Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 5. szám ÁRA: 1982. január 7., csütörtök 1,40 FORINT A Tiszánál Pályázat Meglepő hirdetést olvastam nemrégiben gazdasági hetilapunkban: igazgatói állásra írtak ki pályázatot. S gondolom, hogy más olvasó számára is szokatlan volt a keretes szöveg, mivel ilyesmire hazánkban hosszú idő óta alig akadt sok példa. Főosztályvezetőt, főmérnököt, olykor-olykor még igazgatóhelyettest ‘ is kerestek az újságon keresztül, a gazdasági munka első számú posztjára azonban kinevezték, vagy rosz- szabb esetben áthelyezték a „parancsnokot”. Valahogy kialakult ez a gyakorlat, aztán pedig ragaszkodtunk hozzá, ha bevált, ha nem. Mit sem számított, hogy az illető mestere-e a szakmájának, rendelkezik-e a szükséges vezetői adottságokkal. Eszünkbe sem jutott szakítani a hagyományokkal, ha a „kiválasztottak” mégannyira csetlettek-botlottak is mindennapi munkájukban, vagy éppenséggel sorozatosan alkalmatlannak bizonyultak feladataik ellátására. Már hogyisne! Hiszen a döntés szent volt és sérthetetlen, a tévedést szégyen lett volna beismerni, amikor a káderkiválasztás csalhatatlanságát, sokoldalú megalapozottságát hirdettük és hittük. Szóval — úgy látszik — most végre kezdünk rájönni valamire. Pályázatot hirdetünk még az igazgatói címre is, s amikor kiírjuk ország-világ elé, szigorúan megfogalmazzuk mindjárt a követelményeket is. A kívánságokat, amelyeket korábban többnyire csak a szerényebb beosztásokkal szemben' állítottunk makacsul, míg a magasabb hivatalokban valahogy el-elfeledtünk. Mert ki ne hagyjam: az említett rangos állásra korántsem várinak akárkit, csakis olyan kiváló fiatal személyt, aki mindenben megfelel korunk követelményeinek. S így van ez rendjén! Úgy határozott az MSZMP XII. kongresszusa is, hogy: „Legyen tervszerűbb a kádermunka, növekedjék a vezetők felelőssége a káderek kiválasztásában, felkészítésében, előléptetésében, cseréjében. Vezető posztokon csak a politikai, szakmai, vezetési követelményeknek megfelelő rátermett személyek dolgozzanak ...” Mert többét, jobbat tenni, kellő eredményeket elérni, sikeresebben haladni csakis így lehet. A tehetségtelen, az irányításra képtelen, a fontos tisztség felelősség- teljes betöltésére nem is törekvő, a munkához kedvet sem érző emberekkel aligha megyünk sokra! Ha kell, hát segítsen csak a pályázat is — s ha beválik: terjedjen a módszer! Gyóni Gyula Aczél György Györ-Sopron megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese látogatást tett Győr-Sopron megyében. Kedden, délután Győrött a megyei pártbizottság székházában Háry Béla első titkár és Lombos Ferenc megyei tanácselnök, valamint a megye és a város más vezetői fogadták, s tájékoztatták a megye életéről. Aczél György ezután, a Kisfaludy Színházban aktívaülésen vett részt, s időszerű politikai és ideológiai kérdésekről tartott tájékoztatót pártmunkásoknak, gazdasági vezetőknek, a társadalmi szervezetek aktivistáinak. Találkozott a színház és a balett vezetőivel, akikkel művészeti kérdésekről folytatott eszmecserét, majd megtekintette a balett egyik nagy sikerű produkcióját, az Igazság pillanata című darabot. Aczél György programja szerdán a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatódott. Aczél György útja a Rába gyárból a győri várba, Borsos Miklós állandó kiállítására vezetett. A kétnapos látogatás záróeseményére a Győr közelében levő Töltéstava községben került sor, ahol a Minisztertanács elnökhelyettese megismerkedett a 3650 hektáros Aranykalász Termelőszövetkezet életével és munkájával. Kelendő külföldön a nyúl, a galamb és a bébipulyka, de nemcsak a mezőgazdasági termékek exportra való gyártásában vannak további lehetőségeik az áfész-ek- nek, a szövetkezeti vállalatoknak. Több ipari termék, — például munkaruhák, műanyagfélék és háztartási berendezések, felszerelések — külföldi értékesítésére is ajánlatot tettek a külkereskedelmi vállalatok megbízottai a szerdán Budapesten megtartott értekezleten, ahol a szövetkezeti export árualapok bővítésének lehetőségeiről tanácskoztak az érintett vállalatok, szakemberei. Megállapították: a fogyasztási szövetkezetek — amelyek egyaránt érdekeltek a közvetlen és a közvetett exportban — mind dinamikusabban növelik az árualapot, azáltal, hogy folyamatosan korszerűsítik a termékszerkezetet. Am még jobbak lehetnének az eredmények, ha megfelelő ki:- és középüzemi technológiákkal rendelkeznének. Az ilyen üzemek számára a gépkínálat még meglehetősen szegényes. Ezen maguk a szövetkezeti vállalatok is segíthetnének, egyebek között kisüzemi felszerelések sorozatgyártásával. A vitában hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti vállalatoknak növelniük kell egyes termékeik kis tételben való előállítását is, mert így jól és gazdaságosan exportálhatok. Számos szövetkezeti vállalat meglévő épületeit használja fel