Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982 január 7., csütörtök AMIBEN EGYETÉRTENEK Folytatni kell a fegyverkorlátozási tárgyalásokat Az amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozón az értékelések szerint nem sikerült áthidalni a két országnak a lengyel helyzettel kapcsolatos véleménykülönbségét. Képünkön: Reagan elnök (középen) és Schmidt kancellár megbeszélése a Fehér Házban — balra Hans- Dletrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) WASHINGTON Alexander Haig amerikai külügyminiszter szerdai sajtóértekezletén kijelentette: Reagan amerikai elnök és Schmidt, nyugatnémet kan. cellár egyetértett, hogy folytatni kell a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, mert azok a „kelet-nyugati kapcsolatok különleges kategóriáját jelentik”. A genfi tárgyalásoknak a jövő héten kell folytatód- niok. Haig nem foglalt világosan állást Gromiko szovjet külügyminiszterrel Genfben. a hónap végére tervezett találkozója kérdésében, de sejttette, hogy arra az eredeti terveknek megfelelően sor kerül majd. Haig egyébként folytatta az amerikai diplomácia hadjáratát, amelynek célja: megpróbálni, bebizonyítani a világnak, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egységes a lengyelországi események megítélésében és reagálásában. Remélj mondotta, hogy a NATO jövő hétfőn, Brüsszelben összeülő külügyminiszteri értekezlete „tovább konszolidálja a nyugati felfogást” a lengyel kérdésben. Az amerikai külügyminiszter „erőteljes és realisztikus” állásfoglalást vár a NATO- konferenoiától, amelyen maga is részt vesz majd, de beismerte: a részt vevő országok mindegyikének „sajátos problémái” miatt nem várhatók közös gazdasági szankciók, akár Lengyelország, akár a Szovjetunió ellen. Az -amerikai külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Reagan elnök a lengyelországi válság kapcsán is aláhúzta a csúcsszintű kelet— nyugati diplomácia fontosságát. A magas szintű dialógus „válság idején még fontosabb lehet” — állapította meg Haig. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár szerdán, kétnapos washingtoni látogatásának befejeztével hazautazott. Schmidt kedden, tárgyalásokat folytatott Reagan amerikai elnökkel, szerda reggel pedig Alexander Haig külügyminiszterrel találkozott Józef Czyrek: az élet normalizálódik NEW YORK A Biztonsági Tanács szerdán közép-európai idő szerint az esti órákban ült ösz- sze annak megvitatására, milyen lépéseket tehet Izraellel szemben a Szíriához tartozó és 1967. óta megszállva tartott Golan-fennsík bekebelezése miatt. A BT elé kerül a világszervezet arab csoportjának határozattervezete, amely elítéli Izraelt, amiért nem hajlandó hatálytalanítani a Golan-fennsík > annektálását jelentő törvényt, és felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy büntető intézkedésekként függesszék fel Izrael támogatását. TEHERÁN Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke megismételte, hogy milyen feltételeket támaszt Teherán az Irakkal csaknem másfél éve tartó háború befejezésére. A Teherán által már bejelentett három feltétel az iraki erők teljes kivonását, az Iránnak okozott háborús károk megtérítését, valamint annak elismerését tartalmazza, hogy Irak az agresszor. SAN FRANCISCO, HAMBURG Tovább tart az ítéletidő Kaliforniában. Az özönvíz- szerű esőzések földcsuszamlásokat okoztak az állam 240 kilométer hosszú északi tengerpartja mentén. Kaliforniában 23 ember vesztette eddig életét, 12 pedig eltűnt. Az anyagi kárt 100 millió dollárra becsülik. Szünetel a forgalom a világhírű Golden Gate-hídon és a Waldo- alagúton. Szélsőséges időjárás uralkodik az NSZK-ban is. Míg az ország északi részén hóvihar tombol, addig súlyos áradások akadályozzák a közlekedést az ország déli részén. Több folyó kilépett medréből és utcákat, házak pincéit árasztották el. Az árvíz miatt szüneteltetik a hajóforgalmat a Moselen. Lengyelország meglepetés, sei, sajnálattal és fenntartással fogadja azoknak a kormányoknak az állásfoglalását, amelyek egyrészről a lengyel nép iránti barátságukról szónokolnak, más rés z- ről azonban a politikai nyomás eszközéhez, sőt olyan gazdasági megtorló ‘ intézkedésekhez folyamodnak, amelyek veszélyeztetik a lengyel társadalom érdekeit. Egyebek között ezt hangoztatta Józef Czyrek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB PB tagja, a KB titkára, külügyminiszter kedden Varsóban. Czyrek a tőkés és a fejlődő országok diplomáciai képviselőinek egy csoportját, köztük az Egyesült Államok és Kína nagykövetét fogadta — jelenti a PAP hírügynökség. A találkozón Józef Czyrek egyes nemzetközi kérdésekkel és a lengyelországi helyzettel kapcsolatos lengyel álláspontról tájékoztatta a diplomáciai missziók vezetőit. A külügyminiszter hangsúlyozottan szólt arról, hogy az élet normalizálódik az országban, és rámutatott azokra a külső és belső tényezőkre, amelyek befolyásolják a normalizálódás folyamatát. Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszéléseink megerősítettek abban, hogy van lehetőség a reformok irányvonalának megőrzésére Lengyel- országban — jelentette ki Hans-Jürgen Wischnewski, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese a Der Spiegel című nyugatnémet lapnak adott interjújában. Az NSZK-nak a lengyel- országi eseményekhez való viszonyával kapcsolatban Wischnewski rámutatott: Bonn álláspontja közelebb áll a Vatikánéhoz, mint Washingtonéhoz. PÁRIZS Francois Mitterrand francia elnök a szerdai minisztertanácson kijelentette: semmiféle ürüggyel nem szabad megszakítani a Lengyelországba irányuló élelmiszer- szállításokat. Török perek Törökországban továbbra Is folynak a bírósági perek egyes szélsőséges csoportok ellen. Képünkön: két női vádlott a bíróság előtt (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Üdvözlő táviratok A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe, a polpotista rezsim megdöntésének harmadik évfordulója alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte a Kambodzsai Nép- köztársaság párt- és állami vezetőit, és a kambodzsai népet. Táviratukban megemlékeztek arról a történelmi győzelmükről, amelyet vietnami osztálytestvéreik internacionalista segítségével arattak a sötét népirtó rendszer fölött. Emlékeztettek arra is, hogy a magyar nép jól ismeri és őszintén örül azoknak az eredményeknek, amelyet elértek az élet normalizálásában, a szocializmus felé haladó népköztársaság építésében. Kiemelkedő helyet foglal el ezen az úton a kambodzsai kommunisták pártjának a múlt évben tartott IV. kongresszusa, amelynek határozatai megvalósításához újabb sikereket kívánnak. ★ Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke ugyancsak táviratban köszöntötte a Kambodzsai Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Szolidaritási Bizottság, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa pedig kambodzsai partnerszervezetét. —( Külpolitikai kommentárunk )— A francia „nem” FRANCOIS MITTERRAND FRANCIA ELNÖKNEK az a döntése, hogy tavaszig elhalasztja izraeli látogatását, híven tükrözi a közel-keleti helyzet egész bonyolultságát, a feszültségek és remények jelenlegi érzékeny játékát. Mi állhat a párizsi döntés hátterében? A döntő tényező nyilvánvalóan az az izraeli bejelentés, amely szerint Tel Aviv — minden ENSZ-határozat és gyakorlatilag az egész nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére — nyíltan, hivatalosan annektálja (bekebelezi) az 1967-es háború idején Szíriától elfoglalt Golan-fennsíkot. Miért befolyásolja ez a határozat azt a francia kabinetet, amely nem titkolja, hogy a gis- cardi időkhöz képest „kiegyensúlyzottabb” (értsd: Izraelnek kedvezőbb) politikát folytat a Közel-Keleten? Az ok a bekebelezés által kiváltott nemzetközi vihar erejében rejlik. Párizst már így is kínosan érintette az ügy, hiszen Cheysson francia külügyminiszter kölcsönösen sikeresnek értékelt izraeli látogatása után született a döntés Tel Avivban. Az Elysée-pa- lotában és a párizsi külügyminisztériumban felmérték, milyen további kedvezőtlen hatást váltana ki francia szempontból az első nyugat-európai államfő Tel Aviv-i látogatása éppen olyan időpontban, amikor Izrael világméretű felháborodás középpontjában áll — és visszarettentek a várható politikai következményektől. Természetesen Párizs részéről a problémának vannak prózai, valutával mérhető vonatkozásai is. Hernu hadügyminiszter például Kairóban húsz Mirage repülőgép eladásáról tárgyalt és egyedül ez az üzlet egymilliárd dollárt' jelent a francia államkasszának. Mitterrand mind emellett nyilván úgy érzi, ha most elmenne Izraelbe, az további kalandor lépésekre ösztönözhetné Tel Avivot, például esetleg arra, hogy a megállapodás ellenére ne adja vissza Egyiptomnak a megszállt Sinai-félszigetet... Egy ilyen fejlemény még amerikai szempontból is rendkívül aggasztó lenne. Alighanem ez a titka annak a bejelentésnek, amely szerint Haig külügyminiszter néhány napon belül Kairóba és Tel Avivba látogat. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT kissé furcsa lenne, ha a Francia Köztársaság elnöke éppen Izraelben tenne látogatást. Harmat Endre Bűnösök büntetlenül ii. — Az államügyész nem enged — A nyomozók látszólag hé- zagtalan bizonyítékokat hoztak össze Harper ellen. Brigittát 1979. január 25- én találták meg holtan. Az igazságügyi orvosszakértő január 22-ét jelölte meg az elkövetési időként. A bűn- cselekményt állítólag este követték el. Ezen az estén Harper bizonyíthatóan ott volt Brigittéék lakásában. „Figyelemre méltónak” találták, hogy január 23-ára virradó éjjel megfürdött és kicserélte a fehérneműjét. Január 23-án, beadta az egyik egyenruháját tisztításra. Harpernek ezen felül még indítéka is volt: sürgősen pénzre volt szüksége, hogy a felesége után tudjon utazni Amerikába. Pénzre volt szüksége azért is, hogy heroint tudjon vásárolni. A legsúlyosabb bizonyíték az volt ellene, hogy vércsep- pet találtak a csizmáján — egy olyan vércseppet, amely azonos volt a meggyilkolt lány vércsoportjával! Így került Harper a nürnbergi esküdtszék elé. Az államügyész biztos, volt a győzelmében, de meg kellett élnie egy Waterloot. Steffen Ufer védő a halál időpontjára vonatkozó véleményt támadta meg először is. A szakértőnek a makacs kérdésekre be kellett vallania, hogy sem a hullamerevség fokát, sem a terem, sem a holttest hőmérsékletét, sem a hullának a fűtőtesttől való távolságát nem mérte meg. így azután lehetségessé vált az is, hogy a nőt nem január 22-én, hanem 23-án ölték meg. „A holttest bomlási állapotát és a hullamerevség foka inkább megfelelt a január 23-i elkövetési időnek” — ismerte el később a fair professzor. Egy tanú került elő, aki január 23-án napközben még látta Brigittát, egy olyan időpontban, amikor már legkevesebb tizenkét órája halottnak kellett lennie. „Pontosan tudom” — mondta a tanú —, „hogy rózsaszín pulóver volt rajta.” Az tény volt — és azt a tanú nem tudhatta —, hogy a hullán rózsaszín pulóver volt. Még egyértelműbb volt a lakás bérbeadójának a nyilatkozata: „Január 23-án bizonyíthatóan egy levelet tettem a nők levélszekrényébe, amelyben felszólítottam őket, hogy fizessék ki végre az elmaradt bért.” Ezt a levelet megtalálták a halott táskájában. Nyilvánvalóan ő maga vette ki a levélszekrényből január 23-án. A tanú vallomása még tovább fokozta a botrányt: „Én azonnal jelentkeztem a rendőrségen. Csak több héttel később hallgattak ki.” A vallomást őrültségnek minősítette a rendőrség. Az igazságügyi orvosszakértőt azonban nem kérdezték meg, hogy neki -hogyan csúszhatott-e be egy őrültség. Pedig ezzel megspórolhattak volna az igazságszolgáltatás, nak egy leégést... A többi gyanúokok vizsgálata már gyorsan zajlottá perben: Az a tény, hogy Harper fürdött, és kitisztíttatta az egyenruháját és a fehérneműjét, nem volt gyanús: ugyanis január 22-én a tisztító csoportba osztották be. A csizmáján levő vérfoltnak is éppen „ártalmatlan” oka is lehetett: Ez egy másik .kábítószerélvezőtől is származhatott, akinek Harper valamikor segített beszúrni a fecskendőt. Ezt már kezdettől fogva hangoztatta. Ennek ellenére az államügyész nem adta föl, és haragosan továbbra is az életfogytiglani követelte: Halott az a vércsoport, amelybe a meggyilkolt is tartozott, csupán az emberek két és fél Százaléka tartozik.” A bíróság ezzel szemben szintén számítást végzett, mint ez Harper felmentésénél kiderült: „Két és fél százalék, az annyit jelent, hogy 25 000 ember Nümbergben.” A védő, Ufer „győzelme” ellenére is kritikusan szemléli az ügyet: „Az államügyésznek a szövetségi köztársaságban gyakran maguk is hibásak a felmentésekben — mivel mindenáron a rács mögé akarják csukni a gyanúsítottjukat, ahelyett, hogy jobb belátásra térnének, és nem is emelnének vádat.” Mégis több felmentő ítélet születik, mint korábban. Az ügyvédek talán ■ jobbak és „dörzsöltebbek” lettek? — vetődik fel a kérdés. Az ügyvédek ma sokkal agresz- szívebben és éberebben viselkednek az esküdtszéki teremben. Elsősorban is ez lehet az oka a gyilkossági és emberölési perekben hozott felmentő ítéletek emelkedő számának. Csupán az az elgondolkoztató, hogy ezek a keresett ügyvédek, a „nagy”, szenzációs perekben vesznek részt védőként, és csak nagyon ritkán a szegény, ismeretlen, elesett kliensek oldalán. A gazdag gyanúsítottnak mindig könnyebb kiszabadulnia, mint egy „szürke egérnek”. Ez mindig is így volt, de ez nyilvánvalóan több, mint a törvény előtti egyenlőség elvének veszélyeztetése.
