Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 23., szombat 13. Van zsebpénzed? rajban is várhatók az állan­Minden ellenkező híreszte­léssel szemben állítom, hogy egy mai gyereknek ez a kér­dés élég sok gondot jelent. Merít ugyebár a szülők nem egyformák. Vannak bőkezű­ek, kevésbé bőkezűek, és olyanok, akiknek elveik van­nak (ebben az esetben pedig ugye felesleges pénzről be­szélni!. Most kár nevetned, mert a srácok sem egyfor­mák. Nézz körül a társaid között. Te is ismersz egy­két alaptípust Mondjuk a zsarolót aki egy-egy 5-ös osztályzatért nem átall tíz­húsz forintot elkérni a szü­leitől. S ha nem kap pénzt hozza a rossz jegyet. Szeren­csére kevés az ilyen gyerek. Nézzük inkább a segítőkészt: kész segíteni otthon pén­zért. öt forint szemétlehor- dás, újságfelhozás, tíz fo­rint cipőtisztítás, húsz fo­rint bevásárlás. (Bár az ilyen sráccal inkább a szülei vá­sároltak be). A válogatós tí­pus se szerencse a háznál. A spenótot, sóskát salátafőze­léket némi készpénz ellené­ben hajlandók csak megen­ni. De ismerjük a mindenre vinni kell típust is. A szak­kör megy moziba... me­gyünk az állatkertbe... új ellenőrzőre... sitb... stb... de a mondat záró része mindig ugyanaz; ennyi forintot kell bevinni. Az ilyen alkalmi pénzszerzés azontúl, hogy igen elítélendő, még függ a szülők pillanatnyi pénzállo­mányától és a hangulattól is Ezt ne csináld! Gondolj be­le: a tanulás, a házi munka, kötelesség ennyivel te is be­szállhatsz a családi munka­elosztásba. Az étkezés ma­gánügy, ha valami t nem sze­retsz, ne edd meg! De válo­gatás az nincs! Nincs vissza- taszítóbb a nyávogó, elké­nyeztetett gyereknél. Marad az erre-arra vinni kell eset. Azért ez sincsen egészen úgy, ahogyan te ezt otthon állí­tod. Az iskolában, őrsben, dó kiadások. Ezért kérd meg szüléidét, minden ellenszol­gáltatás nélkül adjanak egy összeget hetente, vagy ha­vonta, hogy azt te oszd be, abból te fizesd az apróbb kiadásokat. Egy újság, egy fagylalt, egy ceruza, egy fü­zet, egy belépő stb. Ha úgy érzed, feledékeny vagy eset­leg könnyelmű vagy, írd fel egy hónapban, mire mit köl­töttéi. Látni fogod hamar, hogy irin kell változtatni, ha akarsz. Tudom jól, hogy a gyerekeknek is vannak ki­adásai, gondjai, ezért néz­zük meg, mélyek azok a le­hetőségek, amivel pénzt le­het keresni. Vegyük először is a nyári munkákat. Egy hónap mun­ka még senkinek sem ártott meg. Ebben az időben vál­lalhatsz valami egyszerű munkát, üzletekben, kerté­szeti vállaltoknál, újságok­nál, postánál stb. Év közben lehet hasz­nos anyagot gyűjteni. Újság­papír, rongy, vas, fém min­denütt akad. A falvakban élő gyerekeknek a gyógynö­vényszedés is keresetet je­lent. A háztartásban a vál­lalt feladatokon kívül egy­két dolgot te is gondozhatsz, amiért a család fix fizetést, jó miunka esetén prémiumot fizet. Felügyelheted az üveg- visszaváltást, amiből jut pár forint neked is. A szomszéd kutyájának sétáltatása, a rendszeres tej-kenyér elho- zatal, az előfizetéses vacso­ra befizetése, újságvásárlás, kocsimosás is gyarapíthatják forintjaidat. Az iskolában többször is van lehetőség pénzszerzésre. Nézz körül és gondolkozz! Sokféle pénzszerzési mód áll a rendelkezésedre, de csak annak van igazi értéke, ami mögött munka, erőfeszítés, tett van. (H. M.) Vidám farsang A képen vidám farsangi bál résztvevői mulatnak. Csak az a bökkenő, hogy minden bálozó elszakadt a partnerétől, mással szórakozik. • A jelmezek alapján próbáljátok meg összepárosítani a mu. latság résztvevőit. Megfejtések: Karácsonyi rejtvényeink megöfejtésére nagyoh sokan vállalkoztatok. A helyes megfejtések a következők: Erkel Ferenc — Gyanta — 152 — sorok összege víz­szintesen és függőlegesen egyaránt 66. A helyes megfejtésért könyvjutalmat nyertek: öf- ner Rita Selyp, Szaniszló Ágota Bélapátfalva ,Kaló Beatrix Eger, Vígh Attila Hatvan, Mohácsi Emese Recsk. A könyveket postán küldjük el. Szánkó-öttusa A tél nem lehet akadálya annak, hogy sokat mo­zogjatok. Meghívhatjátok barátaitokat izgalmas téli játékra, szánkó-öttusára, öt olyan feladatot állítsa­tok össze, amelyben főszerepet kap a ródli, de az ügyességetekre is szükség van. Ha szombat vagy va­sárnap délelőttre szervezitek a sportprogramot, szü­léiteket is hívjátok meg. A változatosságot az álta­latok kitalált többféle akadállyal bővítve biztosít­sátok. Szánbillegető Ki a gyorsabb? Hóembervadászat A domiboldalra a lejtőn tegyetek a hóba több tég­lát vagy vékony botot, és a testsúly áthelyezésével billentsétek, kormányozzá­tok a ródldt az akadályok kikerülésével a célba. Min­den talpon maradó tégla két-két pontot ér (1. számú rajz). A lejtőn a lemgmerede- kebb részen jelöljetek ki egy 10 vagy 20 méteres sza­kaszt. Ezután stopperóra se­gítségével mérjétek meg, ki halad át leggyorsabban ezen a szakaszon. Ügyes szánká­sok esetében szó lehet ál­ról is, hogy a szánkón fek­ve vagy guggolva helyez­kedjen el a versenyző. A lejtőn lefelé haladva kell hógolyóval eltalálni egy hóembert. Ezért egyegy pont jár. Ha a fején lévő lábast (kalapot) vagy a sep­rűt találja él valaki. jár. A legtöbb pont a jár. A legtöbb pont seprűnyél eltalálásáért ad­ható (öt). Mindenkinek a szánkón öt hógolyója le­gyen. Sík terepen jelöljetek ki egy szakaszt és a célt! Min­den versenyző kap egy ka­rót. Feladat: a szánkóra hasra feküdve a karót a szán elé a hóba szúrni, és a ródldt kézzel a karéhoz húzni. Ezt azután többször kell gyorsan megismételni, egészen a céleléréséig A helyezéseknek megfelelően jár a pont. H. M. (Rajzok: Pataky Tibor — KS) Arany-idézet Az ábra négy­betűs szótöre­dékeit helyez­zétek el a felső ábra megfelelő helyére úgy, hogy a kiegé­szített sorok vízszintesen ol. vasva Arany János Családi kör című ver­séből adjanak idézetet. Hogyan csapta be öregapó az ördögöt? Nem állhatta a sátán öregapót, hogy nagy szegény­ségében is mindig vidám volt. Elküldte hát az egyik ördögöt, hogy gyötörje egy ki­csit. öregapó ismerte az ördögök szokásait. Mielőtt lefe­küdt aludni, kenyérhéjat akasztott az ajtó fölé. Megérkezett az ördög öregapó kunyhójához, látja, hogy kenyér lóg az ajtófélfán. Ki akarta deríteni, hogy milyen a ház gazdája, hát megkérdezte a kenyértől: — Milyen itt az élet? — Ajjajjaj — válaszolta a kenyér —, ne is kérdezd! A gazdám olyan sintér, amilyennel ritkán találkozik az ember. Velem is mit csinált? Először elszórt a me­zőn a sors kényére-kedvére hagyva, utána faekével és boronával nyúzott, sarlóval levágott, cséphadaróval csépelt, malomkövekkel őrölt, dézsában megdagasztott, kemencében megsütött, és most kiakasztott házőrző­nek. Mikor ezt az ördög meghallotta, inába szállt a bá­torsága és elszaladt, dehogyis teljesítette a. sátán pa­rancsát! Csuvasból fordította: Zahemszky László Állományváltozások a madárvilágban Amióta csak madarak él­nek a földön, mindig előfor­dultak kisebb-nagyobb állo­mányváltozások és ennek gyakran