a termelési háttér bővítésére, és régebbi berendezések átalakításával, viszonylag csekély beruházási. költséggel rendeznek be kisebb sorozatok előállítására. Németh Károly és Franz Muhri megbeszélése Kodály Zoltán Emlékbizottság alakolt Kodály Zoltán, a huszadik század új magyar zenéjének korszakalkotó mestere, zenekultúránk egyik megújítója, 1862. december 16-án született. A zeneszerző, népzenetudós és pedagógus születésének centenáriumáról, a magyar és az egyetemes művelődés kimagasló alakjának munkásságáról egy esztendőn át tartó programsorozat keretében emlékeznek meg itthon és határainkon túl egyaránt. Az évforduló méltó megünneplésére szerdán megalakult a Kodály Zoltán Emlékbizottság. Az emlékbizottság elnöke: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, tagjai: Kodály Zoltán, valamint Bartók Béla hozzátartozói, társadalmi, politikai és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Az Országházijain, Losonczi Pál vezetésével tartott első ülésén a bizottság a centenáriumi megemlékezések előkészítésével kapcsolatos teendőket, az ünnepi rendezvények tervezetét vitatta meg. A hazai program sajátossága, hogy lényegében az 1982—83-as tanév idejére esik, ezzel is jelezve: a Ko~ dály-életmű elválaszthatatlan az ifjúságtól, a zenei nevelés korszerű, az ő elvein nyugvó gyakorlatának műveltséggya- rapító, emberformáló erejétől. A megemlékezések a de. cember 16-i születésnap köré csoportosulnak; ekkor rendezi az emlékbizottság az évforduló központi ünnepségét a Zeneakadémián, ugyancsak a központi ünnepségsorozat részeként állítják fel a Városligetben Kodály Zoltán 6zobrát, s nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, Kodály és művészete a magyar képzőművészetben címmel. Az országos rendezvények jó részének a művész szülővárosa, Kecske, mét ad otthont. Júniusban például nemzetközi kórustábort tartanak a városiban. Júliusban ott rendezi- közgyűlését az ifjú zenebarátok nemzetközi szervezete. Decemberben avatják fel az új Kecskeméti Zenei Központ épületét és hangversenytermét. A jövő év áprilisában pedig az énekzenei általános iskolák kórusainak országos fesztiválja lesz a zeneszerző szülőhelyén. A fővárosban és másutt is számos nagyszabású kórusta. lálkozót, koncertet rendez a Kórusok Országos Tanácsa, s Kodály valamennyi zenekari műve kiemelkedő művészek tolmácsolásában csendül fel majd a hazai hangversenytermekben. In memóriám Kodály Zoltán címmel új magyar kórus művek megalkotására hirdetnek pályázatot, & — miként az ülésen elhangzott — a mester emlékére új szimfóniát komponált Ránki György, Kossuth. díjas zeneszerző is. Az évfordulóhoz kapcsolódva számos új hanglemez és zenei kiadvány lát napvilágot az idén, és a jövő év első - felében, s koncertközvetítések egész sorával, illetve önálló produkciókkal készül a centenáriumra a rádió és a televízió. Fontos része a tervezetnek, hogy az iskolák is felhasználják az évforduló adta lehetőségeket zenei anyanyelvűnk ápolásában, az ismeretterjesztésben. A tudományos események sorában a magyar Kodály-társa- ság elméleti konferenciát rendez a művész zeneszerzői, pedagógusi és népzenekutatói munkásságának kérdéseiről. Már eddig is huszonöt országból érkezett hír arról, hogy ünnepi programmal készülnek az évfordulóra, Ugyancsak szerdán a Parlamentben tartotta meg záróülését a Bartók Béla Emlékbizottság. A tanácskozáson értékelték az 1981-es Bartók-centenáriumi év tapasztalatait, megállapítva: az eseménysorozat méltóképpen szolgálta azt, hogy itthon és a világban mind többek közös kincsévé váljék a magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakjának munkássága. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára január 6-án Budapesten, a Központi Bizottság Székházéban megbeszélést folytatott Franz Muhrival, Ausztria Kommunista Pártjának elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Németh Károly és Franz Muhri kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A téli Tiszánál jártak munkatársaink. A folyó, a vadregényes környék hangulata mellett írásban és képben számolnak be a halászok igen fáradságos, nehéz, de nagyon szép munkájáról. S — végezetül — ad a riport egy falatka kóstolót is a vörösen izzó, kesernyés füsttel égő fahasábok felett sülő, finom keszegből is. Riport lapunk 3. oldalán Nagy feladatok, nagy gépekkel Ebben az esztendőben minden eddiginél több, összesen 7.3 millió tonna lignitet ad a Gagarin erőmű részére a Mátraalji Szénbányák vlsontai Thorez külfejtése. Mindehhez az is szükséges, hogy a Keleti—II. mező — amelyről képünkön még csak a meddőt távolítják el — az év végére már lignitet is adja. A méretekre jellemző, hogy a kép közepén egy bulldózer látható... (Fotó: KóhidiJ Nemcsak mezőgazdasági termékeket exportálhatnak Kicsiben is lehet gazdaságos AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA
