik a pár­huzamos vizsgálódásokat. A legfontosabb a gyors intéz­kedés. Második napirendi pont­ként a magyar szakszerve­zetek nemzetközi tevékeny­ségéről és az ezzel kapcso­latos idei feladatokról tár­gyalt az elnökség. Rámuta­tott, hogy a nehezebbé vált nemzetközi körülmények kö­zött még következeteseb­ben kell harcolniuk a szak- szervezeteknek a békéért, a biztonságért, a leszerelésért, az enyhülésért. Folytatódik a felkészülés a X. szakszer­vezeti világkongresszusra, s utána fontos feladat lesz a kongresszus határozatainak ismertetése és végrehajtása. Az elnökség felhívja a magyar szakszervezeteket, hogy erősítsék, tegyék még tartalmasabbá együttműkö­désüket a baráti szocialista országok szakszervezeteivel, következetesen törekedje­nek a formalitásoktól men­tes kapcsolattartási módsze­rekre. Hevesiek adják a komlót Épül az ország első szövetkezeti sörgyára A mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet irányításá- val megkezdődött az első magyar szövetkezeti sörgyár építése, amely várhatóan 1984 közepén fejeződik be, 620 millió forintos költség­gel. Tervek szerint még ab­ban az évben elkezdik a próbaüzemet, és egy évvel később, 1985iben már 160 ezer hektó sört készítenek. A gyár létesítésére és el­látására gazdasági társulás alakult, melynek tagja lett a Hevesi Állami Gazdaság is tízmillió forintos részjegy­gyei. Megegyezés született arra, hogy a sörgyártáshoz szükséges komlót a gyárnak Hevesen termelik, melyhez negyven hektár új ültetvényt telepítenek. Mint Nagy Ist­ván, a Hevesi Állami Gazda­ság termelési igazgatóhe­lyettese elmondta, a telepí­tés 1983 tavaszán kezdődik, és 1984-ben fejeződik be. Erre 27 millió forintot köl­tenek, melyből a hevesiek saját erőforrásból négy és fél millió forintot adnak. A telepítéshez 4 millió 838 ezer forint állami támogatást, továbbá 17 millió 616 ezer forint hitelt kapnak. Az új ültetvény elősegíti majd, hogy évente 160—200 ezer hektó sört gyártsanak Mező- héken. „...littad már az Isten házát? Mert én már mögötte vagyok!” Kis Szabó Ervin és Perl Márton képes riportja az 5. oldalon folytatódik Nem „mellékes” - melléküzemág Kiskörén A kiskörei Vörös Hajnal Mgtsz és a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat ‘ tavaly — közös kivitelezés­ben — műanyagfeldolgozó részleget létesített Kiskö­rén. Kezdetben csupán Trabant-karosszériaelemeket készítettek, a további igényeknek megfelelően azon­ban 1982-re már jelentősen bővítették „repertoárjukat”, így jelenleg csónakok — kajak-kenuk, hullámtörők, hullámlemezek és orvosi műszerdobozok is készülnek már a régi gépműhelyből kialakított korszerű üzemben, és még ez évben megkezdik a jég_ és szélvitorlások készítését. A sportkedvelők nagy örömére több személyes kajak-kenu- kát gyártanak ebben az évben. Képünkön az üveggyapot és műgyanta hozzáadásával kezdik meg a hajótest kialakítását (Fotó: Perl Márton! Vlagyimir Pavlov kitüntetése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a- Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsú­látogatáson fogadta Vlagyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyi­mir Pavlovnak Magyarországról történő végleges el­utazása alkalmából, az országaink: és testvérpártjaink kapcsolatainak ápolásában és erősítésében, valamint a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésében kifejtett munkássága el­ismeréseként a Béke és Barátság Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál pénteken az Országház­ban nyújtotta át. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a budapesti szovjet nagykövetségen, fogadást adott abból az alkalomból, hogy a napokban végleg elutazik Magyarországról. A fogadáson részt vett Németh Károly, Aczél György, Gyenes András, Marjai József, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az or­szággyűlés több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A foga­dáson jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is­KEDVEZŐ ÉV VOLT Több olcsó cipő, jobb minőségű bőráru Kedvező esztendőt zárt 1981-ben a bőr-, szőrme-, és a cipőipar. Az ágazatban a termelés mérsékelt ütemű növekedése mellett — amely megfelelt a tervezettnek — javult a termékszerkezet, jobban alkalmazkodott a la­kosság igényeihez. A bőr. és a szőrmeipari vállalatok 1982-re 5,3 száza­lékos termelési érték növe­kedést terveztek, a cipőipar 2,5 százalékos növekedéssel számol. Ezt elsősorban a gyártmányszerkezet javí­tásával, az értékesebb tér. mékek gyártásával, és nem a termelés mennyiségi nö­velésével kívánják elérni. Megvalósításához azonban alapvető feladat az ágaza­ton belüli kapcsolatok javí­tása, a feldolgozó vállalatok igényeinek és a bőripar nyersanyagforrásaiból adó­dó termékválasztéknak ösz­szehangolása, így válik csak lehetővé a vállalatok ter­mékszerkezetének további változtatása, a versenyké­pesség és a minőség javítá­sa. A bőriparban mindenek­előtt a kikészítés színvona­lának további emelését és a minőség javítását tűzték ki célul, ezért fokozzák a ha­sítékgyártmányok nemesí­tését és bővítik felhasználá­si területüket. A szőrme- kesztyűi par — a piaci igé­nyekkel összhangban — a gazdaságos termékek model- lezésében kíván elsősorban előrelépni. A cipőipar leg­fontosabb célkitűzése 1982- ben a belföldi ellátás javí­tása. Gazdagabb kínálat ki­alakításával, a lakosság dif­ferenciált igényeinek kielégí­tésével. Ezen belül bővítik a textilcipők kínálatát, a „ké­nyelmi” cipők választékát és növelik az olcsóbb cipők mennyiségét.

Next

/
Thumbnails
Contents