Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 4. szám ARA: 1982. január 6- szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ingerülten? Nem tudom, lehet, hogy bennem van a hiba. Ha valaki úgy viselkedik, hogy látszik rajta, senkivel sem törődik, ideges leszek. Pon. tosan úgy, mintha engem ért volna személyes sérelem. Ilyenkor magyarázhatom magamnak, hogy modortalan, öntelt fickók mindig voltak a világon, ma is vannak. Tehát? Tehát egyetlen szóra sem érdemes ez a jelenség. Igen, igen, de akkor fogadjuk el öröktől fogva való és örökké megmaradó megnyilatkozásnak, ami fittyet hány társadalmi fejlődésnek, a közműveltség szintje emelkedésének, a szocialista brigádmozgalomnak, meg minden másnak, amiknek pedig éppen az ellenkező előjelű eredményhez kellene vezetniük? Ahhoz a bizonyos fejlődéshez, amit joggal emlegethetünk nap mint nap? Nem hiszem, hogy ehhez a következtetéshez kellene eljutnunk. Azt mondják a hozzá értő kutató és tudós elmék, hogy a technikai fejlődéssel, a fokozottabb életritmussal, a korábbinál nagyobb megterheléssel jár együtt bizonyos fokú ingerültség — általában. Tehát túl minden műveltségi szinten, társadalmi viszonyokon, a tárgyi valóság formálta környezet az oka mindennek. Mármint annak, hogy ingerültek vagyunk, nincs türelmünk olykor végighallgatni két mondatot, ha valami nem úgy történik, ahogy mi szeretnénk, már „robbanunk”, ha a gyerek azzal jön haza, hogy az iskolában ... Folytassam? A szó legteljesebb értelmében — úton, útfélen, otthon és a munkahelyünkön általában — ingerültek vagyunk. Ha elfogadjuk a hozzá értő kutató és tudós elmék megállapítását, ami szerint mi tulajdonképpen erről az egészről nem is tehetünk,._ mindjárt pontot is rakhatunk az egész ügy végére. Ha egyszer én nem tehetek valamiről, akkor felelős sem lehetek érte. A világot nem tudom megváltoztatni, á technikai fejlődést nem tudom és nem is akarom megállítani, a fokozottabb életritmust sem kell emlegetnem, mert amióta emberi élet van a Földön, ez a ritmus azóta fokozódik szüntelenül és megállíthatatlanul. A hozzá értő kutató és tudós elmék bölcs megállapítását sem vitatom. Csak azt nem hiszem, hogy szabad ezt ürügyként emlegetnünk. Be kellene látnunk, teljesen rajtunk múlik, menynyire készítjük fel magunkat a mások iránti türelemre, az udvarias viselkedésre, a megértő magatartásra. Igaz, ehhez nem is csekély mértékű önfegyelem is kell. Meggyőződésem, a megoldásihoz csak ez az út vezet. Az első lépéseket pedig már akkor kell megtenni rajta, amikor a botladozó lábú kis emberke elindul — az élet felé. G. Molnár Ferenc MEGYEI VEZETŐK AZ EGRI FŐISKOLÁN Vaskó Mihály és Markovics Ferenc a tanárképzőbe látogatott (Fotó: Perl Márton) •Februárban kerül majd a Heves megyei párt-végrehaj- tőbizottságának napirendi pontjaként megvitatásra, értékelésre az'egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola munkája. Hogy az írásban készített előterjesztést személyes tapasztalatok is megerősítsék, kiegészítsék, az intézetbe látogatott Vaskó Mihály, az MSZMP KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke. A vendégeket — akik között ott volt Horváth Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és Kiss Sándor, a Heves megyei pártbizottság osztályvezetője is —, dr. Szűcs László főigazgató fogadta. Jelen voltak a fogadóson a főigazgató-helyettesek, a pórt-, a KISZ- és a szakszervezeti bizottság titkárai is. A látogatók a rövid tájékoztató meghallgatása után a tanszékek életével, az ott folyó oktató-nevelő munkával, a tudományos kísérletek eredményeivel ismerkedtek meg. Délután az új sportobjektumokat járták be, a testnevelő tanár képzés tárgyi feltételei után érdeklődve, majd meglátogatták a matematikai tanszék számítástechnikai csoportját. A főiskola központi könyvtárának olvasótermében találkoztak a főigazgatód tanács tagjaival, ahol többek között az oktatási intézmény tervedről, gondjairól beszélgettek. A találkozáson részt vett a főiskola valamennyi tanszék- vezetője, valamint a párt alapszervezeti titkárok is. Sokat vitatott téma mostanában az újítók helyzete, különösen az, hogy kellően megbecsülik-e őket, elismerik-e tevékenységüket. Nem egyszer vihart kavart már, hogy jobban kellene ösztönözni, segíteni a kezdeményezőket. Nos, a Minisztertanács 1981. december 23-1 ülésén módosította az újításokról, a szolgálati találmányokért járó díjazásokról és a találmányokkal kapcsolatos intézkedéseket. Az új rendelkezések idén január 1-től anyagilag is érdekeltté teszik az újítások és találmányok hasznosításában kiemelkedő munkát végzőket. Felkarolják a kezdeményezőket Megújuló újítók Importgépeket helyettesít Heves megye legnagyobb gépipari üzemében az Egri Finomszerelvénygyárban korszerű újítási szabályzatot dolgoztak ki, amely felkarolja a kezdeményezőket Bo- zsik Gyula iparjogvédelmi előadó erről beszél. — Nálunk évek óta fontos feladatnak tartjuk, hogy dolgozóink minél nagyobb része aktívan bekapcsolódjon az újítómozgalomba. 1981- ben eredményes esztendőt zártunk, hiszen sok hasznosítható ötlettel1 jöttek dolgozóink. Négyszáz újítás érkezett hozzánk, melyből 250 elfogadásra is került, összesen 161-ért 780 ezer forintot fizettünk ki, ami a Finom- szerelvénygyámak csaknem 12 milliós gazdasági hasznot jelentett. Ezek főleg a gyártási technológia tökéletesítésére irányultak, de voltak közöttük munkavédelmi, továbbá a jobb szervezést elősegítő újítások is. A legértékesebbek talán a beruházást pótló ötletek, hiszen ezekkel drága svájci és nyugatnémet gépeket, illetve mfc szereket sikerült helyettesítenünk, melyeket egyébként meg tellett volna vásárolnunk! Vállalatunknál az idén is felkaroljuk a kezdeményezőket, ezért jelentősnek tartjuk a Minisztertanács ösztönző határozatát. Tizedik hely az országos versenyben Hetvenegy nagyüzem vett részt 1981-ben az állami gazdaságok országos újítási versenyén, melyek közül a tizedik helyezéist érte el a Gyöngyös—domoszlói - . Állami Gazdaság. Az. utóbbi években sokat javult az újító kedv ebben az üzemben és egyre többen vállalkoznak arra, hogy hasznos ötletekkel, javaslatokkal segítsék elő a termelést Kis Ferenc újítási előadó vázolta föl a helyzetet: — Decemberben tanácskozáson értékeltük az 1981- es újítások hasznosságát. Harminchét elképzelést nyújtottak be dolgozóink, melyek közül harminchármat el is bíráltunk. Mindössze hatot utasítottunk el azért, mert nem vették figyelembe gazdaságunk adottságait és lehetőségeit. Az újdonságok közül 1981-ben huszonhetet hasznosítottuk, ezek 800 ezer forint eredményt hoztak üzemünknek. Ezek nagyrésze műszaki jellegű újítás volt, főleg a technológiai folyamatok tökéletesítésére, ezenkívül egy-egy alkatrész pótlásán; segítették elő. Volt közöttük munkavédelmi, valamint az anyag- és energiaExportmunka — melléküzemágban Télen sem szünetel a munka Tamaleleszen, amióta kooperációba lépett az Egyetértés Termelőszövetkezet a Szilas- menti Tsz-szel. Az egyik közös tevékenység, az antenna- erősítő készítése elsősorban hazai vevőket érint; a másik, a dióválogatás pedig az osztrák, francia vevőközönség számára érdekes — no még az itt munkát találó hetven asszonynak, rokkantnak. Betelt az öreg malom padlása — zsákszámra áll a dióbél, az ország minden- részéről. Orosz Sándorné és Ferenc Károlyné egy-egy szezonban kétszáz tonna dió- belet mérlegel Zay Barnabásné a már ex. portra kész ládákat rendezgeti a lift segítségével. Az asszonyok — akik nyárra mezei munkán dolgoznak — négy hónapig 100—140 forintos napi jövedelemre tesznek szert így télidőben Balázs Antalné, Varga Józsefné és Zay Ferencné a válogatóasztal mellett — fürge kezükön a műszak nyolc órája alatt 25—30 kg dióbél fut át (Fotó: Kőhidi Imre) takarékosságot szem előtt tartó újítás is. 1982-ben is szeretnénk megtartani a kezdeményező szellemet és tovább segíteni a hasznos javaslatokat tevőket. Ezt szolgálja az is, hogy az anyagi mellett, erkölcsi elismerésire is törekszünk. Balázs Istvánt gazdaságunk atkán műhelyvezetőjét például Kiváló újító címmel tüntettük ki. Szállítószalag-pályát szereltek Márkus- hegyen — A Mátraalji Szénbányák évek óta országosan élenjár újításaival — mondja Kucz- ka András előadó. — 1981- ben 13 millió forint haszon származott kezdeményező dolgozóink hasznos ötleteiből. Különösen az anyag- és energiamegtakarítást, valamint az új beruházásokat segítő újítások jelentősek. Ezek közül csaknem 4 millió forintot hozott vállalatunknak a múlt évben Du- , nántúlon megnyitott már- kushegyi bányánál a szállítószalag-pálya szerelése, amely szakembereink újítása alapján valósult meg. Tőkés importot helyettesített az ecsédi üzemünkben kialakított úgynevezett cső- végrézselő és csőközpontosí- tó berendezés. Kiemelkedő volt több olyan újításunk, amelyet 1981-ben más üzemeknek, vállalatoknak adtunk el, és bevezetésre kerültek. Így négy berendezést a Mecseki Szénbányáknak, a Budapesti Kőolajipari Gépgyárnak, valamint a Budapesti Mélyépítő Vállalatnak szállítottuk. Egy számítógépes szervezési újítást pedig az Észak-magyarországi Vegyiművek vett meg. Új mérőadapter az Izzóban Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának dolgozói közül tavaly 65-en 45 újítással jelentkeztek. Tizenhatot ebből el is fogadtak, ezek főleg a gyártmányfejlesztést segítették elő. Az új elképzelések több mint 7 millió forint gazdasági hasznot jelentettek a gyárnak. Eriről Kálmán Lászlóné újítási előadó így vélekedik: — A kezdeményezések főleg a vállalati tervek eredményes megvalósítására ösztönöztek 1981-ben. Ezt segítettük azzal is, hogy újítási pályázatot' írtunk ki szakembereink között Ennek eredményességét bizonyítja Somfai János, Pálfalvi Győző és Csikós Miklós dolgozata, amely új mérőadapter kidolgozását jelentette. A pályázatot 25 ezer forinttal ők nyerték és a mérőadapter azóta bevezetésre került ami félmillió forint hasznot hozott gyárunknak. A minisztertanácsi határozat a jövőben tovább segítheti gyárunkban is az újítómozgalom eredményesebb kibontakoztatását.
