Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * XXXIII. évfolyam, 25. szám AHA: 1982. január 30., szombat 1,80 FORINT Ember­méltóság Nem megyek moziba, mert a közönség zabolát- lansága zavar a műélve­zetben. Hanyagolom szó­rakozó helyeinket, mert kihalóban a szíves vendég­látás. Lemondok a szín­házról!, legalábbis télen hogy ne kelljen a 'ruhatár­nál dulakodnom kabátért, kalapért. Istenem, hány baráttól, ismerőstől hallot­tam e megjegyzéseket az utóbbi években. Hálny helyről, és mennyire tetten érhető megy es zarte mind az, amit a keserű kifaika- dások magukban foglalnak. Én is részeltem korábban egy-egy szerelmes jelenet­nél a mozinézőtér első so­raiban helyet foglalók élénk cuppogásaiból, trá­gárságaiból. Az én fejem felett is átnézett öt per­cen keresztül a falat tá­masztó pincér, mivel hogy kollégája „placcán” ültem. És kifogtam bokánrúgást. gombszaggatást színelő­adást követően, merthogy némelyek három órai szék- melengetés, önfeledt szó­rakozás után képtelenek öt-tíz percnyi türelemre a ruhatári pultnál. Bevallom, az ilyesféle inzultusok kapcsán ben­nem is felötlik mindmáig: véget vetek a zenének! Vagyis hagyom a filme­ket, hagyom a vendéglői kosztolást, a színházasdit, és valamiféle más megol­dást keresek ebbéli igé­nyeimre. Minek hergel­jem magamat, idegrend­szeremet. Elvégre ősapá­ink nagyon jól megvoltak westemek, krimik nélkül. Ebédjüket és vacsoráju­kat családi körben, maxi­mum gyenmeksírástól kí­sérve költötték el. Ha pe­dig a komédiások játéká­ra támadt kedvük, nyu­godtan tehették, a pajták és különböző szálák hő­mérséklete feleslegessé tette, hogy egy-két órára megváljanak felöltőjüktőL Meg azután érdeklődő tár­saslény az ember, gasztro­nómiai és szellemi táplá­lékra éhező, aki nem vo­nulhat el a pusztába. Ak­kor meg mit csináljon, mi­ként cselekedjen, mit te­gyen belső nyugsága vé­gett? Egy friss példa fogal­mazta meg számomra a vá­laszt. Városnév mellékes, annál döntőbb a színtér és alkalom. Az ízléssel kiala­kított művelődési terem, fönt az emeleten, meg az aktor, a szellemidéző, aki­ért odagyűltünk pár százan. Igen, a szép, az emelke­dett produkció még triviá­lis pillanataiban is inkább megrázó, mintsem malac­kodásra ingerlő volt. Egy­szóval leszűrhettük az esté­ből, hogy igényeinket kell megfelelően tájolni, nem pedig magunkba fojtani a természetes érdeklődést. Eb­ben van jövendőnk. Mert ha ez az attitűd, ez a ma­gatartásforma tömegmére­tűvé válik, környezetünk igazodik majd hozzá, adok- veszek alapon. A mozi, amely nem akar bezárni. A vendéglős, aki nem sze­retne éhen halni. A szín- házasdi, amit az aktorok emberméltósága tart fenn az időben... Moldvay Győző Népünk tettekkel támogatja a párt politikáját Jubileumi munkósőr-törzsgyűlés Egerben Tegnap délután Egerben, a Helyőrségi Művelődési Otthonban rendezte meg jubileumi értekezletét a Munkásőrség Heves megyei törzse. A jelentéstétel után Bodnár János, megyei munkásőrparancs- nok-helyettes mondott ünnepi megnyitót, üdvözölte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Vaskó Mihályt, a KNEB tagját, a megyei párt- bizottság első titkárát, Budaházi Gusztávot, a Munkásőrség Központi Ellátó Parancsnoksága ve­zetőjét, Pálinkás Ferenc vezérőrnagyot, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetőjét, valamint az ál­lami, társadalmi, tömegszervezeti vezetőket, a meg­hívott vendégeket. Ezután emelkedett szólás­ra Vaskó Mihály, aki a me­gyei pártbizottság nevében köszöntötte a megyei törzs- értekezletet a jubileum al­kalmából, s egyúttal a me­gyében szolgálatot teljesítő, valamennyi beosztottnak és parancsnoki szolgálatot tel­jesítő munkásőrnek is kife­jezte a megyei pártbizottság köszönetét eredményes mun­kásságukért. Majd ezt mon­dotta: — Külön tisztelettel és megbecsüléssel köszöntőm azokat, akik 1957-ben, a párt hívására az elsők között fog­tak fegyvert a szocialista haza, a béke és a bizton­ság védelmében, a szocializ­mus további építésére. Ma már társadalmunk minden tagja előtt egyértelműen bú zo nyitott tény, hogy a párt határozata a munkásőrség létrehozására, az alapító ta­gok fegyverfogása fontos és szükséges lépés volt. A továbbiakban arról szólt, hogy a párt hívó szavára Heves megyében is szinte napok alatt létrejött a mun­kásőrség, mintegy igazolván, hogy sorsfordulóink idősza­kában, a nehéz időkben mindig is a munkások, a parasztok fogtak fegyvert a szabadságért, a haladás ügyéért. Hangsúlyozta, hogy manapság jó érzés tölthet el minden magyar állampolgárt amiatt, mert hazánkban rend és nyugalom van, né­pünk politikai közérzeté jó, a párt és a tömegek közöt­ti kölcsönös bizalom szilárd. — Belső viszonyainkban kifejezésre jut — jelentette ki az előadó —, hogy né­pünk elfogadja és tettekkel támogatja a párt politiká­ját. Ezután gazdasági, társa­dalmi helyzetünkről beszélt Vaskó Mihály. Elmondotta, hogy napjainkban az ország­ban mindenütt a zavartalan átmenet megteremtésén dol­goznak a VI. ötéves terv második esztendejét illetően. Miközben a szocialista szek­torban dolgozók 95 százalé­ka, négymillió ember tért át az ötnapos munkahétre, to­vábbra is szembe kell nézni a hazai és a nemzetközi gaz­dasági élet szigorú realitá­saival, a növekvő követel­ményekkel. — A szocialista építő munka külső feltételeit ked­vezőtlenül befolyásolják a nemzetközi reakció feszült­ségkeltő törekvései — han­goztatta a pártbizottság első titkára. — Most, amikor Lengyelországban kibonta­koznak a stabilizáció folya­matai, amikor nemcsak a szocialista országok, hanem az egész emberiség érdeke az enyhülés vívmányainak megőrzését követeli, ilyen időszakban tűzte az USA nyomására napirendre a NATO országai külügymi­niszteri értekezlete egy füg­getlen, szuverén ország, a Lengyel Népköztársaság tör­vényes intézkedéseinek meg­tárgyalását. Kedves munkás­őr elvtársak ezért kell fi­gyelembe vennünk feladata­ink végrehajtásában mind a belső, mind a külső körül­ményeket — mint tettük ezt eddig — és tennünk kell továbbra is! Vaskó Mihály ezután el­ismeréssel szólt a munkásőr- állomány erkölcsi, politikai állapotáról, munkahelyükön való példamutató helytállá­sukról, a munkásőregysé- gek fegyverzetének korsze­rűségéről, azokról a gyü­mölcsöző kapcsolatokról, amely a munkásőregysége- ket és parancsnokait a párt­szervekkel, az állami és társadalmi szervezetekkel, a fegyveres testületekkel kö­tik össze. Külön is szólt Vaskó Mihály a munkásőrök családjairól. — Mindenkor tudnunk kell — hangoztatta —, hogy a munkásőri feladatok jó ellá_ Vaskó Mihály ünnepi köszön­tőjét mondja fásában nagy szerepe van a családnak. Sok családi prog­ram lemondásával jár a szol­gálat ellátása, s ezért csak köszönet jár a család tag- / jainak, a feleségeknek, gye­rekeknek, akik az elvi egyet­értés mellett tettekkel is tá­mogatják a munkásőrt szol­gálati feladatai ellátásában. A megyei pártbizottság el­ső titkára végezetül a 25. évforduló alkalmából sok si­kert, családi boldogságot, erőt, egészséget kívánt a megye valamennyi munkás, őrének szolgálatuk teljesíté­séhez. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Pálinkás Ferenc vezérőrnagy a fegyveres tes­tületek nevében köszöntötte a munkásőröket, míg Révész- né Bőgős Zsuzsa megyei úttörőelnök a fiatalok üd­vözletét tolmácsolta. Ezután kitüntetésekre került sor. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozatát, vala­mint a jubileumi emlékér­met kapta Holló József és Lakó Péter. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem bronz fo­kozatával Balázs Andrást, Márkus Gyulát és Veres Sándort tüntették ki. Jubi­leumi emlékérmet nyújtottak át Vaskó Mihálynak, Virág Károlynak, Fehér Istvánnak, Gubán Dezsőnek, Farkas Sándornak, Trieb Jánosnak, Kreskai Jánosnak és Ková- csik Imrének. A Szolgálati Érdemérem 25 évért foko­zatát kapta meg Czövek Pál, Csege Gyula, Hangonyi Lász­ló, Klavasch József, Kla- vasch Józsefné. A 20 éves szolgálat után kapta ezt a kitüntetést Demeter György, Bodnár János, Juhász An­tal, Kohajka József és dr. Medgyesi Iván. 15 évi szol­gálat után öt fő, tízéves szolgálat után nyolc és öt­éves szolgálat után emlékjel­vényt kapott három mun­kásőr. Kiváló parancsnok ki­tüntetést kapott: Bodnár Já­nos, Pólónkat András, Far­kas Tibor, Kohajka József, Veres Sándor. Kiváló mun­kásőr jelvénnyel hat mun­kásőrt jutalmaztak. Többen dicsérő oklevelet vehettek át. A jubileumi ünnepség el­nöki zárszóval és az Inter- nacionálé hangjaival fejező­dött be. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa; pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megerő­sítette a Magyar Népköztár­saság és a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság kö­zött kötött barátsági és együttműködési szerződést. E magas színtű szerződést a két állam között a műit év novemberében Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökének, Magyarországon tett hivatalos baráti látoga­tása alkalmából írták alá. Megtárgyalta az Elnöki Tanács, a belügyminiszter jelentése alapján a honosí­tási, visszaihpnosításd és a magyar állampolgársági kö­telékből való elbocsátási ügyek 1981. évi intéziését, va­lamint az igazságügy-minisz­ternek a kegyelmezésd eljá­rás során szerzett tapaszta­latait. Megállapította az El­nöki Tanács, hogy a dönté­seit előkészítő államigazga­tási és igazságszolgáltatási szervek a törvényes rendel­kezéseknek megfelelően lát­ták el feladataikat, és az egyéni elbírálások során, a szocialista humanizmus kö­vetelményeinek megfelelően jártak eL Bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, végül egyéb ügyekben döntött az Elnöki Tanács. (MTI) Az SZMT napirendjén Hogyan segíti a szakszervezeti mozgalom a gazdaságot? A mozgalom gazdálkodást segítő tevékenységének műit évi tapasztalatait és az idei esztendő megyei feladatait vitatta meg pénteken Eger­ben a Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsa. A részt­vevőket, — köztük Virág Károlyt, a megyei pártbizott­ság titkárát, Fa Frigyest, a SZOT munkatársát Gubán Dezső SZMT-elnök köszön­tötte megnyitójában. Vitaindító beszédében dr. Jenes Pál, az SZMT tit­kára elmondotta, hogy me­gyénk termelése és gazdál­kodása 1981-ben tervszerűen, célkitűzéseikkel összhangban fejlődött. Az ipar alkalmaz­kodott a piaci kereslethez, exportját jobban növelte, mint a belföldi értékesítést. A termékszerkezet korszerű­sítése azonban lassúbb, mint amit a népgazdaság egyen­súlyi helyzete és a világpiac változásai megkövetelnek. A kereskedelmi forgalom is fejlődött. Az elmúlt évben az alapvető élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott volt. Nem lehetett panasz a zöldség- és gyümölcsfelhozatalra, amely­hez hozzájárult a kisterme­lőd és magánkereskedői tevé­kenység is. A szocialista munkaverse­nyekről, a brigád- és újító­mozgalomról szólva az elő­adó kiemelte, hogy eredmé­nyesen járult hozzá a tarta­lékok feltárásához és hasz­nosításához. A versenyfor­mák közül kiemelkedő je­lentőségűnek számítottak az ifjúsági és egyéni vállalások A tehetségek és képességek kibontakoztatását továbbra is jól szolgálják a pályáza­tok és vetélkedők: ezeket ösztönzik is a szakszerveze­tek. Az idei esztendő fonto­sabb feladatait ismertetve hangsúlyozta: a fő gazdaság- politikai cél az egyensúly javítása és az életszínvonal megtartása. Ez mindenekelőtt jusson kifejezésre abban, hogy a szakszervezeti veze­tők, bizalmiak, szocialista brigádok a tervezésben való közreműködésükkel a haté­konyság növelését, a minő­ség javítását, a versenyké­pes termékek exportjának bővítését, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot se­gítik! Az ülés résztvevői tartal­mas vitában hasznos taná­csokat, észrevételeket tettek az idei év feladatainak si­keres megvalósításához. Kísérlet a Heves megyei Tejipari Vállalatnál Több tej, tejtermék Tovább javul az idén a tej- és tejtermékellátás. A tavalyinál 3—3,5 százalékkal több áru jut az üzletekbe. A választék új készítmé­nyekkel is bővül. A tejfogyasztás már meg­haladja az európai átlagot. Nem így a tejtermékfo­gyasztás; sajtból, túróból és más készítményekből még nem „felelünk meg” az egészséges étrend követel­ményeinek. Holott mindin­kább igény lenne rá, az iparág is gazdag választék­ban gyártja a készítménye­ket, ám gyakran mégsem szerepel a teljes kínálat az üzletek pultjain. A tejüze­mek egyelőre általában fő­ként saját körzetük igénye­it elégítik ki, kapacitásuk­ból az országos ellátásra nem futja. E helyzeten fo­kozatosan javítanak. Egyre több bázisüzemet alakítanak ki, ahol egy-egy termékre szakosodnak, így amellett, hogy az önköltség is csök­ken, más vidékekre is jut a készítményekből. A szakosított együttműkö­dés rendszerében dolgoznak például Veszprém, Győr, Vas és Fejér megye tejipari vál­lalatai. Ezekből az üzemek­ből jól szervezett irányjára­tok szállítják naponta a va­jat, az ömlesztett sajtot, a tejfölt más megyékbe is. A Miskolcon készülő habosított túrókrémekből mind több jut a budapesti üzletekbe. Az idén belépő új üzemek kapacitását sem a szorosan vett helyi igényekhez iga­zítják, figyelembe veszik tá­volabbi vidékek, sőt más országrészek szükségletét is. Debrecenben az átadás előtt álló üzemben napi 150 000 liter tejet dolgoznak fel, s az itt készülő joghurt­ból Borsod, Szolnok és Bé­kés megyébe is szállítanak. Bővül a kaposvári üzem. A budapesti ' vállalatnál új gyártósort szerelnek fel, amelyen a joghurthab előál­lítását fokozzák, s így vi­dékre is több jut belőle. Tatabányán — egyelőre kísérleti jelleggel — meg­kezdik a hét napig eltart­ható zacskós tej előállítását. Megyénkben is a tej és a tejföl szavatossági idejének meghosszabbításával kísér­leteznek. A jó alapanyag, illetve a belső felhasználási technológia lehetővé teszi ugyanis, hogy az eddiginél hosszabb ideig tárolhassák a tejet és tejfölt. A munkásőrök egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents