Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. január 23., szombat TÁRS ADALO 3. Az eddiginél is hatékonyabb mnnkára van szükség... a Beszélgetés Somodi Lajossal, az MSZMP Heves megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével — Megyénk ipara — ahogyan a pártbizottság is megerősítette — összességében 1981-ben is ütemesen teljesítette termelési és gazdálkodási tervét. Az idei célkitűzéseket milyen új kezdeményezések, vállalkozások jellemzik elsősorban? — Az 1981-es ipari termelés reális megítéléséhez két szempontot tartok fontosnak i megemlíteni. Az egyik, hogy az — országos átlagot meghaladó — öt-hat százalékos növekedés alapvetően a Bélapátfalvi Cementgyár termeléséből adódik, azaz egy 1 új termelői kapacitás belépéséből. A másik — és ez az előbbinél is kedvezőbb —, hogy a kiemelt programokhoz kapcsolódó termelőegységek többsége eleget tett termelési és kooperációs kötelezettségeinek. A jövőre vonatkozóan én úgy gondolom, hogy a megye ipari ter- jnelési szerkezetében jelentős változásra nem számíthatunk. Alapvető feladatnak a meglevő termékek korszerűségének növelését, valamint a termelés gazdaságosságának fokozását tartom. S ami a várható új vállalkozásokat illeti? Napjainkban elsősorban a vezetők, többségében az ipari vezetőik, de a lakosság egy részét is foglalkoztatja a kisvállalati, a kisszövetkezeti új üzemelési formák létrehozása. E területen találkozunk meg nem értéssel, aggályokkal, sőt ellenvéleményekkel is. Az ellenzők többségének véleménye a szocialista nagy- üzejn féltéséből ered. Ügy gondolom, hogy az elkövetkező időszakban még igen kemény, fáradságos agitáci- ós és propagandamunkára lesz szükség annak elfogadtatására, hogy ezen új formák nem jelentik gazdaság- politikánk módosulását. Mindezekkel összefüggésben nekem is az a véleményem, hogy ezzel is csak annyit foglalkozzunk, amennyi szükséges. Más szóval: a gazdaságpolitikai munka fő területe továbbra is a szocialista nagyüzem. • — Mezőgazdaságunknak nem sikerült teljesítenie tavalyi programját. Mik voltak, vagy lehettek ennek valós okai, s melyek a főbb tanulságok, tennivalók? — Mindenekelőtt megemlítem, hogy a megye mező- gazdasági nagyüzemei 1981- re is reálisan tervezték meg célkitűzéseiket. Az 1980. évi kedvezőtlen, csapadékos ősz, a betakarítási munkák elhú. zódása ellenére az őszi vetések megfelelően megerősödtek. A hosszú, kemény tél és a kora tavaszi aszály azonban jelentős károkat okozott mind az őszi vetésű kalászos gabonafélékben, mind pedig a szőlőültetvényekben. Az 1981. évi főbb tanulságokat figyelembe véve és a reális lehetőségekkel számol, va, a megye mezőgazdasági üzemeiben a termelés mintegy 4—4,5 százalékos növelését kell megalapozni. Talán említésre érdemes, hogy az üzemi tervek ettől több, mintegy öt-hat százalékos termelésfelfutással számolnak. A legnagyobb feladat a gabonatermelés növelése. Biztató, hogy több év óta először — mintegy háromezer hektárral — nagyobb az őszi vetésterület, mint a megyei előirányzat. Az . állattenyésztésben a sertésnél, a baromfinál és juhnál kielégítő a nagyüzemekben és a háztájiban a tenyésztési kedv, a szarvas- marhatartásban viszont gondok vannak. Az élelmiszer-termelés kilátásai 1982-ben az alapanyagellátás oldaláról megfelelőek. Felelősségteljes feladata minden élelmiszeripari vállalatnak — de termelő- szövetkezetnek, állami gazdaságnak is —, hogy a megtermelt termékekből minél több jusson majd gazdaságosan kivitelre. — Megyénk építőipara — az elmúlt évek sok-sok anyagi és erkölcsi befektetése ellenére — negatív csúcsot állított fel 1981-ben. Az ágazat jobb munkája nélkül elképzelhetetlen gazdasági és politikai célkitűzéseink megvalósítása. Ezért is kérdezik velünk együtt nagyon sokan, hogy iátuatóak-e már a kibontakozás jelei? — Nos, kétségkívül az épí. tőipar területén az átlagostól nagyobbak a gondjaink. A szövetkezeti építőipar, valamint a kisebb tanácsi költségvetési üzemek lényegében megfelelően végzik feladataikat, fejlődésük kiegyensúlyozott. Sajnos, nem ez a helyzet a két nagyobb megyei építőipari szervezetünknél: a Heves megyei Állami és a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Mindkét vállalat veszteségesen gazdálkodik és nem képes időben kielégíteni az igényeket. Az okokat ismerjük és már eddig is több intézkedés született, A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál már határozottan körvonalazódnak a kibontakozás jelei. Az új vállalati vezetés lendületesen látott munkához, megvalósítható célkitűzést dolgozott ki ahhoz, hogy munkájukat hosszú távon is eredményesen végezzék. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál — megítélésünk szerint — a vállalati kollektíva erőfeszítései önmagában nem elégségesek a talpra álláshoz. Sürgős segítségre van szükség az illetékes állami szervek részéről az évek óta felgyülemlett veszteségek felszámolásához. Addig is mi a teendő? Világos, hogy mindkét vállalat háza táján bőven van feladat a munka szervezettségének javítására, a tervszerűbb, a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Koránt- sincsennek még kihasználva az építőipari szervezetek közötti együttműködés előnyei. Éppen az érintett vállalatok vezetői mutattak rá az év eleji tanácskozásukon, hogy milyen sok még e területen a tennivaló. Ugyanakkor egy sor olyan hasznos javaslat és konkrét megállapodás is született, amely ebben az évben már feltétlenül és kézzelfoghatóan érezteti kedvező hatását. Csak néhány példát említek: megállapodás született a fejlesztések ösz- szehangolására, a betonkeverőtelepek közös kihasználására, a vállalatok közötti összehangolt készletgazdálMegyénk gazdaságának 1981-ben végzett munkáját a múlt év december 16-án tartott ülésén értékelte a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága. A tavalyi munka eredményeiről lapunkban már részletesen beszámoltunk olvasóinknak. Most a gondokról és a legfontosabb tennivalókról beszélgettünk Somodi Lajossal, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével. kodásra, a géppark közös kihasználására, a karbantartásra stb. Nem utolsósorban fontos dolognak tartom az építési munkák sorolását. Erre ma még feltétlenül szükség van, hiszen a fizetőképes építési igény meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást. Az építési - munkák sorolásával a vállalatok azt kívánják elérni, hogy a társadalompolitikai szempontból fontos létesítmények (lakás, iskola, egészségügyi beruházási határidőre, jó minőségben épüljenek fel. E témakört lezárva szeretnék még arról szólni, hogy mindkét vállalatnál hozzáértő, szorgalmas, dolgozni akaró munkáskollektíva ková- csolódott össze, amely a „bajban” is kitartott a vállalata mellett, és amelyre — meggyőződésem — a jövőben is számítani lehet. — Tavaly néhány nagyobb üzemünk a tervezetten felül is tudott bért fejleszteni. Ezzel kapcsolatban mit ígér 1982? — Abból kell kiindulni, hogy a gazdasági építőmunka fő célja 1982-ben is a nemzeti jövedelem növelése, a külgazdasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése. Az életszínvonal-politika központi célkitűzései megyénkben is differenciáltan valósulnak meg. Ez azt jelenti, hogy csak azok a vállalatok, szövetkezetek vállalkozhatnak dolgozóik átlagon felüli jövedelememelésére, amelyek a termelés dinamikus növelése mellett a gazdálkodás hatékonyságát is hasonló mértékben tudják javítani. Fontosnak tartom, hogy a dolgozók bérének emelését a fegyelmezett munkára, a teljesítményekre alapozva és differenciálva szükséges végrehajtani. Ezért a jövőben a munkáltatók és az érdekvédelmi szervek az eddiginél jobban vegyék figyelembe a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítménykülönbségeiket, a minőségi munkát. Ugyanakkor ez évben már azzal is számolnunk kell, hogy a' fő- foglalkozáson kívüli jövedelemszerzésnek — a kormány- szervek által meghatározott új formákban — célszerű nagyobb lehetőséget biztosítani, hasznosítva ezzel a társadalmi törtmunkaidő-alapot, illetve a lakosság birtokában levő pénzeszközöket. A kérdésre konkrétabban is kitérek, mivel ismerem több vállalat, szövetkezet 1982. évi bérfejlesztési tervét. E tervek átlagban négy-hat százalékos bérfejlesztéssel számolnak, ágazatonként és vállalatonként igen differenciáltan. Ez évben is lesznek ágazatok — mind például a gépipar, a nehézipar, a mezőgazdaság —, ahol a bérnövekedés az átlagot meghaladja, és lesznek ágazatok, vállalatok, amelyek az átlag körül, vagy alatta tudják bérüket növelni. Várhatóan ilyen lesz az építőipar és a kereskedelem. Ismerve a fogyasztói árszínvonal tervezett 4,8—5,2 százalékos növekedését, a tervezett bérfejlesztésekkel elérhetjük, hogy a dolgozók reálbére ne csők. kenjen, inkább valamelyest emelkedjék. — A jelenlegi gazdasági körülmények között a szervezettebb munkában és a hatékonyabb gazdálkodásban kulcsszerepük van a vezetőknek. Felelősségük kellően érezhe- tő-e anyagi és erkölcsi megbecsülésükben? — A megyei pártbizottság határozatában is megfogalmazásra került, hogy a gazdasági tervek megvalósításában lényeges feladataik voltak, vannak és lesznek a vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetőinek. A megyében dolgozó gazdasági vezetők többsége megfelel a káder- politika követelményeinek, politikai, szakmai felkészültségüket, hozzáállásukat elsősorban a vállalat, a szövetkezet eredményes gazdálkodásával igyekeznek bizonyítani. Növekszik azon gazdasági vezetők száma, akik ésszerű kockázatvállalással, kellő felelősséggel dolgoznak céljainkért. Nos, nekem az a véleményem, hogy ezek a vezetők ma is kellő erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy még mindig találkozhatunk olyan esetekkel, amikor a vezetők a demokratikus fórumokat mellőzve döntenek gazdasági és személyi ügyekben, a beosztott vezetők nevelésére nem fordítanak kellő gondot. És végezetül még egy gondot említek, amely hovatovább már örökzöld téma. Ma is az a tapasztalatom, hogy-a jó szakmunkások nem lelkesednek a közvetlen termelésirányítói funkciókért. Ebből pedig változatlanul le kell vonnunk azt a következtetést, hogy a művezetők erkölcsi, anyagi megbecsülése még mindig nem eléggé vonzó. — Köszönjük a beszélgetést. Koós József SZERELNEK, ZSALUZNAK A TÉLIESÍTETT MUNKAHELYEKEN Az építők többsége fagyban is dolgozik Az idei tél minden korábbinál jobban próbára teszi a fagyban, hóban, hidegben dolgozó építőiket. Több munkahelyen szünetel az építkezés: a fűtés ráfizetéses, vagy lehetetlenné vált a té- liesítés. Megyénk két legnagyobb építőipari vállalatánál azonban ezeken kívül is több ezren dolgoznak, legfeljebb a szokásosnál gyakrabban melegednek. Fucskó Jánosnak, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a cég mintegy száznyolcvan dolgozót engedett fagyszabadságra Egerben és Gyöngyösön. A szabadságnak ez a formája az utóbbi években ismeretlen volt az építők háza táján. Ahol azonban a munkafeltételek ezt lehetővé teszik, ott lendületesen dolgoznak az építkezéseken. Ilyenek például azok a létesítmények, amelyeknek a szerkezete már elkészült, de a szak-szerelőipari munkák még hátravannak. Egerben az úgynevezett M/7-es lakóépületben, a lajosvárosi 16 tantermes általános iskola tornatermi szárnyán, valamint a megyeszékhely Gróna,y lakótelepén hőlégfúvók segítségével folyik a munka. A város északi lakótelepén — mínusz 5 fok alatt hegeszteni sem lehet — szünetel az építés. Az állami építők úgy tervezik, hogy a jelenlegi fagyszabadságon lévő dolgozóiknak később túlmunkát is biztosítanak, A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a hideg miatt szintén átszervezéseket hajtott végre. Például Hevesen, ahol új községi tanácsháza épül. A téliesített építkezéseken változatlan iramban dolgoznak a brigádok. Egerben a számító- központ építése — Szabó Józsefnek, a termelési osztály csoportvezetőjének közlése szerint — a hideg ellenére is ütemesen halad. Pál Gyula építésvezető irányításával itt betonacélt szerelnek és zsaluznak a brigádok; a betonozáshoz a hideg ellen fagyásgátlót használnak a szakemberek. Az egri Pacsirta úton orvosi rendelő, gyógyszertár és több lakás épül. A 36 új otthont még ebben az évben át kell adni, ezért Komáromi László PEVA-szerelő szocialista brigádja — dacolva a mostoha időjárással . — megújította vállalását a lakásátadási program teljesítésére. Több mint százmillióért épül a Hotel Eger új szárnya, A március 31-re tervezett átadást a hideg sem akadályozhatja meg. Gyöngyösön a Mátrai úton sem késlekedhetnek a munkálatok. A lakótelepen újabb 54 lakás kerül átadásra márciusban. Az épülő új egri szálloda