ma is tanúi lehe­tünk. Sőt, a madarak az utóbbi 200 év alatt egyre fogytak. Ennek oka az em­bernek a legkülönbözőbb ol­dalról történő intenzív be­avatkozásában keresendő. Bár, a legtöbbször nem a mada­rak kipusztulása volt a cél, de az élőhelyek, például a mocsarak és lápok fokozotos felszámolása nagyon sok fajt korábbi közterületei­nek feladására és ezzel álta­lános elterjedési területének jelentős csökkentésére kész­tetett. Persze akadtak szél­sőséges példák, így a tuda­tosan kipusztított vándorga­lamb, vagy egyes fajok túl­ságosan is jól sikerült meg­telepítés! kísérletei. A ná­lunk is közismert seregély például az 1980-as évek óta egyetlen helyről kiindulva az USA egész területét és Ka­nada jelentős részét is meg­hódította. Ausztráliában 2Ö madárfaj megtelepítésével végeztek kísérleteket, ebből 18 eredménnyel járt. Még jobban sikerült a kísérlet Üj-Zélandon, ahol a közis­merten szegényes őshonos faunát 35 európai fajjal próbálták gazdagítani. Ezek egyikie-másika ma már a leg­gyakoribb fajok közé tarto­zik. Azonban, a terjeszkedések nem minden esetben voltak visszavezethetők tudatos em­beri segédletre. így a pász­tor gém, ez a kifejezetten óvilá.gi faj, 1911-ben az or­nitológusok nem kis megle­petésére Guyanában, majd a negyvenes években Floridá­ban bukkant fel, ahol 1956-ban már llOlakott fészkét tartották számon. Az állomány szin­te robbanásszerű növekedés se azonban ezzel még ko­rántsem ért véget és egy 1966-iban végzett számlálás szerint Florida, és New Jer­sey között már tizezerszám- ra fészkelt. A texasi partok közelében 1959-ben bukkant fel 10 pár, de 1966-ban már ott is 20 000 lakott fészket számláltak össze. A hazai példák között a legszemléletesebb a balkáni gerle esete. Ez a ma már közismert madár a Balkán­ról kiindulva a harmincas évek elejétől 1960-ig gyakor­latilag egész Európában el­terjedt, sőt helyenként olyan tömegben él, hogy mint ko­moly kártevőt tartják szá­mon. Napjainkban szinte a sze­münk előtt játszódik le a kontyos réce megtelepedése hazánk területén. Mind gyakrabban lehet találkozni fiókáikat vezető tojókkal is. Ez a faj az 1850-es évek óta van „mozgásban” és Nowak lengyel kutató megállapítá­sai szerint évi 26 000 négy­zetkilométert csatol hozzá korábbi fészkelőterületéhez. A madarak állományvál­tozásainak okait eddig csak részben sikerült tisztázni, elsősorban azokat, amelyek kifejezett emberi beavatko­zásra voltak visszavezethe­tők. Egyes tengerparti sirá­lyok terjeszkedése például ma már elsősorban a nagy szemétlerakóhelyek létesíté­sével függ össze. A Balkán felől előrenyomuló fajok esetében feltételezik a kap­csolatot a felmelegedési fo­lyamattal, de már az egyéb­ként nagyon alaposan kuta­tott finn madárállomány- változásokra még ma sem tudjuk a végleges fedelet megadni. A 223 költő faj 33 százaléka terjesztette ki arealját és emelte részben állományát mennyiségileg is, 25 százalék visszaszorult, további 22 százaléknál csak fluktuációt lehetett megálla­pítani, végül mindössze 20 százalék bizonyult többé-ke- vésbé állandónak. Ilyen és hasonló kérdések, melyéknek végső fokon nagyon sok esetben komoly gazdasági jelentőségük is van, ma is élénken foglalkoztatják a szakembereket. A végleges megoldás, úgy tűnik, még várat magára, de előbb- utóbb bizonyára fény derül majd a madárvilágnak ezekre a „titkaira” is. összeállította: Deák Rózsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents