Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1982. január 6., szerda Elkerülni a nyugati szövetség válságát Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozó WASHINGTON Amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozó kezdődött ked­den délelőtt Washingtonban, amelyen többek között részt vesz Haig, amerikai és Genscher, nyugatnémet kül­ügyminiszter is. Washingtoni hivatalos szóvivők szerint Ronald Reagan és Helmut Schmidt megbeszélésének fő témája a lengyelországi fej­leményekre való nyugati rea­gálás összehangolása. Keddi washingtoni sajtó- értesülések szerint a két fél álláspontja olyan mértékben különbözik egymástól, mint még egyetlen esetben sem a Reagan-kormányzat hata­lomra kerülése óta. A talál­kozó előzménye az, hogy az Egyesült Államok előbb Len­gyelország, majd a Szovjet­unió ellen szankciókat veze­tett be a Lengyelországban bevezetett szükségállapotra hivatkoziva. Ilyen körülmé­nyek között, mint a The New York Times szerint egy ma­gas kormánytisztviselő utalt rá, a csúcstalálkozó célja a nyugati szövetség válságának elkerülése. Az NSZK nem hajlandó a Szovjetunióra hárítani a fe­lelősséget amiatt, hogy a gazdasági és politikai káosz felszámolására a lengyel kormány szükségállapotot ve­zetett be. Ennél is jobban aggasztja Washingtont, hogy nyugatnémet partnere, to­vábbá más nyugat-európai partnerei, éppen a lengyel válság kapcsán mutatták meg: mennyivel nagyobb mértékben érdekeltek a Ke­let-Európával folytatott gaz­dasági együttműködés fenn­tartásában, mint az Egyesült Államok. A két ország közötti el­lentéteket washingtoni forrá­sok szerint különösen kiélez­te a Szibéria—Nyugat-Európa gázvezeték építésével kap­csolatban tanúsított agresz- szív amerikai magatartás. Hétfőin a már idézett magas rangú amerikai hivatalnok Újságíróknak kijelentette: Az Egyesült Államok válto­zatlanul „hibának tartja” a gázvezeték építését, mivel az „túlságosan függővé tesizi Nyugat-Európát a Szovjet­uniótól” az energiaellátás te­kintetében. ÍEzt az álláspontot kedden Schmidt előtt is ismertették a Fehér Házban, bár a The New York Times szerint „nincsenek olyan várakozá­sok, hogy az NSZK most felmondja az üzletet”. Az ottawai tőkés csúcstalálko­zón — mint emlékezetes — voltak ilyen amerikai vára­kozások, de azokat Schmidt igen határozottan eloszlatta. A washingtoni amerikai— nyugatnémet csúcstalálkozó célja így az ellentétek lehe­tő legnagyobb fokú elsimí­tása, és annak biztosítása, hogy a NATO jövő hétfőn Brüsszelben megtartandó külügyminiszteri értekezletén elkerüljék a konfliktusok éleződését. A tanácskozásra Haig amerikai külügyminisz­ter utazik Brüsszelbe. Hétfőn a Floridából érkező Schmidt kancellárt a repülőtéren ugyancsak Haig fogadta, s a kancellár washingtoni tartóz­kodása Haig szerda reggeli villásreggelijével ér véget. Krakkóban megnyíltak a színházak Francia fegyverek Egyiptomnak Az elmúlt hetekben meg­élénkült a francia diplomá­ciai tevékenység a Közel- Keleten. Claude Cheysson külügyminiszter — miután decemberben az izraeli ve­zetőkkel tárgyalt — a múlt hét végén Kairóban tett lá­togatást, Charles Hernu had­ügyminiszternek és Edwige Avice asszonynak, az ifjúsá­gi ügyek miniszterének tár­saságában. A kairói látogatás kereté­ben jelentős méretű fegyver, üzletet is kötöttek: Egyiptom 20 darab Mirage—2000 típu­sú francia katonai repülő­gépet vásárol, csaknem egy- milliárd dollár értékben, s ennek az összegnek a kifi­zetésére igen kedvező hitel- feltételek mellett kölcsönt is kap a francia kormánytól. A közeljövőben pedig további tárgyalásokat folytatnak francia gyorsnaszádok, heli­kopterek, harckocsik és lég­elhárító rakéták vásárlásá­ról. A francia diplomácia úgy véli: Franciaország csak ak­kor játszhat szerepet a kö­zel-keleti probléma megol­dásának előmozdításában, ha „jó kapcsolatokat tart fenn mindkét féllel”. Salvadorban új szakasz kezdődött a felszabadító mozgalomban HAVANNA Salvadorban a hazafias erők a nagyvárosokban kez­dett fegyveres akcióikkal új szakaszt nyitottak a nemzeti felszabadító mozgalom küz­delmeiben. Joaquin Villalo­bos, a Salvadort felkelő erők egyik parancsnoka kijelen­tette, hogy totális kudarccal végződött a junta 4500 ka­tonája által, amerikai ta­nácsadók parancsnokságával decemberben Morazan me­gye területén kezdett offen- zíva. A katonák e kudarc nyomán gyilkoltak le mint­egy ezer polgári lakost. Villalobos, aa FMLN, a Farabundo Marti Nemzeti Fels zabad ítási Front főpa­rancsnokságának tagja Ma- naguában adott nyilatkoza­tában az országában kiala­kult helyzetet elemezte. El­mondotta, hogy a morazani „tisztogató hadművelet” leg­főbb célkitűzése a „Radio Venceremos”-nak, a felkelők titkos rádiójának elnémítása volt. A „Radio Venceremos” azonban ma is Morazan-me­gye területéről sugározza műsorait. VARSÓ Lengyelországban kedden a Nemzeti Megmentés Kato­nai Tanácsa utasította az il­letékes minisztereket és a rektorokat: tegyenek meg' mindent annak érdekében, hogy legkésőbb február első felében felújíthassák tevé­kenységüket az egyetemek és a főiskolák. A felsőoktatási intézményekben, mint emlé­kezetes, már heteikkel a szükségállapot bevezetése előtt megbénult a munka, az úgynevezett „független diákszövetség” által szerve­zett díáksztrájk következté- - ben. A PAP lengyel hírügynök­ség keddi jelentése szerint a szakszervezeti ügyekkel foglalkozó miniszter hivata­lában megbeszélések kezdőd­tek a „Szolidaritás” az ága­zati, valamint az autonom szakszervezetek aktivistái­val. A tárgyalásokon a fő téma a dolgozók érdekvédel­me a szükségállapot idején, amelynek bevezetésekor, mint ismeretes, az összes szakszervezet tevékenységét felfüggesztették. A helyzet normalizálódá­sára enged következtetni a varsói rádiónak az a jelen­tése is, amely szerint Krak­kóban kedden este ismét megnyíltak a színházak és a hangversenytermek. Ugyancsak a központi rá­dió számolt be arról, hogy kedden a varsói vajdasági bíróságon megkezdődött az állami rádió és televízió bi­zottság volt elnökének, Ma- cei Szczepanskinak és négy társának pere. Valamennyi- üket azzal vádolják, hogy nyolcéves működésük alatt, beosztásukkal visszaélve, a társadalmi tulajdon megká­rosításával, gazdaságtalan' irányító tevékenységgel, ok­iratok hamisításával jelentős anyagi és erkölcsi károkat okoztak az országnak. A LOT lengyel légitársa­ság közölte, hogy január 5. és 10. között mindennap in­dít Varsóból chorter-járato- kat a világ különböző váro­saiba. Kedden a koraesti órákban Budapestre is in­dult egy gép. MOSZKVA Józef Czyrek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, január első felében látogatást tesz a Szovjetunióban — jelentet­ték be kedden Moszkvában. Nincs nyom Olaszországban változatlanul teljes erővel — ám mindeddig csekély eredménnyel — folyik a nyomozás az elrabolt ame­rikai dandártábornok, Dozier után. Képünkön: csendőrök kutatnak át egy épületet Verona környékén (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) WASHINGTON Allen távozásával, leg­alábbis a fehér házi benn­fentesek reményei szerint, megszűnik a külügyminisz­térium és a nemzetbiztonsá­gi tanácsadói hivatal közötti vetélkedés. William Clark, az új* amerikai nemzetbiz­tonsági főtanácsadó ötven éves. Csaknem egy évig Haig külügyminiszter he­lyetteseként dolgozott. Haig és Clark között jó munka- kapcsolat alakult ki, és mi­vel Clark Reagan személyes barátja, s korábban kalifor­niai személyzeti főnöke volt, a harmónia a Fehér Ház, a nemzetbiztonsági hivatal és a külügyminisztérium között személye által biztosítható­nak látszik. PEKING Az idén napirendre kerül a Kínai Kommunista Párt ideológiai és szervezeti meg­újítása — írja a China Daily. Az angol nyelvű pe­kingi napilap beszámol ar­ról, hogy a tervek szerint 1982-ben összehívják a Kí­nai Kommunista Párt XII. kongresszusát: ezen várható a párt további reformja és konszolidálása, „hogy jobban tudja vezetni az országot a modernizáláshoz elvezető hosszú menetelés során”. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára távirat­ban köszöntötte Dusán Dragoszavacot abból az, al­kalomból, hogy megválasz­tották őt a JKSZ KB elnök­ségének elnökévé. A szov­jet vezető az SZKP Központi Bizottsága és a maga nevé­ben jókívánságait fejezte ki Dragoszavacnak, és eredmé­nyes tevékenységet kívánt neki Jugoszlávia népei javá­ra, valamint a baráti szovjet —jugoszláv kapcsolatok sok­oldalú fejlesztésében. —C Külpolitikai kommentárunk )— Varsó és a tízek WASHINGTONBAN ALIGHA KELT MEGNYUG­VÁST és örömet a Közös Piac külügyminisztereinek brüsszeli állásfoglalása. Bizonyára mást vártak az óceánon túl a tízektől: erélyes kardcsörtetést, fenye­getőzést és konkrét lépéseket Lengyelországgal, illet­ve a Szovjetunióval szemben. Mint az várható volt, a Közös Piac az USA-nál sokkal józanabbul és higgadtabban mérlegeli a varsói intézkedéseket Teszi ezt jól megfontolt érdekében: egyrészt nem áll szándékában fölrúgni a nagy türe­lemmel és fáradtsággal kialakított európai status quot, másrész tisztában van azzal, hogy kelet— nyugati párbeszéd folytatása, a szocialista országokkal bonyolított kereskedelmi-gazdasági együttműködés fenntartása kölcsönös érdek, az enyhülés megvédése szempontjából pedig egyenesen nélkülözhetetlen. Más szavakkal, érdesebben fogalmazva: a varsói esemé­nyek, a lengyel társadalmi-gazdasági konszolidációt szolgáló jogos önvédelem — még ha politikailag nem is talál mindenütt megértésre és támogatásra Nyugat- Európában — semmiképpen nem ok a két világrend- szer közötti ellentétek elmélyítésére. SCHMIDT KANCELLÁR — úgy is, mint az ameri­kai szankciókat nehezményező nyugat-európaiak szó­vivője — a Reagan elnökkel folytatott keddi eszme­cseréinek előestéjén Floridában kételyeinek adott hangot a „megtorló” lépések hatásosságát illetően. Egyben figyelmezette Washingtont: az 1945-ös jaltai megállapodások változatlanul érvényesek, vagyis a nemzetközi erőviszonyok megváltoztatása beláthatat­lan következményekkel járhat. Szó se róla, a Közös Piac tagállamai burkoltan sem helyeselték a lengyel események alakulását, sőt — elferdítve a tényeket — azzal vádolták a szocia­lista országokat, hogy azok „fellépnek a lengyel megújulási erőfeszítések ellen”. Hogy valójában ki avatkozott be a lengyel belügyekbe, azt a washingto­ni és — részben — a nyugat-európai állásfoglalások híven tükrözték. A TIZEK REALISTÁBB HELYZETELEMZÉSE, jó­zanabb megközelítése arra utal, hogy Washington szövetségesei a katasztrófapolitikában nem partnerek. Tanulságnak ez sem utolsó! GYAPAY DÉNES Bűnösök. büntetlenül i Egy igazságügyi szakértő két évvel ezelőtt a müncheni esküdtszék legnagyobb- meg­lepetésére megállapította, hogy mi minden történt a Klaus G. koncert menedzser elleni nyomozás során. G. ál­lítólag megfojtotta a felesé­gét, Fatimát, egy ing. segít­ségével. Mégis sok mentő ta­núja volt, akik alibit igazol­hattak neki, csak őket soha senki nem hallgatta ki. Aztán, amikor az egyik rendőrségi alkalmazott fel­cserélte a Fati ma-gyilkosság tanúit egy másik gyilkosság tanúival, világossá vált: G.-t fel kellett menteni a gyil­kosság vádja alól. A bizottság, elnöke nem tudta a halk, de dühösen gúnyos kérdést magába foj­tani. Nem látja be — mond­ta —, miért hisz jobban az államügyészség és a rendőr­ség kitartottak és szajhák kijelentéseinek, csupán azért, mert ez jobban megfelel ne­kik, mint az „illedelmes” tanúknak, akiknek nyilván­valóan nem hittek, mert ez nem felelt meg nekik. G. egyik mentő tanúja éppen a bíróság egyik bírónője volt... „Csúnya pofon!” — mond­ta a védő a felmentő ítélet meghozatala után. Ufer, védőtárs az egyik legnagyobb müncheni ügyvé­di irodában. Az ő nevéhez fűződnek az utóbbi évek legnagyobb feltűnést keltő felmentő ítéletei, ő a „re- kordtartó” a Német Szövet­ségi Köztársaságban a bün­tetőügyekkel foglalkozó ügy­védek között. Azt a végzetes mechanizmust, amely olyan gyakran így működik, a kö­vetkezőkben foglalja össze: „Először: A rendőrség egy gyilkossági ügyben túlságo­san hamar csak egy gyanú­sítottra koncentrál. Másodszor: Egy kevésbé képzett szakértő megerősíti őket abban a meggyőződé­sükben, hogy csakis ez az ember lehef a tettes. Harmadszor: A rendőrség, amely a bizonyításban egyre inkább tudományos eszközö­ket alkalmaz, elhanyagolja az egyéb nyomokat és bizo­nyítékokat —, és minél job­ban múlik az idő, annál ke­vésbé tudják elfogulatlanul megítélni az ügyet. Negyedszer: A gyanúsított azután kerül a bíróság elé, miután az államügyészség elfogadta a rendőrség véle­ményét és a vád tárgyává tette. Ötödször: A dolog csak akkor borul föl, amikor a bí. róság objektívebben vizsgál­ja meg az ügyet, mint az összes nyomozó, és más ered­ményre jut —, ebben az eset­ben éppen felmentésre.” E mechanizmus helyessé­gére volt iskolapélda éppen az a nemrégiben befejeződött per, amelyet Sam Harper, amerikai altiszt ellen foly­tattak. Ez az ügy volt a leg­rosszabb mind között. Ugyan­is az államügyész még ak­kor is életfogytiglani bünte­tést követelt, amikor a vád már úgy esett össze, mint egy kártyavár... Sam Harper tizennyolc éves karában önkéntesként, jelent­kezett az amerikai hadse­regbe. A „kedves közép-nyu­gati” fiút kitüntették vitéz­sége miatt Vietnamban — ő pedig közben félelmében ká­bítószerélvező lett. önként jelentkezett elvonókúrára és „tiszta” lett, amikor 1977 nyarán áthelyezték Nüm- bergbe. Még Amerikában meghá­zasodott, és Nürnbergben gyorsan gondoskodott lakás­ról, hogy a felesége, Susan utána tudjon jönni. A köl­tözködésnél a kedves szom­szédnője, (egy prostituált, mint később megtudta), se­gített neki. Mindenesetre tel­jesen gyanútlan volt, amikor egy nappal később jelentke­zett a szomszédnőjénél, hogy whyskivel és cigarettával megköszönje a segítségét. Egy másik fiatal nő nyi­tott ajtót, Brigitte, a prosti­tuált, akit később meggyil­koltak. Együtt használta a lakást a másik lánnyal, aki Harpernek segített. És azt hitte, hogy az amerikai a whyskivel és1 a cigarettával a „szerelmi szolgálatokért” akar fizetni. A nő nem tudott angolul, a férfi nem tudott németül. A nő a maga módján értet­te meg magát. A fehérnemű lehullott, és Harper megra­gadta, az alkalmat, a lánnyal aludt, és otthagyta az aján­dékait. .. Eddig csak nevetni lehet a történeten. Tragikussá csak akkor vált, amikor Harper a lányok útján megismert egv heroinkereskedőt. Amikor a felesége megérkezett, ismét kábítószerélvező volt. Az asszony megpróbálta elvonni férjét a „szúrások­tól”, miután azonban az nem sikerült, 1978 elején elhagy­ta. * Sam Harper pánikba esett: Az állandó heroinvásárlások miatt teljesen csődbe jutott, mindenkitől koldult, akinek telefonja volt, hogy telefo­nálhasson a feleségének Ame­rikába. Végül elment az amerikai kórházba, és kérte, hogy vegyék fel. Bevallotta, hogy ismét kábítószerélvező lett. Az orvos ennek ellené­re csak egy könnyű altatót rendelt neki. (Folytatjuk) Következik: Az államügyész nem enged

Next

/
Thumbnails
Contents